Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

1M5. január 21, SZOLNOK MEGYEI NEPLAi 3 m m Ünnep Zagyvarékason Ötven forintot ér a munkaegység a Béke Tsz-ben Több mint nyolc millió forint felhalmozásra Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-eki IV. A szakember-ellátás új rendszere A közgyűlésen a felszó­lalók egyike azt mondta, hogy országos ünnep a zár­számadás. S ami igaz, az igaz a zagyvarékasi gazdák nem ok nélkül vélekednek így. Bátran a megye, s az ország elé tárhatják gaz­dálkodásuk írásos bizonyí­tékait, a zárszámadási ira­tokát. Az abban szereplő adatok, a helyes vezetés­ről, az egész évi megfeszí­tett munkáról, a szövetke­zetiek helytállásáról tanús­kodnak. Budai Kálmán, a közös gazdaság elnöke a tegnapi zárszámadó közgyűlésen rö­viden a néhány évvel ko­rábbi időkre pergette visz- sza az eseményeket. Fel­idézte az emberek emléke­zetében azt az öt eszten­dőt, amelyben fokozatosan egyre előbbre jutottak. A sikeres évek között is jelentős a tavalyi, velőséért folyó vetélke­désbe. amely főleg a közöshöz, s a munkához való viszony­ban hozott döntő változást. Korábban is szorgalmasan dolgozott a gazdák többsége, tavaly viszont az összes munkabíró tag szinte egy- emberként állt helyt. Mun­kaidőben egybefolytak a hétköznapok a vasárnappal, ünneppel, s csak azzal tö­rődtek az emberek, hogy mindannyiok érdekében el­végezzék a soronlevő mun­kát. A gazdálkodás, a nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés közötti helyes arány kialakítása is na­gyon fontos. Hogy 1964 eb­ben is eredményeket ho­zott, annak beszédes bizonyítéka két számadat: a növényter­mesztés árbevétele — 11 489 000 forint, az állatte­nyésztésé pedig 13 216 000 forint. Az előbbi 11, az utóbbi pedig 32 százalék­kal több az 1963. évinél. Mindenképpen meg kell említeni, ahogy a beszámo­ló és a felszólalók is tették — a szövetkezet nőtagjait, akikre a növénytermesztési munkák zöme hárul. Esz­tendőn át nagy szorgalom­mal dolgoztak, családtagjai­kat is bevonták a közös munkába. A traktorosok, íogatosok, a jól felkészült állatte­nyésztők — ezek között is ott találjuk a nőket — és mások szintén részesei a szép sikernek. A sertéshiz­laldában a 24.2 százalékos daraértékesítés, az egyes istállóban a tehenenként elért 3252 literes tejter­melés, a terven felül érté­kesített 1000 hízottsertés, s több mint hétezer baromfi és még sok minden igazol­ja ezt; Nem vész kárba, sőt máris kedvezően érez­teti hatását a szocialista munkaversenyre, a tanulás­ra fordított energia. A szövetkezeti gazdák közül utóbb huszonnyolcán vé­gezték el a traktoros tan­folyamot, harmincán szak­munkás tanfolyamon ta­nulnak, négyen technikum­ba, többen pedig az általá­nos iskolába járnak. Ért­hető és csak helyeselhető a pártszervezetnek az a tö­rekvése, hogy a tanulásra ösztönöz, s a szocialista munkaverseny szélesítésé­vel minél több embert kí­ván bevonni a hozamok nö­A szorgalmas munka, s a közösség erwies -se eredményeként 1964-ben a szövetkezet — összvagyona 46 460 000 forintról 54 422 000 forintra nőtt. A tiszta va­gyon 28 százalékkal na­gyobb, mint 1963-ban. A felhalmozás aránya eléri a jövedelem 39 százalékát, összegben kifejezve több mint 8 millió forint. A tel­jesített 245 630 munkaegy­ség mindegyikére 50 forint jut. Az ünnepnek számító zár­számadó közgyűlés után több mint 6 millió forint talált gazdára Zagyvaréka­son. A 3004/7 számú kormány- határozat kimondja: az ál­lam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknck megfele­lő képzettségű mezőgazdá­szok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásá­hoz. A tsz-ek szakemberel­látásának új rendszeréről külön kormányhatározat — (1024 1964.) intézkedik, — amelynek végrehajtási uta­sítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetekbe irá­nyításának eddigi rendsze­rét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítá­sok után már jóval kisebb Sokan látogatják a kunszentmártoni művelődési ház keztmunaa síaiwsui-l. Az emberek érdekében... Munkavédelmi, balesetelhárítási tapasztalatok egy állami gazdaságban A Jászsági Állami Gaz­daság központjában a be­járatnál faliújság tábla. Rajta szembetűnő helyen egy kimutatás arról, hogy tavaly melyik hány baleset emiatt mennyi veszett kárba. hónapban, történt, s munkanap Felvilágosító szóval, fegyelmező eszközökkel — A számok önmagu­kért is beszélnek — mond­ja — Bathó István, a gaz­daság szb-titkára. — Mégis minden alkalmat felhaszná­lunk arra, hogy a munka- védelemről, balesetelhárí­tásról beszéljünk. Azt akar­juk elérni, hogy a bizton­ságos munkavégzés, a bal­esetek elleni védekezés ne csak a vezetők, a munkát irányító emberek, hanem mindenki ügyévé váljon. Sajnos, intő példaként nem kell a szomszédba men­nünk. Az italozás, a köny- nyelműség, a felelőtlenség­gel párosult közömbösség 1963-ban 53 balesetnek volt az okozója. Közte egy halá­losnak is. Sokszor elmond­juk, hogy Kiss Péter még ma is élne, velünk dolgoz­na, ha megszívleli a sok éven át hallott, figyelmez­tető szót, ha ittasan nem kapaszkodik fel a traktorra. — Tavaly nem volt halá­los, vagy csonkulásos bal­eset. Számszerint is csök­kent, de az ötven baleset hétszáznál több munkanap­kiesést okozott. Az oktatás és felvilágosítás mellett fegyelmező eszközök — írás­beli figyelmeztetés, jutalom megvonás, alacsonyabb munkakörbe helyezés stb. — alkalmazására is szük­ség volt. A balesetelhárítási tanács hasznos működése — Eredményeinkhez — amelyekkel még nem lehe­tünk elégedettek — hozzá­járult a balesetelhárítási ta­nács munkája, amelyben öt, önálló feladattal megbízott csoport dolgozik — egészíti ki a tájékoztatót Serestet Kálmán főmérnök. — Úgy igyekeztünk megszervezni a tanács tevékenységét, hogy jusson erőnk és időnk fog­lalkozni a baleset megelő­zéséhez szükséges megfi­gyelések, elemzések, intéz­kedések megtételére. a munkavédelmi oktatás el­lenőrzésére, a jelentések, statisztikák elkészítésére stb. — Az -ödig szerzett ta­pasztalatokból levonjuk a tanulságokat. Egyik ilyen, hogy a növénytermesztés­ben, ahol sok az időszaki dolgozó, az eddiginél is szi­gorúbban, következeteseb­ben követeljük meg a mun­kavédelmi oktatást. Tavaly áprilisban a tavaszi mun­kák kezdetén tizenegy bal­eset volt, több sérülés tör­tént a cukorrépa szedésé­nél, betakarításánál is. Megfigyelésünk szerint nz állattenyésztésben főleg a szállításnál, az állatok mérlegelésénél adódik gyak­rabban baleset. Ennek meg­szüntetésére már tettünk néhány intézkedést. Mol­nár T. Béla vezetésével ti­zenhatan dolgoznak, Darázs Vendel tizennyolc, Iglódi Zsigmond pedig huszon­négy ember munkáját irá­nyítja. S 1964-et baleset nélkül fejezték be. Fekete Pál, a III-as kerület veze­tője, Bori István a munka­helyi bizottság titkára, Fi- csor János biztonságtech­nikai megbízott és a mun­kavédelmi őrök nemhiába fáradoztak, kerületük két­ezer forintot kapott. Gépjárművezetők házi betétiaoja — Az, hogy a növényter­mesztésben és állattenyész­tésben gyakoribb a baleset, nem jelenti, hogy a gépesí­tésnél, járművezetőknél már minden rendben van. Itt is tettünk és még tennünk is kell intézkedéseket. Hasz­nosnak bizonyult a házi be­tétlapok kiadása a gépjár­művezetőknek. Szabályta­lanság esetén visszavonjuk ezeket, a megfelelő fegyel­mezés kíséretében. Akiből mind a három biztonság- technikai betétlapot bevon­juk. annak ügvét a baleset­elhárítási tanács ellenőrző- fegyelmi csoportja kivizs­gálja. S javaslatot hogy az igazgató vagy a r társadalmi bíróság döntsön ) az illető ügyében. N. K. I a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helye­zésére. Most mindenek­előtt új szakemberek ki­képzésével kell gondoskod­ni arról, hogy elegendő és megfelelő agronómus, köny­velő legyen minden tsz- ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt ke­rültek a tsz-be, aszerint ré­szesülnek különféle ked­vezményekben, ahogyan an­nakidején a rájuk vonat­kozó szabályok előírták. — Ezek érvényessége az át­irányításuk alkalmával megállapított határidő le­jártáig tart. A tsz-ek szakemberellá­tásáról szóló rendelet lehe­tőséget ad arra, hogy tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjak adományozása céljá­ból állami támogatást kap­janak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen mű­ködő tsz-ek. Az ilyen cí­men igénybevehető támo­gatás mértékét a járási ta­nács állapítja meg. Az állam magára vállalta szoknak a ke’dő szakembe­reknek a fizetését, akik gyakorló idejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gvakorlntának be­fejezése után a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lya által küelölt tsz-ben legalább ötévi működésre kötelezettséget vá'lal. lete­lepedési segélyt adnak. A seeélv összege 10 000 fo­rint, ha pedig a szakember­nek vele eeriitt élő házas- társa vám, akkor 15 000 fo­rint. A közgyűlés hozzájárulá­sával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetke­zeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka Törvénykönyve sze­rint a munkaviszonyban lévő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság ide­jére a tagnak az előző nap­tári évben elért átlagos ré­szesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mező- gazdasági Mérnöktovább- kéDző Intézet által vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő java­dalmazását a tanfolyan Ide­je alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakember­ről van szó, akkor kikül­detési költségtérítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a ter­melőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkal­mas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember jelöl­tet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehet­séges, akkor felkérés, il­letve pálvázat útién mun­kaszerződéssel lehet szak­embert alkalmazni. Ha ál­lami. társadalmi vagy szö­vetkezeti szervmól miinka- vlazenvban áll. akkor a tsz kérheti a munkáltatőtél a szakember nén'Tayftosáoj ér­dekből törtőnő áthelyezé­sét. Az fev áthelyezett szaV-emhert akkor is meg- illetik az iiven esetben iá­ró kedvpamónvek. ha tag­ként kerti! a t^z-be. Szakembert munkaszer­ződéssel csak előzetes köz­gyűlési határozat alardán lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember iavadalmazá­sára állami támogatást vesz igénybe, altkor a munkaszerződés megkötésé­hez a járási tanács előze­tes hozzájárulása szükséges; A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződé­sében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indo­kolják. Fontos intézkedése a ren­deletnek az is, hogy a tagként működő szakem­bernek — kérésére — ugyanolyan mértékű sza­badságot kell engedélyez­ni, mint amennyit a Mun­ka Törvénykönyve a ha­sonló beosztásban munka- szerződéssel alkalmazott dolgozónak biztosít. A rendelet részletesen foglalkozik a termelőszövet­kezeti szakemberek java­dalmazásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mér­tékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalma­zás egy naptári évben el­érheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakember­nek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból ki­egészíthetik. Ilyen kiegészí­tésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivé­telesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó ter­melőszövetkezetben kerül­het sor. A kiegészítő java­dalmazást három évig fo­lyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legfeljebb havi 800 fo­rint erejéig terjedő kiegé­szítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szak­embereknek, akik állami gazdaságban, kutató inté­zetnél vagy másutt alkal­mazásban vannak és otta­ni munkájuk mellett va­lamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vállalja a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, aki ál­lami, társadalmi vagy szö­vetkezeti szervtől önkéntes jelentkezés alapján terme­lőszövetkezetbe áthelyezték, állami támogatásból külön­féle költségtérítések, segé­lyek illetik meg. A rende­let pontosan meghatároz­za ezeknek a kedvezmé­nyeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt kap­hatnak arra, hogy szakem­berek részére készenléti la­kást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támoga­tást vehet igénybe a tsz. I,ehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendelet­ben még részletezett, de most nem említett intézke­dések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz-ekben dolgozó szak­embereknek. t.ényeffesen hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapve­tő feltétele a nagyüzemi társas aazdasáeok eredmé­nyesebb működésének. (G. P.) Tanulnak a tiszasasi gazdák A tiszasasi Rákóczi Tsz pártvezetősége gondolt ar­ra, hogy a két évben már sikeresen megszervezett, háromnapos tanfolyamot most is megrendezzék. A brigád- és munkacsapatve­zetők. segédüzemekben s tesz. | egyéb munkaterületen dol­gozó szövetkezeti gazdák közül ötvenen vesznek részt a január 18-án kezdődött tanfolyamon. Az előadásokat a községi és termelőszövetkezeti ve­zetők, szakemberek tartják. A téma igen változatos, például a meaigazdaság he­lye, szerepe a népgazdaság­ban, az anyagi, erkölcsi ösz­tönzés jelentősége, a tu­domány, technika szerepe a mezőgazdaságban, az egy­séges paraszti osztóly ki­alakulása, stb. Az előadá­sokat konzultációk követik*

Next

/
Oldalképek
Tartalom