Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I9M. december A A KOZMIKUS GÁZOK VILÁGA RÓMASKA A mozgó alkatrészek nélküli atomvillanytelep 1 Atomok és molekulák a világmindenségben H 4 csillagközi tér anyaga (1J I7an-e viz a világűrben? Ausztráliai, angol és amerikai csillagászok nemrégiben közzéte.t kutatási eredményei arról számolnak be. hogy hidrogén és oxigén atomokból áilló molekularészeket, úgynevezett nid- roxil gyököket fedeztek fel a csillagközi (intersztellá- ris) tér anyagában. A felfedezők szakcikkükben hivatkoznak arra. hogy I. Sz: Szklovsaikij, szovjet rádiócsillagász már tíz évvel ezelőtt elméletileg igazolta a hidrogén-oxigén atomok kombinációjának lehetősé, gét a világűrben. tartották, s csupán Szklov- szkij mutatott rá 1945-ben, hogy a hidrogént többek ma még rejtett tulajdonságait, Gauser Károly Az atomenergia békés hasznosításának lehetőségeivel foglalkozó harmadik genfi nemzetközi konferencián nagyfontosságú bejelentés hangzott el á szo'v- jett küldöttség részéről. M. D. Millioncsikov akadémikus közölte a tanácskozás résztvevőivel, hogy szovjet magfizikusok és mérnökök nemrégiben, elsőként a világon, „Romas- ka”' néven, olyan újfajta energiatermelő berendezést szerkesztettek, amely közvetlenül villamosságot fejleszt az atomreaktorban felszabaduló hőenergiából. A hagyományos hőerőművekben a tüzelőanyag elégetésével, hőt fejlesztenek, majd a termelt gőzzel gőzgépet működtetnek, s e mechanikus szerkezetek forgatják az áramtermelő generátorokat. Lényegében ugyanilyen elven működnek korunk atomerőművei is: a maghasadás hőenergiájával gőzt fejlesztenek, a gőz turbinát forgat, s a turbina tengelyével összekapcsolt generátor fejleszti a villamosságot. Vagyis először hővé, majd mechanikai energiává alakítják át a tüzelőanyag vegyi, illetve hasadási energiáját, s csak a mechanikai energiával fejleszthetnek villamos áramot. Ezek a kitérők, átalakítási lépcsők, persze, nagyon sokba kerülnek — az energiaátalakítás mindig veszteségekkel jár. Ez az oka annak, hogy még a legkorszerűbb hőerőművek hatásfoka is meglehetősen rossz, a tüAz égitestek közötti teret valaha üresnek gondolták, innen ered a „világűr” kifejezés is. Régen úgy gondolták, hogy ahol az éjszakai égbolt sötét, ott nincsenek csillagok, arrafelé a ..semmibe” látunk. Ez a felfogás a múlt század végéig uralkodott, amikor Hartmann német csillagász felfedezte, hogy a csillagok közötti tér nem üres. Észrevette. hogy az Orion-, a Kaszás-csillagkép irányában ritka kalcium felhők lebegnek. Nem sokkal később azt is észrevette, hogy a csillagok irányában is vannak gázok, ritka intersztelláris gázfelhők, sőt éppen ezek tompítják a távoli csillagok fényét. Kiszámították, hogy a ritka gázok fényelnyelő képessége oly nagy. hogy egy napszerű átlagcsillag fénye legfeljebb 8009 fényév távolságig jut él. azon túl minden a ködbe vész. Az intersztelláris gázoknak mintegy 99 százaléka atomos állapotban lévő hidrogén — a legegyszerűbb elem. Csillagrendszerünk, a Galaxis igen számottevő hányada — egyés becslések szerint kereken a fele — nem világító égitestekbe tömörül, hanem az említett gázok alakjában lebeg a csillagok közötti térben. A csillagközi gázanyag rendszeres tanulmányozása többnyire nem optikai távcsővel történik, hanem a gázatomok kibocsátotta rádióhullámokat rádióteleszkóppal, nagyméretű ernyő- és tányérantennákkal figyelik. A csillagközi hidrogén monoton zúgás-a olyan han got hallat az erősítőberendezésekben, mint egy fény őerdőben az enyhe széltől borzolt tűlevelek sejtelmes zizegése. Az intersztelláris gázt so. káig atomos állapotúnak között hidroxil gyökök is szennyezhetik. Mivel a csillagközi térben a kétféle atom igen nagy számban van jelen, hidroxil, sőt vlz- molekulák is létrejöhetnek. A hidroxil, a földi körülmények között, a viszonylag magas hőmérséklet miatt nem marad stabil, s ha mesterségesen hozzák létre, azonnal elbomlik. Mások a viszonyok az intersztelláris térben; mivel itt a hőmérséklet —223 és 263 C fok között mozog, egy-egy H—O gyök évmilliókig is létezhet. Lehetsé ges, hogy létezésük hosszú időtartama alatt egy hidroxil gyök újabb oxigénatommal ütközik és így víz- molekula is keletkezhet a világűrben. A hydroxll jelenlétét is csak rádiósugárzás jelzi; az ezirányú égi „nyomozás” megfelelő érzékenységű rádióteleszkópok hiányába, évekig nem vezetett eredményre, s Szkoivszkij elméletét kereken tíz évig nem tudták bizonyítani. Nemrégiben azonban megváltozott a helyzet: a2 Ausztráliai 'Nemzeti Rádiólaboratórium, az angliai Jodrell Bank obszervatórium és az Egyesült Államokban a Westfordi Lincoln megfigyelő állomás szinte egyidejűleg jelentette, hogy a Cassiopeia csillagkép irányából érkező rádiósugárzásban a 18 centiméteres hullámhosszon felfedezték a hydroxii gyökök kibocsátotta jellegzetes rádiózörejeket. A vízmolekulák utáni égi nyomozás, amely eddig nem vezetett eredményre, tovább folyik. A világegyetem anyagának döntő többsége atomos állapotban van, de a viszonylag jelentéktelen mennyiségű molekulák tanulmányozása mégis rendkívül fontos, mert értékes útbaigazítást adhat, hogy megismerhessük az anyag Műanyag bunda almafának Télen és koratavasszal p Nap majdnem merőlegesen eső sugarai erősen felhevítik a gyümölcsfákat, amelyek fagyállóképessége ezáltal csökken. Ezért aztán, ha hűvösebbre fordul az idő, hirtelen esik a hőmérséklet, a gyümölcsfák elpusztulnak. A gyümölcsfákat védekezésül általában mésszel fehérre festik, törzsüket fenyőgallyakkal, szalmával vagy náddal burkolják. Ezek a módszerek azonban nem elég hatásosak és sok munkát követelnek. A leningrádi agrofizikai tudományos kutató intézetben most új megoldást kísérleteztek ki- A kutatók ajánlotta új módszer a következő: a gyümölcsfák törzsét poliamid hártyává, burkolják, erre a hártyár pedig ezüstös alumínium por réteget szórnak. Az ilyen burkolóanyag kitűnően visszaveri a napsugarakat. A kísérletek igazolták, hogy a műanyagbundába burkolt almafák a legzordabb teleket is jól tűrik. Az új módszer olcsó és hatásos, a fák „bundáját többször is fel lehet használni. Az említett megoldás jól védi a citrusféléket és a többi fagyra, hidegre kényes növényféleségeket. A francia hang emezek nagydíia A francia hanglemezek nagydíját, az Academie du Disque Francais Grand Prix-jét az idén Herbert Karajan kapta Bramhs műveinek dirigálásáért, továbbá a milánói Scala „Ri- goletto” felvételét jutalmazták vele Rafael Kubelik vezényletével és Dietrich Fischer-Dieskau, Renata Scotto és Bergonzi közreműködésével. A HEVEDER VITA Napjainkban egyre több személygépkocsi közlekedik az utakon és az autózással kapcsolatos kérdések Magyarországon is mind szélesebb rétegeket érinteneK. De a közlekedésnek e gyors és kényelmes lehetősége mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az autózás árnyoldalait sem. A gépkocsipark növekedésével szinte mértani halad: ványszerűen sokasodnak a balesetek. Augusztus hózéseket produkáltak és még sok, más hasonló „kényes” helyzetet teremtettek. A kísérletek során a gépkocsiba szerelt különféle ellenőrző műszerek és egy speciális filmfelvevőgép rögzítette a történteket. Amikor a védőheveder egyik végét a gépkocsi padlójához rögzítették, a másik végét pedig a derék megkerülésével ismét az ülés alatt erősítették meg, s ezzel a bábút a csípője alatt bor legsúlyosabb érvét: a biztonsági övvel az üléshez erősített utas tűz esetén nehezebben tudja elhagyni a gépkocsit. A reális válasznál ismét elő kell venni a statisztikát. Ebből megállapíthatjuk, hogy viszonylag ritkán fenyegeti az autó utasait a tűz. A keletkezett autótű- zek legtöbbje is összeütközés következtében tör ki. Az is tény, hogy sokan az összeütközéskor nagyobb A felső sorban oldal- és előnézetben látjuk az egys zerű derékhevedert, valamint a vállon és a törzsön keresztirányban átvezetett hevedert. Az alsó sorban a derékheve der és a vállszíj kombináci óit láthatjuk. napban az Egyesült Államokban 4870 ember halt meg autóbaleset következtében! A szerencsétlenségek sorában nem jelentéktelen azoknak a sérüléseknek a száma, amelyet a gépkocsiban ülőik szenvednek. A statisztika még azt is elárulja, hogy a gépkocsi vezetője mellett ülők közül többen ás súlyosabban sérülnek meg, mint maguk a gépjárművezetők. Világszerte vitáznak az illetékesek, hogy a közlekedési szabályok betartásán, a gépi berendezések ellenőrzésén és rendszeres karbantartásán kívül miként lehetne még jobban megóvni az autók utasainak testi éo- ségét. A szakemberek jelentős része kitart amellett, hogy erre a célra a gépkocsikba biztonsági öveket kell szerelni. HOGYAN ALKALMAZZUK ? A próbabábúkkal végzett kísérletek a hevederek előnyei mellett tanúskodnak. Ember alakú és súlyú figurákat különféle hevederekkel az autóüléshez rögzítettek, majd előre meghatározott „hadmozdulatokat” vé- ge7t°k a gépkocsikkal: hirtelen megálltak, összeütkörögzítették, akkor hirtelen fékezés esetén a „műember” felsőteste előrebukott, mintegy bizonyítva, hogy ez a megoldás például a fejsérülés lehetőségét nem zárja ki. Az ülés belső oldalára helyezett és a törzset a vállon át lefogó heveder viszont főleg a felső testtájékok védelmét szolgálta, ezzel szemben az alsóbb régiókat nem mentesítették a baleset veszélyétől. A legsikerültebb megoldásnak a derék-heveder és a vállon átvetett biztonsági öv kombinációja látszott. Elvileg ugyan még biztonságosabbnak ígérkezik a derék-heveder és a kettős vállszíj, de ez a biztonsági felszerelés meglehetősen kényelmetlen, és gátolja a vezetőt a há*rafelé fordulásban. A biztonsági övnek különösen a gépkocsivezető mellett ülő szemé1 y védelmében van nagy szerepe. Statisztikai adatok sokasága bizonyítja, hogy ez a hely azért „veszélyesebb’’, mert az utas nem követi olyan figyelemmel az úttestet, mint a vezető, és érnék következtében a váratlanul jelentkező mozgás- változás'okhoz nehezebben tud alkalmazkodni. És most hallgassuk mc-g a vitában szembenálló táütést kapnak és elvesztik az eszméletüket. Ha ezek az eszméletvesztett személyek védőhevedert használtak volna, az ájulást okozó ütést az esetek túlnyomó többségében elkerülhették volna. A modem hevedercsatok egyébként is úgy készülnek, hogy egy mozdulattal azonnal kibonthatók. MILYEN ANYAGBÓL KÉSZÜLfÖN? A biztonsági övék eredményességét csak a megfelelő anyag biztosíthatja. A gumiheveder ugyan visszatartja a hirtelen előrebukó testet, de majd akkorát ránt vissza, mint amekkorát az előreesés kifejtett. Volt már példa arra is, hogy a védő céllal felszerelt gumiheveder visszarán- tára okozta a sérülést. A másik véglet, a telie- sen merev anyagú heveder természetesen ugyancsak nem felelhet meg a kívánalmaknak. A legjobban oe- vált megoldásnak a kissé megnyúló, de nagy szakítá- si szilárdságú textiliák bi- j zonyultak. zelőanyagok energiájának csak töredék részét hasznosítják. Az átalakítási veszteségek elkerülése, legalábbis csökkentése, a közvetlen, kitérők nélküli energiatermelés, átalakítás megvalósítása korunk egyik legfontosabb tudományos-műszaki problémája. A Szovjetunióban oly nagy fontosságot tulajdonítanak e probléma megoldásának, hogy más feladatokkal együtt még az SZKP programjában is szerepel; sikeres megoldása lényegesen meggyorsítaná a kommunizmus anyagi alapjainak megteremtését, a hatalmas energiabázis létrehozását, A közvetlen energiaátalakítás problémája különösen fontos az atomerőművek viszonylatában, mert így jó hatásfokú, egyszerű szerkezetű, üzembiztos energia- forrást fejleszthetnénk ki, amely fűtőanyagpótlás nélkül is hosszú ideig működhetne. A fizikuok szerte a világon hosszú ideje foglalkoznak már a közvetlen energiaátalakítás lehetséges megoldásainak vizsgálatával, egyebek között azzal a kérdéssel is, hogyan fejleszthetnének közvetlenül villaímosenergiá.t az atomreaktorokban felszabaduló hőből. Ennek egvik lehetséges megoldása a hőelemek alkalmazása. (A hó-, idegen nevén termoelem két különböző fémből, illetve félvezető anyagból összeillesztett szerkezet. — Hőmérsékletkülönbség hatására két vége között feszültségkülönbség jön létre.) Végeredményben a hőelemek ilyen célokra való alkalmazásának gondolata sem új a magfizikában. — Mindeddig azonban nem álltak rendelkezésre olyan félvezető anyagok és ötvözetek, amelyek tartósan működhettek volna a reaktor izzó hőségében és erős rádióaktív sugárzásában. Szovjet fizikusoknak most sikerült kifejleszteniük — olyan újfajta félvezető anyagokat, amelyek még az acél megolvadásának hőfokán is tartósan és üzembiztosán alkalmazhatók. Ilyen félvezető anyagokat építettek be a „Ro- maská”-ba is. A „Romaska” voltaképpen berlliumból kialakított, üreges hengerben elhelyezett atomreaktor, amelyben urániumkarbid fűtőanyag- rudak maghasadásából szabadul fel a hőenergia. A reaktor középpontjában több mint 1700, külső falán pedig 1000 C fok a hőmérséklet. A fejlődő hő minden közvetítő közeg nélkül jut a termoelemes átalakítóba, amely a reaktor külső köpenyére szerelt többezer szilieium-germóonium hőelempár. A reaktor magjában fejlődő hő a reaktorköpenyre szerelt hőelemek segítségével közvetlenül villamos- energiává alakul át, s azonnal hasznosítható. Vezérlése rendkívül egyszerű, teljesítménye egyelőre 500 watt. A kísérleti berendezés augusztus közepe óta kifogástalanul működik a Szovjetunió I. V. Kurcsa- tovról elnevezett magfizikai kutatóintézetben. A kísérleti eredmények biztatóak, s így joggal remélhető, hogy a „Romaská”- nak és társainak nagy szerepük lesz a holnap energetikájában. Kisebb példányaik kitűnően felhasználhatók lesznek majd például az űrhajók, önműködő meteorológiai és más megfigyelőállomások műszereinek, berendezéseinek energiaellátására. IV. U
