Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

1*85. Január 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ti Á beruházási program sikeréért ■Ms anyagiérdekeltség hathatóstényező írta: V. JAGODKIN, a közgazdasági tudományok kandidátusa Az 1964. évi népgazdasági terv 46 milliárd forintot irányzott elő beruházások­ra, amelyet összességében kismértékben túlteljesítet­tünk. A programot évköz­ben változtatni kellett, mert az építőipar kapacitáshiá­nya, valamint kooperációs hibák nehezítették annak részlete» megvalósítását A költségtúllépések összege az 1963. évi szint körül mozog. A befejezetlen beruházások elsősorban a lakásépítkezé­sek és az értékhatár alatti beruházások köréből szár­maznak, de kedvezőtlen a helyzet a termelőszövetke­zetek beruházásainál is. Számottevő talajjavítás!, ül­tetvénytelepítési beruházás maradt el, mert több he­lyen hosszabb ideig maradt a termés a földeken, s emiatt a munkálatokat nem kezdhették meg. A mező- gazdasági épületberuházá­sok sem alakultak kielégí­tően. Egyrészt, mert az épí­tőiparnak nem jutott elég ereje a mezőgazdasági be­ruházásokra, másrészt ter­melőszövetkezeti építőbri­gádok — a mezei munkák torlódása következtében — hosszú hónapokig a betaka­rítással foglalatoskodtak. Lényeges javulás a ha­táridők betartásában csak akkor várható, ha tökélete­sebbé válik a beruházási programok megvalósítóinak koordinációja. Egy-egy be­ruházás több tucatnyi in­tézmény, vállalat és gyár hibátlan együttműködését követeli meg Nélkülözhetetlenül szüksé­ges a munka pontos üteme, zése: ki, mikor, mit tegyen. Ha csak egyetlen vállalat, vagy iparág megbontja ezt az összhangot, nyomban fel­borul a program. A különféle tervezőinté­zetek, pénzügyi szervek, és kivitelező vállalatok jó össz­hangjának azonban fontos feltételei vannak. Minde­nekelőtt anyagi eszközeink, tervezői, és kivitelezői ka­pacitásunk koncentrációjá­ra van szükség. A koncent­ráltság vagy dekoncentrált- ság ügye a népgazdasági beruházási tervek összeál­lításakor és a terv alapján juttatott eszközök tárca szin­tű lebontásakor dől el. Az igények érthetően — álta­lában a lehetőségek előtt járnak. A tervek összeállí­tóinak és az eszközöket szétosztó tárcáknak elsősorban a lehetőségeket kell számbavenniiik, és nem szabad engedniük, az egyébként többnyire jo­gos — de az adott időszak­ban teljesíthetetlen — igé­nyek kényszerítő nyomásá­nak. Ha a lehetőségekhez mérten túlzott igényeket nem faragják le az eszkö­zök szétosztása előtt az élet — pl. a kivitelezés adott kapacitása —, úgyis reális keretek közé szorítja azo­kat. Csakhogy akkorra már a „túlfeszített” program szervezetlenséget, kapkor dást szülhet a kivitelező apparátusban. Ez pedig az anyagi erő szétforgécsoló- dásához és további nehéz­ségekhez vezet. Az értékhatár alatti (5 millió forintnál kevesebb) beruházások helyzete és ta­pasztalata mutatja ezt leg­szemléletesebben. Ezeknek összegszerű aránya tavaly megközelítette a teljes be­ruházások negyven százalé­kát. Közismert dolog, hogy az értékhatár alatti beru­házások megvalósítási idc- normája egy év, amelyet csak úgy lehetséges betar­tani, ha az illetékes főható­ságok a megvalósítás egy évén belül a beruházók rendelkezésére bocsátják a programban előírt eszközö­ltet. Az erők szétforeácsolt- Vóga miatt 1964-ben a szük­séges összegnek átlagosan csak a felét biztosították a programkészítésre kötele­zett értékhatár alatti beru­házásokra. A kötelező egy év helyett tehát központi­lag, tárcaszinten „megter­vezték” a kétéves megvaló­sulást. Ez az eszközök to­vábbi szétaprózódását idéz­te elő. Az áthúzódott beru­házások befeiezésére ugyan­is a tárgyév keretéből kel­lett eszközöket juttatni, s ugyanakkor az új igények, úi beruházások megkezdé­sét sürgették, ame’yekre a megkurtított összegekből nem juthatott annyi, hogy azokat határidőre befejez­zék. A terven felüli igé­nyek akadályozták az ér­tékhatár feletti nagy beru­házások megvalósítását is. Ahhoz tehát, hogy hatékonyabbá váljanak beruházás aink, először is: kevesebb beru­házást tervezünk a követ­kező időszakra, hogy se anyagi erőink, sem a kivi­telezők kapacitása ne for- gácsolódjék szét. Ehhez ter­mészetesen szükséges meg az egyeg beruházások pon­tosabb, teljesebb és reáli­sabb megtervezése is. A második ötéves terv kezde­téig a beruházási progra­mokra általában az alulter­vezés volt a jellemző. Ke­vesebb pénzt kértek a be­ruházók, mondván: „csak elkezdhessük a munkát, be­fejezetlenül úgy sem hagy­ják a felettes pénzügyi szer­vek”. Manapság inkább túl­terveznek, egyrészt mert úgymond, úgyis lefaragnak a kért összegből; másrészt, mert 1963 végén megjelent egy rendelet, amelynek alapján a beruházót és a tervezőt jutalmazni lehet, ha a tervezettnél olcsóbban és hamarább készíti el a beruházást. (Eddig majd 10 millió forintot ki is fizettek ezen a címen.) Az anyagi ösztönzés cél­ja ebben az esetben telje­sen nyilvánvaló. De ha a költségek és a kivitelezési idő tervezésekor kicsit „vas­tagabban” fog a ceruza — akkor tüstént könnyebb ta­karékoskodni. Igaz, nincs kizárva a jóhiszemű téve­dés lehetősége sem. Az OTH Beruházási Irodája pl. 1964-ben kénytelen volt a hódmezővásárhelyi Egész­ségügyi Porcelángvár költ­ségelőirányzatát felére, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű 2.3 milliárdos beru­házási előirányzatát 1,6 mii- liárdra csökkenteni, mert az iroda szakemberei úgv ta­lálták: az eredeti beruházá­si célok, lényegesen keve­sebb befektetéssel is meg­valósíthatók. Mindekből az következik, hogy a beruhá­zók terveinek pontatlansá­ga is gátolhatja az anyagi erők koncentrálását. Hi­szen ha valahova többet adok — márnák nem jut eléCT: ha pedig va’ahol me­netközben derül ki. hogv kevés a pénz — a többletet megint csak elő kell terem­teni valahonnan: tehát így is, úgy is felborul ° beru­házási program költségei­nek ütemezése. Ebből a felsorolásból azonban nem maradhatnak ki a géngyártók sem. A be­ruházási programok haté­kony, gyors végrehajtása raituk is múlik A beren­dezések szállítói, gyártói elég gvakran re"’ igazítják munkáinkat a benih<-»áci proaramn’-hnz. A gApak és berendezések nagy ré'zét év végén szá’b'tjók. nem *ö rődve azzal. hogy azokra esetleg már év közb"n szük­ség van. E"zel késleltetik a beruházások f'zemboiéoé- sét. Kárt okolhatnak per­sze az ún ..előroszáiitt'sok­kal” is. A gének ilyenkor gyakran a szabadban áll­nak ..egészségtelen” körűi­mén vek között. « múlik már a garanciális idő tó. A második ötéves terv utolsó esztendejének beru­házási programja sok te­kintetben igyekszik mar hasznosítani a korábbi éven tapasztalatait. Az újonnan induló beruházások arányát a teljss programon belül lényegesen csökkentik. Így 1965 végére egyharmaddal lesz kevesebb az értékhatá­ron felüli nagyobb beruhá­zások száma. Mindez ko­moly lépés az anyagi erők és a kivitelezési kapaci ás központosítása felé. ígv lé­legzetvételhez jut az építő­ipar és a beruházók is job­ban felkészülhetnek, pontos ßfeb pa* o «pro sí?©5'at készíthetnek a jövőt tekintve. A teljes beruházási összegből hu­szonkét milliórdot fordí­tunk az értékhatáron aluli beruházásokra. Igyekezve kissé emelni az úgy.n evezett „C” csoportú beruházások arányát,1 tehát azokét. ame­lyek bár „limitál "ttink” mégis központilag irányí­tottak. A beruházási terv­ben szereplő 45 mil'iárd >n kívül felújításokra 20 mil- liárdot költhetünk ebben az évben. Az erők ko' centrá- cióját az. is elősegíti, hogy a Minisztertanács 1963-rp zárolta az intézmények, vállalatok saiát kezelésben lévő különféle fejlesztési alaDjait. Tehát a vállalatok saiát kisebb beruházásai nem vonhatják el például a munkaerőt, vagy a terve­zési kaoacitást, az országos feladatoktól. 1965. január elsejével ér­vénybe léptek a kivitelezé­sek időtartam-normái. Ezek a normák az . anyagi eszkö­zök és a kivitelezési kapa­citás központosításának elő-' segítésére születtek. 1965- ben a Beruházási Eank ezek alapján folyósíthatja majd a hiteleket s ellenőrzi az ütemszerű, tehát hatékony felhasználást. Továbbá: az építőiparban úgynevezett koncentráltsági mutatókat dolgoznak ki. Ha valame­lyik kivitelező vállalatnál, bármelyik munkahelyén a koncentráltsági szint alá csökken a teljesítmény, ak­kor új munkát nem kezdhet. Ez a koncén tráHsá gi szint az időtartam-normák alapján ütemezett munka ér*ékétől függ, tehát vállalatonként és beruházásonként más és más. Jó elgondolásnak lát­szik ez, hiszen így pontosan megállapítható: a kivitele­zés melyik szakaszában csökken a mtmka üteme, s azonnal megtalálják. 19S3 már a koneonJréeiá jegyébon indult. A második ötéves terv cél­kitűzései így is teljesülnek, hiszen az első esztendőkben a tervezettnél jelentősen több volt a beruházás és ha az idei költségelőirányzat az 1964-ik évinél nem is nagyobb, minőségben, tar­talmában értékesebb. Első­sorban a kevésbé gazdasá­gos és a lassú megtérülés­sel járó beruházásoktól áll­tak el és a programba fő­ként az árualapot közvetle­nül érintő, va'amint a kül­kereskedelmi mérlegre ked­vező hatással levő beruhá­zásokat vették be. S mivel az 1965-ös globális beruhá­zási terv az eddigieknél ha maróbb készü't el. több ide­jük marad a beruházóknak a felkészülésre és nagyobb gondot fordíthatnak f dada. talk tökéletes megszervezé­sére, a programváltoztatá­sok elvégzésére, a koordi­nálásra, a berubáz.ások üte­mességének megnvorsüásá- ra — hiszen végső soron ezek jelent,1' r beruházási programok sikeres teljesíté­sének. előfeltételeit. Uj. Gerencsér Ferenc A szocializmusban a dol­gozók magukra, saját társa­dalmukra dolgoznak, s ez lelkesedésre, újításra, alko­tó kezdeményezésekre kész­teti ókat. De Lenin arra ta­nított bennünket, hogy az emberek tízmillióit „nem közvetlenül a lelkesedésre építve, hárem a nagy for- rada'ornszülte lelkesedés se­gítségével, az egyéni érde­kekre, az egyéni érdekelt­ségre, a gazdasági számve­tésre alapozva” vezethetjük el a kommunizmusba. A munka anyagi ösztön­zésében fontos problémát jelentenek az egyes dolgo­zók és a vállalati kollektí­vák premizálásának for­mái. A ‘jéleriTeg érvénves rendszer fő hiányossága az, Csehszlovákia kereskedel­mi forgalma az iparilag fejlett nyugati országok­kal az utolsó évtizedben A rostocki kerületben Stralsund közelében lévő olajkutákból kitermelték az első olajat. Itt egyébként 20 kilométer hosszú föld- gázvezetéket is építettek, Lubnowban üzembe helyez, ték az NDK legnagyobb erőművét. A hét évig épült erőműben hat 50 megawat­tos és tíz 100 megawattos turbina dolgozik. Az erő­mű naponta 40 000 tonna barnaszenet használ fel, — amelyet a közeli külszíni bányákból szállítanak ide. Az NDK legdélibb sarká­ban, a Trieb folyón 57 mé­ter magas és 312 méter hosszú gát épült. A gát meg­építéséhez 170 000 köbméter betont kellett bedolgozni. A víztároló köbtartalma 63,5 millió köbméter víz. 'rT'7T’W!fT’"”>*TT T t { KORONA ÉRTÉKŰ GÉPESÍTÉSI ESZKÖZ Csehszlovákia évről év­re jelentős eszközöket költ a mezőgazdaság gépesítésé­re. Az ország mezőgazda- sálában alkalmazott gépe­sítési eszközök értéke elér­te a 14 milliárd koronát. A szántóföldeken 92 000 kerekes, 15 000 lánctalpas traktor, 10 000 gabonakom­bájn stb. dolgozik. — Az egy hektár mezőaazdasáei terület pöpasites^re elő- iránvzett összoo az elmúlt pégv évben 'mannáról 487 koronára emelkedett. Urne *tt »T>nr*ÄS A 7 PVT-VEL Az ÉNT olás1" állami vál­lalat 30 miinó dollár hitelt pyúttott a Jugoszláv Bem- házási Banknak kőolajfi­nomító és feldolgozó beren­dezések vásárlására. — Az olasz vá'lalat berendezése­ket szállít a jugoszláv kő- olnjfe’dolgozó gyárak re­konstruálásához és bővíté- ) séhez. ma'a pedig Jugosz- ; láviáhan legalább 16 mil­lió dollár összegű ipari árut vásárol. Az ENI ezen­hogy a vállalatoknak nem fűződnek érdekeik a nagy tervfeladatokhoz, a belső tartalékok felkutatásához és kihasználásához, mert a premizálás és a prémium nagysága közvetlenül a terv teljesítésétől és túlteljesíté­sétől függ. Ez a gyakorlat arra vezet, hogy a terv le­szállítására törekednek, s igyekeznek eltitkolni a vál­lalat tartalékait. A jelenleg érvényes bér­rendszerek egyáltalán nem veszik eléggé figyelembe a termékek minőségét, amely a munka minőségét tük­rözi. Az anyagi érd°keltségnek ösztönzést kell adnia az új technika, az új gépek és műszerek bevezetésére, új gyártmányok kibocsátására* bár ez eleinte természete­sen külön kiadásokat igé­nyelhet. De az új hatékony­sága egykettőre megmutat­kozik. Azoknak az elvtór- saknak van igazuk, akik szükségesnek tartják, hogy a kollektívák és az egyes dolgozók anyagi ösztönzésé­nek egységes rendszerét ve­zessük be az egész ország­ban, a minőség megjavítá­sa, a gyártmányok nagyobb megbízhatósága és hosz_ szabb élettartama érdeké­ben, a legkorszerűbb tech­nika meghonosítása céljá­ból. Ez segítene eredménye­sen megoldani a tudomá­nyos-technikai haladás ésa munkatermelékenység eme­lés számos alapvető felada­tát. Pártunk hangsúlyozza, hogy különösen fontos kö­vetkezetesen biztosítani a kolhoztagoknak, a szovhoz- munkásoknak és a mező- gazdasági szakembereknek a mezőgazdasági termelés növeléséhez fűződő anvagi érdekeltségét. Az anyagi ér. dekeltség elvének érvénye, sítése szempontjából rend­kívül fontos az, hogy he­lyesen osszák el a kolhozok jövedelmét a felha’mozási és a fogyasztási alapok kö­zött. A munka anyagi ösztön­zésének lenini elve feltéte­lezi a dolgozók anyagi fe­lelősségét is a munkájuk­ban elkövetett mulasztáso­kért. De be kell ismernünk, hogy az anyagi felelősség megalapozott, hatékony rendszere hiányzik nálunk. A munka anyagi és er­kölcsi ösztönzésének fej­lesztésében komoly jelentő­sége van a haladó munka- szervezési formáknak is. Például az énítőiparban, vi­tathatatlan előnyei vannak a komplex-brigádoknak. Egyes elvtársak szerint a kommunista munkamozga­lom „olyasvalami, ami több az anyagi érdeknél”. Ezt nem fogadhatjuk el helyes véleménynek. Lenin a leg­határozottabban kij ;lentet- te: „Élmunkásnak nyilvání­tani valakit annyit jelent, mint előnyben részesíteni őt. De ez semmit sem ér, ha a fogyasztásban nem nyilvánul meg... Élenjárni a munkában annyi, mint előnyben részesülni a fo­gyasztásban is. Enélkül az éímunkás mozgalom ködös ábránd, s mi végtére mégis csak materialisták va­gyunk”. A kommunizmus építésé­nek menetében egyre nö­vekszik a munka erkölcsi ösztönzőinek, az elért ered­mények társadalmi elisme­résének jelentősége. De helytelen volna, ha az er­kölcsi ösztönzés pusztán ar­ra korlátozódna, hogy a ki­váló dolgozók valamilyen címet, oklevelet kapnak stb. Az eszmei, erkölcsi ösz­tönzés eszközei sokkalta gazdagabbak és változato­sabbak. Idetartozik például a vezetőknek az emberek­hez való viszonya. A figyel­messég, az elvtársi támoga­tás a nehéz percekben, az emberek szükségétéiről va­ló gondoskodás erkölcsileg ösztönzi, becsüétes, lelki­ismeretes munkára sarkalja a dolgozókat. A munka er­kölcsi ösztönzéséhez hozzá­tartozik a türelme» nevelő- munka. a legjobb tapaszta­latok eléries7*ése, a teg- iobhak követendő példának állítása. A kommunizmus építésé­ben a társadalom anyagi javait megteremtő milliók munkáia a legfontosabb. Az anvagi. érdekeltség lenini elvének következetes érvé­nyesítése. a munka anvagi ős erkölcsi ösztönzésének Í heives összeegyeztetése óriási mértékben közelebb ; s kommunizmus gjg*­I zelmét. I KÖZ- , | i GAZDASÁG 3 E >■■■§■ fi*«1 ni» un mi nn TrwmnrnnrTr» ¥¥■■¥■■ • VILÁGGAZDASÁGI HÍREK CSEHSZLOVÁKIA FEJLESZTI KERESKEDELMÉT A KAPITALISTA ORSZÁGOKKAL ERŐSÖDIK AZ NDK NÉP GAZDASAGA majdnem megháromszoro­zódott, a fejlődő országok­kal folytatott kereskedel­me pedig több mint négy­szeresére nőtt. kívül kötelezte magát, hogy segítséget nyújt 7 millió dollár összegű jugoszláv kőolajtermék értékesítésé­hez. ROHAMOSAN fejlődik JUGOSZLÁVIA HAJÓ­ÉPÍTŐ IPARA Mint a Narodna Armija című jugoszláv lap írja, a jugoszláv flotta a felszaba­dulástól 1962-ig 6.5-szeresre nőtt. Jelenleg 173 nagyobb tengeri fehérhajóval rendel­kezik. Ezek űrtartalma együttvéve 840 000 bruttó regisztertonna. A három nagy jugoszláv tengerjáró személyhajó űrtartalma összesen 8000 bruttó regisz­ter-tonna. A kereskedelmi flotta fejlesztési tervének előirányzata szerint négy-öt éven belül újabb 33 kor­szerű nagy tengerjáró ha­jót építenek. (Együttvéve 218 000 bruttó regiszter­tonna.) A hajóépítés terje­delme tekintetében Jugosz­lávia jelenleg a 11. helyet foglalja el a világon. Hajó­építő vállalatai 1956-tól 1963 végéig külföldi meg­rendelésre 122 hajót építet­tek. ENERGETIKAI KÖZPONT ÉPÍTÉSE AZ NDK-BAN Lübbenauban felépítet­ték és üzembe helyezték az NDK legnaeyobb erőmű­vét, amely 1300 megawatt kapacitásával egyben Euró­pa egyik legnagyobb erő­műve is. Lübbonautól 12 kilométerre, Wetschauban épül testvérüzeme, amely­nek első turbinája még ebben az évben megkezdi a villamosenergia termelé­sét. Bovher^hen a tervek szerint kh. 3000 megawatt kapacitású erőműv't óníte- nek. A 7 erőművek üzem­anyaga a barnaszén,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom