Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
XV. évfolyam, 284. szám. Ara 50 flllér 1964- december péntek* Neki sem könnyű... Hányszor hallani ma még faluhelyen, a szövetkezeti majorban, vagy kinn a földeken, ha a termelőseövetkezet elnökéről beszélnek: Neki könnyű a dolga, ő csak dirigál.../ Aki ilyen véleményt hangoztat, bizonyára egyszer sem gondolta át: valóban, milyen is a szövetkezeti vezető dolga? Vajon például köny- nyebb-e vitázni a termeltető vállalattal, átcsoportosítani a fogatok, a gépek rendjét (mert az esőzés mindent felborított), aztán pénztárkönyvet fölülbírálni, majd a vezetőségi ülésre, vagy közgyűlésre készülni, a háztáji földek dolgában rendet teremteni, személyes panaszokat kivizsgálni és orvosolni stb., mint villával, kaszával a kézben végezni a mindennapi dolgot a szántóföldeken vagy az állatok körül? Nagyon sok olyan tsz- elnök van ma már, aki hajnalban elsőként jelenik meg a gazdaságokban s este utolsóként tér otthonába. Közben gyakran elhül az ebédje, s olykor még a vacsorája is. De a legfontosabb: a közös gazdaség eredményes működéséhez éppen annyira nélkülözhetetlen az elnök munkája, mint a növény- termesztőé vagy az állattenyésztőé. Ezt többnyire belátják a gáncsoe- kodók is. Aid nem próbálta, kevésbé tudja megérteni, hogy a közösségért való fáradozás mennyi fizikai és szellemi energiát, szüntelen figyelmet, körültekintést, anyagi és erkölcsi kockázatot, felelősséget és éberséget kíván a szövetkezeti vezetőktől. S ki nem tudna példát arra is, majd minden faluban, hogy amikor esténként a szövetkezeti gazdák többsége már rég a háztáji jószággal van elfoglalva, vagy a rádió mellett ül, az elnökük még otthonában is másnapi tervegyeztetésre, esetleg egy más kiadós tanácskozásra készül például a bankkal, vagy a biztosítóval. Egy-egy ember munkájának nehézségét és értékét csak a munka eredményén, a közösség anyagi és kulturális javainak gyarapodásához való hozzájárulásán mérhetjük le. S ezzel arányban kell állni a munkát végző ember megbecsülésének, tiszteletének is. Akár vezető az illető, akár tisztséget nem viselő tsz gazda. Százával és ezrével vannak hazánkban ma már olyan tsz-veaetők, akiknek a munkáját bárki megmérheti, mert annak értéke jóval az átlag fölé emelkedik. A jó múltkoriban az egyik szövetkezet elnöke — 12 éve áll a közös gazdaság élén — mondta: „A tsz-gazdák általában elismerik, hogy a közösségnek szüksége van vezetőre, de közülük néhányan még csak a jogaikat tartják számon és szívesen megfeledkeznek a közös iránti kötelezettségeikről. Gyakran nem látják az összefüggést sem a saját és a vezetők munkája között. Ha a szövetkezetben jél mennek a dolgok, azt kizárólag saját munkásságuk eredményeként tekintik, de ha akadozik a fogaskerék, akkor azonnal a vezetőséget vagy az elnököt okolják”. Félreértés ne essék: nem arról van szó, mintha nem lenne még ma is, a maga feje után járó, senkire nem támaszkodó, a közösség bizalmával visszaélő tsz-elnök. Akad, de előre meg lehet mondani: az ilyen elnök nem jut messzire. Az öntudatában növekvő tsz-tagság előbb-utóbb tilos jelzést állít elébük. Termelőszövetkezeti mozgalmunkat egyre inkább a demokratizmus fejlődése jellemzi. A termeiőszövet- kezeti elnökök többsége az elmúlt 4—5 esztendő alatt országszerte derekasan megállta a helyét. Szemléltető bizonyítéka ennek: az átszervezés nehéz viszonyai közepette és az évek óta kedvezőtlen időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés szerényen bár, de növekedett. Éppen azért, hogy a szövetkezetek gazdálkodása, a munkafegyelem megszilárdulása, általában az egész üzem, elérje a kívánt mértéket, és a gazdálkodás még sikeresebb legyen, egy-egy szövetkezet tagságának ösz- sze kell forrnia és segíteni a maga választotta vezetőket. Miben álljon ez a segítés? Elsősorban abban, hogy kí-ki — bármilyen munkakörben is dolgozzék — lelkiismeretesen, pontosan, odaadással végezze feladatát. A szövetkezeti demokrácia kiteljesedése érdiekében pedig nagyon fontos, hogy a szövetkezeten belül a tagok ne tűrjenek semmiféle intrikát, védjék meg vezetőiket a bajkeverőkkel szemben. Aki már valaha is állt vezető poszton, — hacsak néhány ember vezetését is bízták rá, — az igazán tudja, milyen nagy gond, ha nemcsak magunkért, hanem mások munkájáért is felelősséggel tartozunk. Egy-egy szövetkezeti vezető vállára pedig 50— 100, vagy még több család gondja, baja, ezerholdakon történő gazdálkodás áttekintése, megszervezése nehezül. Hogy olykor még a legöda- adőbb munkában is becsúsznak hibák, tévedések? Ezért is ott a helye a tagságnak a vezető mellett, jóban és rosszban, hogy az eredmények sokasodjanak, de a bajok soha ne nőhessenek nagyra. És ha a tsz gazdák időnként komolyan mérlegelik elnökük tevékenységét, láthatják: neki sem könnyű,.. (B, A.) A lengyel nagykövei látogatása Szolnok megyében Magyar növényfaj ták sikere külföldön A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta a nemzetközi fajtakísérletek eddigi eredményeit és jövő évi terveit. Mint a mező- gazdasági fajta- és termesztéstechnikai minősítő intézetben elmondották, ezek a kísérletek Magyarország számára is igen hasznosak voltak. Három év alatt, 1961-től 1964-ig a KGST- arszágok közös fajtakísérleteiben részt vett 313 növényfajta közül több mint 150-et hazánkban is kipróbáltak. A vizsgálatok egyik előnyös következménye, hogy a magyar szakemberek átfogó képet kaptak a külföldi növénynemesítés eredményeiről, az új fajták színvonaláról, s emelett azt is megtudhatták, hogyan válnak be a mi fajtáink külföldön. Mindez ösztönzően hatott a hazai növénynemesítésre, meggyorsult az új fajták előállítása. Az összehasonlító vizsgálatok közvetlen eredményekre is vezettek: a kísérletek során mindegyik ország talált több, köztermesztésre is alkalmas külföldi fajtáit. Nálunk például már több mint egymillió holdon termesztik a szovjet Bezosztája búzát és mintegy 50 000 holdon a nagy olajtartalmú szovjet napraforgókat, elterjedőben van a német Amsel-bur- gonya. A fajtakísérletek révén vált ismertté és terjedt el számos magyar növényfajta a baráti államokban. Bulgáriában például a polyploid cukorrépákat, a kecskeméti 363-as paradicsomot és az iregszemcséi szóját, Csehszlovákiában a kompolti kendert, a Szovjetunióban pedig a B 40-es őszi árpát és a Pannán őszi bükkönyt termelik. * A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a népgazdasági tervnek az első három negyedévben történt és az év végéig várható teljesítéséről, a munkaügyi miniszter a bér- és munkaügyi gazdálkodásról tájékoztatta a kormányt. — A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A földművelésügyi miniszter beszámolt az őszi mezőgazdasági munkák menetéről és bejelentette, hogy a kenyérgabonát, a hosszabb időn át tartó esőzések ellenére is lényegében a tervezett területen sikerült elvetni. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenforgalom idei tapasztalatairól és jövő évi feladatairól számolt be. A Minisztertanács a Jelentést megtárgyalta és elfogadta. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az igazságügyminiszter beszámolóját a vezetésével a Szovjetunióban járt küldöttség tapasztalatairól, majd napi ügyeket tárgyalt. Tegnap, december 3-án Szolnokra látogatott Jan Kilianczik, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövete, és a lengyel nagykövetség több tagja, A vendégeket a megyei párt- bizottság épületében Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára, Oláh György, a Szolnok megyei tanács vb elnöke, valamint a párt, az állami és a társadalmi szervek több képviselője fogadta. A megye sajátosságairól, munkánkról Csáki István tájékoztatta a vendégeket) Az Eger-köryéki olajme- zőíkön a föld méhében lévő olajkincsek mindössze 15— 20 százalékát sikerült eddig a felszínre hozni. A többi nagy százalékú nyersanyag a rétegben lévő porózus kőzetekben maradt, féLtapactt a falzatra. Feranozy Imrének, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat főtechnológusának elképzelése alapján most egy benyomó kúton keresztül 1500—1800 köbméter nyersgazolin (gázpárlatot) sajtolnak a föld alá. Egerben az olajjal együitt nagymennyiségű gazolin is felhalmozódott, amit eddig nem használtak fel és amelynek az elszállítása tetemes költséget igényelt volna. A visszasajtolásnak az a célja, hogy a nyersgazolin kőzetre tapadt olajat leoldja és maga előtt tolva, a termelő kutakhoz továbbítsa, Ezzel az eljárással a nyersolaj kinyerés 30—35 százalékra is fokozható. Az említett nyersgazolin mennyiség visszanyomés után gyűrű alakban helyezkedik el a benyomókút körül, s a továbbiakban már gáz vagy víz visszás®j tolása is eredménnyel jár, mert Ezután a lengyel nagykövet és munkatársai a párt és a tanács megyei, városi vezetőinek kíséretében a vegyiművekbe látogattak, ahol Bán László igazgató ismertette az üzem munkáját, termelésben elért eredményeit, a jövő terveit. — Majd a látogatók megnézték az új kénsavgyárat, — amelynek berendezéseit Lengyelország szállította, A Tisza Szálló éttermében rendezett ebéd után a nagykövet és munkatársai vendéglátóik kíséretében Zagyvarékasra látogattak. ekkor a két anyag valamelyike szorítja egyre szélesebb átmérőjű gyűrűvé az oldószert. A kísérlett érdekessége, hogy maga a víz és a gáz is végrehajtja az oldást. A kérdés csupán az, hogy a nyensgazolin-e, Csütörtök délután a Kremlben a csehszlovák párt- és állami küldöttség moszkvai látogatása alkalmából, valamint a szovjet— csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 21, évfordulója tiszteletére hatezer ember részvételével szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlést rendezitek. Az egybegyűltek tapssal fogadták a csehszlovák párt Ifla: A tizenkettedik tél előtt Jó szóval, orvossággal Jövő heti rádió és tv műsor és állami küldöttség tagjait, valamint az SZKP és a szovjet kormány vezetőit, akik elfoglalták helyüket a nagygyűlés elnökségében. Nyikolaj Jegoriesev, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, majd Antonin Novotny, a csehszlovák párt- és állami küldöttség vezetője mondott beszédet Ufóljára szól! a hajóküri Ölomezürke felhőkből sűrű pelyhek- ben hull a hó. A szél egy kicsit megtáncoltatja az apró hópelyheket melyek nyomtalanul eltűnnek a Tisza zavaros vizében. A hajóállomáson nagy a sürgés-forgás. De olyan ez, mint a temetési mozgolódás. Temetnek is — vidám, gondtalan hajóséletet — szép nyári emlékeket. A kikötőben egymás mellett ringatózik a két testvérhajó, a „Délibáb” és a „Ráckeve”. Mindkettő kissé megkopott, viharvert. A „Délibáb” meg is rokkant az utolsó napokban. Egy motorral indul utolsó útjára. A fiatalabb „Ráckeve” viszi ma az utasokat felfelé a Tiszán. A „Délibáb” csak díszkíséretet ad. Visszafelé jövet összeszedik a kikötői pontonokat és a tápéi téli kikötőbe vontatják. A kikötőben minden az elmúlást idézi. A hidat már levették, két ideiglenes palló Helyettesíti. Olajos hordókat gurigáinak a matrózok. A jövő évi üzemanyagot, hogy tavasszal visszaindulhassanak. Mosolytfakasztó kishajó, a „Kilián” motoros furakodik a többi mellé. Üzemanyagot vesz fel és utána Szegedre indul. I Fordul egyet a Tisza közepén, mintha búcsúkört írna lé és dél felé fordítja orrát. Valahol a Tisza felső folyásán a „Rábca” motoros pöfög. Három nagyhasú kővel megrakott uszályt vontat Szolnokra. Utolsó szállítmány, utolsó út. A „Juhász Gyula” már Tokajban pihen nyolc uszály társaságában. Vaskos matrózcsizmák koppannak az állomásfőnök irodájában. A tisztek és a legénység jönnek búcsúzni, örülnek f. megérdemelt szabadságuknak, de mégis nehezen búcsúznak. Kellemes ünnepekei — mondják, hiszen hónapokig nem látják egymást. Csak a téli kikötőben találkoznak időnként, jégőrséget tartva. Egy- részük a téli hónapokban a hajók javítását végzi. Mindenki először rég nem látott családjához utazik, hogy együtt töltse velük az ünnepeket. Kárpótlásként a sok magányosan eltöltött vasárnapért. Délután két óra. Szőrffi Ferenc, a „Ráckeve” kapitánya órájára pillant. Előre tekint a parancsnoki hídról, majd lenyomja a távvezérlő fogantyúját. Megszólal a hajókürt, teljes gőzzel előre. A „Délibáb” az idősebb méltóságával utána indul. Viszontlátásra tavasszal, jégolvadás után, . „Nagymosás“ a föld mélyében Nyersgazolin „üldözi“ az olajat — Érdekes termelésnövelő kísérlet Egerben Szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlés Moszkvában vagy pedig a víz • hatásosabb, A kőolajtelepek leművelésének ez a módszere a jelenleg világszínvonalon isméit eljárások egyike.- bI ~
