Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
I 1W4. december 3L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szakszervezeti választások elé Szigorú takarékosság, jó intézkedések után (Folytatás az 1. oldalról) nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. — Példák azt bizonyítják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszervezetekre, — igényli sokirányú közreműködésüket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában, s főleg a végrehajtásban, lehetnek s vannak is véleménykülönbségek a szakszervezeti és az állami szervek között. — Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor —* amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellépnek az egyes dolgozók érdekében. Vagy megemlíthetném a munkás- védelmi felügyelet aktív tevékenységét, amelynek során nem egyszer pénz- büntetéssel sújtják a szabályokat megszegő gazdasági vezetőket. Sőt, még az is előfordul, hogy veszélyesség miatt egy-egy üzemrészt leállítanak. Adódhatnak viták abból is, hogy az igények és a lehetőségek egy-egy adott időszakban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s így valamennyit nem lehet abban az időpontban teljesen kielégíteni. Az elosztás módszere azonban többféle lehet, s azon lehet vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigazságosabb megoldás. Mi tehát nem egyszer bírálunk állami szervet az elosztás módja miatt; a legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. — Milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek megoldanlok, hogy eredményesen vegyenek részt az ország anyagi javainak gyarapításában? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása — Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira s az ebből adódó konkrét feladatokra kell irányítanunk a dolgozók figyelmét. Tudjuk, az élet- és munkakörülmények rendszeres javítása csak a népgazdaság fejlesztése útján valósítható meg. Tehát többet és olcsóbban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessek. A szakszervezetek tehát nem választják ketté a közvetlen érdekvédelmi és termelési feladataikat. Mozgósítják a dolgozókat a több és jobb munkára, amely a jövő életszínvonalának biztosítéka. Az a több százezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocielista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzemi cím elnyeréséért, vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikáját, hanem a szakszervezetek ezirányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem három milliós tagsága magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szakszervezeteknek tehát joguk, sőt kötelességük, hogy az összes dolgozók érdekeit képviseljék. Több eset akad, amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik a miénk és az Eredményes a gazdasági év Kuncsorbán enyém fogalmát összekeverik, akik indokolatlan juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagyonát. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel semmiféle szolidaritást nem vállalnak. — Azokat az embereket támogatják, akik nemcsak kérnek, hanem becsülettel teljesítik is a rájuk háruló feladatokat. S éppen az ilyen, túlnyomó többségben lévő dolgozó érdekében elképzelhetőnek és helyesnek tartjuk erősebb rendszabályok alkalmazását a fegyelmezetlenek, a közösség károsítói ellen. Azon vagyunk, hogy segítsük az olyan közszellem kialakítását, amely nem nézi el a törvények áthágását; sem a társadalmi tulajdon herdálását, sem a fegyelmezetlenséget. — Az egészséges közszellem kialakításáért vívott harc számottevő anyagi vonatkozása mellett elsőrendű politikai kérdés is. Visszatérve kiindulási témánkra — mondotta befejezésül Brutyó elvtárs —, emlékeztetnék arra, hogy most újra választjuk az üzemi szakszervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vállán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszervezetek sok évtizedes múltja, tradíciója, s az a bizalom, amelyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bátran és harcosan dolgozó társaikat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. — Évek óta mostoha nálunk az időjárás. A megyében itt hullott a legkevesebb csapadék a tenyész- időben. Ha nem figyelünk idejekorán a várható kiesésekre, nehéz zárszámadásunk lenne... Szabó Sándor, a kuncsor- bai Vörös Október Tsz elnöke panaszkodással kezdte — Egész éven át szigorú takarékosságot vezettünk be. Az üzemszervezésünk lehetővé teszi, hogy a szabvány szerint takarmányoz- zunk. Nem engedjük meg a munkaegység hígítását, mert előírjuk, hogy nöa beszélgetésünket. Jóné- hány növényfajtából valóban meglepően alacsony termésátlagot értek el. A cukorrépájuk csak 105, a kukoricájuk 9 mázsás átlaggal fizetett. Ilyen alacsony hozamok szinte páratlanok a megyében. — Mégis hogyan tudták leküzdeni a nehézségeket7 vénytermelők, állattenyésztők — ágazatonként — mennyi munkaegységet használhatnak fel, s ezt szigorúan ellenőrizzük. — Félévkor megszigorítottuk a költségfelhasználást, takarékoskodtunk a fogyóeszközzel, alkatrészekkel. Terven felül 5000 csirkével és 600 pulykával többet neveltünk feL ötvenegy tenyészüszőt adtunk át és minden hízómarhánk — 242 — olasz, nyugatnémet görög és izraeli exportra ment el. A pulyka 280 ezer* a hízómarha 100 ezer forint árbevételt hozott. A növénytermelés is hozott pluszt — lucernamagot fogtunk. Az elnök dicsérte a tagság szorgalmát, megértését* — Ha bajban voltunk, a pártszervezet segítségével mindig a tagokhoz fordultunk, tőlük kértünk tanácsot és segítséget. És sohasem eredménytelenüL A cukorrépaszedés jól érzékelteti a vezetőség és a tagság összefogását. A Vörös Október Tsz-ben nincs részes művelés. Minden ágazat — még az irodisták is — munkaegység szerint dolgozik. Ellenőrzik a munkaegység felhasználását Motoroshajók, uszályok a Javítják az öntözőgépeket — Szép gazdasági eredményeket ért el a vízügyi igazgatóság gépműhelye R tagok döntenek A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépműhelye a korábbi években kampányszerűen végezte el a téli gépjavításokat. Ez túl sok vessződséggel járt. Okulva a tapasztalatokból, előzetes téli javítási tervet készítettek, így aztán az évszak nem szólhat bele a munkarendbe. Ügy megy minden, mint a karikacsapás. Most főleg az öntöző- és építőipari gépeket javítják. A vízijárműveket: motoroshajókat, uszályokat, tanyahajókat részben a Tiszán, részben a sólya-pályán ápolják, hozzák rendbe. A műhely udvarán peregnek a motorok a próba- padon, a csarnokban a szerelők szorgoskodnak, azokon a gépeken, amiket terv szerint berendeltek, vagy csak kis hibával küldték be javítani. Néhány kisebb jelentőségű újítás is készül. Ilyen például az automatikus vízadagoló is. A műszaki csoportok már januárt írnak. A javító műhely első negyedévi operatív terve az asztalon van s a gépészet éves program ja is kész. Az új esztendőbe való átmenet zökkenőmentes lesz, s január első munkanapján úgy dolgozhatnak, mintha nem is lett volna december. Az adminisztrációban és a tervosztályon év végi hajrá van. Ez azonban természetes. Szíves-örömest számolnak, egyeztetnek, hiszen jó eredményekről adhatnak számot* Az idei 96,6 millió forintos tervüket 101 százalékra teljesítik. A termelékenységi mutató is jó, hiszen négy százalékkal túlszárnyalták az előirányzatot. Üzemi eredménytervüket pedig 20 helyett 21,5 millió forintra teljesítik. A jövő esztendőre 68 millió forintos éves tervet kaptak. A termeléscsökkenést elsősorban konstrukciós változások okozzák, de hozzájárul az is, hogy a föld- munkagépek kihasználása majd felére zuhan az ideinek. A gépműhely munkáját és a tervszerűséget az alkatrészellátás nehézségei gátolják. Pedig az Országos Vízügyi Igazgatóság saját kebelén belül alkatrészellátó vállalatot hozott létre, viszont a szolnokiak helyzete álig javult valamit; Az új esztendőtől elsősorban az alkatrészhiány megszüntetését remélik, s akkor még jobb gazdasági eredményeket érhetnek el. — December 1-ével nálunk nemcsak a leltározók indultak a határba, hogy szómba vegyék termelőszövetkezetünk vagyonát, hanem pártalapszervezetünk aktivistái is. — Az ő feladatuk más természetű. de semmivel sem kisebb jelentőségű, mint a Szerdán a Magyar Sajtó Házában Haynal Kornél, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese ismertette az új év első hónapjainak tv-műsortervét. * Színvonalas műsorokkal emlékeznek meg a felszabadulás 20. évfordulójáról. Április első hetében több ünnepi műsort sugároznak. Április 3-án — szombaton — helyszíni közvetítést adnak az évforduló alkalmából rendezendő díszünnepségekről, másnap délelőtt pedig a hagyományos díszszemléről. Bemutatják a Magyar Televízió két új dokumentumfilmjét, a ..Magyarország” és a „Budapest” című alkotásokat is. s az ünnepi műsorok között jelentős helyet foglal el a dunaújvárosi helyszíni közvetítés, amely szocialista városunk kulturális életéről számol be a nézőknek. — Április 4-én jelentkezik a népszerű új „Ki mn rúd?’’ A legfőbb feladatnak 1965- ben a munka minőségének további javítását tekintik. Leltározóké. Megbízatásuk szerint a munkahelyen, vagy éppen ahol alkalom nyílik erre, beszélgetnek a szövetkezeti gazdákkal. — Mi is ezt tesszük napról napra. Mert a zárszámadás nemcsak annyit jelent, hogy mérleget készítünk vagyonúnkról, hanem sorozat első adása, este pedig „Vidám kaleidoszkóp’' című összeállítással szórakoztatják a nézőket. — Az ünnepi programhoz kapcsa lódó a „Századunk” című új sorozat megindulása, amely a televízió eddigi legnagyobb vállalkozása: — legalább 30 folytatást terveznek. Az izgalmasnak ígérkező dokumentum filmsorozat a századfordulótól a filmfelvevő gép megjelenésétől indul el és a szá. zad politikai, gazdasági, kulturális érdekességen mutatja be eredeti dokumentumok segítségével. A „Szocialista művészet” című új sorozat a felszabadulást közvetlenül megelőző időszaktól a mai napig ad képet a szocialista realista képzőművészet hazai fejlődéséről. Ebben az időszakban jelentkezik a tv- ötödik megye-műsora is Ez alkalommal Heves megyébe ISTo^ornak el az operatőrök és a riporterek, Csupán a répa szedését végezték készpénzért. Étre holdanként 800 forintot irányozták elő. Ám a község másik tsz-e és a szomszédos két állami gazdaság 1200 forintot fizetett. Beköszöntött az esős idő, s a 250 hold répából 180 hold még a földben volt. Brigád- és üzemegység értekezletek elé vitték a dolgot: — Emberek, mit csináljunk. Ha 1200 forintot fizeazt is: elemezzük munkánkat, — Ennek hogyanját gazdatársainkkal közösen igyekszünk megtalálni. — Ezért beszélgetünk arról, hogy milyen hibát követtünk el az idén, mit csinálhatunk jobban a következő esztendőben. Traktorosainkkal például abban értettünk szót, hogy az eddigi elszámolás — állami gazdasági norma — helyett a gépállomása műszaknorma szerint fizetjük munkabérüket. — Már eddig is sok mindenről véleményt mondtak az emberek. Például arra vonatkozóan, hogy a munkaerőhiány és a szállítási kapacitás figyelembe vételével némileg csökkentsük a cukorrépa területét. S inkább arra törekedjünk, hogy a terméshozamot növeljük. Mások az állattenyésztés fejlesztése érdekében javasolták a takarmánytermesztés területi és hozambeli fokozását. — Ésszerű elgondolásként könyvelhetjük el azt is, hogy a négyezer férőhelyes baromfinevelőt, mely távol esik és esős időben szinte megközelíthetetlen, a központban építsük fel. Annak idején egy tanya átalakításával létesítettük ezt a nevelőt. A magányos épület egy nagy tábla megművelését is gátolja. Jobb lesz tehát, ha odakerül az azóta felépült tízezer férőhelyes csibene- velő mellé. — Hasznos és szükséges a zárszámadás előtti eszmecsere — mondja meggyőződéssel Fóris elvtárs. — Ezt még szélesíteni kívánjuk azzal, hogy január első hetében aktíva ülést tartunk. N. K, tünk, a munkaegység értéke három forinttal csökkeni A válasz egyhangú volt: — Nyolcszáz forintért szedjük, de jöjjenek az irodisták és a vezetők is segíteni* Egy hét alatt kiszedték a répát. Százöt növénytermelőjük van, s a földeken kétszázötvenen dolgoztak. Ott voltak az adminisztrátorok, az állattenyésztők, a vezetők meg a családtagok is* Használt az őszinte szó. A répaszedéskor újabb 72 000 forintot takarítottak meg. Saját maguknak takarékos- kodnak. A kapások alacsony termésátlaga ellenére 16 000 forint körül lesz * tagok átlagjövedelme* A gazdasági év több tanulságot hozott. Igazolódott, hogy az idén is bevált a jövedelemelosztás készpénzfizetéses módszere. A tagúk természetben csupán 230 kiló kenyérgabonát és munkaegységenként 70—70 deka árpát és lucemalisztet kapnak. Am •rt is forintban, elszámolóáron váltják meg. Rz idei tanulságok A prémium nélküli munkaegység szerinti részesedés mégis gátolja a termésátlagok növelését. Ezért a vezetőség a tervtárgyaláskor a kapások hozamának növelése érdekében prémiumfeltételeket akar kidolgozni. A nádudvari elosztási módszer bizonyos változatát akarja bevezetni, a tagság egyetértésével. A második fontos tanulság: növelni kell a takarmánytermő területet a tsz- ben. Az elnök így foglalta össze: — A szántóterületnek megyei átlagban 51, járási átlagban 40,9, nálunk csak 35 százaléka a takarmánytermő terület. Ugyanakkor 100 kh. szántóra 17—18 számosállat jut (tavaly a megyei átlag 15,1 volt). Nyilván változtatni kell az idei vetésszerkezetünkön* Jogos megállapítás, hisz a tsz-nek 23 vagon abraktakarmány hiánya volt. Ezt saját erőfeszítésből, 17 vagon csöveskukorica felvásárlásával cs j*í.ken tették* A Vörös Október gazdái összességében eredményesen zárják az évet. A szigorú takarékosság, a megfontolt intézkedések helyesek voltak. M. b. A szövetkezeti gazdák véleményét is tükrözi majd a zárszámadó közgyűlés beszámolója Számvetésre és a iövő évre készülnek a kengyeli Dózsa Tsz-ben A televízió ünnepi programja a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából
