Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
19Ü. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ha egy kicsit irigyelnek, azt is megértem... Villáminterjú KISZ kongresszusi küldöttekkel Mennyi izgalom van ma 27 családban. Mindenütt, ahol a KISZ VI. kongresz- szusának küldötteit négy napra útnak engedik. S hogy ők huszonheten milyen érzésekkel, gondolatokkal kelnek útra? Hallgassunk néhányat. Egy küldött, s az én vagyok — Remek érzés, mást nem mondhatok. A megyében van legalább harminc középiskola. A harmincból egy küldött. S az én vagyok, Csótó Mária. Szavakba se önthetem ezt az érzést. Sokat várok a kongresszustól, remélem, tovább segít abban, hogy még kevesebb legyen szervezeti életünkben a bürokrácia és még jobban kibontakozhassanak az egyéni tehetségek, már az ifjú korban. — Mit szólnak? Az egész osztály örül, hogy a kisújszállási Móricz Zsigmomd Gimnáziumbél legalább én ott lehetek a kongresszuson. S ha egy kicsit irigyelnek?.,. Azt is megérten^ *Ot bátyámon túltettem — Odahaza is nagy a boldogság, öt bátyám van, de ők is csak hallgatták, hogy hova megyék, hogy kongresszusi küldött lesz a huguk, hogy mind az ötő- jükön túltettem. Szavazatom is lesz. Szavazok, pedig csak augusztusban voltam 17 éves. — Jó küldöttnek lenni, de jó tudni azt is, hogy nálunk a KISZ-tagok egy- egy gyűlésen nem azt mondják, mikor lesz már vége, hanem előzőleg tapossák a sarkam, hogy mikor tartunk már összejövetelt. Épp a múlt héten volt egy jő télapó es' Cink. A huszonöt tagból huszom- ketten ott voltak. Nekem legalább olyan jó azt tudni, hogy a jászárokszállási Táncsics Tsz KISZ tagjai ■zivesen jönnek a KISZ-be, mint azt, hogy én, Nemoda Ilona, szívesen megyek a kongresszusra. * Száraz László mondja: Ritka szerencsém van Nekem olyan szerencsém van, hogy másodszor megyek KISZ kongresszusra. Ez kötelez is, hogy ha hazajövök, mint járási titkár még jobban dolgozzak és az egész kunszentmártoni járásban még jobban neveljük, foglalkoztassuk az ifjakat. Más szemmel nézem most a kongresszust, mint négy évvel ezelőtt, s nagy megbecsülésnek, ritka kitüntetésnek tartom, hogy ismét részt vehetek rajta. Ketten leszünk küldöttek a járásból Kecskés György- gyel, az öcsödi Kossuth Tsz brigádvezetőjével. Még törleszteni valóm van Régóta dolgozom, mint KISZ-tag, de ilyen helyen még nem voltam. Meghívottként egyszer már voltam az országgyűlésen, az is nagy szó. De a kongresz- szusi küldöttség még meg- tisztelőbb, A megválasztásért még törleszteni valóm is van. A nyáron mérlegképes könyvelői vizsgára készültem, s akkor bizony majdnem mindent félre tettem. Amikor befejeztem, ismét munkához láttam. A megyei küldöttértekezlet a megyei revíziós bizottság elnökévé választott. Lesz bőven dolgom. De most itt a kongresszus, amit egyébként is nagyon vártam. S aminek én. Faragó Irén így nagyon-nagyon örülök. Eg már ..csak" ráadás — Rengeteg munkám van még addig is és rengeteg vár majd újból idehaza. A jövő évi terveket készítjük, s ilyenkor egy nagy vállalat tervosztályvezetőjének van mivel foglalkoznia. — Az 1964. évi tervet szeretnénk valóban a KISZ f A *' Először hely kell Új gép, de hova — A folyosó a raktár , ' kongresszus tiszteletére szép eredményekkel búcsúztatni. Földgáztermelés- ből sikerült, mert november utolsó napjára teljesítettük évi tervünket. A decemberi termelés már ráadás lesz. S az, hogy a kőolajtermelő vállalat olajmémök KISZ titkára, Fekete Imre ma mint küldött elutazik a KISZ kongresszusra, a szép eredményekhez már „csak” ráadás, B. E. A Szolnoki Nyomda Vállalat igazgatójával beszélgetünk. A téma nagyon kényes: hogyan történhetett meg, hogy miután a rotációs nyomdagép motorja felmondta a szolgálatot, nem tudták tartalékmotorral helyettesítem és ezért egy szombati napon nem jelent meg a Néplap? Ezenkívül mikorra várható a kliséüzem felszerelése, ami. nek következtében sokkal jobb és frissebb fotókat kapna a megyei lap olvasótábora? Mészáros Sándor nyomdaigazgató elmondotta, hogy a nagy üzembiztonságot igénylő rotációs nyomdagépnél „rövidzárlat” következett be. Tártál ékmoior ugyan volt, de csak akkor derült ki, hogy nem megfelelő, amikor felszerelték és elindították. Terhelés alatt meg sem mozdította a hengereket. — Lehet — mondta Mészáros Sándor —, amikor 220 voltra tekercselték át, hibásan csinálták meg. — Azóta milyen iniéz’ce- dések történtek? — A vegyiművektől, az elfekvő motorok közül akartunk vásárolni. Sajnos, megfelelőt nem találtunk. De kaptunk jó tippet és máris felutazott egy emberünk Budapestre a motor- vásárlás ügyében. — És ha nem kapnak? — Akkor kénytelenek le. szünk három napra leállni az újság nyomtatásával. Ez alatt az idő alatt a vegyiművekben megjavítják a motort és a jelenlegi rossz tartalékot is megcsinálják. Néhány napig Budapesten kell nyomni a lapot. — Es a kliséüzem? — Egy része a raktárban, másik az ebédlőben, a harmadik itt, ebben a szekrényben van. Helyiség kellene. A Révai Nyomdával — ahonnan a felszerelést kaptuk — megállapodtunk, hogy betanítanak egy embert a kezelésére, sőt megígérték, hogy az üzembehelyezéshez is segítséget nyújtanak. Csupán olyan helyiség kellene, ahol felállíthatnánk a gépeket. Egyelő, re a jelenlegi nyomda is túlzsúfolt. — Lenne megoldás a zsúfoltság megszüntetésére? — Már volt is. Néhány éve három tanácsi vállalat — köztük mi is — több mint 7 millió forint beruházási keretet kapott. Akkor azt mondtuk — mivel mindenütt a helyhiány volt a legfájóbb —, hogy egy vállalat 3 millióból építsen üzemépületet. Természetesen az, amelyik a legjobban rá van szorulva. Olyan jó tervet csináltunk, hogy a megyei vezetők megelégedéssel egyeztek bele. Sajnos, a felsőbb szervek nem hagyták jóvá. A szolnoki nyomda nagyon mostoha körülmények között termel. A hatalmas rotációs papírhengerek a folyosón és sokszor a szabad ég alatt hevernek. A technológia előírja, hogy 20—22 Celsius fokon tárolják. A közlekedésre 120 centiméter széles utat kellene hagyni, ehelyett csak a felét tudják „kiszorítani”. Egyre jobban előtérbekerül a minőség. Sajnos, erre nem sok lehetőség van. A finomabb papírt nyomtatás után száradás végett szét kellene rakni. De hova? Üj, modem gépeket kap a vállalat. A helyhiány miatt azonban több régebbi, de jó gépét ki kell tenni a teremből. Az új Maxima gyorssajtó óránként ezeröt- száziat nyom. A kettő, amelyet eltávolítanak, hogy az új beférjen, egyenként ezer-ezerkétszázat nyom óránként. Nagyon jól tudjuk, hogy a gépparkot korszerűsít :ni kell. A szolnoki nyomdában viszont nem ez az elsőrendű kívánalom. Először a zsúfoltságot kellene megszüntetni. Tudjuk, minden egyes beruházást jól meg kell fontolni, de minél tovább fennáll a helyhiány, annál súlyosabb, égetőbb lesz. A nyomda tervteljesítése még ilyen körülmények között is elismerésre méltó, 110 százalékos. A vállalat 25 százalékos alapjövedelmezőséggel dolgozik. — bognár —CSERBEN HAGYTA ÁLDOZATÁT! Nagyteljesítményű új brikettgyárat építenek A bányászatnak mind na- nyobb erőfeszítésébe kerül, hogy évről-évre több háztartási darabos szénnel lássa el a lakosságot. A felső gazdasági szervek úgy döntöttek, hogy új nagyteljesítményű brikettgyár építésével javítanak a háztartások tüzelőanyag helyzetén. Az új gyár a dunántúli porszenekből állít majd elő kötőanyagos brikettet. Elsősorban a balinkai bánya nyersanyagát dolgozza fel, ezért a közeli Moha községbe telepítik, ellentétben a korábbi tervekkel, amelyek szerint Székesfehérvárott építették volna meg. A mohai brikettgyár naponta kétezer tonna kötőanyagos brikett előáll’tásá- ra lesz képes, majdnem 800 tonnával többre, mint a brikett-termelő és széndúsítóvállalat jelenlegi legnagyobb gyáregysége, a napi 1230 tonna kapacitású tatabányai üzem. Készülnek a jövő évi áruértékesítési tervek A kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteiben elkészítették az 1965. évi elő- terveket. Ezek összeállítása előtt — szinte kivétel nélkül minden tsz-ben — meghallgatták a tagok véleményét és javaslatát. A termelőszövetkezetek vezetői összegyűjtötték a gazdák javaslatait és figyelembe vették azokat a terv ösz- szeállításakor. Az árutermelés szintjének fokmérői a hozamok. Ha magasak a termelési eredmények, magasabbak az értékesítési mutatók is. A felvásárlási tervek teljesítését tehát a termelés alapozza meg. A termelő- szövetkezetek figyelembe vették a népgazdaság igényeit és a legfontosabb áruféleségek előállítását Módszerek és ktsz-ek Pontosabban építőmódszerekről és a Törökszentmiklósi Építőipari Ktsz-röl van szó. És családi házakról, melyek köztudomásúan nem elhanyagolhatóak mai lakásviszonyaink között. A fenti ktsz már tavaly két módszerbeli változtatást vezetett be a házak építésénél. Egyrészt a falazásnál, másrészt pedig a mennyezet alsó és felső lécezésénél 1 -hét anyag-, s ezzel együtt természetesen pénzmegtakarítást is elérni. Az összeg, amivel kevesebbe kerül egy családi ház. mintegy 10—12 ezer forint. S az elmúlt télen volt alkalom, hogy a falak bizonyítsanak: a kemény hidegben éppen olyan jól tartották a meleget, mint a régebbi módszerrel készülők. E módszert korábban már Pest környékén alkalmazták. A törökszentmiklósi ktsz — ígéret szerint — december végéig kap egy parkettcsiszológépet. Ezzel a régi formátumú helyett, úgynevezett mozaik narkettet lehet majd készíteni. Ismét körülbelül kétezer forint megtakarítás épületenként. Vajon kellő gyorsasággal elterjednek mindenütt az olcsóbb eljárási módok? <▼. »■) megfelelő mennyiségben tervezték meg. Ezen túlmenően nagyon fontos, hogy növekedjen a háztáji gazdaságok árutermelése is. A háztáji gazdaságok takarmányellátását a .láztáji terület és a részesművelés biztosítja. E gazdaságok ugyanannyi férőhellyel rendelkeznek mint 4—5 évvel ezelőtt, mégis amíg 1692- ben 8211 hízott sertést értékesítettek, addig 1964-re csak 3296-ra kötöttek szerződést. Mi okozza a visszaesést? Tavaly a háztáji gazdaságokban az anyakoca állomány nagy részét meghizlalták és levágták. Tehát csökkent a sertésállomány, drágább lett az alapanyag és költségesebb a hizlalás, A szabadpiacon például 24—26 forintért kelt el a hízott sertés kilogrammja, A járásban felismerték ezt a helyzetet és intézkedések nyomán a háztáji gazdaságokba 1963 második felében több mint 300 be- búgstott süldfíkocát helyeztek ki. Az idén további 400 süldőkocát adtak a háztáji gazdaságoknak, s helyette ugyancsak az idén hasonló súlyú hízott sertést kell leadniuk. Az alapanyagellátás tehát javulni fog, s bízunk abban, hogy a háztáji gazdaságok rövidesen elérik . a két évvel ezelőtti áruértékesítési szintet. Helyesnek tartjuk, hogy a részművelést folytató termelőszövetkezetekben beszélgessenek a tagokkal az áruértékesítésről is. A cserkeszöllői Magyar-Román Barátság Tsz-ben évek óta helyesen alkalmazzák a közgyűlés határozatát: csak az kap részeskukoricát művelésre, aki hizlalás' szerződést köt az állatforgalmi vállalattal. A cserke szöllői tsz-tagok az idén több mint 460 hízott sertés szállítására szerződtek. A termelőszövetkezeti háztáji bizottságokat a tsz- közgyűlések beszámoltatjál- végzett munkájukról. Ahn’ a háztáji bizottságok jó! dolgoznak — Cserkeszöllíi öcsödi Kossuth Tsz, csépa' Petőfi Tsz — ott a háztá; árutermelés is elfogadhat., szinten van, A végleges üzemtervek elkészítése során a háztáji bizottsági tagokat Is be kell vonni a tervkészítési munkákba. E bizottságok nagyon sok segítséget adnak az árutermelés szervezéséhez, he támaszkodnak rájuk és felhasználják hasznos javas latoikat. Varga József járási tanács vb- feiv. cső®, vez.
