Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-24 / 301. szám
ISM. december 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magasabb szintű szakszer? ezeti egységeket hoznak létre az élelmiszer iparban Januárban megkezdődik a vállalati, intézményi és hivatali szakszervezeti szervek újjáválasztása. Az ÉDOSZ megyei bizottságának vezetőjét, Magyar Már- tonnét kértük meg, adjon rövid tájékoztatást az Élelmezési Ipari Dolgozók Szak- szervezete megyei tévé. kenységérőh Szakszervezetünk tagjai, aktívái elég sajátos helyzetben vannak. Az ipar átszervezése sok vállalatot, üzemet érintett. Országos vállalatok jöttek létre. Ehhez csatolták például a cukorgyárat, a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó vállalatot, tröszthöz kapcsolták a szolnoki tejipari és dohányüzemet, a hús. és állatforgalmi vállalatot. Ugyanakkor vannak tanácsi vállalatok is a megyében. Többek között a sütőüzemek, a szeszt és üdítőitalt előállító üzemek stb. Ezekhez az újonnan kialakított üzemszervezetekhez kell most a mi mozgalmi szerveinknek is alkalmazkodnia. Már maga a szervezés is sok új tennivalóval jár. Mindenekelőtt úgy szeretnénk azonban alakítani szakszervezeteinket, hogy a gazdasági vezetésnek segítséget adhasson. Ezért arra törekszünk, hogy minél magasabb szintű egységeket hozzunk létre. Olyan helyen, mint a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat, amelynek például Szolnokon is több üzeme van — malom, tárház, keverőüzem és felvásárló kirendeltség — egy szakszervezeti bizottságot alakítunk. Ugyancsak egy bizottsága lesz az olyan munkahelyeknek is, mint például a söripari vállalat ki- rendeltségei. Csak ezeknél ügy változik az arány, hogy a megyében lévő négy lerakat dolgozói választanak egy bizottságot. Az egyes munkahelyeken pedig bizalmiak látják el a teendőket Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete nem tartozik a legnagyobbak közé. Az eddigi 13 alapszervezetbe — a cukor-, dohány-, baromfifeldolgozás kampányidejétől függően — 5,5—6,5 ezer ember tömörül. S azt, hogy ez a néhány ezer ember hányféle foglalkozási ágat képvisel, hirtelen össze se tudnánk számolni. Az elmondottakból talán érzékelhető, hogy a választásoknak nálunk szervezeti értelemben is nagy jelentősége lesz. Legfontosabbnak azonban a taggyűlések tartalmi munkáját tartjuk. Ezek közül is azt, hogy aktíváink segítsék az üzemek termelési feladatainak megvalósítását. S ezt sem any- nyira mennyiségileg — hisz mezőgazdasági termelés és itt a mennyiség többnyire a az igények függvénye. Inkább a gazdaságosságot, a takarékosságot tartjuk szem előtt Ismerve a gyakorlatot, sok helyen kell ez alkalom, mai aktíváinknak foglalA Szenttamási Állami Gazdaság dolgozói a megyében elsőként fejezték be az őszi mezőgazdasági munkákat. Az ősziek vetésével oíktóber 26-án, a tavasziak alá való mélyszántással november 26-án végeztek. A gazdaságban soha nem szervestrágyáztak ekkora területet — 661 holdat — mint az idén. A szakemberek példásan szervezték a munkákat, e a dolgozók lelkiismeretesen helytálltak a rendkívüli időjárási viszonyok között. A szántógépek kettős műszakban működtek. kozniuk bérkérdésekkel is. Ilyen esetekben azt várjuk és azt az álláspontot képviseljük, hogy a jogos kéréseket mindig vegyék figyelembe, de mindig csak a jogos, reális, indokolt kéréseket képviseljék. Legalább ilyen mértékben merül fel a szociális létesítmények kialakítása. E tekintetben is sok panaszra számíthatunk. Sajnos, kevés az olyan üzem, ahol ettől nem kell tartani. Szeretnénk azonban, ha ez alkalommal a gazdasági vezetők valóban mindenütt meghallgatnák a dolgozók kérését. Gyakori ugyanis, hogy csak a jóakaraton múlik az öltözőszekrény, a mosdó, az ebédlő felszerelése. Mert pénz legtöbb helyen van erre a célra, de, sajnos, másra költik. Reméljük, hogy a közeljövőben kezdődő választások alkalmával ezek és más hasonló kérdések tisztázódnak majd a szakszervezeti tagok és az üzemek gazdasági érdekeinek javára. A gazdaság vezetői 15 ezer forint céljutalmat tűztek ki a legjobbak premizálására. A traktoristák a normán felül elért teljesítményért holdanként 10 forint, a vetők a jó minőségű munka után holdanként egy forint jutalmat kapnak. Premizálják a műtrágya-és szervestrágyaszórókat, to. vábbá a rakodókat és szállítókat is. A jutalmakat a teljesítmények értékelése után, még az idén kiosztják a gazdaság dolgozói között. Szenttamáson megjutalmazzák az őszi idény legjobbjait így teleltessünk Állattenyésztési teendők a beteleltetési szemlék után A Szolnok megyei termelőszövetkezetekben november 10 és december 10 közötti időpontban állattenyésztési beteleltetési szemléket tartottunk. Azt tapasztaltuk, hogy a rendkívül esős ősz következtében az őszi betakarítási és vetési munkák elhúzódtak és nem készültek fel a tsz-ek az állatállomány betelete lésére kellő mértékben. Így aztán bőven van tennivaló. A sok között is első helyen áll góhídi vér, konyhamoslék megfelelő előkészítés utána takarmányozását, mert ezzel is lehet enyhíteni az abraktaikarmány hiányát. Az állatoik termelésének figyelembevételével gondoskodjunk a szükséglet szerinti ásványi anyagok (foszforsavas mész, só) rendszeres adagolásáról. Amikor még van miből A takarmány takarékos felhasználásának alapja a megfelelő etetővályú, önetető és itató eszközök szakszerű használata. A jó ivóvíz-ellátás elősegíti a takarmány hasznosulást, kedvezően befolyásolja az állatok termelését. Különösen jelentős a tojótyúkok megfelelő hőmérsékletű, jó ivóvíz ellátása. A sertéstelepeken legyen megfelelő melegítő üst, hogy a hidegben a víz melegítése megoldható legyen. Az átteleltetés helyes megszervezése korántsem jelent olyan költséget, mint az elmulasztásából eredő kár. Nagy gond több ezer számosállat elhelyezését, szakszerű takarmányozását megoldani. Az átteleltetés sikere a termelőszövetkezetek elnökein, főállattenyésztőin, állatorvosain, állatgondozókon és takarmányo- sokon múlik. Legjobb tudásukra, lelkiismeretükre támaszkodva segítsék az állatállomány veszteség- mentes átteleltetését. Virág István .„-gyei főállattenyésztő az elhelyezés Javítása Tekintve, hogy állataink a téli félév légi .agyóbb részét istállóban töltik, ezért igen fontos az egészséges, jó férőhely biztosítása. — Gondoskodni kell arról, hogy az állatférőhelyek ne legyenek zsúfolták, hidegek, huzatosak és páradúsak. A férőhelyek téliesí- tése, ajtók, ablakok rend- behozása, a felesleges légtér szűkítése szintén ösz~ szefügg a takarmányérté- kesüléssel. Hideg helyen az állat az elfogyasztott takarmány nagy részét fűtésre, nem gyarapodásra használja. A férőhelyek té- liesítése a takarmány takarékosságot szolgálja. Érjük él, hogy legalább any- nyi kocafiaztató legyen télies ítve, amennyiben a téli hónapokban, veszély nélkül fiaztathatók a kocák. A kemény tél beálltával a malacólak kibúvó nyílásai elé tegyünk huzatvédőket; A torzsbaromfiállomány jó, világos elhelyezésére szintén ügyeljünk. A téli csibenevelés céljából a csibene- Táűk téUesítését még a nagyobb fagyok beállta előtt végezzük el.' ' A takarmány takarékos felhasználása A takarékos takarmányozás megszervezésének alapja a termelési irány szerinti takarmányadagok helyes összeállítása. A takarmánykészletet úgy osszuk be, hogy az abraktakar- mányból, szénafélékből és a jóminőségű lédús takarmányokból a tél és koratavasz minden napjára ju- san. A szénafélék felhasználásában a mérlegelést, porciózást meg kell valósítani. Gondoskodjunk a szecská- zásról és pácolásról. Legyen szérűskert-felelős, aki a beosztás szerinti felhasználást segíti elő. Nagyon fontos a nedves répasaelet, takarmányrépa megfelelő tárolása és fagymentes felhasználása. — Ajánljuk a melléktermékek, fölözött tej, savó, váAsszonyok karácsonya Igen! Ok azok, akik az ünnepen sem pihennek. Takarítanak, főznek, sütnek, s az ebédutáni mosogatás után — amikorra a család férfi tagjai rendszerint már kipihenték az ünnepi ebéd fáradalmait — élőiről kezdik az egészet. És ez mindenkinek így természetes. De vajon mi lenne, ha mondjuk egyszer a háziasszonyok is követelnék az őket is megillető heti pihenőnapot? Nem! Erről beszélni sem jó! Meg aztán, ahogyan én az asszonyok körében tájékozódtam, nem is kell! Szívesen csinálják, szeretettel! Aki már tíz eve háziasszony — Milyen lesz az én ka- karácsonyom? — kérdezte meglepődve Grósz Miklós- né újszászi háziasszony. — Hát nem is tudom, mit mondjak. — Nem dolgozik sehol-■. úgy értem, máshová nem jár dolgozni? — Csak itthon. Itt is van mit csinálni. Két kislányom van, Ági és Ildi, két kisörután a lemondás, rendszerint az asszonyé... — Gondolom, azért jutott most is karácsonyi ajándékra? — Hát persze. Csak a gyerekek meg ne tudják előre. Meglepetést készítettünk nekik. Vettünk már karácsonyi és újévi ajándékom. Négy évi házasság s az első lakás A jászberényi Hűtőgépgyár műszaki és fizikai dolgozói közül tizennyolcán költöztek a napokban Pemyész Istvánná itt még a könyvesboltban ^ látható — munkahelyén. Amikor ez írás megjelenik, már javában süti otthon az ünnepi kalácsot Az első dolgom s kipróbálom a konyhát új lakásba. Közülük ae egyik Aszódi Ferenc. Amikor bekopogtattam helyesebben becsöngettem hozzájuk az új második emeleti lakásba, csak az asszonyka volt otthon; — Tüzelek, lassan kell kiszárítani a cserépkályhákat. Feri most ment elintézni az autót. Talán már ma hozhatjuk a bútorokat — Kisfiú lesz, vagy kislány? Elpirulva nevetett: — Mindegy, csak erősj egészséges legyen. — Mikorra várja? — Három hónap múlva; Hát ezért is örülünk még inkább a lakásnak. Ez a mi legszebb karácsonyi ajándékunk; Amikor 17-én megkaptuk a kiutalást, komolyan mondom, majdnem sírtunk mind a ketten. — Most karácsonykor leszünk négy éves házasok. A szülőknél laktunk Jászjákó- halmán. Onnét jártunk be naponta. De én már az utóbbi hetekben nem naigyon bírtam az utazást... — És karácsonykor? — Nem megyünk sehová sem! Igaz ajándékok vásárlására most nem telik, hisz olyan sok minden kell az új lakásba... de azt mondhatom, ez a nap, amikor költözünk, életem legboldogabb napja... Aszódi Ferencné már takarítja az új lakást — Szolnokon dolgozik... Bizony nem könnyű egy fizetésből. Azt az 1700 forintod nagyon be kell osztani, hogy mindenre jusson. És mi nem tudunk a hasunkon spórolni... ígyazdőben? Egy kicsit párás lett a szeme amikor válaszolt: — Nem pénzt szeretnék. Azt, hogy az uram egészséges legyen, mert beteges... az lenne az én legszebb Hat hónapos házasok Pemyész Istvánék. Ök is az új lakástulajdonosok közé tartoznak itt Jászberényben. Ök már birtokba vették a két szobát, konyhát, fürdőszobát és az asz- szonyka kijelentette nekem, amikor munkahelyén, a jászberényi könyvesboltban felkerestem: — Már alig várom, hogy főzhessek! Én csinálom as ünnepi ebédet, Sütök is majd, a süteményes könyv, bői. Hiába még nincs olyan nagy gyakorlatom... de majd lesz. — És az ajándék? — Gazdag ajándék nemigen lesz, sokba került a költözés. Majd olyasmit veszek ami hasznos is* szép is... A karácsonyfát már megvettük, a szaloncukrot is... Fő az, hogy az idei karácsonyt kettesben ünnepelhetjük, igazi boldogságban. Varga Viktória Milyen lesz az én karácsonyom? — tűnődik Grósz Miklósné dögfióka. De nem panasz- kodhatom, nagyon jó tanulók... — A férje? karácsonyfát, 1 kilót a 67 forintos csokoládé szaloncukorból, egy társasjátékot, az a címe: Gazdálkodj okosan. Azután kapnak babafelszerelést, A mi világunk sorozat könyveit, én meg varrtam a babáknak ruhát, paplant... Sajnos, többre nem futotta. Az uramnak is csak cigarettát tudtam venni... dehát a szeretet a fontos, amivel adjuk, nem igaz? — S mi lesz az ünnepi menü? — Ne nevessen, de beiglit sütök. Az uram azt szereti. Aztán aprósüteményt; Lesz húsleves, rántotthús.., még nem is tudom; Megkérdezem még tőle: mit szeretne az új észtén-
