Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r V * j to WÁ SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANärs IAPJA XVL évfolyam, 19. szám. Ara 50 fillér 1965. január 23., szombat r Érdekeltség a létszámmegtakarításban A vállalatok vezetői és dolgozói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Minisztertanács határoza­ta, amely szerint a tar­tós létszámmegtakarítás>- eal elért béralapmegtaka­rítás egy részét a dolgo­zók keresetének növelé­sére fordíthatják. Ez a rendelkezés, a végrehajtható rugalma­sabb bérgazdálkodás köz­vetlenül érdekeltté teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívá­kat, sőt az egyes dolgozó­kat is abban, hogy keve­sebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dol­gozzanak, mert az így megtakarított bérből pré­mium, jutalom formájá­ban vagy egyéb módon közvetlenül részesülhet­nek. Az anyagi érdekelt­ség érvényesítésével olyan eszközt ad ez a bérgaz­dálkodási módszer a ve­zetők kezébe, amellyel az eddiginél kedvezőbb kö­rülményeket teremthet­nek a jó és a rossz mun­ka megkülönböztetésére, kifejezésre juttathatják a jó munka fokozott elis­merését. A vezetők munkája könnyebbé válik azáltal, hogy nagyobb jogkört kapnak g ez nagyobb kö­rültekintést, helyzetisme­retet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztön­zés csak ott vezet ered­ményhez, ahol más lét­számgazdálkodási, műsza­ki intézkedésekkel, mun­kaszervezéssel összhang­ban, azokat kiegészítve alkalmazzák. Nyilvánvaló ugyanis, hogy külön anyagi elismerés csak tényleges, terven felüli erőfeszítésekért jár, tehát csak a tervezettnél keve­sebb létszámmal elért, bérmegtakarítást lehet a dolgozók jutalmazására, premizálására fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe kell venni egy-egy üzem, üzemrész szervezettségi színvonalát, tartalékait, s úgy kell a feladatokat és a létszámot megszabni, hogy az ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket. Ahol gyenge lábon áll a mun- kafegvelem, ahol a mun­kaidőkihasználás ala­csonyfokú, ott előbb a teljesítménykövetelmé­nyek növelésével kell a tervfeladatokhoz szüksé­ges reális létszámot el­érni, s csak azután kerül­het sor a további lét- számmegtakarítisért járó anyagi juttatásra. Ahol viszont már eleve na­gyobb a rend és a szer­vezettség, ahol viszony­lag már kezdetben is na­gyobb erőfeszítésbe kerül termelékenység további emelése, ott természete­sen ezt a létszámterv és a megtakarított bér ju­talmazási hányadának megállapításakor méltá­nyolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmé­nyek szabják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban kapcsolja össze az ösztönzést a követel­ményeik növelésével, az anyagi elismerést az el­lenőrzéssel és számonké­réssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen for­mában juttatják a dol­gozóknak a megtakarított összeget. Legcélszerűbb­nek bizonyult — az ed­digi tapasztalatok alapján — a célprémium forma, amely módot ad a megta­karítás előzetes megterve­zésére, s emellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Ám azt a gyakorlatot sem szabad teljesein elvetni, hogy a megtakarított ősz- szegből egyik- vagy má­sik dolgozó bérét emeljék, mert ezzel rendezni lehet esetleg évek óta fennálló aránytalanságokat. Bár­melyik formára kerül is sor, az a lényeg, hogy az elosztás megteleljen a dolgozóik igazságérzeté­nek, annak a szocialista elvnek, hogy aki többet, jobban dolgozik, azt anya­giakban és erkölcsiekben nagyobb megbecsülés, el­ismerés illet. A rendelői végrehajtá­sának eddig tapasztala­tai, a lefolytatott előze­tes kísérletei azt tanúsít­ják, hogy más, egyéb in­tézkedésekké! együtt ér­demes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelélcenys ág növelését. A bérgazdáU :odás új mód­szere olyan tartalékok feltárásához vezethet, amelyeket mi s módszerek­kel eddig még nem sike­rült elérni. Ahol nem elég alaposan és körül­tekintően végzik ezt a munkát, ott káros ten­denciák is felléphetnek, és visszáiára fordíthatják az alapjában helyes elve­ket. törekvé seket, ame­lyek a rend eletet életre hívták. Vigyázni kell pél­dául arra. nogy a lét­számtakarékosság erőlte­tése ne ve® issen túlzott intenzitás növeléshez, vagy esetleg a munkabiz­tonság csökkenéséhez, a minőségi, technológiai előírások piellőzéséhez. vagy a helyes bérarányok eltorzulásáho 5 stb. Mindezek f »nnállhatnak. ha rosszul, felelőtlenül hajtiák végre a Minisz­tertanács határozatát. De ha körültekintően és fe­lelősséggel élnek a lehe­tőségekkel. n’ncs ok aggo­dalomra. V«;yük számba az összes mérlegelhető követelményeket, s a biz­tos eredmény tudatában állítsuk ezt a módszert is az 1965. évi feladataink szolgálatába. 8. E. Uj irodalmi színpad A múlt vasárnap mutat­kozott be a kunszentmárto­ni irodalmi színpad. Itt, ahol évek óta nem tudott valamirevaló irodalmi szín­pad létrejönni, 1964 októbe­rében végre megalakult a helyi vezetők, de elsősor­ban a gimnázium segítő­készsége folytán. Jó han­gulatú próbák, intenzív bel­só élet jellemzik az együt­test, amely Arany János nevét vette fel. Névadójá­nak tiszteletére az első mű­sort Arany Petőfi bará*- sága címmel állították ösz- sze. Ez a mfisőr kiválóan al­kalmas a falusi lakosság körében az irodalmi alap- műveltség terjesztésére. Ma: A vezetők javadal­mazása a tagságé­tól függjön Gondolatok a felnőttoktatás­ról Családi körben Akinek még nem mondtak nemet Lázas készülődés Martfűn A4it jelent az idei profilváltozás? A tavalyinál is gazdaságosabban A tervezők már /966-ot írnak A KGST-ben kötött meg­állapodás alapján április— májusban a gumicsizma, az év végéig pedig a torna­cipő-gyártás szűnik meg a martfűi Tisza Cipőgyárban. A jövőben ezeket a termé­keket Csehszlovákia állítja elő. Szomszédaink sokkal nagyobb tapasztalatokkal és jobb felkészültséggel ren­delkeznek, ezért célszerű volt ilyen megállapodást kötni. Vajon mit kap Martfű a két termék ellenében? — Munkaigényesebb cikkeket, így elsősorban nehéz igény- bevételű lábbelik gyártását kezdik meg. Az előkészüle­tek még tavaly elkezdőd­tek: angol, svéd, nyugatné­met gépek vettek részt az erőpróbán, míg végül egy Jól sikerült zárszámadás Jászapátin A 64 éves Adóm Ferenc bácsi oklevele — Kalapot emelt a külföldi vevő — Ezer forinttal több jut. mint tavaly A nagybirtokú jászapáti Velemi Endre szövetkezet pénteken tartotta jubileu­mi, tizenötödik zárszámado közgyűlését. A szövetkezet életében a múlt esztendő külön is nagy jelentőségű volt. Tavaly egyesült ugyani® a község három szövetkezete, az Űj Élet a Zöldmező és a „kis” Vele­mi egyetlen nagyüzemmé. Az egyesülés utáni eszten­dő nyilván nem volt zavar­talan, mégis igen szép si­kert hozott. A tervezett 26 forint ellenében 38 forintot osztottak munkaegységen­4 jövedelem 23,5 százalékát állóeszközeik gyarapítására fordították Tiszasason Év közben már látszott, hogy szőlőből és gyümölcs­ből rekord termés ígérke­zik. A szüretkor nem is csalódtak a tiszasasi Rákó­czi Tsz gazdái. A szilva 562 ezer, a szőlő 800 ezer forinttal többet hozott a tervezettnél. A tsz vezető­ség előrelátó volt, ideje­korán fogott hozzá a vár­ható többletjövedelem ter­hére a beruházásokhoz. ötven vagonos magtár épült mintegy félmillió fo­rintos költséggel. Idejében elkészült, a tartalékolt ter­ményt már ebben tárolják. Ezzel egyidőben lett kész a hideglevegős szénaszárító­juk. A betakarításkor át­adták rendeltetésének# A községben hiányzott egy nagyobb teljesítményű hídmérleg. A tsz csak las­san és megközelítő pontos­sággal mérlegelhette a be­takarított termékeket. — A saját erőből felépült 10 tonnás hídmérlegen az ősszel már átmehetlek a cukorrépával, szénával és szőlővel megrakott fogatok és vontatók. Az új létesít­mény 86 000 forintjába ke­rült a termelőszövetkezet­nek. Jelentős összeget képez — több mint félmilliót — az igás és tenyészállatok gyarapítása. A közösség ál- . lóeszközeit növelték ezzel I az értékkel, Ezenkívül szék Időszalagot, kisgépeket, műhelyfelszereléseket vásá­roltak. A tiszasasi Rákóczi Tsz együttesen 1 765 000 forin­tot fordított tavaly az álló­eszközeinek gyarapítására, a fel nem osztható szövet­kezeti alap növelésére. Az alapszabályban előirt 10 százalék helyett 23,5 száza­lékkal . növekedett a BE­NŐSZ A tavaly. A szövetkezet csupán a gépállomástól 576 000 fo­rint értékben átvett trak­torokra és munkagépekre vett fel középlejáratú hi­telt. A Rákóczii Tsz szántén zárszámadásra készül. A várható tiszta jövedelem 7,5 millió lesz. Jóval több a tervezettnél. A jövedelem elosztásakor gondoltak a termelési alap növelésére is. A takarmánymérleg hiányát 300 ezer forint tar­talékolásával akarják ki- egyenliteni. összességében a termelési alap 350 ezer forinttal gyarapodik a ta­valyihoz képest. Á jövedelem többletből természetesen a gazdák közvetlenül is részesednek. Megérdemlik, hisz egész éven át szorgalmasan dol­goztak. A tervezett 32,35 forintos munkaegvségen- kénti jövedelem értéke a zárszámadáskor szintén gyarapodni fog. ■» m. L *» ként a Velemi Endre szö­vetkezetben. A szövetkezet nyolcszáz­hetven gazdájának átlagos jövedelemé 16 000 forint. A közösből származó bevétel 1054 forinttal nőtt a tava­lyihoz' mérve. Jóllehet ugyancsak a múlt esztendő­ben az egyesülésen kívül még önállóan gépesítették is magukat. Ezzel sikerült a gépesítésben dolgozó embe­rek munkáját is a szövet­kezet tervével egyeztetni. A traktorosok közül kiemel­kedően dolgoztak Nagy Sz. László és Szikra József gépjárművezetők, őket Hor­váth István, az Országos Béketanács tagja, a közös gazdaság elnöke dicsérte meg nyilvánosan a közgyű­lésen. A közgyűlés elismerésben részesítette a közös gazda­ság állatgondozóit, állatne­velőit. A szövetkezet állat­tenyésztési ágazata másfél­millió forinttal többet tett az asztalra a tervezettnél. Kiváltán is példásan dol­goztak a volt Zöldmező szö­vetkezet állatgondozói. Az ott nevelt Mzőmarhák előtt a külföldi felvásárlók is csodálkozva emelték meg kalapjukat. A termelőszö­vetkezet igazán jő állatte­nyészetére jellemző, hogy 100 holdanként 126 mázsa húst adtak a közellátásnak, s 100 tehénre esően 96 bor­ját neveltek fel. A termelőszövetkezetben öt hold föld jut emberen­ként és azt jól megművelik. A közgyűlés oklevéllel tüntette ki és pénzjutalom­mal honorálta a közös gaz­daság huszonhat legszorgal­masabb tagjának igyekeze­tét. Pénzjutalmat kapott Adám Ferenc bácsi 64 esz­tendős fogatos, aki tava'y. kivétel nélkül, mindennap megjelent munkahelyén. Hozzá hasonlóan Kocsis István is messzemenő gaz- da-lelekiismeretrői tett ta­núságot. A szövetkezet há­rom kollektívát is pénz­jutalomban részesített. Köz­tük a tehenész és a hízó­marhagondozó brigádot, a kettes üzemegységből B. b. angol cég vitte el a pálmát. A több millió forintos ' be­ruházást jelentő új, a világ­színvonalnak megfelelő 1^- pek egy része megérkezett. Az átképzés és próba­gyártás céljából kisebb téte­lekben már készítettek az új termékből, s a végleges áttérés előtt még többször sor kerül erre. Vizsgálták e lábbeliket igénybevétel közben is, ami után a tech­nológiát módosították. E termék gyártása nem kevesebb, mint ötszáz mun­kás átképzését teszi szük­ségessé. A sorozatos tanfo­lyamokon már sokan elsa­játították az új ismereteket, így a kulcshelj eken felké­szült emberek lesznek, A gyártás kezdeti betanulási időszakában ismét lehetőség nyílik átképzésre. Az új termékre való át­térés mintegy 3 százalékos termelékenységromlást idéz­ne elő, ha azt megfelelő műszaki intézkedésekkel nem akadályoznák meg. El­ső lépésként olyan intéz­kedések születtek, amelyek más területen 3 százalékos termelékenységnövelést tesz­nek lehetővé. Majd most újabban olyan elképzelése­ket dolgoztak ki, amelyek­kel további 1,5 százalékos termelékenység fokozás ér­hető el. Így a tavalyihoz képest javul a Tisza Cipő­gyárban a munka termelé­kenysége. A költségszintet 1.3 százalékkal csökkentik. (Ez kétszerese a tárca elő­irányzatának.) Az év vége felé meg­szüntetendő tornacipő-gyár­tás helyett — az előrehala­dott tárgyalások erre utal­nak — kismama cipők gyártását kezdik meg Martfűn. Az idei esztendő a tervezők nagy sikerét hozta. 1965-re 633 új mo­dellt készítettek él. ame­lyekből a belkereskedelem 238-at, a külkereskedelem 210-et fogadott «L Az első negyedévben 38 ú.i modellt gyártanak, nagy­részük már a szalagokon van. A hátralévők felszer- számozását február köze­péig befejezik. A második negyedévre szóló szerződé­seket rövidesen aláírják. Az idén várhatóan 130 új mo­dellt gyártanak a Tisza Cipőgyárban, Jő hír, hogy főleg nyu­gati kereskedők kérésére sok minta rendelésnek te­hettek eleget a közelmúlt­ban, ami a nagy külföldi érdeklődést jelenti. A ter­vezők már az 1966. évi mo­delleken dolgoznak. A bel­kereskedelem április 1-től 250 új cipőmodell között válogathat. Ezzel párhuza­mosan lázasan készülnek a márciusi nyugat-európai bemutatóra. A martfűiek remélik, még nagyobb sikert aratnak majd, mint tavaly. Akkor ugyanis a külkereskedelem külön elismerését fejezte itt a Tisza-parti alkotóknak) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom