Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

1984 december 39 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sokan tanulnak a Jászság közös gazdaságaiban A jászberényi járás kö­zös gazdaságaiban is évről évre több a szakképzett növénytermesztő, kertész és traktoros. Most is több községben szerveztek tan­folyamokat, ahol elsajátít­ják a különböző szakmát. Jászjákóhalmán, Jászárok- száuiáson, Jászfényszarun, stb. — a járásban összesen tíz helyen — alapfokú trak­toros tanfolyamon ismer­kednek a szövetkezeti gaz­dák a gépekkel, a traktoros szakmával. Ha a jelentke­zők sikeresen vizsgáznak a tanfolyam befejeztével, több mint kétszázzal gya­rapszik a traktorosok szá­ma. Jánoshidán, Jászjákóhal­mán, s más községekben a felnőtt szakoktatás kereté­ben a szántóföldi növény­termesztők, zöldségtermesz­tők tanulnak, s igyekeznek megszerezni a szakmunkás bizonyítványt. Jászkiséren, Jászfényszarun & Jászapá­tiban szakosítót, tsz akadé­mia működik, ahol szintén gazdagítják ismereteiket a szövetkezeti gazdák. Együtt a lakossággal Tanyai kollégium, központi szivahyüliáz épül jövőre Túraevén Túrke ve azon városok közé tartozik, amelyek el­sőként kapták meg a szo­cialista címet. Ennek elle­nére a város — nagy kiter­jedése és rendezetlensége miatt — a felszabadulás utáni 20 esztendőben sem volt képes kinőni az alföldi települések jellemzőit, a poros utcákat, a földszin­tes épületeket és a vízsze­génységet. Bár minden év hozott valami újat, lénye­ges változásról azonban csak az idén beszélhetünk. A vízvezetékek lefektetése, a hydroglobus üzembehe- lyeaése, eszpresszó, új jár­dák, egy új város kialaku­lásának jelei. Jövőre még nagyobbnak Ígérkezik a fejlődés. A vá­ros fejlesztésére 10 millió forintnál is többet költenek. Ezt az összeget közegész­ségügyi, szociális és kom­munális célokra, iskolabő­vítésre, kollégium létesíté­sére, a kereskedelmi háló­zat bővítésére, könyvtárfej- Vesztesre és sok másra for­dítják. Hogy csak a lénye­gesebbeket emlitsük: to­vább építik a vízmüvet. Megépítik a központi szi­vattyúházat és víztárolót. Elektromos távvezetékkel, a kutak gyűjtővezetékének létesítésével üzembehelye­zik a már megfúrt négy kutat is. Közegészségügyi célra több mint egymillió forin­tot, oktatási és művelődési feladatokra pedig két mil­lió forintnál is többet for­dítanak. Sikerült pontot tenni a tanyai kolLégium építésé­nek ügyére is. A régi, rend­őrségi épületet akarják e célra átalakítani, berendez­ni. A jövő évi programból természetesen nem hiány­zik a fásítás, parkosítás, a földút javítás és a járda­építés sem. E program megvalósításából a lakosság oroszlánrészt vállal. — A pénzbeli hozzájáruláson kí­vül 250 ezer forint értékű társadalmi munkával segí­tik a város fejlődését. Megépül a tokaji televíziós nagyadó A posta eredményeiről, jövő évi feladatairól nyilatkozott Kövest Béla postavezórigazgató Köven Béla postavezér­igazgató elmondotta, hogy a posta idei terveit min­den területen túlteljesíti. A népgazdaság terveivel összhangban álló lehetősé­gek szerint a postások igyekeztek kielégíteni a la­kosság igényeit, s ez — talán a telefon kivételével — sikerült is. A posta forgalma ebben az esztendőben is tovább növekedett. Egyebek között 503 millió levélpostai kül­deményt és 8.5 millió távi­ratot kézbesítettek a pos­tások. A hírlapforgalom már megközelíti a 850 mil­liót, s 34.8 millió posta- utalványon küldött pénzt a közönség. Többet beszél­tünk mint az előző évek­ben i A rádió előfizetők szá­ma már majdnem el­éri a 2.3 milliót, s mintegy 670 000 televí­zió előfizetőt tart nyil­ván a posta. A televízió előfizetők szá­ma ebben az évben 42 százalékkal növekedett. A posta eredményeit nagyban elősegítette, hogy mintegy 470 millió forint beruházást használtak fel. A legnagyobb összeget a legtöbb problémát jelentő telefonhálózat fejlesztésére fordították. Vidéken jelen­tősen fejlődött az üdülő­helyek távközlési hálózata. Siófokon 100 állomással, Tihanyban 120 állomással gyarapodott a központ, — Hajdúszoboszlón pedig új, 120 állomásos, automata központot helyeztek üzem­be. A közönség jobb ki­szolgálására és a pos­tások munkakörülmé­nyeinek javítására — egyebek között 24 új postahivatalt építettek. esaknem 100 postahivatalt bővítettek, korszerűsítettek. A posta szakembereinek megítélése szerint a levél- küldemények száma újabb 5 millióval, a táviratoké félmillióval növekszik a kö­vetkező évben. A rádió elő­fizetők tábora már nem növekszik lényegesen, hi­szen hazánkban, majd minden családnak van ké­szüléke. Úgy számítják, hogy a jövő év végére 830 ezer televízió előfizető lesz hazánkban. A feladatok végrehajtása érdekében tovább fejlesztik a posta forgalmi és mű­szaki hálózatát. A jövő év elején felépül a tokaji 20 kitowattos tele­vízió nagyadó. Az ország területének 77 százalékán jól lehet majd venni a te­levízió műsort, amely egyébként az ország jelen­tős részébe, mintegy 90 százalékába, eljut majd, ha nem is az idei mértékben, de jelentősen fejlődik a te­lefon szolgálat is. Vidéken Szekszárd. Hatvan, Szeged és Tatabánya telefonköz­pontjait 400—400 állomás­sal gyarapítják. Tatabánya új városrészeinek telefon- forgalmát pedig egy új 300 állomásos automata köz­pont bonvolítja majd le. — Az üdülőhelyek távközlési hálózatának javítására egye­bek között Balatonszépla- kon 120 állomásos automa­ta központ épül. A Velen­cei tó környékének megnö­vekedett telefon és távirő forgalmához Kápolnásnvé- ken 240 állomásos. Agár­dion pedig 120 állomásos központot adnak át rendel­tetésének. Az ország pos­tai automata táviróhálóza tába a meglévő 4 meavAhez bekapcsolták Borsod. Sza­bolcs. Haidű-. Békés és dlsongrád megvét is. Két új postahivatalt építenek s naevobb hív-tolt kan í Baktalórántháza és Agárd. I Teljesítette é?i tervét a szen&anvasaat Bírósági tárgyalás előtt Nehéz esztendő küzdel­mes, ki ártó munkájával érkeztek el a bányászok a határidő előtti tervteljesí­téshez. Évközben számos természeti csapás, Bálin­kén, Padragon, Dorogom vízibe.örés, Tiribesen szén­savbe törés, Zobákon pedig az emlékezetes sújtólégrob­banás vetette vissza a ter­melést. Az emiatt bekö­vetkezett jelentős termelés- kieséseket azonban a dol­gozók megfeszítő .t munká­val pótolták. A fenntartó brigádok karácsonykor is lent voltak a bányákban, hogy három nap szünet után is jó állapo.ú, fejtés­re alkalmas munkahelye­ket adjanak át a vájárok­nak. Ilyen módon hétfő délre sikerült felszínre kül­deniük az 1964-re előirány­zott 31.2 millió tonna szén­ből hiányzó utolsó ezer tonnákat is. Az elismerésre méltó de- rekas évi munkában a me­cseki tröszt, középdunán­túli, az oroszlányi, a tata­bányai, az ózdvidéki és a borsodi szénibányászati tröszt járt elöl. A év végéig hátralévő három és fél nap alatt a bányák várhatólag még 300 ezer tonna szenet adnak terven felük Társadalmi probléma ez. Színdarabok, tv-filmek, a rádió- és a sajtó foglal­kozik vele. S az élet itt, Kunszentmártonban is több hasonló szomorú esetet pro­dukál. Neveket nem fontos ír­nia. A helybeliek ismerik a történetet, ismerik a sze­replőket. A két öreg — szülének hívom őket, mert az uno­kájuk a feleségem — több mint 10 éve költöztek el tőlünk. Meghalt az anyó­som — a lányuk — s ők elköltöztek egyetlen élő fiukhoz. A férfiak ácsok voltak a családban. A fiú volt a brigádvezető. Sze­rették: becsületes, jó em­ber volt. Hirtelen szakadtak rá a betegségek. Néhány hét után a májgyulladás, sár­gaság elvitte. Az egész ter­melőszövetkezet ott volt a temetésén. Három gyermekük még kiskorában meghalt. — Az utolsó, a férfi elvesztése megroppanhatta az öreget. A lelki bánat valahogy testivé, fizikaivá változott. Azt mondja, azóta fáj a szíve, a gyomra. Azelőtt sohasem volt beteg. Két hónapja elvittük a kórház­ba, alapos kivizsgálásra. — Gyomorfekély. Most ott laknak megint nálunk. — Néha nagyon bánkódnak, elkeseredettek. S az ő bá­natuk nekünk is fáj. Az öregeknek volt egy kis házuk. Nem sokkal a fiuk halála előtt eladták, s az árát húszezer forintot a fiúnak, a menynek fi­zette ki a vevő. Ne higyje, hogy mi ma­gunknak követelnénk a pénzt. A szüléket bántja, hogy így kisemmizték őket, hogy a fiuk halála után csak útban voltak. Mondom, nem ez az egyetlen eset a községünk­ben. Hogy csaknem 10 évig a tsz-ben szépen keresett, s ezt mindig hazaadta? —, hogy a nagymama évente 3—4 vagy 5 hízóra szerző­dött, és bajlódott velük otthon? —, hogy az öregek segítsége is benne volt az új házrészben, a fürdőszo­bában, az írógépben, le­mezjátszóban, tangóharmo­nikában, az új bútorokban? — mindezt az asszony na­gyon hamar elfelejtette. — Hova fogyott a zsír?... — Már megint kevesebb a szalonnal... Ne cigarettáz­zon öreg, ez is sokba ke­Hogyan lehetne a jó még jobb? Új tervek, elgondolások a közművelődési munkáról Sok új sikert, sok szép eredményt hozott ez az év is a közoktatásban és a népművelésben egyaránt. Megyénk három művelődé­si házának igazgatóját és egyik gyárunk szakszerve­zeti bizottságának titkárát kérdeztük meg, hogyan le­hetne még jobbá tenni azt, ami jó. barát József, a tiszasülyl művelődési ház Igazgatója: — Ma már minden üzem­ben, gyárban, vagy terme­lőszövetkezetben, állami gazdaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók álta­lános műveltségének fej­lesztésére. Azt hiszem azon­ban, hogy ezt a munkát még jobban lehetne rend­szerezni. Pontos felmérést csinálni mindenütt, ahol még nincs meg, hogy me­lyik fiatalnak mennyi isko­lája van és ki nem végez­te még el a nyolc osztályt, Különösen a téeszekben, a népművelési ügyvezetők­nek kellene fokozni ilyen irányú tevékenységüket. Eh­hez a szövetkezet vezetősé­gének nagyobb segítségére volna szükség. Különösen fontos ez azért is, mert enélkül nem tudjuk kielé­gítően megoldani a szak­munkásképzést. — Sikeresen működnek a művelődési házakban a kü­lönböző népi akadémiák, mint munkás akadémia, nők akadémiája, ifjúsági akadémia, de az ezekkel kapcsolatos kiterjedt szer­vező munkát a művelődési ház nem tudja egyedül megoldani. A nőtanács, a szülői munkaközösség, egyéb társadalmi szerveze­tek ég az üzemek nagyobb segítségét kérjük. KALMAR FRIGYES, a jászberényi Aprítógép- gyár szaksze’vezeti bi­zottságának titkára: — A fiatalok szakmai továbbképzésével nálunk nincs baj. Nehezebben bol­dogulunk a negyven év kö­rüliekkel. Nagy segítségünk e probléma megoldásában a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium által kiadott: „Munkások munkakör sze­rinti minősítési rendszere”. Ez lehetőséget nyújt, hogy órabérben, forintban hono­ráljunk minden jobb szak­mai teljesítményt. Szocia­lista brigádjaink felvilágo­sító munkáját kérjük, hogy idősebb dolgozóink is be­lássák a tanulás fontossá­gát) — A televízió műsorait joggal lehet bírálni, ne fe­ledjük azonban nagy kultu­rális nevelő erejét: az em­berek megnéznek sok olyan értékes műsort, színházi előadást, amiért különben nem mennének el a szín­házba. A KISZ és a szak- szervezetek segíthetnének abban, hogy a látottakat ankétokon megbeszéljék. De az emberek ma nagyon igé­nyesek. Csak jó előadót, vi­tavezetőt kívánnak, KONCSEK PÄL, az újszászi járási műve­lődési ház igazgatója: — Rendeztünk közös té­vénézést a könyvtárban. El­jöttek olyanok is, akiknek van otthon televíziójuk. Itt volt Laczkó Mihály, a Szig­ligeti Színház rendezője és a műsor után elbeszélge­tett a nézőkkel a látottak­ról. Szerintem ahhoz, hogy ilyen, vagy más tartalmú jó klubélet kifejlődjön az kell, hogy a művelődési házban minden tekintetben jól érezzék magukat a láto­gatók. Még nagyobb gondot kell fordítani a kényelmes, jó berendezésre s télen a fűtésre. — A járási művelődési házak legyenek tapasztalat­csere-központok. Szakkö­reinek vezetői segítsék a járás összes sz-Vkörvezet-i­nek munkáiét. Nekünk az a tervünk, hogy magnósza­lagra veszünk (hangleme­zekről) irodalmi műsorok­hoz alkalmas számokat 8 ezeket minden község meg­kapja. — Az analfabétizmus fel­számolásában azt az újítást hoztuk s ezt másoknak is ajánljuk, hogy az idősebb embernek nem kell az is­kolába bemennie. Az okta­tó — akinek nem szükséges feltétlenül pedagógusnak lennie, főleg érettségizett fiataloktól kérünk ehhez a munkához további segítsé­get — eljár az illető laká­sára. Annak jelentése alap­ján kimegy egy megbízott az illetékes szervtől s ha az eredményt kielégítőnek találja, az illető megkapja a bizonyítváftyt az általá­nos iskola első osztályának elvégzéséről. BERCZELI GYULA, a mezőtúri városi műve­lődési ház igazgatója: — A téesz akadémiák mai formája helyett ered­ményesebbnek tartanám rö­vid tanfolyamok szervezé­sét. Tavaly kipróbáltuk a Magyar—Mongolnál. Há­romnapos bentlakásos tan­folyamon kapták meg azx, amit két hónap alatt kap­lak volna heti egy előadás­ban. így nem felejtették el az előző előadások anyagát s a jegyzetelési kötelezett­ség is elősegítette a hallot­tak rögződését) L. L. rül! — Ilyeneket mondtak nekik, s szinte naponta jöttek hozzánk panaszkod­ni. Vigasztaltuk, bíztattuk őket. Egyszer azonban nesn bírták tovább a goromba bánásmódot. — Elmegyünk mi Tisza- ugra, a szociális otthonba* — Sírt a két öreg. — Dehogy mennek, jöjje­nek ide hozzánk — mond­tuk. — Nincs nekünk sem­mink, mit adjunk a gondo­zásért? •— Nem is kell, hogy ad­janak. Amíg nekünk van, maguknak ia lesz miből élni. Elhozták kis régi búto­rukat, amivel összekerül­tek annak idején, és más­fél kiló szalonnát — ezt adták nekik, A sógor halála után se­gítettem elhelyezkedni az asszonynak. Azóta is ott dolgozik a kis üzletben. — Tízezer forintot betett a takarékba. Miután férjhez ment, ráíratta a férje ne­vére. A gyámhatóság fi­gyelmeztetése után került a két gyerek nevére... A háznak csaknem felét ma­gának szerezte meg az asszony a hagyatéki tár­gyaláson. Később bíróság­ra került az ügy s az egé­szet a gyerekeknek ítélték* A szóbeszéd persze eljut az én fülembe Is. Az új férj kérkedett, hogy az ő eszén úgysem járnak túl, s tőlük bizony egyetlen fillért se kapnak az öregeik. Az ügy­véd óvatoskodott. Mondta — nem nekem —, hogy fi addig nyugodt, amíg én, a funkcionárius, bele MS szólok az ügybe, Igazán lennének ismerő­seim, barátaim, akik segí­tenének. Nem szóltam sen­kinek, „nem szóltam bele az ügybe”. Ilyen kis helyen ismerik egymást az embe­rek. Ismernek engem te* Tudják, hogy nem anya­giaskodásból, haszonlesés­ből fogadtuk hozzánk az őregeket Eltartjuk őket, mert ez a kötelességünk* Jól fűtött szobájuk van, közös a háztartás, akkor és annyit esznek, amikor és amennyi jólesik nekik. Ezt ne dicsekvésnek vegye, így tartom természetesnek. Szót csak akkor érdemel, ha va­laki nem így értelmezi, ha­nem valamiféle nagyszerű cselekedetnek. Vagy egyál­talán, ha elmulasztja az Öregekről való gondos­kodást... Két kislányom is megérti már nagyrészt a helyzetet. Karácsonyra tó­díszítettek egy fenyőfát *9, Jó érzés elfeledtetni a szo­morúságot, elterelni a fi­gyelmet betegségről, régi bánatokról. Az öregek végül is pert indítottak a menyük ellen. Nemsokára meglesz a tár­gy aláa V. P. Az üveg problémája Az Egyesült Államok egészségügyi intézményei kiszámították, hogy évente 40 000 (!) amerikai sebesült meg amiatt, hogy üvegaj­tón és üvegfalon próbált átmenni. A feltüntetett 49 ezer személy csupán azok­ból kerül ki, akik olyan erős sérüléseket szenved­tek, hogy már balesetszám­ba mennek. Csaknem hat. ezer sérült a kórházba ke­rült, ötezren pedig bele­haltak az üvegcserepek okozta vérveszteségbe. Az amerikai tudósok és mér­nökök hozzáláttak „az üvegprobléma’’ megoldásá­hoz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom