Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

19*4. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Aki nem ismer becsukott ajtókat Idősebb, jó egészségnek örvendő ember Falusi Ist­ván. Szakmája a minden­napi életben nélkülözhetet­len, talán ezért is megszo­kott. Lakatos. de tudása olyan valamivel párosul, amiről nehéz eldönteni, hogy szakma-e, vagy ritka kézügyesség. A lakatosmestemek ugyanis egy speciális „tu­dománya” van. Elromlott zárú, vagy véletlenül be­zárt páncélszekrényeket nyit ki. Hogy ez mit jelent, csak az érti meg, aki már legalább egy konyhaajtó kinyitásával kínlódott. Szakma is — adottság is — Ha megkérdeznék tő­lem, hogy a szaktudás, vagy a született adottság játszik-e nagyobb szerepet, nem tudnám megmondani. Kétségtelen, hogy nagyon sok zárat kell ismerni, kü­lönösen azok tulajdonságait. Persze, a helyszíni szem­lélődés után már a kéz­ügyesség is színre lép. Nyitósaerszámai megle­pően egyszerűek. De mes­terük kezében univerzális eszközzé válnak. A külsőleg jelentéktelen tolvajkulcs és az acéldrótszá! előtt meg­hajlik, illetve kinyílik min­den zár. Egyik könnyebben, másik nehezebben. Sikerte­len kísérlet még nem volt Gyakran keresik este is. Minden esetben elmegy a lakására és mosolyogva né­zi a boldog tulajdonost, aki örömmel nyomja le ki­nyitott ajtója kilincsét. Becsukódik a pá neél ajtó nem lehet fizetést osztani Természetesen a komoly páncélszekrények nagyobb erőpróbát jelentenek. A Worth eim-zárak specialitá­sa itt jobban szembetűnő, mint a szobaajtón. Nagyon sok hivatalba és üzembe hívták már Falusi Istvánt. Egyik esetben a páncélszek­rény polcán felejtett kulcs­ra csapták rá az ajtót, má­sik alkalommal a bonyolult zár romlott el. Lehet, hogy a sors iróniája, de legtöbb­ször szombaton romlik el a legtöbb páncélszekrényen. Hogyan lehet kinyitni az ajtót, ha a zár romlik el? — Ez a kinyitás legnehe­zebb esete. Először a zárat kell megjavítani, utána jön a kinyitás. Természetesen ez szóban elmondva egy­szerű, a kivitelezése azon­ban annál nehezebb. Legtöbbször értékes ok­mányok vagy, nagyobb pénzösszegek maradnak a páncélszekrényben. Egyik alkalommal az építőipari vállalatnál éppen fizetni akartak. A két és félmillió forint — a munkások fize­tése — már borítékba szét­osztva, a páncélszekrény­ben volt, amikor a zár felmondta a szolgálatot. A kinyitást nem láthatja senki Nemcsak a megyeszék­helyen hívták már a zá­rakhoz, hanem vidékre is gyakran kijár. Eárhol is nyitja a páncélszekrényeket mindig egyedül, segítség és nézők nélkül csinálja. A zárak nyitása szakmai ti­tok, amit nem hajlandó el­árulni. — Ez a készség szeren­csés adottságom. Iparenge­délyt erre nem adnak. — Nem meghatározott össze­get fizetnek, hanem amennyiben megegyezünk. Nekem ez biztos kenyér- kereset. Ezért nem árulom el, csak legfeljebb tovább adom tudásom. A titkot öröklik Szőke hajú kisgyerek ját­szik az udvarom, a vas- darabok között. 0 a papa reménysége, és a kivételes képesség örököse. Az idős édesapa reméli, hogy meg­éri fia felnövését. Beszélge­tésünkből kiérződött, hogy nem szeretné a titkot sírba vinni. — Ügy gondolom, valami készséget örökölt tőlem — néz büszkén fiára. — Ha Egy nemléíező népművelési ügyvezető gondjai Víg Pállal, a jászszent- andrási Haladás Termelő­szövetkezet népművelési ügyvezetőjével beszélgetek. — Bizonyára sok gondot, munkát jelent egy ilyen nagy termelőszövetkezel népművelési ügyeit ve­zetni... — Hát igen. Szövetkeze­tünk kilencszázötvennyolc taggal csaknem ötezer hol­don gazdálkodik. Tavaly huszonhét forint munka­egységet fizettünk, amihez a legtöbb tag jelentős pré­miumösszeget is kapott. Nem vagyunk hát kevesen s nem vagyunk szegények. — Mennyi a szociális­kulturális alap és mire fordították eddig? — Erre az évre kilenc­venhatezer forintot kap­tunk, ebből felhasználtunk hatvannégy ezret. Mintegy tizenkétezret a KlSZ-szer- veaet kapott, kirándulások­ra költötte, a többit se­gélyekre, szakkönyvek vá­sárlására és sportfelszere- lésokre fordítottuk. Az idén még az alakuló zenekarhoz hangszereket és lemezját­szóé rádiót akarunk venni a KISZ-nek. Kár hogy én nem létezem, mert ha vol­nék, sok minden máskép­pen lenne. Rendeznék például klubesteket és is­meretterjesztő előadás-soro- Mrtokat. —- Most milyen előadá­sokra hészütneír — Mondom, hogy csak lennének, ha én volnék s jól végezném a munkámat. De még terv sem készült. — És a tanulás? Dolgo­zók esti iskolája, tovább­képzés és egyéb. Vagy ez­zel külön oktatási felelős foglalkozik? — Nem, ezzel senki sem foglalkozik. Én szeretném először is felmérni a hely­zetet, aztán megszervezni mindent Az olvasás kér­désével is foglalkoznék. Ol- vasóankétokat rendeznék a könyvtárral karöltve. Sőt, televíziónézők és rádióhall­gatók ankétjára is gondol­tam. Meg a színház, a mo­zi... mennyi gond és mi­lyen sok szép feladat... KISZ alapszervünknek csaknem ötven tagja van, egyrészük ugyan nem tag­ja a téesznelc, de legalább így megvan a kapcsolat a falu népével. Sokat várok az ifjúságtól. Kár, hogy nem létezem. Ezért, bár a nevem Vig, szomorú va­gyok. Víg Pál népművelési ügy­vezetőd ném létezik, de a Haladás Tsz és az ügyve­zető gondjai is léteznek. Jó lenne, minél hamarabb megbízni valakit evvel a munkakörrel, mert a gon­dok nélküle nem (Bűnnek, csak sokasodnak. majd idősebb lesz, meg­tanulhatja a fogásokat. Lehet, hogy tíz év múlva a fiát hívják a hivatalok, gyárak és az emberek. Va­lószínűleg neki is jól esik, ha segíthet a bajbajutot­takon. Tóth László .Aláaknázott' gyeimek A sebészeti „almaszedés” különleges esete: egy tá­bortűznél bekövetkezett robbanás alkalmával egy gránát-töltet belement az egyik gyermek lábába. A tábor tűzmestere kijelen­tette: ha bármilyen fém­műszerrel hozzáérnek, a töltet robban. Ezért a se­bész kénytelen volt puszta kézzel kivenni a gyutacsot a roncsolt szövetek közül. Kegyei kiadvány készül a sza&moMás- képzesrőí A megyei tanács mező- gazdasági osztálya 32 olda­las kiadványban népszer i- síti a falusi fiatalok előtt a szakmunkásképzést. A kép­anyagban bővelkedő bros­sura a jászapáti, a jászbe­rényi szakmunkásképző in­tézetek életéről ad hírt. — Bemutatja a törökszent­miklósi kihelyezett osztályt az Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Ismerteti a fontosabb rendelkezéseket, lehetőségeket. A kiadvány a közeljövő­ben jut él a megye fiatal­jaihoz« A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket te­remtenek a házasságkötés­re és családalapításra. En­nek nyomán minden eddi­ginél magasabbra emelke­dett hazánkban a házasság­ban élő felnőtt lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggés­ben — a felbontott házas­ságok aránya is megnőtte Az ENSZ demográfiai év. könyvének adatai szerint e tekintetben hazánk a múlt években a második, harma­dik helyen állt világvi­szonylatban« Megháromszorozódott a válások száma A második világháborút megelőző évekhez viszo­nyítva a felszabadulást kö­vetően jelentősen emelke­dett a jogerősen felbontott házasságok száma. A válá­soknak 15—20 éven belül bekövetkezett meghárom­szorozódása olyan feltűnő jelenség, hogy ennek okait sokan kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jogerősen felbontott házas­ságokban szereplő felek kö­zött a városi lakosság ará­nya lényegesen magasabb, mint a falusié Budapestre a válások mintegy 40 szá­zaléka, a vidéki városokra 25, a községekre pedig 35 százaléka esik. Mind gyak­rabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lép­nek fel, vagyis ők kérik a házassági kötelék feloldá­sát. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid Ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fenn­állott házasságok felbontá­si aránya is emelkedett. A bontóperek során a fér­fiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természe­tesnek tartja, sőt elvárjára termelőmunkában részvevő felesége egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek nevelésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosz­tása a feleségben olyan visszhatásokat válthat ki, amelyek önmagukban is elegendő alapul szolgálhat­nak az egyetértés megbom­lására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagolja” háztartását és a gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmunkában, mind a háztartásban huza­mosabb ideig teljes értékű munkát végezni. A férjek pedig ahelyett, hogy meg­felelő részt vállalnának az otthoni munkából — kifo­gásolják feleségük munká­ját. így aztán elkerülhetet­len az együttélés romlása« majd megszűnése« A válóokokről A szocialista erkölcsi fel­fogás nem vált még általá­nossá. A házassági kötelei­ben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül el­hagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kiséri kellőképpen a közvélemény rosszallása a házastársát, gyermekeit el­hagyó házasfél magatartá­sát. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörődött feleségét fiata­labb munkatársnője kedvé, ért elhagyja. Gyakori válási ok a fia­talon, meggondolatlanul kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A há­zasságot sértő magatartás miatt ugyancsak gyakran bomlik fel házasság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mérték­telen fogyasztása« A Legfelsőbb Bíróság irányelveiről A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népköztársa­ságunk jogi- és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intéz­ményét. A házasságot azon­ban nem tekinti felbontha­tatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házas­ság felbontását megenge­di.’’ Nagyon fontos a követ­kező megállapítás is: „A házasságot komoly és ala­pos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell KOSSUTH UT 1 SZÁM LAKÓI Kossuth Lajos út 1. szám, Karcagon és Csépán. Há­zak, melyekben emberek, családok élik mindennapi életüket. Karcagon, idős anyóka zárt kapu mögül válaszol- gat a kérdésekre. Nem nyit ajtót, nem akar beereszte­ni. Szeméből bizalmatlan­ságot olvasok ki. — öreg vagyok már. Fé­lek az idegentől — és vonakodva fordít egyet a kulcson. Amikor a szobában vég­re letelepedünk, látszik: enyhült már idegenkedése. Úgy ül le velem szemben, hogy a búbos kemence melengethesse a már ne­hezen engedelmeskedő de­rekát. A falon füstös üvegű pet­róleumlámpa lóg. Villany nincs. A szoba dísze mind­össze néhány fénykép. A gyors szemrevételezés után leplezetlen a csodálkozásom: mindez a város szívében? — Egyedül él itt Csenda néni? — Van egy huszonnégy éves fiam is. Vele. ö most munkában van. Kőműves. Én vagyok csak Itthon egy­magám. Az uram is ittha­gyott. Szerette az isten, s magához vette. Bár már én is mehetnék. • Panaszos hangja sírásba fullad. Megdagsdt kezét mutatja. Az ujiak már nem egyenesednek ki. Hej. pe­dig vaiam'kor de fürgén mozogtak. Markot szedtek, mostak, főztek. Nem önma­gára. mindig másra. Tizen­hét „urat” szol vált ki fia­tal korában. Ét mintha elevenebb, valóban fiata­labb lenne, amikor „arról” a« időről beszél« — Bárhol szolgáltam, mindenütt szerettek. Egyik helyről a másikra csak a több pénzért mentem. Nehezen élt, de azért amikor azt az időt elevení­ti, igyekszik kedélyesebb lenni. Mintha sajnálná a havi tíz-tizenöt koronát, pedig csak a fiatalságának emlékei adtak egy kicsit több erőt és reményt. És amikor visszakanyarodunk ismét a mába, újra a hat­vanhét éves özvegy Csenda Gáspámé ül előttem, leletei kurták. — Hová szokott járni? — Sehova. Beteg vagyok. — Olvasni szokott? — Nem jártam iskolába. A kérdés-felelet egyolda­lúvá lesz: mindenre „nem” a válasz. Nem tud a világ eseményeiről semmit. Nem látott még tv-adást és nem is kívánkozik sehova. — Azaz csak a férje után, s azért imádkozik istenhez, hogy minél előbb követhes­se. Beteg kezével, lábával azonban orvoshoz jár, mert az Isten sem segíthet min­denen. A fiatalembert nem is­merhettem meg. — Nem mondhatta el, hogy őt ki- elágíti-e az otthon. Bizo­nyára nem. Munka közben, a közösségben lát. hall, ta­nul. De vajon ebből miért nem visz haza egy kicsit idős szülőiének? Miért nem ismerteti vagy segíti meg­ismerni a ma ö-ömeit” 2. BSM Csépán mosolygós arcú, fiatalos külsejű asszony, dr. Farkas Emilia édesanyja fogad. Lánya a község or­vosa, a Kossuth Lajos út 1. számú ház lakója. Az apa a termelőszövetkezet­ben dolgozik, az anya ott­hon a ház körül. — Honnan jöttek ide? — fordulok a doktornő édes­anyjához« — Mi Tiszaföldvárról, a lányom Budapestről. Bizonyára hitetlenkedve néztem rá, mert mindjárt folytatta: — Igen, Budapestről, sa­ját kérésére. Öcsödi szüle- tésűek vagyunk, s ő vissza Fe-' akart kerülni az „övéihez”. Azokon a parasztembere­ken akart segíteni, akik kö­zött felnőtt. Nagy szavak­nak hangzanak ezek, — de higyje el, igazak. Erről később győződtem meg. A község „kis-doktor- nője” ma már csépainak számít. Az ittlakók nagyon megszerették és csépainak tartják. — Mit szoktak csinálni szaba d i de j ükbén ? — A lányom férjnél van. Az ura a kunszentmártoni járási tanácsnál dolgozik. Együtt szoktak szórakozni, tanulni. Mi olvasni szere­tünk. Kedveljük a zenét, klasszikust és könnyűt. A lányomat egyébként min­den érdekli, ami az életben történik. Legutóbb például valósággal drukkolt John- sonnak. De erről inkább ő tudna többet mondani. Nem sikerült találkozni vele. Beteglátogatáson volt „az öviénél”. Két ház a sok közül, egy a városban és egy a köz­ségben« Mainár József bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróság­nak a házasságot minden további vizsgálat nélkül tél kellene bontania.” Az úgynevezett megegye­zéses válásról így intézke­dik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a há­zasság felbontására irányu­ló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, vég­leges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szem­pontjából lényeges körül­mény. Ha a házastársak az életközösséget megszakítot­ták, és az együvétartozást minden vonatkozásban fel­számolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szán­dékának megfontoltságára és véglegességére mutat,” Lényeges része az irány­elvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen meg­romlottnak tekinthető. El­lenben, ha a másik házas­társ a kötelességsértő ma­gatartást megbocsájtja és még van remény a házas­ság megmentésére — akkor a keresetet él kell utasí­tani.” A különböző szintű bíró­ságok már alkalmazzák a Legfelsőbb Bíróság fontos irányelveit« Petőfi-est az irodalmi kávéházban Régi adósságát törleszti ma délután 5 órakor az irodalmi kávéház. Már ta­valy is több ízben szó volt arról, hogy az Alföld leg­nagyobb költőjét méltó ke­reték között megszólaltas­sák itt, az Alföld szívében. A különböző okok miatt többször elhalasztott estet ma élvezhetik az irodalom barátai az Árkádban. Petőfi legszebb verseit a Szigligeti Színház művészei, Hegedűs Ágnes, Szekeres Ilona, Horváth Sándor és Molnár Miklós szólaltatják meg. Vérátömlesztés helyett cukor-átömlesztés Egy svéd orvoskutatói, Lars Erik Gelin a melbour- nei egyetemen beszámolt újfajta eljárásáról, amely­nek lényege, hogy műté­teknél — a műtéti sokk elkerülése végett — nem emberi vér-átömlesztést al­kalmaz, hanem cukorból készült alacsony viszkozi­tású dextránt ömleszt á( a beteg szervezeté b( Tárulj Szezám! Melyek a legg 0, g * 0 ff jf 0% A Legfelsőbb Bíróság ViMSű^St f irányelvei a válásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom