Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
1SM. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kicsik és nagyok Tizenhét alsótagozatos osztályban többszáz kisgyerek birkózik a tudománnyal Jászapátiban a Központi Iskolában. Csak róluk szólunk most, meg nevelőikről néhány szóval, néhány képpel. Megérdemlik, mert ezeknek a kicsiknek a számtan, a nyelvtan, meg az írás mellett sok egyebet is meg kell tanul- niok. Többek között azt, hogyan kell beleilleszkedni egy iskola közösségébe, miképpen lehet teljesíteni a próbakövetelményeket, hogy azután méltók legyenek a kisdobosok kék nyakkendőjére. Nos, erről a kisdobos munkáról adunk most kicsiny ízelítőt. Szöveg: V. V. Fotó: N. Zs. — Jaj de magasan va. ez a tábla, vagy én vagyok még kicsi? De azért tudom a számtant, ha pipiskedvc is kell írnom. Ha meg nem, segít a tanító néni. Egyébként én is kisdobos vagyok, éppúgy, mint a többi harminc gyerek itt a második osztályban. Szabadidőnk- . ben őrsi órákra járunk, megtanuljuk a kisdobosok hat pontját, s gyűjtünk mindent, mint a méhecskék: vasat, rongyot, papírt. — Mi igazán vígan nevethetünk. Mi vagyunk a harmadik osztályos kisdobosok őrsvezetői, őrsvezető helyettesei. A Hófehérke, a Hóvirág, a Fecske és a többi őrs tagjai szorgalmasan tanulnak velünk együtt. Azonkívül szépen tudunk énekelni és gyufásdobozból ügyes kézzel bababútort is csinálunk. És most igazán nagyon örülünk, mert tanító néni megígérte: ha nagy hó lesz, szánkóver- senyt rendezünk. Hát nem nagyszerű a kisdobos-élet? ♦ Farkas Kiár." az első osztályosok tanító nénije, s egyben kisdobos-vezető. Nagy lelkesedéssel és még nagyobb szeretettel beszélt mindkét munkájáról, mely lényegében mégis egy. Hiszen a kisdobos munkának is a nevelést kell szolgálnia. Önállóságra öntevékeny ségre kell szoktatni a gyermekeket, nem utolsó sorban pedif a munka szeretetére, megbecsülésére. A tanár pá Négyszázhetvennégy mentesítő vonat és mintegy 1200 mentesítő autóbuszjárat az ünnepi forgalomban Lindner József, a MÁV vezérigazgató helyettese kimondotta a sajtó munkatársainak, hogy a MÁV december 23-tól január 3-ig 474 mentesítő vonatot indít és ha kell, még további szerelvényeket állít forgalomba. Az egész országban naponta egymillió százezer utast szállít a MÁV, az ünnepi forgalom idején egymillió hatszázezer utasra számítanak. A legtöbb mentesítő vonat a miskolci és a debreceni vonalon közlekedik majd. A pénztárak előtti zsúfoltság csökkentésére avasát megszervezte a jegy-elő- váltást. December 15-től a pénztárak elővételben adnak ki jegyet, s a vasút kéri az utasokat, hogy az elő- reváltás lehetőségeivel éljenek. Az Utasellátó Vállalat is felkészült az ünnepekre. A pályaudvarokon több mozgóárus lesz, 1,5 millió forint értékű cukrászati árut árusítanak, s az utasok az ünnepek idején 40 000 kilogramm húst, 1500 kilogram halat fogyaszthatnak a vonatokon. „Utascsold rolló”-ból 20 000 darabot készít az Utasellátó. Elegendő előrecsomagolt gyümölcs, játékáru, könyv várja a vásárlókat. Az étkező- és büffékocsikat az ünnepek alatt több mint 50 ezer pár virslivel látják el. Lindner József vezérigazgatóhelyettes felhívta az utazóközönség figyelmét arra is, hogy a hétvégi munkásvonatok december 23-án este a szabadszombatos heteknek megfelelő rend szerint indulnak. December 24-én a szombati munkanapoknak megfelelő vonatokat is közlekedtetik. Viszont december 25-én és 26-án egyes, gyengén kihasznált személyszállító vonatok nem közlekednek. A sajtótájékoztatón Hidasi György, a KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóság helyettes vezetője elmondotta, hogy az előzetes adatgyűjtés szerint körülbelül 1000—1200 mentesítő autóbuszjáratot kell indítani és a szokottnál 50—6Í ezer utassal kell többet elszállítani. (MTI) A pártmunkához annyi köze volt, hogy úttörővezető volt. Ide, Torna j monostorra a szerelem hozta pár évvel ezelőtt. Ide nősült. Felesége, Imre Katalin itt óvónő. S mi sem kézenfekvőbb, mint hogy Fagyai Sándor itt is úttörővezető lett Mióta a kisfiú, Zsolt megszületett, azóta még egy tisztsége van. Délutánonként odahaza ő a babaügyeletes. December elején volt egy újabb nagy esemény: a községi pártvezetőség titkárrá választotta. így beszél róla: — Aki nyolc éven át titkár volt itt, tapasztalatban gazdagabb mint én. Öt illette volna ez a beosztás. De mentesíteni kell, mert ne' i a tsz dolgai is elég munkát adnak... A tsz gyenge. Ha tehetném, a magam erejével, azonnal változtatnék a helyzetén. De ahhoz egy ember, bárki is legyen az, kevés. Egyet tudok: őszintén, közvetlenül számítani a tsz-tagokra. Tudom, lehet rájuk szá- Mftani. Most épült az új lütftúrh ázunk. Legalább 60 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek itt a köz- sógbeliek. Ha ebben segítettek, miért ne hihetném, hogy közös akarattal a szövetkezet dolgait is elrendezhetjük? Miért ne mondanám ki, hogy fáj!? Nekem is fáj, hogy tavaly is hétezer forint volt az évi átlagjövedelem a Petőfi Tsz-ben. Saz idén sem számíthatnak többre. Mert most is például a tervezett 150 helyett 92 mázsa cukorrépa átlagtermésük lett öntözött területen. Szakvezetői tévedés, s a tsz-tagok mindannyian isszák a levét. De persze míg nem ismerem jól a szövetkezet belső helyzetét, nem is szólhatok. S csak akkor szólok, ha tudom, segítek vele az ottani pártszervezetnek. Terveim? Vannak. De itt, falun,, hamar mondják az embernek: ne akarj mindenáron újat, könnyen letörik az ambíciód. Mondják, elmennek a faluból az ifjak. Az idősebbek meg egyre öregebbek. Míg nem látnak pénzt vagy pénzre nincs itt kilátás, nem is agitálhatok, hogy jöjjenek vissza, maradjanak itthon. Ebben kell valamit tenni. Ezek a terveim. Ha úgy érezné, hogy nincsenek egyéni elképzeléseim, jól gondolja. Pontosabban: az egyéni elképzelések tartalmát is főleg a helyi feladatok adják. Azok kötik az embert. Legfeljebb a végrehajtás formája, külsősége lehet az, amit magam, vagy a hét tagú vezetőség maga szab meg. * Itt az újságíró visszaveszd a szót. A külsőségek dolgában van némi mondanivalója. Ahogy a tanár- párttitkár is mondja: a község szép, új kultúrházat kapott. A község lakói hamarosan birtokba is veszik. A szép új épületben a jelenlegi helyett feltétlen jó lenne egy helyiséget biztosítani a községi pártszer- j vezetnek. Mert a mostanit jóakarattal, elnézéssel sem lehet annak nevezni. Ennyi segítség, ennyi tisztelet előlegben is kijár egy községi pártvezetőség- 1 nek. — borsi — Ez a kérdés hónapok óta foglalkoztatja a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság Tsz tagjait. A községi tanács pénzüavi csoportja ugyanis mintegy 60 szövetkezeti gazda háztáji földjét, nem a kedvezményesebb háztáji, hanem egyéni területként adóztatja. Pontosabban szólva: adózás szempontjából egyéni parasztként kezeli őket. A megkülönböztetés felháborodást váltott ki a szövetkezetben, s a dolog tisztázása végett Csepesz Imre, a tsz elnöke szerkesztőségünktől is segítséget kért. A község kétezerötszáz főnyi lakosságának 80 százaléka ma is a tanyavilágban él. A község vezetőinek az a célja, hogy minél több ember a belterületre költözzön és a közművesíthető központban építsen magának há' at. Ez a folyamat 10—12 évvel ezelőtt kezdődött el, amikor 400 négyszögöles telkeket parce1 láztak. Sokan vásároltak a 9000—10 000 forint értékű házhelyekből és az építkezések is megkezdődtek A telkek futóhomokon fekszenek, s a zöldséges kert helvett a gazdák célszerűbbnek látták, hogy a ház körül 200 négyszögölön szőlőt telepítsenek; Vita a szövetkezet megalakulása után Indult. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a háztáji terület nem lehet több 1600 négyszögölnél, s ezen belül a szőlő aránya nem haladhatja meg a 600 négyszögölet. A községi tanács beszámította a ház körül telepített szőlőt is, amelv 800 négyszögölre duzzadt. A tsz vezetői sem támogatnak alapszabálvel- lenes dolgot, így 200 négyszögöllel csökkentették az érintett tagok kukricafdld- jét. A szőlő aránván azonban ez mit sem változtatott. A pénzügyi csoport kitart álláspontja mellett: egvéni gazdaként adóztatta a tagokat. Ez a besorolás mintegy 300 forinttal növeli a gazdák évenkénti adóját. Az ügyet tovább bonyolította az a tény, hogy a telepítés után járn négy évi adómentességet (a termőrefordulásig) is megvonták a cserkeszöl- lőiektől. A tanácsiak czí azzal az indokkal tették, hogy 400 négyszögölnél nagyobb területre adnak csak szőlő telepítési engedélyt. — (A cserkeszöllőiek viszont nem kértek, de nem is kaphattak volna engedélyt). A szövetkezeti tagok a történtek után így vélekednek: „kevesebb lett a háztájink, több adót fizetünk és vettünk 200 négyszögöl földet a szövetkezetnek”. A tsz vezetősége nehéz helyzetben van. Jól tudja, hogy minden terület földadó köteles. Csupán a besorolás miatt tiltakozik. Aki ismeri a cserkei szőlőket, tudja, hogy — az újak kivételével — nem nagyüzemi módon, s nem is összefüggően települtek. A háztáji szőlőket a szétszórt parcellákból adták ki. Ezek általában 600 négyszögölesek. S ha 200-at levesznek belőle, vajon ki műveli meg. A közös brigádjai nem képesek rá, mert a szőlők távol esnek egymástól és költséges is lenne a munka. Ezért a kukoricaföldet csökkentették. De a besoroláson ez mitsem változtatott. Ekkor írt Cseoesz Imre a járási tanácsnak, a Pénzügyminisztériumnak — és szerkesztőségünknek. Mi a megyei tanács vb pénzügyi osztályát kértük fel az ügy tisztázására. Augusztus 10-én Szász József csoportvezetőtől többek között a következő választ kaptuk: „...a községi tanács vb pénzügyi csoportja... helyesen járt el, így az adókivetés helyesbítésére törvényes lehetőség nincs,’ De úgy látszik mégis van, mert Hollós Miklós pénzügyminisztériumi főelőadó augusztusban a tsz elnökének így válaszolt: „Az 5/1964. IV. 12. PM. számú rendelet V. tvr. 8. §. (4) bek. szerint a 800 négyszögölnél kisebb gyümölcsös, illetve 400 négyszögölnél kisebb szőlőtelepítés esetén is jár ideiglenes földadómentesség. Ezekben az esetekben telepítési engedély nem kell, de a telepítés tényét a községi tanácsnak igazolnia kell’S Ám a helyi pénzügyi csoportvezető a tsz elnökének így válaszolt: „enge- met ez nem érdekel” Személyesen is eljártunk az ügyijén. Szász József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályán előkereste az idézett rendeletet, s megállapította, hogy ae elnöknek igaza van, a községi tanácsnál helytelenül jártak el. (Korábban ő is egyetértett velük.) Négy évig tehát a 200 négyszögölre adómentesség jár. A földadó néhány aranykoronával csökkenni fog, de a besorolás megmarad, az érintett tagok egyéni gazdaként fognak adózni. A rendelet betűit nézve Cserkeszöllőn megsértik az alapszabályt. Ám a gyakorlat, a helyi viszonyok mást mondanak. A rendeleteket nem szabad megsérteni. Ha szükséges módosítsák és a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazzák azokat. Ez annál inkább is fontos, mert a megkülönböztetés gátolja a tanyavilág felszámolását a községben. — m. 1. — Bővülnek a magyar—román kapcsolatok A Kulturális Kapcsolatok Intézetében kedden tárgyalások kezdődtek új magyar—román kulturális és tudományos együttműködés 1965—66. évi tervéről; A tárgyalásokon a magyar delegációt Rosta Endre, a Kulturálir Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, a román küldöttséget Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vezeti Háztáji ™f egyéni
