Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1064; decanter-ft ENSZ-közgyűlés NEW YORK (MTI). Az ENSZ közgyűlése ked­den délelőtt folytatta az általános politikai vitát. A délelőtti ülésen Laosz, Ka­nada, Szenegál és Cseh­szlovákia, délután Írország, Venezuela, Görögország és , Chile képviselője volt a | s listáján Az első I felszólaló Phuomi Nusavan laoszi miniszterelnökhelyet­tes volt. A ^közgyűlés eddigi legje­lentősebb eseménye Gro- miko szovjet külügyminisz­ter felszólalása volt, aki kormánya nevében újabb jelentős emlékiratot ter­jesztett az ENSZ elé a le­szereléssel és a nemzetközi feszültség enyhítésével kap­csolatban. . , I lük együtt jelentek meg utódaik, fiák és lányaik, a szimpatizánsok és az an­tifasiszták új nemzedéke. Békés, hazafias és hősök­höz méltóan egyszerű ün­nepségre készülték. A viadukt azóta újjá­épült: maga a görög nép, a görög munkásság állítot­ta helyre. Első képünk ezt a viaduktot és az ünnep­lésre egybegyülekezettek népes csoportjának egyikét ábrázolja. A békés és em­berséges demonstráció azonban hamarosan tragé­diává változott Hivatalos jelentések járták be a vi­lágot, napilapok, rádiók és tv-adások közvetítették a megrendítő eseményt. „Az ünnepi nagygyűlés színhe­lyén robbanás — feltehe­tően a reakciós erők bűn- cselekménye következett be”. És: „Tizenhárom sze­mély meghalt, több mint ötven megsebesült”. Második képünk a halot­takat és egy sebesült kis­fiút ábrázol az édesanjá- val. Harmadik képünkön egy kislány ráborul édes­apja holttestére. — Azok, akik ezeket a képeket szer­te küldték a világ minden részébe, a „memento” kö­telező törvénye szerint jár­tak el. „Emlékezz! Ember, emlékezz, gondolkodj és ítélj!” Ezt sugalmazzák a felvételek. A nyomozó ha­tóságok igen kényelmetle­nül érzik magukat. Meg­kísérlik úgy beállítani az „esetet”, mintha nem me­rénylet történt volna, ha­nem véletlen baleset. Azt mondiák: „Még a hitleris­ta időkből visszamaradt ak­nák robbantak fel. Vélet­lenül.” Nos, ezt a jelentést senki nem hiszi el a vilá­gon. Vélet'enül sem. De akár visszamaradt hitlerista akna robbant, akár Hitler szellemének mai örökösei a bűntény el­követői — mindenképnen a fasizmus kísértete jelent meg egy jobb sorsra érde­mes nép földién ismét. És ez az a tény, amire fel kell figyelni. A politikai kísértetjárás órái azonban visszavonha­tatlanul elmúltak. A né­peknek mindörökre elegük van a fasiszta gyilkosok­ból. ÍF M.) Fasiszta kísértetjárás Görögországban Az égései világsajtót be­járta a legmaibb, legmo­dernebb görög tragédia hí­re. Maga az esemény a szó szoros értelmében tra­gédia, csak — nem olyan felemelő, mint aminőt a klasszikus görög óriások alkottak. Sophokles, Euri­pides és Aisschylos tragé­diáiban elesnek ugyan a hősök, de az erkölcsi rend felemelkedik. a nézők a katharxis, a lelki megt; tu lás állapotán keresztül közelebb kerülnek aa er­kölcsi én ideáljához. Mi történt azonban Gö­rögországban? Most érkeztek el hozzánk némi késéssel, de legmaibb tanulsággal a tragédia ké­pei. Ismeretes, hogy azok a görög antifasiszták, akik történelmi nevezetességű hősiességgel védték a hazá­jukat Hitler rabló hordái ellen, 1942-ben felrobban­tottak egy viaduktot. Ezzel lehetetlenné tették, hogy a Wehrmacht rabló osztagai ezervagonos tételekben hurcolják el a görög föld kincseit, vagyonát és pótol­hatatlan műemlékeit. A tettnek igen nagy volt a hadászata jelentősége is. — Nem kérkedés volt az te­hát, amikor a felszabadító görög partizánok kitűzték a szabadság zászlaját az Akropoüszra. A viadukt felrobbantásá­nak évfordulóján, novem­ber végén, ünnepségre gyülekeztek egybe azok a partizánok, akik a híres akcióban részt vettek. Ve­Tanácskozik a JKSZ kongresszusa Kedden reggel Belgrád- ban folytatta munkáját a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kong­resszusa. Először a mandá­tumvizsgáló bizottság ter­jesztette elő jelentését. Ezt követően a 4. napi­rendi pontról Alékszandar Rankovics tartott beszámo­lót a „JKSZ szerepe és to­vábbi munkájának idősze­rű kérdései” címmel. A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége a dolgozó nép társadalmi öntudatát irányítja. Ilymódon a szö­vetség vezető szerepe nem­hogy csökkenne, hanem mi­nőségileg erősödik* —• hangsúlyozta. A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének a leg­utóbbi kongresszusa óta végzett munkájáról szólva Rankovics kijelentette, hogy a JKSZ az elmúlt időszak során a társadalom vezető és irányító szerve volt. A JKSZ VIII. kongresz- szusa folytatja munkáját. A szüzfMddc i iii KRÓNIKÁJÁBÓL □ Mikor szolnoki barátaim megkértek, hogy írjak a szűzföldekről, az ott folyó munkáról, bevallom kissé húzódoztam, mert a szovjet ifjúság hőstettéről, a szűz­földek meghódításáról és az új telepesek életéről már sokan írtak. így legutoljá­ra a Néplap főszerkesztője, aki csak nemrégiben tért vissza a kazah sztyeppék­ról. Ha azonban barátok ké­rik, nem illik azt vissza­utasítani. A szűzföldi terü­leten az elmúlt tíz évben 19 millió hektár földet szántottak fel. S ezen a hajdan lakatlan területen ma 800 szovhoz és kolhoz dolgozik. Hatalmas falvak épültek, amelyekben víz­vezeték és gáz szolgálja a dolgozók kényelmét, — szórakuzásukról jól felsze­relt kultúrotthomok gondos­kodnak. Különösen gazdag volt ez az év a szűzföldeken. — Több mint 783 millió púd gabonát — főként búzát — takarítottunk be, s adtunk át az államnak. Sajnos bármennyire igye­keztem, nem jöhettem előbb, mert a barátoknak ajándékot is illik vinni, s meg kellett várni, ezt az ajándékot: ez a 783 millió púd gabona, a mi ajándé­kunk. ÍÜ Minden évben, így az idén is alkalmam volt megcsodálni azt a hatal­mas lelkesedést, amellyel a fiatalok dolgoztak a ter­més mielőbbi betakarítá­sán. A búzaföldek sikeres ütközetek színhelyei vol­tak. Több ezer traktor, kombájn, teherautó zaja verte fel a sztyeppék csend­jét. Az egész szűzföldi te­rület szakadatlan mozgás­ban volt. Nehéz, de sikeres harc volt ez — harc a kenyérért A kokcsetauszki terüle­ten találkoztam három testvérrel, — Artur, Lev és Sztyepán Majerovval — akiket a szovhozban hő­söknek hívtak. S valóban, ha az ember megnézi ezt a három „hőst”, ritkán ta­lálkozhat ilyenekkel. Meg­kerestem őket a hatalmas búzatáblában, s őszintén bevallom, mikor megjelen­tek előttem, kissé megle­pődtem. Három alacsony, poros, fáradt fiatalember várt. Mégis, aki hősöknek nevezte őket, igaza volt A három testvér több mint 1800 hektár búzát vá­gott le és csépelt el, többet, mint ugyanannak a brigád­nak kilenc másik tagja. Ennél vidámabb törté­netek is akadnak a szűz­földek krónikáiéban: — Ivan Toropov és Viktor Gorbacsov egy távoli táb­lán dolgoztak, több mint 22 kilométerre a falutól. — Iván Toropovnak begyúl- ladt a foga. Megkérték az egyik sofőrt, k=rits»n azon­nal orvost. A sztyeppén azonban ez nem megy könnyen. Az orvost sürgős szüléshez hívták, s a kél gépész elhatározta, hogy ők maguk fogják kihúzni Iván fogát, ahogy mondani szokták, a rendelkezésre álló szerszámokkal. — A világért sem vállalták ma­gukra, hogy egy fogfájós miatt kockáztassák a ter­més betakarítását. S hogy milyen eszközök állhatta! rendelkezésre a kombájn mellett, azt az olvasók kép­zeletére bízom. Mikor az orvos megérke zett, összeszidta Viktoi Gorbacsovot, amiért meg­szegte az egészségügyi elő­írásokat. A fiúk azonban kérték, hogy ne tegyen er­ről az esetről említést sen­kinek. Egy másik jellemző tör­ténet: a végtelen sztyeppé úton teherautó karaván ha­lad, s a karaván egyik ko­csijának tetején a mozi­üzemi vállalat megbízottja a Vosztocsnij szovhoz egvili brigádjához tart A gépé szék igyekeztek, hogy mé* eső előtt levágják a búzát nem értek rá filmet nézni A minden áron veti téri' akaró kulturos könyörögvi kérte a brigád vezetőt: — Hadd nézzék meg •< fiúk a filmet, hisz már égi hete nem voltak moziban. Az azonban hajthatatlar volt, így felelt: — Előbb befejezzük a: aratást barátocskám, aztár egyfolytában három elő­adást is végignézhetnek. S elbeszélés szerint ; kultúra eme felkent baj­noka minden brigádszállá- son így járt­IS A kazahsztáni szűzfölde ken ezen a nyáron szokat­lanul gyorsan takarítottál’ be a gazdag termést. — fi kolhozok és szovhozok mun kásáin kívül több mint hu szonötezer diák is segítet a moszkvai, leningrádi, ki jevi és tbiliszi egyetemek­ről. Különösen derekasan dolgoztak a moszkvai Pat­rice Lumumba Népek Ba rátsága Egyetem diákjai. Nálunk most már té van a szűzföldeken. Leeset' az első hó, s már a kérném fagyok is birtokukba vet­ték a sztyeppékét. A té azonban most is munkában találja a szűzföldek meg­hódítóit; javítják a gépe­ket, vagy tanulnak az em. berek. A következő év tavaszára százezer traktor: kell előkészíteni, s nyolc­vanezer fiatalnak kell elsa­játítani a traktor és kom­bájnvezetés mesterségét hogy jövőre is gyorsan, és jól munkálják meg a föl­det, hogy gazdag termést arassunk. V. G. Sepelj, a celinográdi Celinnij Krai' című lap főszerkesztője

Next

/
Oldalképek
Tartalom