Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

1W4. november Ml

SZOLNOK MEGYEI WGFLflf

3

Ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége

Hétfőn ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének Központi Vezetősége. Az ülésen részt vett és felszólalt Karakas László, a SZOT titkára is.

A központi vezetőség egyperces néma felállással adózott közelmúltban elhunyt alelnöke, dr. Rázsó Imre egyetemi tanár, akadémikus emlékének. Ezt követően meghallgatta Péter Ernő főtitkár tájékoztatóját a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának legutóbbi Budapesten tartott ülésszakáról.

Ezután megvitatták a szakszervezeti üdültetés eredményeit és feladatait.

A központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet 1963—64-es tanévben végzett tevékenységéről készült jelentést is. A jelentés rámutat, hogy a szak- szervezeti szervek és aktivisták széleskörű felvilágosító és szervező munkát végeztek a bevezetésre kerülő új oktatásügyi dokumentumok megismertetésére. Az első országos felnőttoktatási konferencia, amelyet a múlt év decemberében rendeztek, a felnőttoktatás szervezeti és tartalmi javítására a javaslatok egész sorát dolgozta ki. Ezek a javaslatok elősegítik a dolgozók iskoláinak korszerűsítését.

A szakszervezet kezdeményezésére az idei költségvetésben az iskolák felújítási költségeit 25 százalékkal emelték. Ezzel lehetőség nyílt számos évek óta húzódó panasz orvoslására, indokolt kérés teljesítésére;

Beható vita után a központi vezetőség az előterjesztett jelentéseket elfogadta és több határozatot hozott,

1918-tól

holnapig

Végig az 41 földön

IL

A fiatal vállalat előtt álló felfutási lehetőség igen szomorú képet mutatott Edéig az Alföldön csak azt sikerült bebizonyítani, hogy a föld mélyén valóban képződött kőolaj, de az eredmények még messze jártak a sikertől. Az 1953-ban a szolnoki és az egy évvel később feltárt demjén-nyugati mezőkből is oly gyér termelési eredmények születtek, amelyek éppen csak a vállalat termelésének szio- tentartásához voltak elegendők. Apró mazsolák a föld hatalmas kalácsában; Lehetett-e még ezek után várni, hogy egyszer mégis csak kutatóinkra mosolyog az olajbányászok hagyományos „jószerencséje”?! Bizony, nem nagyon.

Föld felett, föld alatt

Az egri, elég tekintélyes kiterjedésű mezőt is „mazsolának” vélik, azonban a tüzes-bort termő gazdag lankák alatt apró tároló blokkokból álló, de már jelentősebb készlettel rendelkező olaj mező kezdi éreztetni kedvező hatását, s az Al- í<"évi kőolajtermelése egyre biztosabban emelkedni kezd. 1958 ismét nagy Moéot jelent, mert a cseÉpül a karcagi kórház főépülete.

Éjjel nappal szárítanak

a szolnoki tárházban. A rendkívül csapadékos időjárás miatt a rizs víztartalma 26—27 százalék. A megengedett nedvességtartalom 15 százalék. A válkély jelentőségű nagykőrösi mellett meghozta a pusztaföldvári nagyobb készlettel rendelkező mező felfúrását és termelésbeállítását; A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat évi termelése ezzel túllépi a 35 ezer tonnát és most már remélhető, néhány év múlva maga mögé utasítja az egykor ol” híres budafai és lovászi mezőket. De ehhez még kellett egy és más!

Szomorú azonban, hogy míg a Dunántúl rohamosan csökkenő termelése, alig növekvő földalatti készlete ellenére hazai szinten kitűnő szociális és műszaki ellátottságnak örvend, addig a kudarcok éveinek hatására az Alföld alig kap valamit a mezőkeresztesi lakótelepen és néhány többé- kevésbé felszerelt gépműhelyen kívül. A fúró, kútjavító és termelőberendezések, valamint a járműpark üzemképessége és élettartama úgyszólván kezdettől fogva nem volt kielégítő és az első években még meglévő iparági vonzóerő is fokozatosan megcsappant. Az alföldi káder- utánpótlás igen korán kezd a pangás felé hajlani;

R „Békési" remények

Az 1958-as év egy olyan jelentős olajkészlettel rendelkező olajmezőt hoz a pusztaföldvári területen, amely egy csaposra és egymagában is bizoryítaoi tudta az alfö’di terület gazdagságát. A Békés megyei területen azonban nem állt meg a munka és 1959- ben termelni kezdett a bat- tonyai mező is, amelynek részletesebb vizsgálata inkább az alföldi — akkor még ígen szerénynek mondlalat dolgozói igyekeznek az erősen terhelt gépkocsi- parkon könnyíteni. Jól szervezett munkával 10—15

perc alatt raknak ki egy teherautót.

ható földgáz-vagyont bizonyította.

A békési területeken együttesen mintegy 10 milliárd köbméternyi földgázt leltek és e gázvagyon hasznosítása már komoly tervezői feladatot jelentett. A népgazdasági érdekekből üzembeállított pusztaföldvári területen, napi 400 000, a battonyai területen pedig mintegy 100 000 köbméter tüzelési célokra még hasznosítható, úgynevezett szénsavas kísérőgázt kellett levegőbe engedni, mivel a gázzal együtt termelt kőolajra az országnak feltétlenül szüksége volt. A későbbiekben a nagymeny- nyiségű gáz hasznosítására épült a nagyszerű új létesítményünk, a korszerű automatikával is ellátott orosházi üveggyár.

Az elsüllyedt fúrótorony

Mindez azonban a gyakorlatban nem ilyen egyszerűen történt. Az utókor talán még hosszú évtizedekig néma tisztelettel és borzongással nézheti majd a battonyai földgázkitörés helyén maradt, még ma is gázbuborékoktól zavart kráterének víztükrét,

amelyben egész fúróberendezés süllyedt el a mélybe. A hatalmas és büszke acél- toronyból ma már semmi sem látszik. Ezt tényleg ..elnyelte” a föld, pedig még sok év hasznos munkája várt volna rá Egyre SOre1v’ot’aínV a 1;H Arr.;V'..vő vad kitörések szomorú emlékeit, mert az ember, aki teremteni éníteni akar. néha a pokol zsilipjeit is megnvirja, különösen akkor, ha a legkorszerűbb műszaki berendezések nincsenek a birtokában.

Az évszámok nemcsak a

Eredményekben gazdag

négy esztendő

Gyarapodott a pórt szilárd ifjúsági bázisát jelentő fiatalok száma

Mint november 7-i számunkban jelentettük, a KISZ Szolnok városi küldöttértekezlete befejezte munkáját. Az alábbiakban beszámolunk a tanácskozásról.

A KISZ Szolnok városi küldöttértekezletének első napirendje: „A bizottság beszámolója a kongresszus óta végzett munkáról, valamint az 1960. évi városi értekezlet határozatainak végrehajtásáról” című

anyag volt, amelyet Tímár Gyula a végrehajtó bizottság titkára ismertetett.

A beszámoló első részében a város ifjúságának

a szövetség tagjai, mind a többi fiatal megértették a szocialista építés feladatait, tehetségüket, erejüket latba vetve vállaltak részt ebből a munkából. Velük nagy mértékben szaporodott a párt szilárd ifúsági bázisát jelentő fiatalok száma, örvendetes jelenség, hogy az ilyen jól dolgozó ifjúmunkások között mind többen válnak érdemessé a tagjelöltségre, a párttagságra. Majd a következőket mondotta:

— Létszámban és politikai öntudatban a KISZ-ben található ifjúsági rétegek közül messze kimagaslik a fiatal munkásnemzedék, amely Szolnokon mintegy

részit a szocialista munkaversenyben, s szinte ugyanannyian a takarékossági mozgalomban, amely az utóbbi négy év alatt 22 millió forintot hozott a népgazdaságnak.

Munkával, tanulással a szocializmusért! A KISZ I960, évi kongresszusa ezt a feladatot, ezt a célt tűzte a magyar ifjúság elé. A városi értekezletre készített beszámolóból kitűnt, hogy a szolnoki fiatalok teljesítették ezt a megbízatást. A jövő tennivalóit a KISZ Központi Bizottságának a magyar ifjúsághoz intézett idei felhívása tartalmazza. Az új cél „jobb munkával, több tudással a szocializŰttörők köszöntik a küldöttértekezlet résztvevőit.

eszmei-politikai és erkölcsi fejlődéséről, jelenlegi problémáiról adott számot. — Megállapította, hogy a KISZ nevelőmunkája hatékonynak bizonyult, hiszen mind

négyezer kiszástát jelent. Ez a mai fiatal munkásmem- zedék már sok tekintetben a szocialista ember jellemvonásaival rendelkezik. — Közülük 2188-am vesznek

töretlen hitről és tenni- akarásról, hanem az elmúlt éveik hihetetlenül mostoha munka- és szociális körülményeiről is sokat mondhatnának. Nagy segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, különösen az első években. A tengernyi alföldi sárban, esőben, fagyos szélben az alföldi parasztságból kikerülő fúrómunkások és kútkezelőik, valamint a hibákból sokat tanuló fiatal műszaki gárda példátlan helytállása az, ami messze kire gyog még az évszámok szürke tényadataiból. Üj, névtelen hősök sora tűnik fel, mély szakmaszeretettel és erős tudniakarással.

Akik bízni tudtak a2 Alföld jövőjében, akiknek olyan fontos volt az energiaszegény ország helyzetén való javítás, a következő években mégis csak eredményesen döngették a szerencse kapuit.

Fekete Imre

(Folytatása ’következik)

äp * j

‘ miß

#r-:^ ;>r'z&

■ r*« # >*'4t*AY.

; . "■ ■• •':•"•

máy- ■ i- . . •;• •.•r,S^C; S -V^v^r-- v-‘>«

»<»rt*«qWi*Sk; ••--ivyr <5^?:

mus teljes felépítéséért”. Ezért a város KISZ alapszervezeteinek mindent meg kell tenniük a termelés és termelékenység fokozásáért, a szocialista munkaverseny további erősítéséért. A városi KISZ bizottság beszámolója ezzel a mondattal fejeződött be:

A jövőben is arra törekszünk, hogy büszkén viselhessük a párt ifjúsági szervezete kitüntető nevet. — ígérjük a pártnak, hogy ifjú kommunista módon élünk, dolgozunk, tanulunk és gondolkodunk;

Fehér József, a tanácskozás elnöke ezután a küldötteknek adta át a szót, Váczi Sándor, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára meleg szavakkal köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Többek között ezeket mondotta;

— Nagy öröm számunkra, hogy a város fiatalja’ felelősségteljesen, eredményesen vesznek részt a szocializmus építésében. Ügy gondolom, most az az egyik alapfeladata a KISZ-nek. hogy növelje a szervezeti befolyást.

Ezután kedves jelenei zajlott le. A város úttörői köszöntötték a küldöttértekezletet, majd Kőhidi László, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja kitüntetéseket adott át. A KISZ Központi Bizottsága Csömör Józsefnek KISZ Érdemérmet. Horváth Imrének és Lakatos Józsefnek dicsérő oklevelet és aranykoszorús KISZ jelvényt adományozott munkájuk elismeréseképpen.

A mintegy húsz hozzászóló után Tímár Gyula foelalta össze az elhangzottakat. Végül a küldött- értekezlet módosításokkal határozatra emelte a beterjesztett határozati javaslatot.

Végül a küldöttek titkos szavazással választották meg a városi bizottság új tagjait és póttagjait, a revíziós bizottság tagjait, valamint a megvei értekezleten résztvevő hatvanegy küldöttet