Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

fX' J. i~\ V 01 Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ( A MEBYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára 50 fillér XV. évfolyam, 297. szám. 1964. december 19„ szombat. Iizenluírommillió forint értékű társadalmi munka Á fsz-ek félmillió forinttal segítették a községfejlesztést Miért sürgős az automatizálás? Nagy kárt okoz a rozsdásodás — Hol a legtöbb az üzemi baleset? Beszélgetés Kiss Árpád miniszterrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével Megyénkben a községek, ben és városokban az idén eredetileg 67 millió forint volt az az összeg, melyet községfejlesztésre fordítot­tak. Ezt évközben nyolc­vannégy millió forintra emelték fel. Részben azért, hogy az áthúzódott épít­kezéseket végre be tudják fejezni. Sikerült-e ezt ma­radéktalanul végrehajtani? A jászberényi fürdő mel­lett elkészült a tiszafüredi szép, modern tisztasági fürdő is. Kenderesen birtokba vették a mintegy há­rommillió forintos költ­séggel épfiit művelődé­si kombinátot, amelynek kivitelezését — ugyancsak — a korábbi években kezdték meg. — Jásziványon, Tornaj monos­torán közvetlen átadás előtt van a művelődési ház, amelynek felépítése régi vágya a lakosságnak. Köz­ségfejlesztési alap segítsé­gével hozták tető alá és ad­— Csibéseinkhez kijutni most csak lábusszal lehet Még így is körülményes, olyan nagy a sár. Volt, amikor csak az Sz-100-as tudott végigvergődni a dű- lőúton. Aki ismeri a kiséri földet, annak nem keli ma­gyarázni, mit jelent ilyen őszön naponta kilométere­ket gyalogolni. S gondo­zóink ezt teszik — mondta Szereim Zsdgmond, állatte­nyésztési brigádvezetői — Talaj, és útviszonya­inkra mi azt szoktuk mon­dani: ha Budapesten felhős az ég, Jászíkiséren már sár van. Hát még ha hetekig esik, mint ezen az őszön — kapcsolódott a beszélgetés­be Kónya Tibor, a jászkis- éri Alkotmány Tsz fiatal főkönyvelőjei — A csibeneveié,9 azért nem szünetel — vette via­sza a szót a brigádvezető. — November végén hoz­tunk tízezer naposcsibét. Már nagyon szépek, s az eddigi elhullás csupán 2 százalék. T. Gombos Jó- zsefné és L. Szabó András bácsi s a három tanulólány gondozza a kis jószágokat, valamint a csaknem ezret kitevő törzset. Éjszaka pe­dig a munkáját lelkiisme­retesen végző éjjeliőr, Bo­ros Zsiga bácsi vigyáz a csibékre és fűti a nevelő- helyiséget; — Gombosné az egyik legjobban kereső tsz-tag. De sokat is dolgozik egész esztendőben. Nincs vasár­nap, ünnep, hanem leg­többször — különösen, amíg kicsik a csibék — na­pi 14—16 órai munka. Az idén Rapi Lászlóval ketten neveltek, gondoztak napos­kortól átadásig tízezer csi­bét. Ez aztán jól megsza­porította az egységét, már kilencszázryolcvanat írtak a könyvébe, ták át rendeltetésének a karcagi és a jászkiséri ta­nyai kollégiumokat is. So­rolhatnánk tovább az át­adott, vagy közvetlenül át­adás előtt lévő létesítmé­nyeket. örvendetes, hogy a tsz-ek egyre inkább résztvállalnak a falu fejlesztéséből. Az idén több mint félmillió fo­rintot fizettek be a ta­nácsok egyszámlájára, hogy minél több létesít­mény valósuljon meg. Ebben az évben csupán társadalmi összefogással tizenhárom millió fo­rint értékű munkát vé­geztek el az utak, hi­dak, víz- és villanyhá­lózat, orvosi rendelő, bölcsőde, park játszótér építéseknél, felújításoknál. Ha ezt az összeget elosztjuk a megye minden lakosa között — a — A lányokat is ő tanít- gatja, irányítja. Hasznára van, hogy a gyakorlat mel­lett tanfolyamot is végzett, tavaly pedig a termelőszö­vetkezeti akadémián tanult. A három lány — Földvári Klára, Köntés Eszter, Fa­zekas Rozália — már ott tart, hogy elvállalták: ja­nuártól önállóan gondozzák a törzsállományt; — Az idén nem sikerült úgy a csibenevelés, mint 1963-ban. Akadozott a táp­ellátás, amit nagyon meg- sínylett az állománySok volt az elhullás és négy-öt héttel is kitolódott az át­adási idő. Tavaly csibén­ként 4—5 forint volt a tlez­A megyei tanács épületé­ben értekezletre ültek ösz- sze a járások, városok fő­állattenyésztői. Napirendi pontiként szerepelt: Az állattenyésztési, ta­karmányozási helyzet érté­kelése a beteleltetési szem­lék alapján, valamint idő­szerű tenyésztési, takarmá­nyozási feladatok ismerte­tése. Beszámolót Virág Ist­ván megyei főállattenyész­tő tartott. Beszédének első részében az idei tsz állat­létszám várható alakulásá­ról, háztáji állomány hely­zetéről szólt, A továbblak­csecsemőket is beleszámít­va — 27.96 fillér esik egy személyre. Megkérdeztük Kátai Sán­dort, a megyei tanács szak- referensét, mikor értékelik az idei községfejlesztési versenyt? A következő választ kap­tuk) — Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a verseny eredményeit az év közepén értékeltük. A megyei ta­nács vb — nagyon helyesen — változtatott ezen a for­mán. Az 1964. évi verseny le­zárása után nyomban hozzálátunk az értéke­léshez és a versenybi­zottság által kidolgo­zott javaslatot már a februári tanácsülés elé terjesztjük. Bizonyos, hogy ez az érté­kelési rendszer már az év elején lendületet ad majd az 1965. évi tervek, célki­tűzések teljesítéséhez; ta jövedelem. Ez is bizo­nyítja, hogy ha a gátló té­nyezőket megszüntetjük, a baromfinevelésre nem fize­tünk rá. Ezért jövőre is — előzetes tervünk szerint — mintegy 25—30 ezer árucsi­bét nevelünk fel. Törzsállo­mányunkat pedig három­ezerre növeljük; Megtudtuk azt is, hogy nemcsak elismerik a csibé- sek és más állatgondozók helytállását, hanem fára­doznak munkájuk könnyí­tésén i*. Jövőre minden állattenyésztőnek 12 nap fizetett szabadságot, s vál­tással heti egy pihenőnapot biztosítanak, N. K. ban részletesen ismertette a takarmánygazdálkodásra vonatkozó tudnivalókat, be­szélt a rét- és legelőgazdál­kodásról. Végül a betelel­tetési szemlék tapasztala­tait mondta eL Felhívta a figyelmet a ta­karmányfelhasználások, az állategészségügyi rendsza­bályok, zökkenőmentes át- teleltetések ellenőrzésére. Ezután a törökszentmikló­si és tiszafüredi járás tő­állattenyésztőinek beszá­molója következett. A tanácskozás hozzászó­lások ég a válasz megadása után fejeződött be. Alig hároméves működés­re tekinthet vissza az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Felkerestük a fiatal országos szerv veze­tőjét, Kiss Árpád minisz­tert, megyénk országgyűlési képviselőjét, hogy néhány kérdésre választ kérjünk tőle: — Értesülésünk szerint az OMFB egyéb népgazdasági szintű feladatai mellett nagy figyelemmel foglalko­zik a belső anyagmozgatás kérdéseivel. Mi indokolja ezt? — A gyártástechnológia az utóbbi évtizedben a ma­gyar ipar minden ágában jelentősen fejlődött. A nö­vekvő termelés a vállala­tokon belül egyre több nyersanyag, félkész- és készáru mozgatását igényli. Az üzemen belüli anyag- mozgatás- gépesítésének és .szervezéseinek ^ színvonala azonban messze elmaradt a gyártási technológiák fej­lesztésétől és a termelőbe- rendezések kapacitásának növekedésétől. Az iparban, a közlekedésben, a mező­gazdaságban és a kereske­delemben egyaránt jelentős a nehéz, balesetveszélyes fizikai munkát — anyag- mozgatást, rakodást, üze­men belüli szállítást — vég­zők száma. Az erre fordí­tott idő az állami iparban mintegy negyedmillió mun­kás, a mezőgazdaságban kö­rülbelül félmillió dolgozó munkaidejének felel meg. Az anyagmozgatás kor­szerűsítésével és gépesítésé­vel ez a szám jelentéke­nyen csökkenthető. Ezúton a mindinkább növekvő munkaerőhiányon is segít­hetnénk, hiszen a nehéz fi­zikai munkát jelentő anyag- mozgatás gépesítésével fel­szabaduló segédmunkások a termelésben szakképzett­séget szerezhetnek. Az üze­mi balesetek csaknem 50 százaléka a korszerűtlen, kézzel végzett rakodási munkáknál keletkezik. Az anyagmozgatás korszerűsí­tésének társadalmi célkitű­zése és népgazdasági szük­ségszerűsége tehát teljes mértékben egybeesik az egyéni érdekekkel. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság ezért Anyagmozgatási Állandó Bi­zottságot hozott létre a szakterület legjobb szakem­bereiből átfogó és távlati fejlesztési elgondolások ki­dolgozására. — Miben látja az auto­matizálás jelentőségét a hazai műszaki fejlesztés távlatai szempontjából? — Az utomatizáláe a napjainkban végbemenő tu­dományos és technikai for­radalom egyik legfontosabb megnyilvánulása, amely mindinkább kihat csaknem valamennyi társadalmi te­vékenységre. Az automati­zálás ma már objektív tár­sadalmi-gazdasági tényező. Szocialista társadalmi rendszerben az automati­zálj megvalósítása a tár­sadalom teljes ellenőrzése mellett folyhat. Nálunk az automatizálás nem okozhat munkanélküliséget, mert minél nagyobb mértékben sikerül növelni népgazda­sági szinten a termelé­kenységet, annál nagyobb mértékben van mód az életszínvonal emelése mel­lett a munkaidő tervszerű csökkentésére is. Viszont megfordítva, a termelé­kenység elégtelen emelke­dése esetén nincs mód sem az életszínvonal emelésére, sem a munkaidő csökken­tésére. Népgazdaságunk fejlesz­tése számára ez idő szerint alapvető követelmény az intenzív fejlesztési mód­szerek alkalmazása. A ter­melés növelésének egyre nagyobb részét kell a ter­melékenység növelésével fedezni. Éppen ezért az automatizálás szélesebbkörű megvalósításának hazánk- > ban sajátos jelentősége van. Népgazdaságunk ezen a te­rületen mind a fejlett ipari országok, mind saját szük­ségleteink, mind lehetősé­geink mögött elmaradt; nem csupán az automatizá­lás színvonala, hanem az automatizálás üteme tekin­tetében is. Pedig az auto­matizálás a műszaki fej­lesztésnek olyan területe, amelynek fejlődési üteme az ipari termelés átlagos fejlődési ütemét mindenütt jelentős mértékben megha­ladja. — Milyen munkálatok folynak nálunk az automa­tizálással kapcsolatban? — Felismerve az automa­tizálás népgazdasági fontos­ságát, az OMFB — közvet­lenül megalakulása után — létrehozta az Automatizá­lási Állandó Bizottságot és feladatává tette az automa­tizálási koncepció kialakí­tását. A minisztériumok, elsősorban a Kohó és Gép­ipari-, a Nehézipari- és az Élelmezésügyi Minisztérium területén megindult auto­matizálási tevékenység ta­pasztalataira, a baráti és fejlett tőkés országokban végzett tanulmányutakra alapozva, több száz szak­értő bevonásával alakította ki a magyar műszer- és automatikaipar távlati fej­lesztésére elképzeléseit. — Hazánkban — az eu­rópai szocialista országok­hoz hasonlóan — a jelen­legi periódus még nem a széleskörű automatizálás szakasza, hanem átmenet, felkészülés az automatizálás széleskörű bevezetésére. — Adottságaink lehetővé te­szik, több műszaki ok és a fizetési mérleg egyensú­lya pedig megkívánja, hogy a hazai automatika-szük- ségletek jelentős részét a nemzetközi munkamegosz­tásban való fokozódó be­kapcsolódás mellett, saját termeléssel fedezzük. A harmadik 5 éves terv­ben a technológiai fejlődés ütemét meg kell gyorsítani: az azt követő évtizedben pedig az automatizálás szé­leskörű bevezetése, a szá­mológépes irányítás na­gyobb mérvű alkalmazás® várható. Erre nemcsak az automatika-eszköaök terme- lésében, hanem az automa­tizálással kapcsolatos kuta­tás, fejlesztés, rendszer- tervezés, szerelés, karban­tartás, stfo. területein s eze­ken túl, a szakemberkép­zésben és továbbképzésben is megfelelő módon fél kél] készülni. A szocialista tár­sadalomban az automatizá­lási tevékenység feltételeit az állami tervek rendsze­rében kell biztosítani. Nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a világpiacon folyó verseny­ben egyre inkább csak nagymértékben automati­zált gépeket, komplex be­rendezéseket, komplex au­tomatizált technológiákat lehet értékesíteni. A kellő műszerezés és automatizálás tehát a szerszámgépeknél, a vegyipari, az élelmiszer- ipari. stb. gépeknél, beren­dezéseknél az export fej­lődésének egyik alapvető feltétele. — Milyen elképzelései ét tervei vannak az Országot Műszaki Fejlesztési Bízott• Ságnak az iparban, a köz­lekedésben és a mezőgazda* Ságban jelentkező korróziót károk csökkentésére? — A korróziós károk gazdasági életünk szinte minden területén jelent­keznek. Ide sorolhatók a vasból és acélból készüli szerkezetek, járművek és használati tárgyak „rozsdá. sodása”, a színesfémekből gyártott berendezések kor­róziója, a faszerkezetek, a betonból, vagy egyéb, anyagból készült épületek időelőtti tönkremenetele, stb. Ebből a rövid felsoro­lásból is látható, hogy a korróziós jelenségek csök­kentik az állóeszközök élet­tartamát és korlátozzák a gépek, berendezések hasz­nálhatóságát. Korróziós ká­rok jelentkeznek ezenkívül a munkaeszközök és fo­gyasztási javak használata­kor, valamint ezek tárolá­sakar és nem utolsósorban export áruink szállításakor. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kere­tében működő Korróziós Állandó Bizottság felméré­se az ilyen károk összegét országos viszonylatban évenként milliárd forintos nagyságrendűnek ítélte. B károk csökkentése rendkí­vül szétágazó területeken folyó műszaki fejlesztési munkák koordinálását és kiterjedő szervezési tevé­kenységet igényéL Az említett bizottság ezért kétirányú tevékenysé. get fejt ki. Egyrészt meg­kezdte a korrózióvédelem különböző területein műkö­dő műszaki tanácsadói szol­gálatok egységes tájékozta, tó és felvilágosító hálózattá történő kiépítését. Másrészt javaslatot készít hatósági jogkörrel felruházott Kor­rózióvédelmi Szakfelügye­lőség létesítésére. Ennek a feladata lesz majd — az érdekelt főhatóságokkal (Folytatás a 2, oldalon) ..... .. ... —,w,a.+- • • Harmincezer baromfi jövőre A csibegondozók télen sem pihennek Járási, városi főállaitenyésztők értekezlete Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom