Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEEYil A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV, évfolyam, 269, szám. Ára 50 fillér 1064. 11, kedd. Á pártfunkció becsülete A sokról szólunk most, “ akik — bár nehéz, felelős posztokon, önzetle­nül munkálkodnak a köz javára — a legkevésbé igénylik és szeretik a han­gos, a nyilvános elismerést. Keresheted őket- az üzem­ben, mint esztergályost, mérnököt, mint tanárt az iskolában, mint orvost a rendelőintézetben vagy könyvelőt a hivatalban, csak a közvetlen munka­társak tudják róluk, hogy a pártmunkás rangját vise­lik. Gyakran írunk munká­juk nehézségeiről, hibáik­ról, de ritkábban az áldo­zatról, melyet a közösségért hoznak, a szeretetről. a megbecsülésről, amellyel körülveszik őket munkahe­lyükön. Szerénységük tiltja, hogy sokat és gyakran szól­junk erről, hiszen a munka, amit végeznek, önként vál­lalt, önzetlen, nem tűri a reklámot. Az ügyet, ember­társaikat kívánják szolgálni. Ezúttal mégis megbecsü­lésükről akarunk szót ejte­ni. Ezekben a napokban minden üzemben, hivatal­ban, intézményben a párt- szervezetek háromesztendős munkáját teszik mérlegre s a számvetésben az érdeklő­dés középpontjába kerülnek ők is. A2 ország mintegy 17 ezer pártái apszerveze lében többszázezer kommunista közül választják ki őket a vezetőségi posztokra, meg­erősítve tisztségükben, vagy újakat választva ott. ahol erre szükség van. Párttit- károk és vezetőségi tagok tízezreire adják szavazatai­kat városon és falun a kommunisták, s szavazócé­duláikat ham pusztán a bi­zalom. hanem» a megbecsü­lés jelének is tekinthetjük. Az eddig végzett munka el­ismerésének és tiszteleté­nek, még akkor is, ha az „igen”-t éles, szókimondó bírálat előzi meg. Kommu­nista szokás, kevesebbet szólni — R akitor is első­sorban a tanulságok kedvé­ért — az eredményekről és többet a hibákról, a mu­lasztásokról, a megoldásra váró feladatokról! A párt- a lapszervezetek vezetőinek is főként a bírálatból jut ki, ám ez nem csorbítja te­kintélyüket. Tudják, amit vállaltak, a közösségért te­szik á nincs annál magasz- tosabb érdek. Az újjáválasztott párttit­károk és vezetőségi tagok között tízezrével vannak olyanok, akik évtizedek óta munkálkodnak a pártveze­tőségek soraiban Vagy más területen járták ki a har­cok, a megpróbáltatások ne­héz iskoláját Régi párt­munkások, ha a munkában eltöltött hosszú éveket számláljuk és mégis „újak", mert megőrizve az illegális harcokban, valamint a ha­talom megszerzéséért és a szocializmus alapjainak le­rakásáért folytatott küzde­lemben kicsiszolódott nagy­szerű tulajdonságaikat, egy sor olyan új vonással ren­delkeznek, amelyre az utóbbi esztendőkben, sok tekintetben megváltozott feladatok közepette kellelt szert tenniük. Megnőtt a követelmény, aZ igény a pártmunkásokkal szemben s ők csaknem kivétel nélkül megfelelnek megbízatásuk­nak. Szívós, nehéz munkát Igényelt ez s éppen ezért fokozott elismerés jár ne­kik. De iiem kevésbé be- csülendők azok a fiatal pártmunkások, akik most kerülnek a vezetőségekbe, most állják majd ki a párt­funkció nem könnyű pró­báját Megválasztásuk előz­ménye a jó munkájuk. Nyilván sokat kell tanul­niuk a régiektől, velük váll­vetve kell dolgozniuk. Napról napra tanúi lehe­tünk, hogyan dolgoznak tíz és tízezren pártfunkciók­ban. Egyik nagyüzemünk­ben nem panaszként, csak a sok-sok teendő jellemzésére mondta egy alapszervi tit­kár: „Hajnalban jövök, es­tig itt vagyok és mégse jut mindenre időm. Előfordul, hogy este kilenckor megál­lítanak a kapuban: „Titkár elvtárs, lenne egy kis ide­je? Kérdezni szeretnék va­lamit... Fáradt vagyok, váz­nak is rám otthon, de mondhatom, hogy pemérek rá? Meg kell hallgatnom, nem utasíthatom vissza...’’ Igen, pedig őket is várja a család, a tanuláshoz segít- ség-t kérő gyerek, és hány és hány esetben a tan­könyv, a rajztábla. Mert jo~ részüik tanul, régi hiányo­kat pótol vagy továbbképe- zá magát. Az utóbbi évek­ben ugyanis a szaktudás növelése minden területen elsőrendű kötelességükké lett a párttagoknak s ez igen nehéz feladatot jelent a nem függetlenített párt­funkcióban dolgozóknak; Rendkívül fontos a moz­galmi, a politikai tapaszta­lat, de a pártmunkásoknak szaktudásban Is élen kell járniuk. Csak így tudják méltóképpen segíteni a szocialista építés mai sza­kaszában különös hozzáér­tést kívánó bonyolult gaz­dasági munkát. Mennyi le­mondást, fáradságot igé­nyel ez a többletmunka! S ezt sem magukért teszik: nagyobb tudásukkal első­sorban a közösséget kíván­ják szolgálni, a pártnak szereznek megbecsülést, erősítik tekintélyét; Az utóbbi években nem­csak elvvé, hanem gyakor­lattá is vált, hogy a párt­tagsággal és a pártfunkció­val nem járhat semmiféle előny. Párttagok és párton- kívüliek egyaránt egyetér­tenek ezzel. Nem szaßad viszont megfeledkeznünk arról sem; a pártmunka a nem függetlenített párttit­károk és vezetőségi tagok számára gyakran nagy ál­dozatot, Sőt előfordul, egyé­lű konfliktust is jelent. Mi­közben gyakran elszólítják őket a gép vagy az íróasz­tal mellől, szakmai mun­kájukban nemcsak helyt kell állniuk, hanem példát is kell mutatniuk. Hogyan lehet összeegyeztetni a párt és a szakmai munkát, ami­kor időnként a pártmunka is egész embert kíván? Ál­dozattal, törődéssel, a csa­ládtól, a pihenéstől, a szó­rakozástól elvont órákkal. A pártmunkások megbí- zatásuk teljesítésével eltöltött órákért nem vár­nak semmiféle ellenszol­gáltatást, sem anyagit, sem erkölcsit, távol esik tőlük a számítás, a hiú becsvágy. Honnét fakad hát az erő a nehéz, fárasztó többletmun­kához? Abból a meggyőző­désből. hogy mlndenekfe- lett áll a közöáségi érdek. S akik ezt a meggyőződést vallják s eszerint élnek, cselekednek, azok nemcsak latbavétlk erejüket a kö­zösség szolgálatában, ha­nem e szolgálat nélkül nem is tudnának igazán élni. Életelemük, elidegeníthetet­len tulajdonságuk a segíte­Sok munka Tár még az üzemegység traktorosaira A Túrkevei Gépjavító Ál­lomás mezőtúri üzemegysé­ge kétarcú üzem. Ipari te­vékenységük a gépjavítás, emellett azonban a szántás­vetés gondját is megosztják a szövetkezeti gazdákkal; Épp úgy bosszankodnak, türelmetlenkednek a hete­kig tartó esőzés miatt, mint a szövetkezetiek. Érthető ez, hiszen így nem szaporodik a kereset,« egyre csak torlódik a. mun­ka. Még sok a tennivaló a földeken, mert kint van a sok cukorrépa, kukorica, a csépeletlen rizs s a vetést is csupán egy közös gazda­ság, az Űj Élet Tsz fejezte be. Ott azzal nyertek, hogy idejében és jól szervezték, kellő ütemben végezték a vetést. A traktorosokat, vetőgépkezelőket prémium­mal is serkentették a gyors és jóminőségű munkára. így nemcsak a tervezett 1130 hold gabonát vetették el, hanem az árpát 80, a búzát 50 holddal meg is toldot­ták. Az Ilyen dolgokat az üzemegységben is számon- tartják, s azt is, hogy a Béke Tsz-ben az esős idő­járás beköszöntőkor még 300 hold rizs volt csépelet­len s most már lényegében befejezték ezt a munkát; Nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem az üzem­egység hat brigádja is ké­szenlétben volt az esős na­pokon. Ha valahol akár­csak néhány órát lehetett is dolgozni, azt sem mulasz­tották el. Az üzemegység vezetői intézkedtek, hogy a brigádszállásokon fűtött he­lyiség legyen s ellátták a dolgozókat meleg ruhával, esőkabáttal stb. Aki ismeri a túri földeket, dűlőutak sártengerét, csak helyesel­heti ezeket az intézkedése­ket. Kegyetlenül nehéz most az emberek munkája. Két­szeresen küszködniük kell a szállítással és egyéb teen­dőkkel. A víz, a sár tönk­reteszi a ruhát, lábbelit, de még esetenként a gépet is. A legderekasabban dol­gozó brigádok, Porubcsán- szki Vincéék, Kiss Nándo- rék s természetesen a töb­biek is, ami csak tőlük te­lik mindent fnegtesznek azért, hogy ne maradjon adósság a vetésnél, s ne pusztuljon el termény kint a határban. Nem számít most ünnep, vagy vasár­nap. November 7-én — mi­vel kedvezett az idő — a termelőszövetkezetiekkel együtt 125 gép dolgozott. Hússzal vetettek, mintegy hetvennel a cukorrépát, rizst stb. szállították. Más­nap szintúgy munkával telt el a vasárnap. A mezőtúri üzemegység dolgozói, a földeken mun­kálkodó traktorosok már szeptember közepén elvé­gezték az egész évre ter­vezett normálholdnyi mun­kát. Jelenleg 140 százalék­nál tartanak, de még csak­nem 35 000 normálhold munka vér az üzemegység és a termelőszövetkezetek gépeire. S az éveit csak ak­kor tekinthetik befejezett­nek, ha az utolsó holdakon is földbe teszik a vetőma­got, betakarítják a répát, kukoricát, elcsépelik a rizst és letudják a mélyszántást. Az emberekben feszülő tü­relmetlenség csak a munká­ban oldódik feL Nagy Katalin 1067-bea már teljes kapacitással termel majd a százhalom­battai hőerőmű. A gépesítés nagyfokú, az elsők között áll Európában: a 600 mega­watt előállítását hatszázast biztosítják. Pár napon belül befejezhető ' a vetés Ülést tartott a megyei operatív bizottság A Szolnok megyei ope­ratív bizottság november 16-i üléséin Váczi Sándor elnökletével hallgatta meg Vedrődy Gusztáv és Bozsik Tibor jelentéseit az őszi munkálatokról. S ezek alap­ján állapította meg, hogy a búza vetését pár napon belül be lehet fejezni. A még hiányzó 15 000 hold kenyérgabona vetését a szolnoki, a kunszentmár­toni járásban és Mezőtúron kell siettetni. A megye sikere ennek a három járásnak, illetve városnak a szervezésétől függ most. Ezért az opera­tív bizottság kimondta azt is, hogy a tiszafüredi, a kunhegyese járásból és Kisújszállásról ide kell a segítséget irányítani. A ti­szafüredi járásban és Kis­újszálláson ugyanis a me­gyében elsőnek végeztek a kenyérgabona vetésével. — Ugyanígy a megye hatvan­hat termelőszövetkezetében és tíz állami gazdaságában nem gond már továbbra a vetés. Tekintve, hogy a mosta­ninál jobb idő nem vár­ható, ezekben a napokban kell minden emberi és gépi erőt a vetésre, a betakarí­tásra összpontosítani. Az operatív bizottság azt ajánlja, hogy a kint lévő igen sok kukoricaszár le- hordását könnyítsék meg. Ne a távoli majorokba, ha­nem a legközelebbi tanyák­ra, vágj' a tábla szélébe vontassák le, hogy a szán­tógépeket ne akadályozzák. Még mindig 7500 vagon- nyi cukorrépa beszállftat- lan. A Szolnoki Cukorgyár ügyes kezdeményezéssel mozgó mérlegeket állított be Tiszaföldváron, Kun­szentmártoniban és Török- szentmiklóson. A múlt hé­ten 1600 holddal fogyott a kint lévő cukorrépa mennyisége. De ezzel együtt a kunszentmártoni Zalka Máté, a tiszaföldvári Sza­bad Nép, a csépai Petőfi, a tiszatenyői November 7, a tiszapüspöiki Rákóczi, a kétpói Zöldmező és Szabad­ság Termelőszövetkezetek­ben nincs biztosítva a cu­korrépa gyors felszedése és beszállítása. A rizs cséplését a kun­hegyes», a törökszentmiklósi járás és Kisújszállás fe­jezte be. Gyorsítani kell Karcagon és Mezőtúron. A kukoricában Igen hagy a madár- és az egérkártétel. A tiszafüredi járásiban *é- hány helyen egyötödös ter­mésveszteség jelentkezik emiatt. Úgyszintén a lu- cemaföldeket is pusztítja a pocok. Számítani keli arra, hogy a tavaszon na­gyobb mennyiségű lucerna pótlására kerülhet sor. Az operatív bizottság javasolja a mezőgazdasági üzemek­nek, hogy a lueemamag terméséből hagyják mag várható szükségletüket. Az operatív bizottság el­ismerését fejezte ki a ha­tárban munkálkodóknak. De kéri is a nehéz körül­mények között dolgozó pa­rasztembereket, traktoris­tákat tartsanak még ki. — Ezzel együtt elvárja a szö­vetkezetek, állami gazdasá­gok vezetőitől, hogy ál­landóan a dolgozó emberek közt legyenek és segítsenel; nekik. Itt tartunk az őszi munkákkal A Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentései alapján: ni akarás, a közösségi, a társadalmi érdek előmozdí­tása. Talán így és erre szü­lettek? Nem. A harcok, a sikerek és kudarcok köz­ben edződtek ilyenekké. 5 hogy el tudták viselni n nehézségeket, meg tudtak birkózni a sokszor ember­felettien nehéz feladatok­kal, ebben a dolgozó em­berek, s a haladás iránti szeretet és odaadás játszol- ■ ta a legnagyobb szerepet. Szeretik és becsülik a dol­gozó embert és érte vállal­ják a több munkát, Elismerés, megbepsülés jár a pártmunkájukat „má­sodik” és „harmadik mű­szakban” végző pártmun­kásoknak az áldozatos te­vékenységért. De a méltó megbecsülés korántsem a dicsérő szavakban nyilvá­nul meg. Számukra az iga­zi megbecsülés egészen mást jelent: odaadóan se­gíteni az ügyet, amelyet ők is szolgálnak: a szocializ­mus építését. Faragó Jenő Járás, város • 4 1 é vfc, rt > ß CG Ta o w XU ír neve • JsJ'Ü p 0) W Q Ndl £ C '<U'ro edgSi r \ N vJ w «3 is 3 Ä v. tervének teljesítése száz a 1 é k b a n Tiszafüredi j. 100.0 100.0 87.3 76.9 66.6 Kisújszállás 100.0 96.4 90.8 100.0 58.7 Jászberény v. 99.2 94.3 90.8 — 62.8 Kunhegyesi j. 98.5 99.7 83.7 100.0 58.8 Jászberényi j. 94.1 97.5 83.0 82.9 52.5 Túrkeve 94.0 89.4 91.8 82.3 46.1 TmíklósI J; 93.1 86.5 93.5 100.0 69.6 Karcag 91.9 100.0 73.8 90.8 57.3 Tmiklós V. 89.5 96.3 96.5 — 66.6 Szolnoki j. 87.0 96.7 90.0 95.4 65.9 Mezőtúr 83.8 86.2 95.9 89.7 69.8 Kmártoni j. 81.6 81.6 88.7 60.4 71.1 Szolnok megye tsz-ei 92.0 94.1 87.9 90 9 62.2 Szolnok megye A G,-i 98,0 08,0 91.0 95.0 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom