Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

TOVÁBB OKTÓBER SZELLEMÉBEN írta: VARGA JÓZSEF Világ proletárjai. Ijelek ! SZOLNOK HEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A HEGYEI TANAC5 IAPJA XV. évfolyam, 262. szám. Hrcs 89 fliiér 1964., november 7. szombat Díszünnepség o Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóján a szolnoki Szigligeti Színházban Közel fél évszázad táv­latából sem csökken, ha­nem évről évre növekszik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentősé­ge. Negyvenhét évvel ez­előtt még kevesen ismer­ték fel, hogy a forradalom tíz napja a világot rengette meg. Ma a világ valameny- nyi haladó, békeszeretc emberének szívében úgy él ennek a napnak az emlé­ke, mint amely nap az em­beriség új történelmének kezdetét jelentette. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom az évszázad ünnepe lett. Negyvenhét esztendővel ezelőtt csodálattal adózott a világ jobbik fele az orosz munkásosztálynak, a cári Oroszország népeinek azért a hallatlan bátorságért, hő­siességért, ahogyan roham­ra indult a békéért, a sza­badságért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciá­ért és a szocializmusért. Az egykori csodával adózók ma október hőseinek nyom­dokába léptek. Ma a föld­kerekség egyharmadán, a föld lakóinak egynegyede a szocializmust, illetve a kommunizmust építi. És a több mint kilencven kom­munista párt vezetésével újabb százmilliók tekinte­nek bizalommal az októberi forradalom zászlaja mögött felsorakozott szocialista országokra, mint példaké­pükre, a jobb életbe ve­tett reményük zálogára és biztosítékára. Negyvenhét esztendővel ezelőtt a földkerekség lakói­nak több mint nyolcvan százaléka gyarmati; vagy félgyarmati elnyomás alatt sínylődött. Ma a szemünk előtt omlanak össze a nagy­tőkés gyarmatbirodalmak és temetik romjaik alá vég- kc ipen az emberiség szé­gyenét. a gyarmati kizsák­mányolás középkori rend­szerét. Ma már mind világosabb, hogy az a szikra, amely felrobbantotta az oroszor­szági tőkés-földesúri ki­zsákmányolás rendszerét, egyben lángragyújtotta a világ örök békéjének re- ménytüzét is. A győztes for. radalom első napján Lenin beszédet mondott a békéről. Beszédében leszögezte a bé­kés egymás mellett élés azon elveit, amelyek ér­vényben maradnak mind­addig, amíg kapitalista és szocialista államok létez­nek a világon. A békéről szóló dekrétum már akkor boldog megdöbbenést vál­tott ki a világ jószándékú embereiből. Még a magyar polgári sajtó is — a hábo­rúba belefáradt, elkesere­dett néptömegek szíve sze­rint szólva — így kiáltott: „Úristen, csak most legyen eszünk és szívünk az igaz szó meghallására és megér­tésére’!’ Ma már a világon sokaknak — kormányfők­nek és egyszerű dolgozók­nak, szocialistáknak és ka­tolikusoknak, gyárosoknak és parasztoknak, színesbő­rűeknek és fehéreknek — van eszük és szívük a bé­kéről elhangzott igaz szó meghallgatására. Mert az igaz szó mellett erőnk is van. A Szovjetunió és a többi szocialista ország te­kintélye, politikai, gazda­sági és katonai ereje kellő biztosítékul szolgál ahhoz, hogy megóvjuk a világot a háborús kalandorok okozta veszedelmektől, az emberi­ség civilizációjának pusztu­lásával fenyegető termo­nukleáris háborútól. így lett a győztes szocialista forradalom az egész embe­riség létérdekének, a világ békéjének őre és záloga, semmivel sem pótolható vé­dőpajzs az imperialistákkal, a háborús gyúj tógátokkal, a veszettekkel, az ultrákkal, a revansistákkal. az új fa sisztákkal szemben. Lehet-e azon csodálkoz­ni, hogy negyvenhét esz tendő óta — Churciúiltől Hitlerig és Goldwaterig — mindazok, akik a velejéig rothadt kapitalizmus életéi meg akarják hosszabbítani ádáz gyűlölettel viseltet­nek az október eszméli diadalmasan megvalósító Szovjetunió iránt? A poli­tikai reakció minden ár­nyalatának közös vonása a veszett szovjetellenesség. És fordítva is igaz. A Szovjetunió barátja min­den becsületes ember a vi­lágon, akinek érdeke a bé­ke, a függetlenség, aki ma­gát a demokrácia, a szocia­lizmus, az általános embe­ri haladás hívének vallja így van ez már közel fél évszázada, de talán még soha nem tűnt ki ilyen plasztikusan, hogy az egyes emberek, társadalmi osz­tályok, pártok, népek, kor­mányok állásfoglalásában a vízválasztó, a legmegbízha­tóbb mérce a Szovjetunió­hoz való viszony; így van ez ma még inkább, mint valaha, mert az SZKP a XX., XXII. kongresszusán, majd azóta is, legutóbb a Központi Bizottság októ­beri plénumán újra bebi­zonyította: hű az októberi forradalom szelleméhez, s a forradalom vezérének, Leninnek a hagyatékához. A magyar nép is azért vallja magát büszkén a Szovjetunió barátjának, — mert nap mint nap megbi­zonyosodik arról, hogy a mai Szovjetunió hű sáfára október eszméinek. Barát­ságunknak soha nem volt ilyen szilárd alapja és ilyen hőfokú érzelmi telí­tettsége, mint éppen nap­jainkban. Barátságunk szi­lárd alapját elveink, cél­jaink, érdekeink teljes azo­nossága adja. Az a közös harc, amit ezek alapján a szocialista világ többi né­peivel együtt vívunk a kö­zös ellenség ellen. Barát­ságunk érzelmi alapja is a közös harcokban gyökere­zik. Ki tudná öszeszámol- ni, hány magyar kommu­nista, forradalmár vére ön­tözte annak idején a szov­jet földet, amikor a harc a forradalom győzelméért, — majd a forradalom vív­mányainak védelméért folyt a belső ellenforradal­márok és a külső inter­venciósok ellen? Egy bizo­nyos: azoknak a szovjet embereknek a száma ennél is több, akik vérüket a magyar nép szabadságáért hullatták. Ezt a szilárd elvi alapokon nyugvó, vér­rel pecsételt barátságot nem rendítheti meg többé el­lenségeink ármánykodása, de nem vethet rá árnyékot a soraink között lévő kis- hitűek ingadozása sem. Népünk megmásíthatat­lan szent elhatározása, hogy nagy történelmi hagyomá­nyainkat folytatva teljesít­jük évszázados álmunkat. Oly sok áldozat és szenve-, dés után befejezzük a szo­cializmus teljes felépítését, s fiaink kezébe adva a történelem stafétabotját. — megteremtjük a kommu­nista Magyarországot. E nagy nemzeti célkitűzésünk megvalósításának — a ma­gunk emberségén túl — legfőbb biztosítéka és zá­loga a proletárinternacio­nalizmus. Ennek szellemé­ben fűzzük szorosabbra testvéri egységünket a töb­bi szocialista országgal, — köztük mindenekelőtt a legidősebb, legerősebb test­vérrel, a Szovjetunióval. Ezért teszünk hitet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a szovjet—magyar barátság mellett; A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei és városi bizottsága, a me­gyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége tegnap este 6 órai kezdet­tel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 47. év­fordulója tiszteletére dísz­ünnepséget rendezett a szolnoki Szigligeti Színház­ban; Az ünnepségen resztvet­tek és a díszein'':kségben helyetfoglaltak Csáki Ist­ván, az MSZMP KB pót­tagja, a megyei pártvégre- hajtó-bizottság első itkára, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alaku­latok képviselői, a megyei Tisztelt Ünneplő Közön­ség! Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfor­dulójának előestéje van ma; Arról az eseményről emlé­kezünk meg, amely 1917; pártvégrehajtó-bizottság tagjai, a megye párt, álla­mi és társadalmi szervei­nek vezetői, szocialista brigádvezetők, veteránok. Az ünnepségen megje­lentek dr. Polónyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszöntöt­te. Szólt az évforduló je­lentőségéről, s arról, hogy e 47 évvel ezelőtti világ- történelmet formáló ese­ménynek köszönhetjük mi is, hogy ma szabadon épít­hetjük szocialista hazánkat. A megnyitó beszéd után Bereczki Lajos, a megyei pártvégreh a j tó-bi zottság tagja, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője tartott ünnepi megemlékezést. októberében megnyitotta az emberiség történetének új korszakát. Negyvenhét évvel ezelőtt a Lenin vezette kommunis­ta párt irányításával az orosz proletariátus fegyve­res felkeléssel megdöntötte a tőkések és földbirtokosok uralmát. A föld egyhato- dán győzött a szocialista forradalom és megkezdő­dött a valóraváltása a szo­cializmusról, a kommuniz­musról szóló tudománynak. Most, amikor visszapil­lantunk a 47 éves útra ■ és számbavesszük az eredmé­nyeket, csak tisztelettel és hálával gondolhatunk visz- sza a nagy Leninre, a for­radalmat irányító bolse­vikekre, az orosz proleta­riátusra, akik következete­sen harcoltak az új társa­dalmi forma létrehozásáért és megszilárdításáért. A szovjet emberek elé­gedetten összegezik a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta eltelt 47 eszten­dő eredményeit. Évről évre üzemek, gyárak erőművek ezreit építik fel a szovjet emberek.- Eredményesen folyik a nagy orosz föld kincseinek feltárása és fel­használása a nép boldog jövője érdekében. A Szov­jetunió ipari termelése több mint ötvenszeresen múlja felül az 1913. évi szintet. A villamosenergiatermelés 202-szeresére, a gépgyártás négyszázszorosára, a köny- nyűipar termelése tizenöt­szörösére emelkedett. Az ipar és a mezőgazda­ság gyorsütemű fejlődése következtében jelentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A munká­sok reáljövedelme a forra­dalom előtti időszakhoz vi­szonyítva csaknem hatszo­rosára, a parasztság reál­jövedelme pedig több mint hétszeresére emelkedett. A nemzetközi vitás kér­dések megoldásának ko­runkban a háború sem le­het és nem is szabad, hogy eszköze legyen. A Szovjet­unió fontos kezdeményezé­seket tett és tesz az álta­lános és teljes leszerelés megvalósítására és az euró­pai biztonsági rendszer ki-' építésére. A nemzetközi fe­szültség enyhüléséért foly­tatott harcnak lényeges eredménye, hogy az álla­mok túlnyomó többsége alá­írta 1963-ban a részleges atomcsend egyezményt. A szocialista tábor fejlő­dése, a gyarmati rendszer A ..Voszhod” űrhajó fel- bocsájtásával, amely egy­szerre három utast szállí­tott, a Szovjetunió ismét bebizonyította tudományos és technikai fölényét a ve­zető tőkés országokkal szemben. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet nép reálisan értékeli a kommunizmus építésében elért eredményeket. Ugyan­akkor nem hunynak szemet a még meglévő nehézségek fölött sem. A kommunista párt és a szovjet kormány bátran támaszkodik a nép­tömegekre, azok alkotó kez­deményezésére. A gyor­sabb fejlődés érdekében nagy erőfeszítéseket tesz­nek a termelőerők jobb ki­használására, újabb ener­giaforrások feltárására, a szocialista gazdálkodás, ter­vezés tökéletesítésére, a termékek minőségének ja­vítására, a munkatermelé­kenység állandó növelésére, az új termelési eljárások alkalmazására. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a párt­nak mindenkor úgy kell po­litikai irányvonalát meg­szabnia, hogy a politikai célkitűzések megfelelje­nek az objektíve adott helyzetnek és a dolgozó nép érdekeinek. Az októ­beri szocialista forradalom előtt nem volt egyetlen olyan párt és Írormány sem hatalmon, amelynek politi­kája megfelelt volna a nép érdekeinek. Ezután Bereczki elvtárs az októberi forradalom nemzetközi jelentőségéről szólt, majd így folytatta ün­nepi beszédét: széthullása a tőkés orszá­gok munkásainak elkesere­dett harca a tőke ellen a kapitalizmus általános vál­ságának új szakaszát nyi­totta meg. A szocialista világtábor ereje, a békeszerető népek nemzetközi serege képes le­fogni a veszettek, az ag- resszorok, a háborús búj to. gatók kezét. Ez az erő a tő­kés nagyhatalmakra rá tud­ja kényszeríteni a békés egymás mellett élés politi­káját és a kapitalizmusból a szocializmusba való át­menetnek azt az útját, amely egybe esik az egész haladó emberiség érdekei­vel. Kezdeményezések a békéért A marxizmus—leninizmus tanításai szellemében Mi meg vagyunk győződ­ve társadalmi rendszerünk fölényéről. Mi bízunk tár­sadalmi rendszerünk ere­jében és életképességében. Azt akarjuk, hogy a szo­cializmus a békés verseny­ben ’ bizonyítsa be, hogy többét tud adni az emberi­ségnek, mint a legfejlettebb tőkés állam. Bizonyítsuk be, hogy a szocialista tár­sadalmi forma tudja csak biztosítani az igazi szabad­ságot és egyenlőséget. Ä Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 47. év­fordulóján elmondhatjuk, hnpu T^nin tn-nításai októ­ber eszméi következetesen érvényesülnek hazánkban. Szocializmust építő népünk jelentős helyet foglal el a társadalmi haladásért ví­vott küzdelemben. Eddigi eredményeink messzeme­nően bizonyítják, hogy az MSZMP a marxizmus—le­ninizmus tanításait, a nem­zetközi munkásmozgalom tapasztalatait nemzeti sajá­tosságainknak megfelelően, helyesen alkalmazza. Pár­tunk megnyerte a néptöme­gek cselekvő támogatását, pártunk a nép elismert ve­zetője. (Folytatás a 2. oldalon) Bereczki Lajos elvtárs beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom