Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

t«4 november IT, SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 3 Több és olcsóbb gabonát, ‘ húst, tejet várnak az állami gazdaságoktól Az állami gazdaságok tavaly nem használták ki megfelelően a lehetőségeiket. Több növényből alacso­nyabb termésátlagot értek el, mint a megye termelő- szövetkezetei. A megyei pártbizottság márciusban — a központi bizottság februári határozatának megfelelően — értékelte az állami gazdaságok mun­káját. Határozatában elma­rasztalta a gazdaságokat Megállapította, hogy iazu'r a gazdálkodási fegyelem, s az utóbbi két évben a tervezettnél rosszabb ered­ményt értek el. A 13 gazda­ság közül tavaly kilencben romlott az eredmény. A határozat kimondta, hogy az állami gazdaságok az átlagosnál gyorsabban fejlesszék a termelést, több jó minőségű vetőmagot és tenyészállatot állítsanak elő. Minden hold szántó után 113 kiló húst, 198 li­ter tejet és 40 tojást érté­kesítsenek. Ennek érdeké­ben 4.5 kiló abrakból állít­sanak elő egy kiló sertés­húst és 9—10 hónapra — csökkentsék a hizlalása időt. A megyei pártbizottsság bírálatát és iránymutatá­sát megszívlelték az álla­mi gazdaságok megyei igazgatóságán és a gazda­ságokban. Az idén példamutatóan dolgoztak, s az időszakos munkákban mindig élen­jártak. A kalászosok beta­karítását például 14 nap alatt fejezték be, s az őszi munkákkal is előbbre jár­nak a tsz-eknél. A harmadik negyedéves mérlegekből számszerűen is lehet következtetni az év végi eredményekre. — Rendkívül pozitív, hogy a 13 állami gazdaság kö­zül csak három — a csor­bái, a karcagi és a nagy­kunsági — nem éri el a tervezett eredményjavulást. A többiek jó eredménnyel zárják az évet. Különösen kiugró a Jászsági-, a Kun­szentmártoni és a Mezőtú­ri Állami Gazdaságok fej­lődése. Héken tartják a szokásos eredményjavulást, pedig a legkevesebb csapa­dékot kapták a nyáron. A jászságiak búzából 3.1, őszi árpából 3.6 mázsával magasabb átlagot takarítot­tak be, mint tavaly. Ku­koricájuk átlaga meghalad­ja a 20 mázsát májusi morzsoltban és szőlőből is rekordtermésük volt. Kun- szentmártonban a búza 3.2, az őszi árpa 6.5, a ku­korica (várhatói 8.4 mázsá­val többet adott holdan­ként, mint tavaly; Az eredményromlás vagy javulás nem az objektív körülményekkel magyaráz­ható. A surjániak és a szenttamásiak földje szom­szédos a csorbái a kéval, az utóbbi gazdaság eredménye mégis romlott. Tehát a gazdasági szervező munká­val van baj A növénytermelés ered­ményei csak részben is­mertek. De az már bizo­nyos, hogy az állami gaz­daságok az idén magasabb átlagot takarítottak be bú­zából és őszi árpából, mint tavaly. Kukoricából meg­közelítik a tavalyi szintet. A rizs és a cukorrépa vár­Egy tehénre jutó tej Itatásos borjú súlygyarap. Növ. marha súlygyaiapodé Marhahizlalás „ Sertéshizlalás ,, Egy tyúkra jutó tojás A hozamokkal egyidejű­leg csökkent a termékek önköltsége az állattenyész­tésben. A tehenészetben azonban még mindig drá­gán termelik a tejet, az át­lagok neon növekedtek megfelelően. A sertéshizla­lási idő átlagosan 8.7 hó­napra csökkent az idén. De még mindig magas a ta­karmányfelhasználás. Az állami gazdaságok az év harmadik negyedévéig ^ — a múlt év hasonló idő­szakához képest — 8 szá­zalékkal több árut értéke­sítettek. Egy hold szántóra — év végéig várható — 112.4 kiló húst, 185 liter te­jet és 40 tojást adnak köz- fogyasztásra. Tehát bőven akad még tennivaló, hogy a gazdaságok elérjék a párthatározatban előírt szintet. Megyénk állami gazdasá­gaiban a technikai ellátott­ság színvonala az idén is­mét hatalmasat fejlődött. A gazdaságok 173 millió forint értékű beruházást kaptak, melynek csaknem fele építés jellegű, s ebből 20 millió forint a mély­építés. Hat gazdaságban komplett tehenészeti telep épül (a megfelelő járulé­kos beruházásokkal együtt). A Jászságban, Középtiszán, Karcagon, Tiszasülyön egyenként 324 férőhelyes, a Nagykunságban 450 fé­rőhelyes tehenészeti telep létesül. Több helyen bő­vültek, korszerűsödtek a sertéshizlaldák. A gazdaságok dolgozói­nak szociális és kulturális lehetőségei is javultak. A Nagykunságban 3.5 millió, Palotáson 1.5 millió forin­tos költséggel üzemi kony­ha létesült. Az idén 27 te­henészeti szolgálati lakás építéséhez fogtak hozzá 5.5 millió forint értékben; A dolgozókról való gon­doskodás. az anyagi érde­keltség elvének érvényesí­tése jó hatással volt a mun­kásokra. Szeptember végé­ig — csupán célprémium­ként — 577.000 forintot fi­zettek ki a gazdaságokban. Serkentenek a termelé­kenység fokozására, a taka­rékos gazdálkodásra, — az ésszerű takarmányozásra. Kialakultak a törzsgárdák, a hangulat jó, hisz nyere­ségrészesedéshez jutnak az emberek; Üdülések, országjárás a tsz-ek biztosítási és önsegélyezési csoportja szervezésében A tsz-ek biztosítási és önsegélyező csoportjainak tagjai közül ebben az év­ben ötszáznyolcvanöten Parádfürdőn. Hévízen, Deb­recenben, Miskolc-Tapolcán, Hajdúszoboszlón és Bala- torüellén töltöttek átlagosan 10 napot. November 25-től újabb hatvanöt fős csoport indul megyénkből Debrecenbe, a Nagyerdő-beli tsz-üdülőbe. Tíz-tíz ember a kuncsorbai Vörös Október, a kisújszál­lási Búzakalász és a kar­cagi November 7 Termelő- ■zövetkezeiből tölti itt pd- iMBŐjét. Szolnok megyéből több mint kétezer biztosítási és önsegélyező csoporttag járt egy-két napos kiránduláson ßszak-M agyarországon, a Duna-kanyarban és Szege­den. A mezőgazdasági ki­állításon 1300-an vettek részt. Társasutazások ebben az évben már nem lesznek. Az üdültetések azonban még folytatódnak: novem­ber 20-ig Miskolc-Tapolcán, december 7—16-ig pedig Hévizén üdül majd egy- «sy csoport. ható terméseredménye ala­csonyabb lesz a tavalyinál. 5 Az állattenyésztés hoza- ) mai igen biztatóak. — A harmadik negyedévi átla­gos havi hozam a múlt év hasonló időszakához ké­pest a következőképpen alakult 1963 246 liter 23 kg 10.1 kg 23.3 kg 11.5 kg 11.4 db 1964 251 liter 23.9 kg ( 12.8 kg • 29.9 kg 11.7 kg 11.7 db s Összességében á megyénk állami gazdaságai az kién sokat fejlődtek. Egy pilla­natra sem szabad azonban magfeledkezniök arról, — hogy lehetőségeik a jelen­leginél jóval nagyobbak, — hogy több és olcsóbb húst, gabonát, tejet és egyéb ter­méket vár tőlük a megye lakossága. Máthé László Buda Ernő, a repesztés irányítója Magyarországon először hajtanak végre nagyható­sugarú rétegrepesztési kí­sérletet az olajiparban. — Csupán ennyit tudtunk az egri olajmezőn készülő óriá­sinak és izgalmasnak Ígér­kező munkáról, amelyre november 12-én a délelőtti órákban került sor. Kilenc óra után még Ju- ratovics Aladár üzemvezető mérnök irodájában találtuk Buda Ernőt, a Dunántúli Kőoiajfúrásd Üzem terme­lési osztályvezetőjét, a kí­sérlet kidolgozóját és fő- irányítóját. Készséggel el­magyarázta, hogy rövidesen milyen műveletnek leszünk szemtanúi a föld felett és mi fog lejátszódni alat­tunk több mint 200 méter­re, a fold kérgében. Körülbelül kétszáz méter mélységben a homokkal kevert nagynyomású víz errodáló képességével négy, egyszintben fekvő lyukat vágtunk a DK—40-es olaj­kút csőfalába. Befejezték a vetést A boldogházi gazdák is letudták a vetést. Az őszi árpa vetőmagját 400, a ke­nyérgabonáét 1400 holdon tették földbe. A kedvézőt- len időjárás ellenére is sikerült biztosítani, hogy az előre meghatározott terü­letbe vetésforgó szerint végezzék el a vetést. A törökszentmiklósi Al­kotmány Tsz-ben vasárnap is serényen dolgoztak. — Sokan a cukorrépát szed­ték, a 200 holdból mintegj 15 holdon szedetlen. Három vetőgéppel az utolsó holdakon tették földbe a búza vetőmagját. S hétfőn már azt jelenthet­ték, hogy vasárnap befe­jezték 1700 holdon a ke­nyérgabona vetéséi í Jól kerezkedett a cibakházi FMSZ Túlteljesítette felvásárlá­si tervét a Cibakháza és vidéke körzeti fmsz. -A 17 ezer 924 mázsa helyett mintegy 19 000 mázsát tel­jesítettek. A tizenkilenc fé­le árucikket felvásárló fmsz egyes cikkekből ki­emelkedő eredményt ért el. Tojásból a terv 355 ezer darab volt, eddig megva­lósult 490 ezer. Baromfiból 145 mázsa a forgalom, 130 mázsa betervezettel szem­ben. Mézből 52 mázsát termeltek szakcsoportjaik. Jól fizetett a szilva. — 5420 mázsa volt a terv és Í2 275 mázsát vásároltak fel. Ebből 6700 mázsa ment exportra. Sokat segített, hogy hét zöldség- és gyü­mölcsfelvásárló telepüket a falu szélétől kezdve foko­zatosan befelé helyezték él, így a mintegy 200 hold kö- zelebb- távolabb fekvő szórványkertekből meg­könnyítették a szállítást. Év végéig még hízottbaromfi­ból. zöldségfélékből és to­jásból várnak nagyoob mennyiséget. Gödöllőn 140 millió forintos beruházással bővítik és korszerűsítik az Agrártudományi Egyetemet. Rövide­sen Gödöllőre költözik. majd Budapestről az agrárgé- pészmérrvöki kar Is. Az új diákszállón nemrég még dolgoztak, jelenleg már a diákok lakják á két és há~ - romágyas, modem szobákat a ¥0LÚ ALATT Száz-százharminc perc alatt 580 lóerő szivattyú kapacitással és 87 atmo­szféra nyomással percen­ként három, köbméter ho­mokkal kevert olajat aka­runk nyomni a - kilyukasz­tott csövön keresztül a ré­tegbe. A nagy nyomás ha­tására szétsugárzó olajos homok száz méter átmérő­jű vízszintes korong alakú repedést hoz létre és né­hány milliméterrel meg­emeli e területen a felső kóregtömeget. Ha a nyo­más megszűnik, a beada­golt 30 tonna homok, amely 2.5 milliméter vas­tagságban helyezkedik el, akadályozza a szétrepeszfett réteg eredeti helyére való visszaereszkedését, tehát olyan rés keletkezik, ame­lyen az olaj a icút-talphoz folyhat, A repesztósre kijelölt kút mindössze 150—200 méterre volt a központi teleptől. A választás azért esett a DK— 40-es kútra, mert ezt a leg­könnyebben tudták meg­közelíteni a súlyos agregát- kocsik. A könnyebbség azonban csak annyi volt, hogy nem három, hanem két lánctalpas vontató von­szolta helyükre a hatalmas autókat. A kútnál félkörben 21 agregátor (320-as és 500-as) helyezkedett el. Közöttük két háromszáz köbméter űrtartalmú fekvő tartály­ban tárolták ax olajat. Rövid eligazítás uán fel­másztunk a parancsnoki kocsinak kijelölt, homak- keverőre. Egy intésre fel- dübörgött a huszonegy nagy motor és a kipufogók­ból kiáramló füstfelhő nemsokára sűrű ködként borította az alacsonyabban fekvő részeket. A gépek egyenletesen dolgoztaik. A feszmérő 80— 90 atmoszféra között ug­rált. Harsogtak a füttyök, ujjal, mutatták hányadik sebességben járnak a .szi­vattyúk. A parancsnoki kocsin a megerőltetett figyelem és izgalom feszült az arcokon. .— Jól mégy, — kiabált Buda mérnök a fülembe, bár alig másfél méterre álltain tóle. Aztán egy intésre leáll­tak a gépek és a hirtelen beállt csendben a mellet­tem állók megkönnyebbült sóhajtását hallottam. — Nem vett észre sem­mit? — kérdezte. — Nem. Mit kellett vol­na észrevenni? — Azt, hogy ez az egész domb felemelkedett. Na ne úgy érte , hogy érezhetően, hanem messzi­ről, érzékeny műszerekkel kimutatható lett volna, — hogy hat-nyolc milliméter­rel megemelkedett a domb, •melyen állunk. — Sikerült a kísérlet? — kérdeztem. — Jobban, mint elmélet­ben. Nyolcvan perc alatt nyomtuk be a 300 köbmé­ter olajat és a 30 tonna ho­mokot. A tervezett három helyett 3.7 köbméter keve­réket juttattunk le 3.5 col­los csövön egy perc alatt; Ferenczy Imre, a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vál­lalat főtechnológusa is elé­gedett arccal távozott a ..parancsnoki kocsi” tetejé­ről. ■ — Mit vár ettől a kísér­lettől? — • Eddig is rétegrepész- téssel növeltük a kutak ho­zamát. Közvetlenül a mű­velet után duplájára nő a termelés, de egy idő múlva visszaesik. Egy-egy repesz- téssel körülbelül 300—350 köbméter olajtöbbletet nyer­tünk. — A célunk a nagyható­sugarú repesztéssel az, hogy hosszabb ideig tartó na­gyobb hozamemelkedést ér­jünk el. — Sikeresnek ítéli a kí­sérletet? — Ez csupán a kivitele­zés végrehajtásának a kí­sérlete volt, amely ezek szerint sikerült. A nagyha­tósugarú rétegrepesztés eredményeiről csak két-há- rom kísérletből álló soro­zat után számolhatunk be. Bognár János A MvMMdtatott géppark agg réme

Next

/
Oldalképek
Tartalom