Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
fX' J. i~\ V 01 Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ( A MEBYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára 50 fillér XV. évfolyam, 297. szám. 1964. december 19„ szombat. Iizenluírommillió forint értékű társadalmi munka Á fsz-ek félmillió forinttal segítették a községfejlesztést Miért sürgős az automatizálás? Nagy kárt okoz a rozsdásodás — Hol a legtöbb az üzemi baleset? Beszélgetés Kiss Árpád miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével Megyénkben a községek, ben és városokban az idén eredetileg 67 millió forint volt az az összeg, melyet községfejlesztésre fordítottak. Ezt évközben nyolcvannégy millió forintra emelték fel. Részben azért, hogy az áthúzódott építkezéseket végre be tudják fejezni. Sikerült-e ezt maradéktalanul végrehajtani? A jászberényi fürdő mellett elkészült a tiszafüredi szép, modern tisztasági fürdő is. Kenderesen birtokba vették a mintegy hárommillió forintos költséggel épfiit művelődési kombinátot, amelynek kivitelezését — ugyancsak — a korábbi években kezdték meg. — Jásziványon, Tornaj monostorán közvetlen átadás előtt van a művelődési ház, amelynek felépítése régi vágya a lakosságnak. Községfejlesztési alap segítségével hozták tető alá és ad— Csibéseinkhez kijutni most csak lábusszal lehet Még így is körülményes, olyan nagy a sár. Volt, amikor csak az Sz-100-as tudott végigvergődni a dű- lőúton. Aki ismeri a kiséri földet, annak nem keli magyarázni, mit jelent ilyen őszön naponta kilométereket gyalogolni. S gondozóink ezt teszik — mondta Szereim Zsdgmond, állattenyésztési brigádvezetői — Talaj, és útviszonyainkra mi azt szoktuk mondani: ha Budapesten felhős az ég, Jászíkiséren már sár van. Hát még ha hetekig esik, mint ezen az őszön — kapcsolódott a beszélgetésbe Kónya Tibor, a jászkis- éri Alkotmány Tsz fiatal főkönyvelőjei — A csibeneveié,9 azért nem szünetel — vette viasza a szót a brigádvezető. — November végén hoztunk tízezer naposcsibét. Már nagyon szépek, s az eddigi elhullás csupán 2 százalék. T. Gombos Jó- zsefné és L. Szabó András bácsi s a három tanulólány gondozza a kis jószágokat, valamint a csaknem ezret kitevő törzset. Éjszaka pedig a munkáját lelkiismeretesen végző éjjeliőr, Boros Zsiga bácsi vigyáz a csibékre és fűti a nevelő- helyiséget; — Gombosné az egyik legjobban kereső tsz-tag. De sokat is dolgozik egész esztendőben. Nincs vasárnap, ünnep, hanem legtöbbször — különösen, amíg kicsik a csibék — napi 14—16 órai munka. Az idén Rapi Lászlóval ketten neveltek, gondoztak naposkortól átadásig tízezer csibét. Ez aztán jól megszaporította az egységét, már kilencszázryolcvanat írtak a könyvébe, ták át rendeltetésének a karcagi és a jászkiséri tanyai kollégiumokat is. Sorolhatnánk tovább az átadott, vagy közvetlenül átadás előtt lévő létesítményeket. örvendetes, hogy a tsz-ek egyre inkább résztvállalnak a falu fejlesztéséből. Az idén több mint félmillió forintot fizettek be a tanácsok egyszámlájára, hogy minél több létesítmény valósuljon meg. Ebben az évben csupán társadalmi összefogással tizenhárom millió forint értékű munkát végeztek el az utak, hidak, víz- és villanyhálózat, orvosi rendelő, bölcsőde, park játszótér építéseknél, felújításoknál. Ha ezt az összeget elosztjuk a megye minden lakosa között — a — A lányokat is ő tanít- gatja, irányítja. Hasznára van, hogy a gyakorlat mellett tanfolyamot is végzett, tavaly pedig a termelőszövetkezeti akadémián tanult. A három lány — Földvári Klára, Köntés Eszter, Fazekas Rozália — már ott tart, hogy elvállalták: januártól önállóan gondozzák a törzsállományt; — Az idén nem sikerült úgy a csibenevelés, mint 1963-ban. Akadozott a tápellátás, amit nagyon meg- sínylett az állománySok volt az elhullás és négy-öt héttel is kitolódott az átadási idő. Tavaly csibénként 4—5 forint volt a tlezA megyei tanács épületében értekezletre ültek ösz- sze a járások, városok főállattenyésztői. Napirendi pontiként szerepelt: Az állattenyésztési, takarmányozási helyzet értékelése a beteleltetési szemlék alapján, valamint időszerű tenyésztési, takarmányozási feladatok ismertetése. Beszámolót Virág István megyei főállattenyésztő tartott. Beszédének első részében az idei tsz állatlétszám várható alakulásáról, háztáji állomány helyzetéről szólt, A továbblakcsecsemőket is beleszámítva — 27.96 fillér esik egy személyre. Megkérdeztük Kátai Sándort, a megyei tanács szak- referensét, mikor értékelik az idei községfejlesztési versenyt? A következő választ kaptuk) — Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a verseny eredményeit az év közepén értékeltük. A megyei tanács vb — nagyon helyesen — változtatott ezen a formán. Az 1964. évi verseny lezárása után nyomban hozzálátunk az értékeléshez és a versenybizottság által kidolgozott javaslatot már a februári tanácsülés elé terjesztjük. Bizonyos, hogy ez az értékelési rendszer már az év elején lendületet ad majd az 1965. évi tervek, célkitűzések teljesítéséhez; ta jövedelem. Ez is bizonyítja, hogy ha a gátló tényezőket megszüntetjük, a baromfinevelésre nem fizetünk rá. Ezért jövőre is — előzetes tervünk szerint — mintegy 25—30 ezer árucsibét nevelünk fel. Törzsállományunkat pedig háromezerre növeljük; Megtudtuk azt is, hogy nemcsak elismerik a csibé- sek és más állatgondozók helytállását, hanem fáradoznak munkájuk könnyítésén i*. Jövőre minden állattenyésztőnek 12 nap fizetett szabadságot, s váltással heti egy pihenőnapot biztosítanak, N. K. ban részletesen ismertette a takarmánygazdálkodásra vonatkozó tudnivalókat, beszélt a rét- és legelőgazdálkodásról. Végül a beteleltetési szemlék tapasztalatait mondta eL Felhívta a figyelmet a takarmányfelhasználások, az állategészségügyi rendszabályok, zökkenőmentes át- teleltetések ellenőrzésére. Ezután a törökszentmiklósi és tiszafüredi járás tőállattenyésztőinek beszámolója következett. A tanácskozás hozzászólások ég a válasz megadása után fejeződött be. Alig hároméves működésre tekinthet vissza az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Felkerestük a fiatal országos szerv vezetőjét, Kiss Árpád minisztert, megyénk országgyűlési képviselőjét, hogy néhány kérdésre választ kérjünk tőle: — Értesülésünk szerint az OMFB egyéb népgazdasági szintű feladatai mellett nagy figyelemmel foglalkozik a belső anyagmozgatás kérdéseivel. Mi indokolja ezt? — A gyártástechnológia az utóbbi évtizedben a magyar ipar minden ágában jelentősen fejlődött. A növekvő termelés a vállalatokon belül egyre több nyersanyag, félkész- és készáru mozgatását igényli. Az üzemen belüli anyag- mozgatás- gépesítésének és .szervezéseinek ^ színvonala azonban messze elmaradt a gyártási technológiák fejlesztésétől és a termelőbe- rendezések kapacitásának növekedésétől. Az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben egyaránt jelentős a nehéz, balesetveszélyes fizikai munkát — anyag- mozgatást, rakodást, üzemen belüli szállítást — végzők száma. Az erre fordított idő az állami iparban mintegy negyedmillió munkás, a mezőgazdaságban körülbelül félmillió dolgozó munkaidejének felel meg. Az anyagmozgatás korszerűsítésével és gépesítésével ez a szám jelentékenyen csökkenthető. Ezúton a mindinkább növekvő munkaerőhiányon is segíthetnénk, hiszen a nehéz fizikai munkát jelentő anyag- mozgatás gépesítésével felszabaduló segédmunkások a termelésben szakképzettséget szerezhetnek. Az üzemi balesetek csaknem 50 százaléka a korszerűtlen, kézzel végzett rakodási munkáknál keletkezik. Az anyagmozgatás korszerűsítésének társadalmi célkitűzése és népgazdasági szükségszerűsége tehát teljes mértékben egybeesik az egyéni érdekekkel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ezért Anyagmozgatási Állandó Bizottságot hozott létre a szakterület legjobb szakembereiből átfogó és távlati fejlesztési elgondolások kidolgozására. — Miben látja az automatizálás jelentőségét a hazai műszaki fejlesztés távlatai szempontjából? — Az utomatizáláe a napjainkban végbemenő tudományos és technikai forradalom egyik legfontosabb megnyilvánulása, amely mindinkább kihat csaknem valamennyi társadalmi tevékenységre. Az automatizálás ma már objektív társadalmi-gazdasági tényező. Szocialista társadalmi rendszerben az automatizálj megvalósítása a társadalom teljes ellenőrzése mellett folyhat. Nálunk az automatizálás nem okozhat munkanélküliséget, mert minél nagyobb mértékben sikerül növelni népgazdasági szinten a termelékenységet, annál nagyobb mértékben van mód az életszínvonal emelése mellett a munkaidő tervszerű csökkentésére is. Viszont megfordítva, a termelékenység elégtelen emelkedése esetén nincs mód sem az életszínvonal emelésére, sem a munkaidő csökkentésére. Népgazdaságunk fejlesztése számára ez idő szerint alapvető követelmény az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazása. A termelés növelésének egyre nagyobb részét kell a termelékenység növelésével fedezni. Éppen ezért az automatizálás szélesebbkörű megvalósításának hazánk- > ban sajátos jelentősége van. Népgazdaságunk ezen a területen mind a fejlett ipari országok, mind saját szükségleteink, mind lehetőségeink mögött elmaradt; nem csupán az automatizálás színvonala, hanem az automatizálás üteme tekintetében is. Pedig az automatizálás a műszaki fejlesztésnek olyan területe, amelynek fejlődési üteme az ipari termelés átlagos fejlődési ütemét mindenütt jelentős mértékben meghaladja. — Milyen munkálatok folynak nálunk az automatizálással kapcsolatban? — Felismerve az automatizálás népgazdasági fontosságát, az OMFB — közvetlenül megalakulása után — létrehozta az Automatizálási Állandó Bizottságot és feladatává tette az automatizálási koncepció kialakítását. A minisztériumok, elsősorban a Kohó és Gépipari-, a Nehézipari- és az Élelmezésügyi Minisztérium területén megindult automatizálási tevékenység tapasztalataira, a baráti és fejlett tőkés országokban végzett tanulmányutakra alapozva, több száz szakértő bevonásával alakította ki a magyar műszer- és automatikaipar távlati fejlesztésére elképzeléseit. — Hazánkban — az európai szocialista országokhoz hasonlóan — a jelenlegi periódus még nem a széleskörű automatizálás szakasza, hanem átmenet, felkészülés az automatizálás széleskörű bevezetésére. — Adottságaink lehetővé teszik, több műszaki ok és a fizetési mérleg egyensúlya pedig megkívánja, hogy a hazai automatika-szük- ségletek jelentős részét a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó bekapcsolódás mellett, saját termeléssel fedezzük. A harmadik 5 éves tervben a technológiai fejlődés ütemét meg kell gyorsítani: az azt követő évtizedben pedig az automatizálás széleskörű bevezetése, a számológépes irányítás nagyobb mérvű alkalmazás® várható. Erre nemcsak az automatika-eszköaök terme- lésében, hanem az automatizálással kapcsolatos kutatás, fejlesztés, rendszer- tervezés, szerelés, karbantartás, stfo. területein s ezeken túl, a szakemberképzésben és továbbképzésben is megfelelő módon fél kél] készülni. A szocialista társadalomban az automatizálási tevékenység feltételeit az állami tervek rendszerében kell biztosítani. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a világpiacon folyó versenyben egyre inkább csak nagymértékben automatizált gépeket, komplex berendezéseket, komplex automatizált technológiákat lehet értékesíteni. A kellő műszerezés és automatizálás tehát a szerszámgépeknél, a vegyipari, az élelmiszer- ipari. stb. gépeknél, berendezéseknél az export fejlődésének egyik alapvető feltétele. — Milyen elképzelései ét tervei vannak az Országot Műszaki Fejlesztési Bízott• Ságnak az iparban, a közlekedésben és a mezőgazda* Ságban jelentkező korróziót károk csökkentésére? — A korróziós károk gazdasági életünk szinte minden területén jelentkeznek. Ide sorolhatók a vasból és acélból készüli szerkezetek, járművek és használati tárgyak „rozsdá. sodása”, a színesfémekből gyártott berendezések korróziója, a faszerkezetek, a betonból, vagy egyéb, anyagból készült épületek időelőtti tönkremenetele, stb. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy a korróziós jelenségek csökkentik az állóeszközök élettartamát és korlátozzák a gépek, berendezések használhatóságát. Korróziós károk jelentkeznek ezenkívül a munkaeszközök és fogyasztási javak használatakor, valamint ezek tárolásakar és nem utolsósorban export áruink szállításakor. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő Korróziós Állandó Bizottság felmérése az ilyen károk összegét országos viszonylatban évenként milliárd forintos nagyságrendűnek ítélte. B károk csökkentése rendkívül szétágazó területeken folyó műszaki fejlesztési munkák koordinálását és kiterjedő szervezési tevékenységet igényéL Az említett bizottság ezért kétirányú tevékenysé. get fejt ki. Egyrészt megkezdte a korrózióvédelem különböző területein működő műszaki tanácsadói szolgálatok egységes tájékozta, tó és felvilágosító hálózattá történő kiépítését. Másrészt javaslatot készít hatósági jogkörrel felruházott Korrózióvédelmi Szakfelügyelőség létesítésére. Ennek a feladata lesz majd — az érdekelt főhatóságokkal (Folytatás a 2, oldalon) ..... .. ... —,w,a.+- • • Harmincezer baromfi jövőre A csibegondozók télen sem pihennek Járási, városi főállaitenyésztők értekezlete Szolnokon
