Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
1984. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAff 3 Kiváló eredmények a jó adottságok mellett csak gondos munkaszervezéssel, szocialista versennyel érhetők el Tsz-ekben dolgozó szocialista brigádvezetők tanácskozása Mint már hírül adtuk, december 17-én Szolnokon tanácskoztak a termelőszövetkezeteikben dolgozó szocialista brigádok vezetői, tagjai. Vitaindító előadást Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott — Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtődött az alapfeltétele a gyorsabb ütemű fejlődésnek. A mezőgazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek létrehozásával azonban még csak a kereteket teremtettük meg, ezeket meg kell tölteni szocialista tartalommal. S az új helyzetnek megfelelően változtatni az emberek gondolkodását, fokozni politikai és szakmai felkészültségüket. Szükség van olyan mozgató rugókra is, amelyek elősegítik, hogy az emberek minél jobban kihasználják az adott lehetőségeket, s mind tevékenyebb részesei legyenek a mezőgazdaság továbbfejlesztésének. A szocialista munkaverseny alapvető céljai Az egyik ilyen mozgató rugó, s a termelőszövetkezeteket előbbre segítő tényező, a munkaverseny. A szocialista munkaverseny alapvető célja a termelés növelése, a minőség javítása, az önköltség csökkentése. Nagy jelentőségű a termelékenység állandó emelése, s a mind gazdaságosabb termelés biztosítása. Szükséges az is, hogy a legfejlettebb termelési tapasztalatokat minél többen megismerjék, s alkalmazzák. Követelmény, hogy minden területen érvényesüljön az ésszerű takarékosság, s a versenyben résztvevők kezdeményezők legyenek, megértsék a közösségi és egyéni érdek összefüggését. A továbbiakban arról szólt Nyíri elvtárs, hogy az ipari üzemekben kialakult sokszínű és tartalmas munkaverseny például szolgált és szolgál ma is a mező- gazdasági üzemekben dolgozóknak. A munkaverseny a mezőgazdaságban is egyre inkább motorja lesz a termelésnek. t. gyakorlat bizonyítja, hogy az élenjáró közös gazdaságok eredményei nemcsak a jó adottságokból következnek, hanem ezzel párosul a jó munkaszervezés és a versenyszellem is. Ösztönzőleg hatott a versenyben való részvételre az erkölcsi és anyagi elismerés. 1960-tól kezdve termelőszövetkezetetekben megtaláltuk a verseny valamilyen formáját, főként a páros munkaversenyt. Tavaly tíz termelőszövetkezetünk ért el helyezést az országos termelési versenyben. Kettő elnyerte a kormány vándor- zászlaját, a kiváló tsz gazdaság címet, s az ezekkel járó pénzjutalmat. Nyolc közös gazdaság pedig megkapta a kormány elismerő oklevelét. Említésre méltó, hogy az országosan kitüntetett 65 termelőszövetkezet közül tíz Szolnok megyei, s közülük hat a szolnoki járásban van. Ez igazolja, hogy ebben a járásban már elfc .dható szinten foglalkoznak a párt- és állami, valamint termelőszövetkezeti vezetők a verseny szervezésével, ellenőrzésével, segítésével és értékelésével. Egy esztendővel ezelőtt megyénk 149 termelőszövetkezetéből 114 csatlakozott az országos termelési versenyhez. Ezenkívül a közös gazdaságok 87 baromfitenyésztő munkacsapata 358 taggal vett utat az országos baromfitenyésztési versenyben. A KISZ által meghirdetett versenymozgalmakban kilencezer fiatal tsz tag vett részt, s különösen a kampánymunkák idején, a különböző termelési eljárások bemutatásakor jártak élen jó példával, kezdeményező készséggel a fiatalok. Az első szocialista brigádok A szocialista munkaverseny új hajtása, fejlettebb formája a szocialista brigádmozgalom. Megyénk termelőszövetkezeteiben 1962- ben alakultak az első szocialista brigádok. Ekkor tizenöt munkacsapat tűzte célul e megtisztelő cím elnyerését. A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz kertészeti brigádja teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét, s elnyerte a szocialista brigád címet. Tavaly már ötven brigád és 142 munkacsapat csatlakozott ehhez a versenyformához 2900 taggal. Voltak köztük sertéstenyésztők, tehenészek, szőlő- és gyümölcstermelők, gépesítési növénytermesztők, kertészeti, öntözési brigád és munkacsapat tagjai. Tizenhárom brigádnak sikerült elérnie célját, s a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz brigádja újból megszerezte a szocialista címet. Jelenleg tíz brigád százharminc tagja viseli e megtisztelő címet, s ezért dolgozik 82 brigád, illetve munkacsapat 975 tagja. A versenybizottságok és a termelőszövetkezetek közgyűlései az év végi értékelés alapján döntenek a szocialista brigád cím odaítéléséről. A versenyben résztvevők szerződésben rögzítették, hogy a szocialista brigádmozgalom alapelvei szerint — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — mit vállalnak a munkából tanulásból, s miként alakítják ki a közösségi életet: Nincs megfelelő nyilvánossága a versenynek A gondokról, hibákról is szólt az előadó. Leggyakoribb mulasztás az, hogy nem ellenőrzik a vállalt kötelezettségek teljesítését, s nem minden esetben nyújtanak segítséget a gazdasági vezetők a nagy célért dolgozó brigádoknak. Nincs megfelelő nyilvánossága a versenynek, s ez gátolja a verseny mozgalom szélesedését. A továbbiakban részletesen ismertette Nyíry élvtárs, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére vonatkozó irányelveket, működésük szabályait. A tanácskozás vitájában több tsz-elnök, szocialista brigádvezető elmondta eddigi tapasztalatait, javaslatait. Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke ismertette, hogy gazdaságukban három brigád küzd a szocialista címért, illetve egy állattenyésztő brigád már elnyerte azt. Gazdaságukban verseny- bizottság is működik, amely évenként kétszer értékeli a? elért eredményeket. Az élenjárókat jutalmazzák. E célra 40 ezer forintot szavazott meg a közgyűlés. Bódi elvtárs kérte a felsőbb szerveket, hogy a mezőgazdaságban működő szocialista brigádok részére is készítsenek okleveleket és jelvényt. Csepesz Imre, a cserke- szöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke elmondotta, hogy a szövetkezeti gazdák minden év elején tettek vállalásokat, de az értékelés a legtöbb esetben elmaradt. Ez kedvét szegte a szövetkezeti gazdáknak, akik azt várják, — s joggal —, hogy elismerjék munkájukat, s ezt anyagilag és erkölcsileg egyaránt kifejezésre juttassák. Az élenjárók megbecsüléséről Gyárik Károly, a tószegi Dózsa Tsz főkönyvelője mondotta, hogy örömmel fogadta e tanácskozás ösz- szehívását. Nagyon időszerű beszélni arról, milyen a munkaverseny a mezőgazdaságban, hogyan lehet növelni a szocialista brigádok számát. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetekben — már most, a tervezés időszakában — gondoljanak a verseny élenjáróinak jutalmazására és tervezzék be az erre szükséges pénzösszeget. Náluk az idén 70 ezer forintot kaptak a szövetkezeti gazdák célprémium címén. A gabona betakarításáért, s az őszi vetésért 30—30 ezer forint prémiumot fizettek ki. Tanácsolta a járási verseny- bizottság egy-egy kampány lezárásakor értékelje, hogy a termelőszövetkezetek miként végezték el az Időszakos munkát. Ennek nyilvánosságra hozása is serkenti a versenyt; Korozs Mihály azt ismertet^, hogy a szolnoki járásban 17 brigád 216 tagja küzd a szocialista cím elnyeréséért. A munkában, termelésben példamutatóak. A különböző versenymozgalmakban háromezerötszéz — jórészt fiatal — szövetkezeti gazda vett részt. A KISZ szervezetek által kezdeményezett ifjúsági verseny szervezett, eredményes; Halmi Ferenc, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője ipari üzemek példáival bizonyította, hogy a szocialista brigádmozgalom miként szolgálja az emberek gondolatának formálását, az egymás iránti kölcsönös megbecsülés erősödését, amellett, hogy a termelés fokozásához nagy mértékben hozzájárul. Habán Mihályné, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz szocialista brigádjának vezetője tevékenységüket ismertette. Elmondotta, hogy a brigádtagok között egyetértés van, szorgalmasan, fegyelmezetten dolgoznál?. Nem várják azt, hogy jobb munkafeltételeket teremtsenek annak a brigádnak, amely a szocialista címért dolgozik. Nem is lenne helyes a kivételezés, mert nem az a cél, hogy csak egy brigád érje el ezt a szintet, hanem, hogy példájuk nyomán a többiek is erre törekedjenek. Kiss Gyula, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz szocialista brigádjának vezetője kétéves munkájuk tapasztalatai alapján példává is bizonyította, milyen nagy ereje van az emberi közösségnek. Türelmes, nevelőmunkával a rossz útra tévedt embereket is meg lehet nevelni. Ebben is nagy szerepe van a szocialista brigádoknak. Több példa igazolja, hogy ha a brigád felelősséget vállal egy-egy fegyelmezetlen — vagy iszákoskodó tagjáért, sikerül is jó útra vezetni. A mozgalom nemcsak kisarjadt, hanem él és erősödik Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is felszólalt a tanácskozáson. Elmondotta, hogy a szocialista munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat is az üzemi munkások, a munkás- osztály szervezettsége, politikai érettsége és forra- dalmisága, valamint új iránti fogékonysága hozta létre. Az a tény, hogy falun is megváltozott az élet, s új kollektív közösségek születtek, lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságban is kibontakozzon a szocialista verseny. Ez a mozgalom ma már nemcsak kisarjadt, hanem él, s mindinkább erősödik a mezőgazdaságban is. legyőzi az eléje tornyosuló akadályokat. Csáki elvtárs hangsúlyozta« hogy a brigád tagoknaic elsősorban önmagukkal kell versenyezni, vagyis arra törekedniük, hogy megszabaduljanak a maradiság- tól, a régi rossz szokásoktól, fogékonyak legyenek az új iránt, 9 teljesítsék mindazt, amit a munka, a tanulás és a közösségi élet területén vállaltak. Ezért nem lehet, s nem is he-« lyes pontokkal mérni, g különböző kategóriákba sorolni a szocialista brigádokat. Az értékelésnél csak kétfajta brigád lehet: az, amelyik teljesítette vállalását, s amelyik nem teljesítette azt. A továbbiakban arról szólt Csáki elvtárs, hogy a szocialista brigádmozgalom a versenynek a formája, amely a munka termelékenységéért folyó harcot leginkább konkréttá tette. Ez a mozgalom tehát nagy mértékben segítheti az egész gazdálkodásunk színvonalának további emelését, s az emberek gondolkodásának megváltoztatását. Befejezésül Csáki elvtárs elismerését fejezte ki a mozgalom úttörőinek, s mindazoknak, akik támogatják a szocialista brigádok munkáját, s e mozgalom további szélesítését: A tanácskozás résztvevői Habán Mihálynét, Kiss Gyulát és Muhari Dávidod küldöttnek választották a szocialista brigádvezetők országos tanácskozására. Tanyai kollégium Karcagon Csalóka e kép. így, szürkén inkább a rideg, zord telet idézi, mint a napsugaras nyarat. Csalóka, mert beiül meleg van és élet. Százötven tanyai gyermek otthona ez az épület. Már adtunk hírt az ünnepélyes átadásról, arról azonban még nem szóltunk, hogy az épület hárommillió forintba került, s ebből 160 ezer forint értékű munkát a lakosság vállalt magára, hogy a tervet Éliás László, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának dolgozója társadalmi munkában készítette Amíg a szaktárcám falatozik meghallgatna? Köszönöm. Itt a törzsgárda jelvényem. Tavaly kaptam. Látja, ezt azért megadták. Már ez is jól esik. De hogy megértse, elején kezdem. Osztálytársam volt. Nem voltunk különösebb barátságban. Különben is fél évszázad a legtartósabb érzéseket is próbára teszi. Ö jött kunyerálni. Épített. Csak egy pár kiló cement híja és befejezhetné. Amikor nagysokára ráálltam, a tizenkét kiló helyett ötvenöt rakott a zsákba. Rakta. Ügy lehetett vele, ha már egyszer levett a lábamról, nem számít a kiló. A kilóval épp úgy kockán a becsület, mint a mázsával. Nappal volt. Ezzel takartam magam előtt is magam: ha éjjel volna, nem hagynám. Nem adott érte fillért se. Nem is kínálta. Ez a mentségem. Jobb így. Ha adja úgy sem tudok ellenállni. Magam sem tudom, mi volt vélem. Utólag már nem is sokait ér ezen rágódnom. Fagallér Nem jutott vele messze. Félúton lefülelték. Vissza is hozta. Nem tudtam ránézni. Ha rám akkor bár mit fognak, mindent elvállalok a megrökönyödéstől. A hercehurcát ami jött. nem mondom el. Hosszadalmas. Meg aztán nem is az eset kedvéért beszélek. — Azért, hopy aki teheti előre gondolk od jón. Jobb nekem, hogy raita- csíptek, akár hogy pirít Is a szégyen. Ha sikerül, két hét, egy hónap múlva, ahogy alkalom adódik, biztos megisméHem. Akkor már biztos többet, pénzért Hetedmagammal vagyok, rám is férne, ha valahonnan több pénzem lenne. ázt mond iák. ha valaki egyszer megbotlott. még talpra állhat. ötven évi járás utó,, m ""botlani?1 ...De olyan sok drága anyag várba rn««v úgy is. Azért felel-e valaki? Bükén. Pedig az is pazarlás. Nép csak a lopás bűn. Még talpra állhatok — ígymondták a fegyelmin is. Nem! Nem akartam én, hogy a gyermekeim neve mellé odaszűrják: a lopós gavalléré. Mert hogy el ne felejtsek bemutatkozni, addig ez volt a ragadvány nevem: gavallér. Csak (gy hívtak. Most majd biztos hallja azóta, hogy becéznek. Szóval mind az ötéhez odamondanák... Hat van ugyan. De a legnagyobb már egyetemet végzett, öt is félteném, pedig ő itthagyott. Azt mondta, nem tudja elfelejteni, hogy az apja harmadik felesége a testvére lehetne. Mert fiatal az asszony. Éppen fele az én 54 évemnek. Lehet, hogy nem is egészen ezért. Lehet, hogy a tanult embereknek nem kell az öreg; Nem tudakolom tőle. Nem akarom, mert így is fáj, hogy olyan nagy lett a távolság köztünk. Hátha még biztos volnék benne, hogy nemcsak az „anyját” kerüli, az apját is szégyenli. Lehet, hogy csak én érzem így, de a bizonytalanságban a rosszabbra gondol inkább áz ember: Minden esetre drágán fizettem. Ahogy mondom, mégsem magamért beszélek most. A mi vállalatunknál senkinek nem árt az intelem. Megadták a törzsgárda- jelvényt. Ezüst. Ez jól esett. Könyörtelenek is voltak, mert más beosztásba helyeztek. A fizetés jóval kevesebb. De nem szólok. Ezzel előre kellett volna számolnom. Azért mondom hát, hogy írja meg. Az építők közt sokaknak jó ismerni az én esetem... Szaktársa a maradék elemózsiát berakta a válltáskába. Cigaretta után nyúlt és odafordult: — Gyújtsunk no rá, Fagallér. Borsi Eszüt