Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
1984 december 39 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sokan tanulnak a Jászság közös gazdaságaiban A jászberényi járás közös gazdaságaiban is évről évre több a szakképzett növénytermesztő, kertész és traktoros. Most is több községben szerveztek tanfolyamokat, ahol elsajátítják a különböző szakmát. Jászjákóhalmán, Jászárok- száuiáson, Jászfényszarun, stb. — a járásban összesen tíz helyen — alapfokú traktoros tanfolyamon ismerkednek a szövetkezeti gazdák a gépekkel, a traktoros szakmával. Ha a jelentkezők sikeresen vizsgáznak a tanfolyam befejeztével, több mint kétszázzal gyarapszik a traktorosok száma. Jánoshidán, Jászjákóhalmán, s más községekben a felnőtt szakoktatás keretében a szántóföldi növénytermesztők, zöldségtermesztők tanulnak, s igyekeznek megszerezni a szakmunkás bizonyítványt. Jászkiséren, Jászfényszarun & Jászapátiban szakosítót, tsz akadémia működik, ahol szintén gazdagítják ismereteiket a szövetkezeti gazdák. Együtt a lakossággal Tanyai kollégium, központi szivahyüliáz épül jövőre Túraevén Túrke ve azon városok közé tartozik, amelyek elsőként kapták meg a szocialista címet. Ennek ellenére a város — nagy kiterjedése és rendezetlensége miatt — a felszabadulás utáni 20 esztendőben sem volt képes kinőni az alföldi települések jellemzőit, a poros utcákat, a földszintes épületeket és a vízszegénységet. Bár minden év hozott valami újat, lényeges változásról azonban csak az idén beszélhetünk. A vízvezetékek lefektetése, a hydroglobus üzembehe- lyeaése, eszpresszó, új járdák, egy új város kialakulásának jelei. Jövőre még nagyobbnak Ígérkezik a fejlődés. A város fejlesztésére 10 millió forintnál is többet költenek. Ezt az összeget közegészségügyi, szociális és kommunális célokra, iskolabővítésre, kollégium létesítésére, a kereskedelmi hálózat bővítésére, könyvtárfej- Vesztesre és sok másra fordítják. Hogy csak a lényegesebbeket emlitsük: tovább építik a vízmüvet. Megépítik a központi szivattyúházat és víztárolót. Elektromos távvezetékkel, a kutak gyűjtővezetékének létesítésével üzembehelyezik a már megfúrt négy kutat is. Közegészségügyi célra több mint egymillió forintot, oktatási és művelődési feladatokra pedig két millió forintnál is többet fordítanak. Sikerült pontot tenni a tanyai kolLégium építésének ügyére is. A régi, rendőrségi épületet akarják e célra átalakítani, berendezni. A jövő évi programból természetesen nem hiányzik a fásítás, parkosítás, a földút javítás és a járdaépítés sem. E program megvalósításából a lakosság oroszlánrészt vállal. — A pénzbeli hozzájáruláson kívül 250 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik a város fejlődését. Megépül a tokaji televíziós nagyadó A posta eredményeiről, jövő évi feladatairól nyilatkozott Kövest Béla postavezórigazgató Köven Béla postavezérigazgató elmondotta, hogy a posta idei terveit minden területen túlteljesíti. A népgazdaság terveivel összhangban álló lehetőségek szerint a postások igyekeztek kielégíteni a lakosság igényeit, s ez — talán a telefon kivételével — sikerült is. A posta forgalma ebben az esztendőben is tovább növekedett. Egyebek között 503 millió levélpostai küldeményt és 8.5 millió táviratot kézbesítettek a postások. A hírlapforgalom már megközelíti a 850 milliót, s 34.8 millió posta- utalványon küldött pénzt a közönség. Többet beszéltünk mint az előző években i A rádió előfizetők száma már majdnem eléri a 2.3 milliót, s mintegy 670 000 televízió előfizetőt tart nyilván a posta. A televízió előfizetők száma ebben az évben 42 százalékkal növekedett. A posta eredményeit nagyban elősegítette, hogy mintegy 470 millió forint beruházást használtak fel. A legnagyobb összeget a legtöbb problémát jelentő telefonhálózat fejlesztésére fordították. Vidéken jelentősen fejlődött az üdülőhelyek távközlési hálózata. Siófokon 100 állomással, Tihanyban 120 állomással gyarapodott a központ, — Hajdúszoboszlón pedig új, 120 állomásos, automata központot helyeztek üzembe. A közönség jobb kiszolgálására és a postások munkakörülményeinek javítására — egyebek között 24 új postahivatalt építettek. esaknem 100 postahivatalt bővítettek, korszerűsítettek. A posta szakembereinek megítélése szerint a levél- küldemények száma újabb 5 millióval, a táviratoké félmillióval növekszik a következő évben. A rádió előfizetők tábora már nem növekszik lényegesen, hiszen hazánkban, majd minden családnak van készüléke. Úgy számítják, hogy a jövő év végére 830 ezer televízió előfizető lesz hazánkban. A feladatok végrehajtása érdekében tovább fejlesztik a posta forgalmi és műszaki hálózatát. A jövő év elején felépül a tokaji 20 kitowattos televízió nagyadó. Az ország területének 77 százalékán jól lehet majd venni a televízió műsort, amely egyébként az ország jelentős részébe, mintegy 90 százalékába, eljut majd, ha nem is az idei mértékben, de jelentősen fejlődik a telefon szolgálat is. Vidéken Szekszárd. Hatvan, Szeged és Tatabánya telefonközpontjait 400—400 állomással gyarapítják. Tatabánya új városrészeinek telefon- forgalmát pedig egy új 300 állomásos automata központ bonvolítja majd le. — Az üdülőhelyek távközlési hálózatának javítására egyebek között Balatonszépla- kon 120 állomásos automata központ épül. A Velencei tó környékének megnövekedett telefon és távirő forgalmához Kápolnásnvé- ken 240 állomásos. Agárdion pedig 120 állomásos központot adnak át rendeltetésének. Az ország postai automata táviróhálóza tába a meglévő 4 meavAhez bekapcsolták Borsod. Szabolcs. Haidű-. Békés és dlsongrád megvét is. Két új postahivatalt építenek s naevobb hív-tolt kan í Baktalórántháza és Agárd. I Teljesítette é?i tervét a szen&anvasaat Bírósági tárgyalás előtt Nehéz esztendő küzdelmes, ki ártó munkájával érkeztek el a bányászok a határidő előtti tervteljesítéshez. Évközben számos természeti csapás, Bálinkén, Padragon, Dorogom vízibe.örés, Tiribesen szénsavbe törés, Zobákon pedig az emlékezetes sújtólégrobbanás vetette vissza a termelést. Az emiatt bekövetkezett jelentős termelés- kieséseket azonban a dolgozók megfeszítő .t munkával pótolták. A fenntartó brigádok karácsonykor is lent voltak a bányákban, hogy három nap szünet után is jó állapo.ú, fejtésre alkalmas munkahelyeket adjanak át a vájároknak. Ilyen módon hétfő délre sikerült felszínre küldeniük az 1964-re előirányzott 31.2 millió tonna szénből hiányzó utolsó ezer tonnákat is. Az elismerésre méltó de- rekas évi munkában a mecseki tröszt, középdunántúli, az oroszlányi, a tatabányai, az ózdvidéki és a borsodi szénibányászati tröszt járt elöl. A év végéig hátralévő három és fél nap alatt a bányák várhatólag még 300 ezer tonna szenet adnak terven felük Társadalmi probléma ez. Színdarabok, tv-filmek, a rádió- és a sajtó foglalkozik vele. S az élet itt, Kunszentmártonban is több hasonló szomorú esetet produkál. Neveket nem fontos írnia. A helybeliek ismerik a történetet, ismerik a szereplőket. A két öreg — szülének hívom őket, mert az unokájuk a feleségem — több mint 10 éve költöztek el tőlünk. Meghalt az anyósom — a lányuk — s ők elköltöztek egyetlen élő fiukhoz. A férfiak ácsok voltak a családban. A fiú volt a brigádvezető. Szerették: becsületes, jó ember volt. Hirtelen szakadtak rá a betegségek. Néhány hét után a májgyulladás, sárgaság elvitte. Az egész termelőszövetkezet ott volt a temetésén. Három gyermekük még kiskorában meghalt. — Az utolsó, a férfi elvesztése megroppanhatta az öreget. A lelki bánat valahogy testivé, fizikaivá változott. Azt mondja, azóta fáj a szíve, a gyomra. Azelőtt sohasem volt beteg. Két hónapja elvittük a kórházba, alapos kivizsgálásra. — Gyomorfekély. Most ott laknak megint nálunk. — Néha nagyon bánkódnak, elkeseredettek. S az ő bánatuk nekünk is fáj. Az öregeknek volt egy kis házuk. Nem sokkal a fiuk halála előtt eladták, s az árát húszezer forintot a fiúnak, a menynek fizette ki a vevő. Ne higyje, hogy mi magunknak követelnénk a pénzt. A szüléket bántja, hogy így kisemmizték őket, hogy a fiuk halála után csak útban voltak. Mondom, nem ez az egyetlen eset a községünkben. Hogy csaknem 10 évig a tsz-ben szépen keresett, s ezt mindig hazaadta? —, hogy a nagymama évente 3—4 vagy 5 hízóra szerződött, és bajlódott velük otthon? —, hogy az öregek segítsége is benne volt az új házrészben, a fürdőszobában, az írógépben, lemezjátszóban, tangóharmonikában, az új bútorokban? — mindezt az asszony nagyon hamar elfelejtette. — Hova fogyott a zsír?... — Már megint kevesebb a szalonnal... Ne cigarettázzon öreg, ez is sokba keHogyan lehetne a jó még jobb? Új tervek, elgondolások a közművelődési munkáról Sok új sikert, sok szép eredményt hozott ez az év is a közoktatásban és a népművelésben egyaránt. Megyénk három művelődési házának igazgatóját és egyik gyárunk szakszervezeti bizottságának titkárát kérdeztük meg, hogyan lehetne még jobbá tenni azt, ami jó. barát József, a tiszasülyl művelődési ház Igazgatója: — Ma már minden üzemben, gyárban, vagy termelőszövetkezetben, állami gazdaságban nagy gondot fordítanak a dolgozók általános műveltségének fejlesztésére. Azt hiszem azonban, hogy ezt a munkát még jobban lehetne rendszerezni. Pontos felmérést csinálni mindenütt, ahol még nincs meg, hogy melyik fiatalnak mennyi iskolája van és ki nem végezte még el a nyolc osztályt, Különösen a téeszekben, a népművelési ügyvezetőknek kellene fokozni ilyen irányú tevékenységüket. Ehhez a szövetkezet vezetőségének nagyobb segítségére volna szükség. Különösen fontos ez azért is, mert enélkül nem tudjuk kielégítően megoldani a szakmunkásképzést. — Sikeresen működnek a művelődési házakban a különböző népi akadémiák, mint munkás akadémia, nők akadémiája, ifjúsági akadémia, de az ezekkel kapcsolatos kiterjedt szervező munkát a művelődési ház nem tudja egyedül megoldani. A nőtanács, a szülői munkaközösség, egyéb társadalmi szervezetek ég az üzemek nagyobb segítségét kérjük. KALMAR FRIGYES, a jászberényi Aprítógép- gyár szaksze’vezeti bizottságának titkára: — A fiatalok szakmai továbbképzésével nálunk nincs baj. Nehezebben boldogulunk a negyven év körüliekkel. Nagy segítségünk e probléma megoldásában a Kohó- és Gépipari Minisztérium által kiadott: „Munkások munkakör szerinti minősítési rendszere”. Ez lehetőséget nyújt, hogy órabérben, forintban honoráljunk minden jobb szakmai teljesítményt. Szocialista brigádjaink felvilágosító munkáját kérjük, hogy idősebb dolgozóink is belássák a tanulás fontosságát) — A televízió műsorait joggal lehet bírálni, ne feledjük azonban nagy kulturális nevelő erejét: az emberek megnéznek sok olyan értékes műsort, színházi előadást, amiért különben nem mennének el a színházba. A KISZ és a szak- szervezetek segíthetnének abban, hogy a látottakat ankétokon megbeszéljék. De az emberek ma nagyon igényesek. Csak jó előadót, vitavezetőt kívánnak, KONCSEK PÄL, az újszászi járási művelődési ház igazgatója: — Rendeztünk közös tévénézést a könyvtárban. Eljöttek olyanok is, akiknek van otthon televíziójuk. Itt volt Laczkó Mihály, a Szigligeti Színház rendezője és a műsor után elbeszélgetett a nézőkkel a látottakról. Szerintem ahhoz, hogy ilyen, vagy más tartalmú jó klubélet kifejlődjön az kell, hogy a művelődési házban minden tekintetben jól érezzék magukat a látogatók. Még nagyobb gondot kell fordítani a kényelmes, jó berendezésre s télen a fűtésre. — A járási művelődési házak legyenek tapasztalatcsere-központok. Szakköreinek vezetői segítsék a járás összes sz-Vkörvezet-inek munkáiét. Nekünk az a tervünk, hogy magnószalagra veszünk (hanglemezekről) irodalmi műsorokhoz alkalmas számokat 8 ezeket minden község megkapja. — Az analfabétizmus felszámolásában azt az újítást hoztuk s ezt másoknak is ajánljuk, hogy az idősebb embernek nem kell az iskolába bemennie. Az oktató — akinek nem szükséges feltétlenül pedagógusnak lennie, főleg érettségizett fiataloktól kérünk ehhez a munkához további segítséget — eljár az illető lakására. Annak jelentése alapján kimegy egy megbízott az illetékes szervtől s ha az eredményt kielégítőnek találja, az illető megkapja a bizonyítváftyt az általános iskola első osztályának elvégzéséről. BERCZELI GYULA, a mezőtúri városi művelődési ház igazgatója: — A téesz akadémiák mai formája helyett eredményesebbnek tartanám rövid tanfolyamok szervezését. Tavaly kipróbáltuk a Magyar—Mongolnál. Háromnapos bentlakásos tanfolyamon kapták meg azx, amit két hónap alatt kaplak volna heti egy előadásban. így nem felejtették el az előző előadások anyagát s a jegyzetelési kötelezettség is elősegítette a hallottak rögződését) L. L. rül! — Ilyeneket mondtak nekik, s szinte naponta jöttek hozzánk panaszkodni. Vigasztaltuk, bíztattuk őket. Egyszer azonban nesn bírták tovább a goromba bánásmódot. — Elmegyünk mi Tisza- ugra, a szociális otthonba* — Sírt a két öreg. — Dehogy mennek, jöjjenek ide hozzánk — mondtuk. — Nincs nekünk semmink, mit adjunk a gondozásért? •— Nem is kell, hogy adjanak. Amíg nekünk van, maguknak ia lesz miből élni. Elhozták kis régi bútorukat, amivel összekerültek annak idején, és másfél kiló szalonnát — ezt adták nekik, A sógor halála után segítettem elhelyezkedni az asszonynak. Azóta is ott dolgozik a kis üzletben. — Tízezer forintot betett a takarékba. Miután férjhez ment, ráíratta a férje nevére. A gyámhatóság figyelmeztetése után került a két gyerek nevére... A háznak csaknem felét magának szerezte meg az asszony a hagyatéki tárgyaláson. Később bíróságra került az ügy s az egészet a gyerekeknek ítélték* A szóbeszéd persze eljut az én fülembe Is. Az új férj kérkedett, hogy az ő eszén úgysem járnak túl, s tőlük bizony egyetlen fillért se kapnak az öregeik. Az ügyvéd óvatoskodott. Mondta — nem nekem —, hogy fi addig nyugodt, amíg én, a funkcionárius, bele MS szólok az ügybe, Igazán lennének ismerőseim, barátaim, akik segítenének. Nem szóltam senkinek, „nem szóltam bele az ügybe”. Ilyen kis helyen ismerik egymást az emberek. Ismernek engem te* Tudják, hogy nem anyagiaskodásból, haszonlesésből fogadtuk hozzánk az őregeket Eltartjuk őket, mert ez a kötelességünk* Jól fűtött szobájuk van, közös a háztartás, akkor és annyit esznek, amikor és amennyi jólesik nekik. Ezt ne dicsekvésnek vegye, így tartom természetesnek. Szót csak akkor érdemel, ha valaki nem így értelmezi, hanem valamiféle nagyszerű cselekedetnek. Vagy egyáltalán, ha elmulasztja az Öregekről való gondoskodást... Két kislányom is megérti már nagyrészt a helyzetet. Karácsonyra tódíszítettek egy fenyőfát *9, Jó érzés elfeledtetni a szomorúságot, elterelni a figyelmet betegségről, régi bánatokról. Az öregek végül is pert indítottak a menyük ellen. Nemsokára meglesz a tárgy aláa V. P. Az üveg problémája Az Egyesült Államok egészségügyi intézményei kiszámították, hogy évente 40 000 (!) amerikai sebesült meg amiatt, hogy üvegajtón és üvegfalon próbált átmenni. A feltüntetett 49 ezer személy csupán azokból kerül ki, akik olyan erős sérüléseket szenvedtek, hogy már balesetszámba mennek. Csaknem hat. ezer sérült a kórházba került, ötezren pedig belehaltak az üvegcserepek okozta vérveszteségbe. Az amerikai tudósok és mérnökök hozzáláttak „az üvegprobléma’’ megoldásához*
