Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

1964. november 7. SZÓI.NOK Obi NÉPLAP 3 A vezetőségválasztó taggyűlések a további fejlődés kiindulópontjai Sanyi bácsi PIHENNI KÉSZÜL A nagy családból a kis családba vonulok Szervezeti Szabályzat értelmében, a Politi­kai Bizottság határozata alapján 1964. november 1- én kezdődött városunkban is a pártalapszervezetek ve­zetőségeinek úijáválasztása. Mint mindig, most is ala­pos volt az előkészítés. A pártvezetőségek már jó elő­re megbeszélték a felké­szülés legfontosabb módo­zatait. Még az alapszerve­zetek kis százalékában zaj­lott le az újjáválasztás, de maxis fontos tapasztalatod­ról adhatunk számot. A vezetőségválasztás elő­készítésének fontos mozza­nata volt a párttagsággal való beszélgetés. Az eddi­giektől eltérően elsősorban azokkal, akik a pártmun­kában vagy gazdasági mun­kájukban nem tettek eleget kötelességeiknek. Tanulsá­gosak voltak ezek a beszél­getések. A vezetőség érdek­lődött, véleményt mondott a párttagok munkájáról és a párttagok is véleményt mondtak a vezetőség mű­ködéséről. Különösen Jó volt ez, mert van olyan alapszerve­zet, ahol néhány tag nem megfelelő pártmunkája gá­tolja az egész alapszervezet előrehaladását. Ezek a párt­tagok nem tudnak együtt fejlődni az alapszervezet egészévél. így a pártonkí- vülíek között végzett poli­tikai munkában sem tud­nak megfelelően résztvenni. Az előkészítés során beszél­gettek azokkal a vezetőségi tagokkal is, akik a párt­tagságtó] kapott bizalom­mal nem megfelelően éltek, vezetőségi tagsággal járó feladataikat nem végezték elég lelkiis-.ieretesen. Ez az alapos felmérés vi­lágos képet adott azokról a problémákról, melyeket az újjáválasztó taggyűlésen ei kel) mondani. Az éddig lezajlott tag­gyűlések fő vonása az volt, hogy a figyelmet mai kér­désekre, különösen a ter­melés és az ezzel összefüg­gő pártpolitikai munkára irányította. A beszámolók is, a hozzászólások is és az előterjesztett határozati ja­vaslatok fontos intézekedé- seket tartalmaztak az 1964- es tervek teljesítésére. Ez azért is indokolt, mert bár az évből már csak két hó­nap van hátra, üzemeink­ben ez idő alal; még jelen­tős gazdasági feladatok vár­nak elvégzésre. Helyenként a vezetőség azt is vizsgálta, mit kellene tenni a terven felüli nyereség összegének fokozására, hogy ezzel a nyereségrészesedést is nö­velhessék. Egyes helyeken — ahol a feltételek adottak — szorgalmazták az él- üzemszinf teljesítéséhez szükséges intézkedéseket is. inden üzemi újjává­lasztó párttaggyűlé- sep szerepelt az 1965. évi termelési tervek előkészí­tése. Az ez évi tapasztala­tok gondos értékelését és következtetések figyelem­be vételét szorgalmazták a következő éves tervek ki­dolgozásához. Sokan hang­súlyozták, hogy a népgaz­dasági érdekek mellett fi­gyelembe kell venni az ü-um teljesítőképességét is, megalapozott és teljesithetó terveket kell 1965-re kidol­gozni. Különös figyelemmel szóltak a párttaggyűléseken arról, hogy nagyobb gon­dot kell fordítani a mun­kaügyi tervfejezetekre. El­kerülni azt — ami az idén sok helyen adódott —h >g y sok túlórával teljesíthették a tervet. Nagyon fontos vonása a taggyűléseknek az is, hogy a párttagok határozottan szembeszálltak azokkal, akik fegyelmezetlenek. El­ítélték az igazolatlan hiány­zókat, azokat, akik a mun­kaidőt nem használják W megfelelően. Ugyanakkor kifejezetten kérték, hogy a tázdaságvezetők legyenaa erélyesebbek a íegyelme- zetlenkedőkkel szemben. Teremtsék meg a feltéte­leit a kiegyensúlyozott munkának. A taggyűlésekre jellemző az érdeklődés, a tagok ak­tív részvétele. A megjele­nés mellett növeli a tag­gyűlések értékét, hogy ed­dig a. jelenlévők egyhír- mada szólalt fel. Hozzáfűz­hetjük azt is, hogy az elő­készítő munka alapozta meg ezt az érdeklődést. A taggyűlési beszámoló­kat mindenütt az egész ve­zetőség közreműködésével, valamint a pártcsoportbi- zalmiak és a gazdaságveze­tők segítségéve' készítették el. A taggyűlési beszámo­lók a pártszervezet munka- területének minden lénye­ges kérdését felölelték, s mindezt a bizalmiak park­csoportjuk tagjaival előze­tesen meg is beszélték. Na­gyon sok jó ötlet, javaslat adódott ezeken a beszélge­téseken is. észletesen foglalkoztak a párttaggyűlések a párt belső életével is. Sok helyen azt kifogásoltál*, hogy a párttággyűlések Ha­tározatait nem mindig hajt­ják pontosan végre. Az épí­tőipar I-es főépítésvezetősé- génék alapszervezete több mint egy évvel ezelőtt ha­tározott arról, hogy a MÁV kórház építkezésén megfe­lelő szociális létesítménye­ket kell biztosítan az épi- tömunkásoknak. Most jogo­san vetették fel, hogy erről azóta minden fórum tár­gyalt, külön igazgatói uta­sítás is van rá, mégsem valósították meg. Rossz irányban befolyásolja a párt irányító szerepének ér­vényesülését az ilyen halo­gatás. Jobban, pontosabban kell kezelni a tagok észre­vételeit. Vagy amennyiben azok esetleg nem hajthatók végre, arról is pontosan in­formálni kell. őket. , A párt szervezeti sza­bályzata részletesen tartal­mazza az alapszervezetek működésének elveit. Az üzemi jellegű pártszerveze­tek elé a gazdaságvezetők munkájának ellenőrzését tűzi célul. Ezek azonban el­vek. Végrehajtása az alap­szervezetek feladata, s ez nagyfokú önállóságot köve­tel. önáll'an kell dönteniük arról, hogy milyen fő kér­désekkel foglalkoznak, mi­lyen gyakorlati intézkedé­seket javasolnak a munka megjavítására, a gazdaság­vezetőknek, a tömegszerve­zetben dolgozó kommunis­táknak. Ezért nagyon fon­tos, hogy az újonnan meg­választott pártvezetőségek öntevékenyen, azonnal lás­sanak újból a munkához. Helyesen tette a vegyimű­vek I-es pártalapszerveze- tének vezetősége, amikor mindjárt a párttaggyűlés után határozatot hozott: el­osztotta a reszortokat, ezzel a pártvezetőségi tagok egyenkénti felelősségét is hangsúlyozta. Ezenkívül megbeszélték, hogy egy hé­ten belül a hátralévő két hónap munkájára intézke­dési tervet dolgoznak ki. Ebbe foglalják azokat a fel­adatokat. melyek a taggyű­lés határozatából adódnak. z üzemi pártpolitikai munka értékelése egy­behangzóan a fejlődésről, javulásról ad számot. He­lyes az a forma, ahogy az - alapszervezetek a pártcso­portok segítségével foglal­koznak a munkások, a ,a- kosság ügyeivel, gondjai­val. Mégis több helyen jo­gosan érte bírálat a párt­csoportvezetőket és a párt­csoport tagjait azért, hogy nem rendszeres a munká­juk e tekintetben. Ez fi­gyelmeztető is. hogy a Jö­vőben behatóbban foglal­kozzanak a pártvezetőségek a pártcsoportok irányításá­val, a pártcsoportok pedig a tömegek közötti politikai munkával. A párttaggyűlések össze­foglalták a pártvezetőséa munkáját is. Sok aiapszer- vezetben elhangzott, hogy a vezetőség tagjai többsé­gükben dicséretesen helyt­álltak, rászolgáltak a biza­lomra. Ezt igazolja az is, hogy eddig a régi vezetősé­gi tagok túlnyomó többsé­gét újjáválasztották. De már az előkészítés szaka­szában és ugyanígy az ed­digi taggyűléseken is szó- bakerült, ha a vezetőség egyes tagjai nem végezték el megfelelően munkájukat és ezzel más vezetőségi ta­gokra több feladat hárult. A vezetőségi tagok vi­szont azt tették szóvá, hogy a tagoktól nem mindig kapnak megfelelő támoga­tást. Volt olyan párttitkár, aki ezt így fogalmazta meg: „A tagság sorsunkra hagyott bennünket”. Való­színű, hogy ez a kesergés túlzott. S van a dolognak másik oldala is, amikor a tagok kifogásolják, hogy a vezetőség nem támaszko­dott eléggé a munkájukra. Nem mindegyik pártszer­vezetnél fordul ez elő, de akkor is súlyős hiba. A pártvezetőségi tagok vala­mennyien élvezik a párt­tagság bizalmát. Nem is kis dolog az, hogy az egy idő­szakra őket, a legmegfele­lőbbeket vezetőiknek vá­lasztja. Nem lebecsülendő ez a bizalom. Csakis a ve­zetőség mindenegyes tagjá­nak jó munkája lehet erre a válasz. A pártálapszer- vezet vezetőségének dolga, hogy megfelelő feladattal bízzon meg mindenkit és a feladatok elvégzéséről idő­ben kérjen beszámolót. A vezetőség munkájának elengedhetetlen része — és ezt az újjáválasztási tag­gyűlések hangsúlyozták is —, hogy mindenki tevé­kenységével számoljon. — Nem maradhat ki az irá­nyítás alól senki sem. A pártvezetőségek valósítsak meg mindenütt azt a he­lyes kezdeményezést, hogy évenként a vezetőség tagjai az alapszervezet minden tagjával beszélgetnek. így a pártvezetőség és a tag­ság között megmarad vagy kialakul a jó kapcsolat. éhány napja kezdőd­tek a vezetőség újjá. választó taggyűlések. Máris sok újat, hasznosat tapasz­taltunk. Továbbra is gon­dosan figyelemmel kísér­jük az újjáválasztásokat. Ugyanígy azt is. hogy az alapszervezeti vezetőségek haladéktalanul lássanak az újjáválasztó taggyűléseken elfogadott határozatok vég­rehajtásához. Azokon a he­lyeken pedig, ahol később lesz a választás, még min­dig lehet javitani az előké­szítésen. Helyes, ha az elő­készítés munkáját még egy­szer átvizsgálják. Ezáltal lesznek a párttaggyűlések az egész pártélet alapos felmérésének fórumai és ezzel együtt a pártszerve­zetek további fejlődésének biztos kiindulópontjai. Sipos Károly, az MSZMP Szolnok városi bi ottságának első titkára (Lermontov: ...„Mit akar? Az ég boltja tiszta S alatta van hely minden­kinek De ő a harcot újra szítja S csatát csatára vív”.) Nem hiszem, hogy pon­tosan így akarta. Szebben mégsem sikerülhetett vol­na. Hetven esztendősen, a szabályos kunsági koponya alkaton néhány szál hajjal, de temérdek életcsata em­lékével nyugalomba készül Bártfai Sándor Kossuth- díjas, a megye termelőszö­vetkezeti vezetőinek korel­nöke és rangidőse. A nagyhírű, hatalmas birtokú, tizenháromezer holdas szövetkezetnek — nagyságrendben a megye első, az ország második közös gazdasága — ő volt az első elnöke. Tizennégy évvel ezelőtt alakult a Le­nin Tsz, a karcagpusztai földeken. Gyalázat földe­ken. Ott két és fél arany­korona a termőérték, az igazi jó földek 20—25 aranykoronásak. Rizsterme­lő összefogásként indultak. A választáson egyöntetűen hangzott: — Bártfai Sanyi bácsi középparasztot akarjuk. A tizenhat holdas kar­cagi gazda tekintélye fo­galmat jelentett már ak­kor. A Nemzeti Parasztpár- tot vezette a városban. Két és félezren követték. — Nánási Laci, Erdei Ferenv, Csótó Pista jártak le hozzám. A parasztpárt platformia köze] állt a kommunistá­kéhoz. A kommunisták ve­zetőjéhez, Czinege Lajos­hoz, aki most az ország honvédelmi minisztere, jó- barátság fűzte a paraszt­párt titkárát, Bártfai Sán­dort. Bártfai Sándort frtam, pedig hát Karcagon csak „a Sanyi bácsi”. A Sanyi bácsi nevéhez A tomajmonostori Petőfi Tsz-ben kevés a munkás­kéz. Különösen érezhető ez az őszi betakarítás, vetés* idején. A szövetkezetiek — bár éjjel-nappal dolgoznak — a maguk erejéből alig győzik a munkát. Jól jött tehát a gépállomásiak se­gítsége. Kocsis Márton SzB-titkár javaslatára a közelmúltban a Kunhegye- si Gépál tóm ás irodai dol­gozód, a műhelymunkások, nagy dolgok fonódtak. Ö kezdte meg r,z országban elsőnek az i rálló gépesí­tést. Akkor, amikor még a gazdaságvezetés mereven mást diktált. És hogy sze­rezték a gépeket? Ócska­vas telepeken, alkatrészen­ként, sőt volt amit ömleszt­ve hoztak el ponyvákban a gépkisérleti intézettől. Hon­nan volt ekkora bátorsága? Mikor nyíltan meg is mondták neki: — Ügy vigyázzon Bárt­fai, figyelemmel leszünk, s ha év végén valami zűr lesz, az isten mentse ma­gát a gépeivel együtt. A szövetkezeti közösség erősítette: így a jó, saját gépekkel. Bebizonyosodott. Országos gazdaságpolitika lett belőle. S az elsőnek, a karcagi úttörőnek, Sanyi bácsinak Kossuth-dfj érte. Sok kitüntetése van. — A Magyar Szabadság Érdem­rend. a Tanácsköztársaság Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem. Legalább ennyi történel­mi sorsfordulót élt át. s mindannyiszor a munkás- mozgalom ügye mellett tett hitet. Tizennyolc évesen tiltották ki Debrecenből, a vagongyári sztrájk miatt 1919 bukása után Korvin Ottó beosztott különleges nyomozója, három hétig bujkált Szolnoknál a Tisza Iáposaiban. Két hónap el­teltével jutott haza a kar­cagi Sánta tanyára — apósáékhoz. — Sanyi, hát kellett ez neked? Hát mit akarsz le” Mit akart? Az égbo’t alatt lett volna hely r.eki más módon is. Az ellen- forradalom Idején, a ti­zenhat hold föld biztos eg­zisztencia fedezékét nyúj­totta volna. De mégis. — Azzal ment fel az akkori Földművelésügyi Miniszté­riumba néhány hőzöngő — Karcagon van egy nyakas ember, aki nem en­gedi szét a tsz-t. gépkocsivezetők és ipari tanulók — élükön Jakab János igazgatóval — egy napot a tsz-ben töltöttek. Az ötven önkéntes segí­tőből jutott a magtár: mun­kákhoz, a napraforgó tisz­tításához, lucernamag csép- Léshez és a búza vetés' néz is. A gépállomás két teher­autójával pedig 120 mázsa cemen*' és 60 mázsa tápot szállítottak a tsz portájára. Írást kaptak. — Azonnal osszon szét mindent. Ezt a papírt a minisztérium egyik előadó­ja írta. Csendesen becsúsztatta fiókjába a hivatalos dörge­delmet. — Aki ezt írta, az ott előadó. Én csak szövetke­zeti elnök vagyok, de itt. Ezért én felelek. Semmit nem engedek széthúzni. Erre megüzenték. — Ha este hat óráig nem tüntetik el a Lenin táblát a székház faláról, felgyújt­ják az épületet és az elnök házát. A városi osztályvezető kinn járt éppen azon a na­pon náluk. Azzal ment vissza. — Bártfai elvtárssal be­szélni kell. A vesztébe ro­han. Engedjen, hiszen már­is azt emlegetik a hőbör- gők. hogy akasztás lesz belőle. És ő, Sanyi bácsi? El­ment fegyvertelenül a párt­ház védelmére. Pedig a pártnak nem is olyan ré­gen tagja. A Tanácsköztársaság so­kat próbált veterán kato­nája annyit kapott biza­lomból. amennyit ember el se várhat. Ha csak úgy rá nem szolgál, mint Sanvi bácsi. A hetven esztendős elnököt szövetkezetében csupa fiatal veszi körül. — Kétszázötven paraszt-ifjú és lány. Ez az amit a látoga­tók e] se hisznek az első szóra. A városi pártbizott­ság titkára ad erre ma­gyarázatot. — Mert Sanvi bácsi sose volt kicsinyes. Amit kén tőle az ifiúsás. azzal vitte a közgyűlés elé: elvtársik ha lehet, ezt adjuk meg nekik. A hetven esztendő leg­emlékezetesebb élménvéi érdeklődöm tőle. — Amikor a VIL párt- kongresszuson Szolnok me­gyei küldött voltam. S ha az újságíró nagv élmén veit is faggatná va­laki. én azt válaszolnám' valahányszor Bártfai Sa­nyi bácsi társaságában le­hettem. És most elmegy egy ret­tentően nvugtalan hét év­tized után pihenősehb na­pokat élni. Egy töretlen fejlődésű szövetkezet kor- mányrúdiát edia át mások­nak. Fiatalabbaknak. tanul- tabbaknak is. akikért dol­gozott, akikért élt becsü­lettel. fgv akarta. Ezt akarta. C akarta. Rorzák Lajos Jól jött a segítség;

Next

/
Oldalképek
Tartalom