Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

1S64. november 12, SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 2 Az ipari átszervezéssel növekedett a termelékenysége —— túlzott létszám-igénybevétellel, stagnáló MJSuá minőséggel és bonyolultabb ügyvitellel Á berényi zöldsapkás diákok második világháborúban el­veszett iratok miatt. Eddig úgy tudták, 1896- ban létesült a földműves iskola. De nemrégen Po­zsonyból jelentkezett egy muzeológus, kutatván Szabó József szaktanár után, aki 1895-ben már a jászberényi gazdaiskolát vezette. Sok mindenen keresztül ment a régi eredetű iskola. Volt itt kombájnos tanfolyam, képeztek itt munkacsapat- vezetőket, brigádvezetőket, volt ez leány szakiskola is, pápai társával mindössze­sen duettben az országban. S hosszú huzavona után lett szakmunkásképző inté­zetté. De ez most már kiala­kult. biztos perspektívát nyújtó alap. Szép fejlődés elé néz. Az új épülettel bővül a tanulólétszám, gya­rapodik a tantestület. — Egyébként kiváló tanárikar verbuválódott itt össze. — valamennyien agrármérnö­kök, nagy gyakorlattal, plusz tanári képesítéssel. Eredményeik szépek is. Hí­rük eljut Borsod, Pesit, Bé­kés megyébe Szolnokon kí­vül. Viszik magukkal az itt végzett zöldsapkás diá­kok. A zöldsapkások jól érzik magukat Jászberényben. Gyakorlatukat a Jászsági Állami Gazdaságban, a he­rényi tejüzemben és az ot­tani Vörös Csillag Termelő- szövetkezet kertészetében töltik. Segíteni eljárnak más gazdaságokba is. A napokban éppen a Rákóczi Termelőszövetkezet kukori­caföldjein dolgozgattak. Ez csak olyan kisegítő be­ugrás. A fő cél itt a ta­nulás. Mert azt mondják, szép ez a told egyensapka, de csak akkor ér valamit, ha alatta tudás, ismeret- anyag gyarapodik. B. L. Eves verseny indul az áihmi gazdaságokban A Gazdasági Bizottság 1962. évben kiadott határo­zata értelmében Szolnok megyében tavaly kezdődött meg az ipar átszervezése, amely elsősorban a minisz­tériumi irányítás alá tarto­zó vállalatokat érintette, így az állami ipar termelő egységeinek száma nálunk az 1962. évi 35-ről a mos­tani 26-ra csökkenti Az átszervezés kihatásait vizsgálva elöljáróban meg­állapíthatjuk, hogy a ter­melékenység — a Tisza Bú­toripari Vállalat 4. sz. gyár­egységének kivételével — valamennyi vállalatnál nö­vekedett. A legjobban (37.1 százalékkal) a törökszent­miklósi baromfifeldolgozó­ban, majd ezt követi a tö­rökszentmiklósi mezőgazda- sági gépgyár (14,6 százalék­kal). A további sorrendet a 2—8 százalékos termelé­kenység növekedéssel lehet meghatározni. A szolnoki bútorgyárban a múlt év el­ső kilenc hónapjában elért eredményhez képest az idén 15,5 százalékkal csökkent a termelékenység. Azt, hogy ez a fejlődés mennyire tudható be az át szervezés eredményének, nem lehet egyértelműen el­dönteni. Két példa erre. A Tisza Cipőgyárban a ter­melékenység emelkedését valóban az átszervezés nyújtotta jobb lehetőségek kihasználása, így a termelő berendezéseik átcsoportosí­tása (gépeket vittek át a debreceni gyáregységbe), a profiltisztítás, a műszaki fejlesztési és intézkedési tervek kivitelezése tette le­hetővé. A Baromfiipari Or­szágos Vállalat Törökszent­miklósi Gyáregységében vi­szont az átszervezéstől füg­getlen tényezők, így első- sofban a rendkívül kedve­ző baromfi- és tojásfelvá- sérlás eredményezte a ter­melés és a termelékenység fokozódását: A szolnoki bútorgyárban éppen az átszervezés köz­beni — nem kellő körülte­kintés — a rosszul előké­szített profilváltozás miatt csökkent a teremlékenység. A szolnoki gyárat a pro­filcsere kellemetlenül érin­tette, ugyanis az átállás, a begyakorlottság hiánya és egyéb tényezők miatt az egy garnitúrára fordított munkaórák száma mintegy 20 százalékkal növekedett. Hasonló arányú növekedés volt a budapesti gyáregy­ségnél is. Mindez elkerül­hető lett volna, ha a pro­filcsere körülményeit ala­posabb vizsgálat alá vetik és megteremtik a cseréhez szükséges feltételeket. A minőség A termékek minősége az átszervezett vállalatoknál nem javult kellőképpen, ál­talános javulásról pedig szó sincs. Talán a Tisza Cipő­gyárról mondhatjuk e te­kintetben a legjobbat. A martfűi gyártelepen az 1964. harmadik negyedévé­ben az elsőosztályú terme­lés aránya 5,3 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Ha pedig 1963, illetve 1964 el­ső kilenc hónapját hason­lítjuk össze, akkor 2,5 szá­zalékos javulást mutatha­tunk ki. Az anyag- és műszaki hi­bás termékek aránya lé­nyegesen — majdnem felé­vel — volt kisebb az idei harmadik negyedévben, mint az 1963-as bázis. Mart­fűn tehát a minőségjavu­lás tendeciája a félévinél jobb. Sokkal szembetűnőbb a műszaki és anyaghibás ter­melés esése a debreceni gyártelepen. Amíg 1963-ban (az előbbi sorrendben) első negyedévében 13, illetve 12,7 százalék volt az arány, addig 1964 harmadik ne­gyedében 6, illetve 7,2 szá­zalék: Nem elhanyagolandó jel ■■ónban az, hogy a tavalyi azonos időszakban jobb volt az eredmény: a műszaki hi­bás termelésé 4,8 százalék, az anyaghibás termelésé 6,7 százalék. A vállalatnál a termelés és a termelékenység növe­lése, valamint a minőség javítása érdekében alapos tervet dolgoztak ki. Többek között Debrecenben meg­szűnt az alsórész szabá­szat, felülvizsgálták és mó­dosították a technológiát. Például a korábban alkal­mazott varrott technológiá­ról áttértek a korszerűbb és jóval termelékenyebb ra­gasztott eljárásra. Uzembe- helyeztek egy új körfutó­szalagot és így tovább. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az intézkedéseknek fontos szerepe volt a termelékeny­ség 15,3 százalékos felfutá­sában. A minőség kedvező vál­tozásáról már beszéltünk, ám megemlítjük, hogy az átszervezés után bevezették a segédmesterek gyártás- közbeni ellenőrzését. Az eredmény: Debrecenben 12,5 százalékkal nőtt az el­sőosztályú termékek rész­aránya. Az ÉM. Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnál bizony másképpen alakultak a dol­gok. A beruházások ellené­re a termelékenység növe­kedés minimális volt (0,7 százalék), viszont (szinte kizárólag a volt tanácsi téglagyárak gyenge színvo­nalú termelése miatt) a tég­lánál 0,3 százalékkal nőtt a selejt és 0,7 százalékkal csökkent az átlagos minő­ség. A többi átszervezett vállalatra általában jellem­ző, hogy a termékek minő­sége nagyon lassan javuL Gazdaságosság és anyagellátás A termelés gazdaságossá­gának alakulását Szolnok megyében csak két válla­latnál: a Tisza Cipőgyárban és az ÉM. Tégla- és Cserép, ipari Vállalatnál lehet vizs­gálni, mivel a többi át­szervezett egységnek ipar­telep jellegénél fogva nincs jóváhagyott mérlege. A Ti­sza Cipőgyárban az 1964. L félévi vállalati nyereséghá­nyad 8,5 százalékkal, az ÉM. Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 15,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1963. el­ső félévében. E két adatból azonban nem lehet levonni általános következtetést, annál is inkább, mivel, mint láttuk, az említett két vállalatra a termelés és termelékenység növekedés, minőségjavulás szempontjá­ból nem ugyanaz jellemző. Sokkai általánosabb a kép az anyagellátásban: Tudniillik, sehol sem volt zavartalan: A szolnoki pa­pírgyárban a szén, a szal­ma, klór és marónátron el­látásban voltak fennakadá­sok. A törökszentmiklósi gépgyár is jelentős anyag- és alkatrészhiánnyal küszkö­dött. Az átszervezésnek ép­pen az anyagellátás egyik leggyengébb pontja, ame­lyen feltétlenül változtatni keik A gazdaságosság fogalom­körébe utaljuk ez alkalom­mal a létszámgazdálkodást. Az általános tapasztalat az, hogy a munkáslétszám 1964 első kilenc hónapjá­ban — a Tisza Cipőgyár kivételével — mindenütt növekedett, az alkalmazot­tak száma csak kis mérték­ben csökkent. Sőt a szolno­ki papírgyárban és a török­szentmiklósi baromfifeldol­gozóban emelkedett az ad­minisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma. A jelenségnek az az oka, hogy az átszervezés előtti ügyvi­teli rendszer megmaradt, sőt az országos vállalat központjába küldött és on­nan kért jelentések száma gyarapodott Az adminiszt­rációs munkában még némi egyszerűsítést is alig lehet felismerni. Az átszervezés­sel egyidejűleg, sem utána ez nem került kellő fontos­sággal napirendre. A proiilrendezós halad a leg- vositatottabban Egyelőre a profilrende­zéssel nem lehetünk elége­dettek. Például a török­szentmiklósi gépgyár 1964- ben kapacitásának jobb ki­használása érdekében el­kezdte a rendfelszedő gyár­tását, amelynek nagyobb részét 1965-ben viszont már a budapesti törzsgyár ál­lítja elő. Ugyanez a hely­zet az Orkán járvazúzó, valamint más termék ese­tében is. Még mindig nem látszik véglegesnek, hogy a törökszentmiklósi gyár új profilként a növénytisztító és növényvédelmi gépek gyár­tását kapja meg. A profiltisztítás — a bú­torgyárhoz hasonlóan — kedvezőtlenül hat a terme­lékenységre. Csak egy pél­da: amíg a PC csávázó elő­állítására Szombathelyen 480 órát fordítottak, addig Törökszentmiklóson már 606 órát használtak fel. A profil kialakítás lassú­sága ennél a gyáregységnél — és a többinél is — a műszaki fejlesztést is aka­dályozza, hiszen a talaj­megmunkáló gépek fejlesz­tésén már nem, a csávázó­gépek fejlesztésén pedig még nem dolgoznak. * Az ipar átszervezésének fő célkitűzései szerint cso­portosítva ezek voltak az első összefoglalható tapasz­talatok Szolnok megyében. Nem kérdéses, hogy a ter­melés és termelékenység az átszervezés óta növeke­dett, de meg kell jegyez­nünk, hogy éppen a minisz­tériumi Iparban a többter­melést jelentős részben (73 százalék) létszámfejlesztés­sel érték el. A túlóra fel- használás pedig egy eszten­dő alatt 32.9 százalékkal lett több. Bizonyos fokig fellazultak a normák, hi­szen az átlagos teljesít­ményszázalék ez év augusz­tusában 104.5 volt. Nem egészen másfél év alatt a 125 százalékot és az annál nagyobb teljesítményt eléri dolgozók aránya 4.7 száza­lékot emelkedett. Egyszóval az átszervezés­sel elért eredmények rész­ben ilyen körülmények kö­zepette következtek be, ami kétségkívül azt jelenti, hogy mind a termelés, mind a termelékenység nö­velése hagy maga után kí­vánnivalókat. F. P. Dolgos fiatalok Jogosan illeti ez a jelző a kunszentmártoni járás úttörőit, KISZ tagjait. — Kongresszusi vállalásuk­ban szerepelt többek kö­zött az őszi betakarítás se­gítése. Csaknem háromezer fiú és lány 40 500 társadal­mi órát teljesített. Leszüre- telték 201 hold szőlő ter­mését, leszedtek 138 767 kilogramm gyümölcsöt, — 12 400 kilogramm paprikát és kétszer ennyi paradi­csomot. Ezenkívül a kuko­ricatörésben, répaszedésben is segítettek. A községfejlesztési mun­kákban 328 KISZ-tag vett részt, s több mint három­ezer óra társadalmi mun­kát teljesítettek a járda, sportpálya, öltöző stb, épí- tésénéli Impozáns látvány együtt látni őket a városban. A nyolcvannégy falusi fiú és leány told sapkája kicsit meg is hökkenti a jászbe­rényieket. Kik ezek a told tányársapkás diákok? Bár hát egyenfövegük szí­ne elárul valamit. A mező színit viselik. Mondjuk hát meg a jászberényi szak­munkásképző intézet hall­gatóiról van szó. ök azok, akik három év múltával úgy jelentkeznek majd a küldő termelőszö­vetkezet, állami gazdaság vezetőinél: megszereztük a mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt. Most még a küzdelem folyik érte. Az iskolapadban és a határban egyaránt. A tantermekben sok min­dent tanulnak. Bizonyos műveltséget is szereznek. A közismereti tantárgyak címén irodalomtörténetet, nyelvészetet, történelmet, számtant és földrajzot hallgatnak. Szaktárgyaik pedig szakmánként válto­zók. Van, aki a zöldség­termesztést, van, aki a szántóföldi növénytermesz.- tő gépészetet választotta hivatásul. Mások tejkezelő szakmát sajátítanak el, s a jövő évtől kezdve itt tanulnak majd a szocia­lista mezőgazdaság gyü­mölcstermesztő szakmun­kásai. A sárgára festett iskola- épületben Kadosa László igazgató éppen azon mor­fondírozik, milyen jó lenne egy modem épület. Jövőre el is kezdődik az építése. S utána diákotthont is kap a jászberényi intézet. Most szűkösen vannak a hajdani ismétlő iskolai körletben. Különben jócskán hajdani. Alapításának évét még ma sem ismerik pontosan, a Több mint hat éve tevé­kenykednek a megyei or­vosetikai bizottságok. A Szolnok megyeinek Dr. La­katos Károly a titkára. Tő­le kértünk interjút a bi­zottság működéséről. — Bevezetésül néhány szót az etikai bizottság munkáját megszabó általá­nos irányelvekről: felada­tunk őrködni azon, hogy az orvosok hivatásszerűen dol­gozzanak; az írott és írat­lan törvények alapján — szükség esetén — erkölcsi védelmet nyújtsunk. Neve­lünk is, hogy etikai vétsé­gek egyáltalán ne merülje­nek fel. Itt még, sajnos, nem tartunk, noha valóban kevesebb az utóbbi évek­ben a hozzánk kerülő Ügy. 1958—59-ben hét, 1962-ben három, tavaly, pedig egy anyagi vonatkozású panasz- szal foglalkoztunk. Általá­ban az orvosok munkáját, s ezen belül az etikai bizott­ság működését, állásfogla­lásait is az Orvosi Rendtar­tás szabja meg. — Milyen eseteket tár­gyal az etikai bizottság? — Az említett anyagi természetűek mellett fog­lalkoztunk az orvosok ma­gatartásával szemben fel­merülő panaszokkal, esetle­ges egymás közti vitás kér­dések tisztázásával. — Ebben az évben tíz esetet tárgyaltunk. Egy vizsgázott fogász elleni be­jelentés alaptalannak bizo­nyult. — A rendtartás és az íratlan erkölcsi normák sze­rint is az orvosnak meg­becsülést, tiszteletet keltőén kell viselkednie minden kö­rülmények között. — Volt-e ilyen jellegű ki fogás? Az állami gazdaságok or­szágszerte most dolgozzák ki az 1965. évi üzemterve­ket. Ezzel kapcsolatban az állami gazdaságok főigaz­gatósága és a MEDOSZ el­nöksége közös felhívásban arra szólítja fel az állami gazdaságok vezetőit és minden dolgozóját, hogy maradéktalanul teljesítsék a termelési tanácskozáso­kon most megvitatott, és elfogadásra kerülő üzem­terveket: szélesítsék tovább a szocialista brigádok ver­— Négy ilyen ügyet tár­gyaltunk. Két esetben meg­állapítottuk az etikai vétsé­get. Javaslatunkra az első­fokú fegyelmi tanács írás­beli figyelmeztetést adott, s az egyik orvos munkahe­lyet változtatott. A harma­dik ügy szinte nevetséges: az volt a vád, hogy az or­vosnő „szerelmi gyógysze­rekkel” kezelt valakit. Ilyen természetesen nincs, eset­leg egyes elfogult emberek képzeletében. A negyedik ügy még folyamatban van, mis szervek is vizsgálják; — Az orvosi működéssel, munkával kapcsolatban nem Szerdán reggel a Tech­nika Házában mintegy 500 magyar és több mint száz külföldi — angol, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- beli, nyugatnémet, osztrák, román és szovjet — szak­ember jelenlétében meg­kezdődött a gépipari tudo­mányos egyesület három­napos konferenciája a mű­anyagok gépipari alkalma­zásáról. A külföldi vendé­gek között olyan nemzet­közileg ismert szaktekinté­lyek találhatók, mint P. P. Prihodcsenkó, az ukraj­nai Műanyagipari Kutató- intézet igazgatója és az osztrák E. Schmitz profesz- szor, a bécsi Műanyagipari Kísérleti Intézet vezetője; A konferenciát dr. Var­ga József egyetemi tanár, senyét, a fiatalok vetélke­dését, tevékenyen vegye­nek részt a jubileumi esz­tendő éves gazdasági ver­senyében. Az állami gazdaságok közül jó néhány büszkél­kedhet már 20 mázsát is meghaladó búza, vagy 30 mázsát meghaladó szemes­kukorica terméssel, illetve 3800 literes, vagy ezt meg­haladó tejtermeléssel. — Most a fejlődés ütemének gyorsítására van szükség. érkezett hozzánk panasz. Három ízben mégis vizsgál­tunk ilyet, a felettes szerv kezdeményezésére. Kettő­nek etikai vonatkozása volt — ők is fegyelmit kaptak: — Rágalmazás, alaptalan vádaskodás fordult-e elő? — Egy beteg évekkel ez­előtt képkeretet ajándéko­zott a kezelőorvos feleségé­nek. Rábeszélésre fogadta csak el, s ő is viszonozta valami ajándékkal a ked­vességet. A beteg teljesen meggyógyult, s most jutott eszébe, hogy feljelentse az orvost. Érthetetlen. a rendező egyesület elnöke nyitotta meg. Ezután Ko­vács István, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyet­tese részletesen elemezte a konferencia témájául vá­lasztott kérdés jelentőségét Utalt többek között arra, hogy 1937 óta szinte egye­dülálló gyors ütemben nö­vekszik a műanyaggyártás mennyisége. 1961-ben pél­dául a világ műanyagter­melése elérte a 8 millió tonnát, körülbelül 28-szor annyi volt, mint 1937-ben. A beszámoló után a konferencia szekciókra ta­gozódva megkezdte a szak­mai tanácskozást. A három nap alatt több mint ötven előadás hangzik majd el, amelyek közül 26-ot kül­földi szakemberek tart»* oafo Évről évre kevesebb az eiíkatvél Interjú a Szolnok megyei Orvosetikai Bizottság titkárával (V. p.J Tanácskozás a műanyagok gépipari alkalmazásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom