Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-24 / 301. szám

VHA ff proletárjai, egyesit Hetek!

SZOLNOK MEEYII

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÄ1K2ftS£2££?€2i

/ r

f f

XV, évfolyam, 301. szám.

Ára 50 fillér

1964. dec. 24., csütörtök.

A közös és a háztáji

■léhány évvel ezelőtt az '• egyik termelőszövetkezet igazgatósági ülésén élénk vita folyt a háztáji gazdálkodás szerepéről. — Egyesek úgy vélekedtek: csökkentmi kell a háztáji gazdaságok termelési tevékenységét, mások viszont ennek ellenkezőjét vallották: gyarapítsa minden család a maga tehetsége szerint a ház körüli gazdaságát. Az előbbiek azzal érveltek, hogy hovatovább a tsz gazdák közül többen azért nem dolgoznak teljes erővel a közösben, mert túlságosan leköti őket a háztáji; az utóbbiak pedig azt hirdették: nem csökkenteni, hanem növelni kell azt a jövedelmet, amely az egyes családoknál a háztájiból származik. Az elnök hozzászólásában nem külön, egymástól szétválasztva kezelte a közös és háztáji gazdaságot, hanem a kettőt egységes gazdálkodási tevékenységnek tekintette. Ilyen felfogásban folytatódott tovább a vita, s ennek köszönhető, hogy ebben a termelőszövetkezetben a gazdálkodási tevékenység e két ágazata nem mint egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő egészként fejlődik.

Bizonyára napjainkban is számos termelőszövetkezetben vitatkoznak erről. A dolog lényegét tehát mindenképpen érdemes mélyebben is vizsgálni.

A termelőszövetkezeti gazdaságok termelési tevékenysége kétségtelenül sokat erősödött az utóbbi években. Ezt jól bizonyítják a növekvő hozamok mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. De az is tény, hogy a közös gazdaságok termelése még nem fedezi minden termékből a népgazdaság szükségleteit. Tavaly és az idén a háztáji gazdaságokból került ki a baromfifélék, a tojás, a tej, a hízott sertés jelentős része. A teljes átállás a kisparcellás gazdálkodásról nagyüzemire nem megy egyik évről a másikra. Hosszabb fotyamat, amelynek fejlődési ütemét állandóan egyeztetni kell a népgazdaság teherbíró képességével. A közös gazdaságokban tehát még nincs kellő mértékű nagyüzemi bázis, viszont mindenütt meg vannak részben, vagy egészben a ház körüli gazdasági épületek, amelyeknek továbbra is fontos szerepet kell betölteniök a mezőgazdasági termelésben. Ha a jelenleg háztáji gazdaságokban lévő tehénállománynak — nagyüzemi férőhelyet akarnának építeni, akkor erre országosan több mint 10 milliárd forintot kellene költeni. Mindebből következik, hogy a szarvasmar- hatenvésztés fenntartásában és fejlesztésében még a következő években is jelentős szerepük lesz a háztáji gazdaságoknak.

Ismeretes az az erőfeszítés, amellyel évek óta törekszünk a baromfihús és a tojástermelés növelésére. A ház körüli gazdaságokra még nagyon hosszú ideig fontos szerep hárul a baromfitartásból eredő termékek előállításában. Hivatalos statisztikai felmérések szerint 1963-ban az országban az állattartásra alkalmas falusi udvaroknak csaknem fele — kereken egy millió — üresen állt. Gondoljuk csak meg: egymillió udvar és háztáji gazdasági épület üresen! Elképzelhető, hogy mindegyikben nem lehet tehenet, vagy sertést tartani, de baromfifélék felnevelésére bizonyára alkalmas valamennyi. Némelyikben felnevelhető 80—100, a másikban 20—30 aprójószág. Ha udvaronként átlagosan felneveltek volna 40—50 baromfit, ez már 40—50 millió csirke, kacsa vagy liba. Ez pedig mindenképpen számottevő mennyiség.

Sorolhatnánk még tovább a háztáji gazdaságok termelésének fontosságát. Hiszen kell a népgazdaságnak az a tej, hízott sertés, házi kertben megtermelt gyümölcs és főzelékféle, amely jelenleg és a következő időszakban a háztáji gazdaságokból kerül ki. Még akkor is, ha egyik másik esetben ezek a termékek nem piacra kerülnek, hanem a család szükségletét fedezik. Az ilyen családok ugyanis már kevésbé jelentkeznek a piacon mint vásárlók;

Többen és gyakran tévednek abban, hogy háztáji gazdaság alatt csupán a tsz tagoknak kimért fél vagy egy hold kukoricát értik, noha csak a háztáji gazdaságnak egyik — bár kétségtelenül nagyon fontos — része. És ahogyan nem lehet ezeket a kiparcellázott kukoricaföldeket a közös gazdaságtól függetlenül szemlélni, ugyanúgy nem lehet külön kezelni és szembeállítaná a közös és háztáji tevékenységet sem. Statisztikai felmérések igazolják: 1961 óta hazánk termelőszövetkezeteiben — egyaránt növekszik a tagság közösből és háztájiból származó jövedelme. A tények igazolják: a háztáji gazdálkodásnak egyaránl szerepe van a még gyenge és a már megerősödött közös gazdaságokban akkor, ha a háztáji tevékenység nem ellentétes a közössel, nem gyengíti, hanem segíti annak fejlődését.

nm őst, a tervezések ide- jén minden termelő- szövetkezet sokat tehet azért, hogy megfelelően összehangolja a szövetkezetben élő és dolgozó családok e kétféle gazdálkodási tevékenységét. Az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelynek gazdálkodási tervében a közös fejlesztésével együtt megfelelő helyet kap a háztáji megtervezése is

H. L.

500 hektoliterrel többet iszunk

A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság szolnoki pincészetéből 1910 hektoliter bort szállítottak ki az ünnepekre. Közel 500 hektoliterrel több bort iszunk meg, mint az elmúlt hónapokban. Ezt a mennyiséget csak a megye egy részén fogyasztják el,

mivel a másik körzetet a jászberényi pincészet látja el.

Az ünnepi pulyka, kacsa és disznósültekre jól fog csúszni a csongrádi nemes kadar, a pusztamérges! és badacsonyi rizling és # csemege fehér.

Pénteken jelenik meg

KÉPLAP

16 oldalas karácsonyi száma *

A TARTALOMBÓL: 1965. évi népgazdasági tervünk *

Megkérdezni érdemes, meghallgatni jó őket

(Építőipari munkások nyilatkoznak munkahelyük gondjairól)

A tiszai homok

(Riport egy bátor tettről)

*

Tánc a laktanyában

(Katonák mai karácsonya)

Asszonyok k arócsonya

*

Rádió műsor

JATEKKIÁLLITASOM

■S ■ :

m^rM

Még a felnőttek figyelmét is megragadja az idei budapesti játékkiállítás. A könnyűipar és a kereskedelem ezúttal valóban kitett magáért. A bemutatott anyag gazdag, érdekes és az apróságokat hasznosan, szellemesen neveli és szórakoztatja produkcióival. Képűnk egy édesapát ábrázol kisfiával a kiállított tárgyakat szemlélve. (Csepregi István felvétele)

Apuka, te is itt

(Tárca)

vagy?

Télapót vártuk

(Képes riport)

*

Jászkun Kakas *

Élet-halál: 4 perc

(Riport a megyei kórház baleseti sebészetéről)

•

Szorul a hurok

(Vadász-riport)

*

Tallózás a

30 évvel ezelőtt megjelent újságokban

IRODALOM:

Gerencsér Miklós, Rózsa László, dr. Győrffy Lajos írásai,

Tasnádi Varga Éva, Nádass József versei

KICSINYEKNEK:

mese, rejtvény, társasjáték

SPORT:

— A Szolnoki

Olajbányász

gondjairól

— Bemutatjuk a Jászberényi

Lehel új edzőjét

URH rádiók, tartalék autóbuszok

mégsem javul jövőre a közlekedés

Beszélgetés Kerekes Ferenccel a 7-es AKOV igazgatójával

— Januárban azt a tájékoztatást kaptuk önöktől, hogy intézkedéseket dolgoznak ki a városi közlekedés megjavítására. Mit tettek a fentiek valómnál• tása érdekében?

— Talán azzal kezdeném, hogy míg 1963-ban közel 18 millió utast szállítottunk, ebben az évben az első 11 hónapban ez a szám túllépte a 19 milliót. Az elmondott adatok az egész megyére vonatkoznak, jóllehet, hogy az összforgalom nagyobb része a megye- székhelyen bonyolódik le.

— A jelentkező utaslétszám miatt még szerény elképzeléseinket sem tudtuk megvalósítani. Arra számítottunk, hogy az új kocsik forgalombaállltásá. val meggyorsul a forgalmi idő. Azt reméltük, hogy ezáltal pontosan betarthatják gépkocsivezetőink és forgalmi irányítóink a menetrendet.

— Ebben az évben 12 új autóbuszt kapott a vállalat. Ugyanakkor nyolc kocsit kiselejteztek. Tehát 1964. ben négy kocsi jelentette a fejlődést. A hét új kocsi, amit az év második felében vártunk, csak most érkezett meg — talán karácsonyi ajándékként. Modern, hatvan személyes, kétajtós, kimondottan városi közlekedésre alkalmas autóbuszok. Ezen a héten hat már üzemel. Természetesen mindez sovány vigasz, különösen akkor, ha

figyelembe vesszük a minimális igényt; ez pedig 12 új autóbusz, csak a szolnoki közlekedésben.

Ilyen utcahálózat és útviszonyok mellett nem lehet a menetidőt betartani folytatja az igazgató! A csatornaépítés és útjavítás miatt a következő évben két és fél kilométerrel növekszik a fő autóbuszútvonal hosszá. Elég, ha megemlítem, hogy emiatt félmillió forint többletköltsége van a vállalatnak;

— Ebben az évben a cukorgyári végállomást kihelyeztük a vegyiművekhez. Ezáltal a vegyiművek dolgozói és a környékben lakók 10 perces autóbuszjáratot kaptak a régebbi harmincperces helyett. Sajnos, ezenkívül lényeges változást nem eszközöltünk. Autóbuszaink zsúfoltak, da így sem sikerül csúcsforgalmi időben elszállítani az utasokat.

— Különösen a reggeli és az esti csúcsforgalomban már-már botrányos jelenetek sorozatának, az emberek bosszúságának vagyunk tanúi, magunk is. Ismeri-e ezt a helyzetet, igazgató elvtárs?

Véleményem szerint az a segítő szándékunk, hogy minél több utast vigyünk el, megbosszulja magát. A zsúfoltság a maxi- maiitás határát súrolja. — Ezért a tárgyi és személyi sérülések napirenden vannak. De ha nem vesszük fel az utasokat, azzal sem

ÉPÜL A KARCAGI KÓRHÁZ

v gft mm MM Éj g Éj

m

1

A tervek szerint a jövő tavasszal elkészül a tizedik emelet Is

oldódik meg a probléma.

— Tisztában vagyok azzal, hogy néhány gépkocsi- vezető és kalauz a legelemibb társalgási köve.elmé- nyeket sem tartja be. De ha angyalok ülnének a volán mellett, akikor sem lehetne tíz kocsival, tizenötnek a forgalmát lebonyolítani.

— Milyen azonnali, intézkedéseket kívánnak bevezetni a közlekedés legsúlyo- sabb gondjainak enyhítésére, illetve milyen elgondolásaik vannak a közlekedési problémák teljes megoldására?

— Csak az év utolsó hónapjában jutottunk odáig, hogy konkrét és megvalósítható tervekről beszéljünk. Néhány URH rádió- készüléket kaptunk. A végállomásokon helyezzük el ezeket. A forgalmisták felhívhatják egymást rádión, és percnyi pontossággal ellenőrizhetik a menetidőt. Ha a kérdéses autóbusz valamilyen oknál fogva késik, nem fogják az okot keresni, hanem azonnal indítják a végállomásokon tartózkodó tartalék buszókat. Valószínű, hogy ezzel leküzdhetjük a gyakran félórát igénybevevő zavarokat.

— Január 1-tűl felmuta- tásos jegyrendszert vezetünk be. A bérletet az utas csak megmutatja, a kalauz nem lyukasztja ki. A számítások szerint két és fél, három perccel megrövidül ezzel egy-egy forduló. Az új évben emeljük dolgozóink fizetését is. Bizonyára ösztönzőleg hat majd munkájukra. A kilométerpénz — amely nálunk az anyagi érdekeltség megnyilvánulása — fizetésben is változások lesznek,

— A jövő évre semmi biztatót nem mondhatok. Ügy értesültünk, hogy nyolc új kocsit kapunk, ugyanennyi lesz a selejt is. Az előbb említett újítások csak ideig-óráig javítanak a helyzeten. Ha a déli iparterület üzem«" "ek munkáslétszáma ilyen mértékben növekszik, nem bírunk lépést tartani a fejlődéssel, hacsak nem növeljük lényegesen a kocsiparkot. Az autóbuszokat viszont nem mi gyártjuk, ezért nem rajtunk múlik. A régi kocsik javítása érdekében mindent megteszünk, mégis gyakori a meghibásodás.

Kétségtelen, hogy súlyos problémák várnak megoldásra. Az is igaz, hogy csak több szerv közös munkája, együttes intézkedése hozhat lényeges vál ozást. Ha csak mindenki beszél és nem cselekszik, akkor a szolnoki közlekedés előbb-utóbb zsákutcába jut. Minél tovább várunk, annál több millió forintba fog kerülni a változás. Ez pedig senkinek sem érdeke.