Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-06 / 261. szám

1964. november 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAfr

3

A percek értéke

Ami as építőipari veszteségidők mögött van

A minisztériumi építőMunkafegyelem, szervezés

A folyamatos, szalagszerű építkezési mód

kaidő 15—20 százaléka, el- pazarlódik — a vizsgált brigádoknál — dolgozónként átlagosan 75—95 perc megy veszendőbe. Legnagyobb a munkaidőveszteség a szolnoki MÁV-kórház építésénél, ahol csupán az elkerülhető veszteségidő 30,5 százalékot tett ki.

gozott. Az ebédidő a megengedett 30 percnél hosz- szabb. Olyan építkezés gyakorlatilag nincs, ahol pontban hét órakor valamennyi ember hozzáfogna a munkához. Gyakori az igazolatlan hiányzás is.

A veszteségidők nagysága gyors, határozott beavatkozást sürget Az MSZMP .Központi Bizottságának februári határozata kimondja: „biztosítsák az építőipar vezetői, hogy a termelékenység lényeges növelésével járó korszerű, folyamatos, szalagszerű építés-szervezés általánosan elfogadottá váljék”. Ez a határozat bizonyítja, hogy a párt és a gazdasági vezetés jól ismeri az építőipar gondjait és azt is. hol kell keresni a kivezető utat

iparban a legutóbbi munkanap-fényképezések rendkívül tanulságos adatokat hoztak napvilágra; A III. negyedévben végzett veszteségidő vizsgálatok kimutatták, hogy az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál is a munA behatóbb vizsgálatok azt mutatják, hogy a veszteségidők egyharmadrésze általában a munkafegyelem lazaságából adódik, kétharmada pedig szervezési, vezetési hibákból fakad. (Ámbár a munkafegyelem lazaságán is elsősorban a vezetők változtathatnak.) Az épülő karcagi kórháznál történt meg, hogy a művezető valótlan adatokat tartalmazó munkalapokat igazolt, amelyek gazdái valójában nem teljesítették a feltüntetett munkákat. Az állványozásnál a betonozó brigád 129 százalékos teljesítményét minden szó nélkül aláírta, holott a mun- kanapfényképezésnéi kiderült, a brigád 31—47 százalékos veszteségidővel dolegyszerűen lehetetlenné teszi az időpazarlást. Olyan objektív körülményeket teremt, amelyek között egyetlen perc sem „veszhet” el nyomtalanul. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben már készen állnak a szalagszeré, tehát gyáripari jellegű építkezési módok szervezési receptjei, amelyek a különféle rendeltetésű építkezések minden lényeges körülményeit számba vették, hogy megkönnyítsék eredményes felhasználásukat

A szervezési sémák egy esztendeje készen állnak, de terjedésük rendkívül lassú. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál a folyamatos, szalagszerű építkezési mód bevezetéséhez még nem teremtették meg az alapfeltételeket. Az előregyártó betonüzem nemsokára teljesen elkészül, ugyanúgy az állomás mellé telepített központi betonvas szerelő telep is. Dolgozik a tizenhat főből álló betonozó brigád, amely nemsokára olyan erőt képvisel, hogy az összes betonozási munkákat el tudja látni. Hiányzik azonban a központi ácstelep. Mindezek zökkenő- mentes termelése nélkül egyszerűen átállni az új építési technológiára — nem vezetne sikerre. Éppen ezért a jelenleginél gyorsabb ütemben kellene megteremteni a feltételeket. Nem a folyamatos építésszervezést, de a folyamatos építés lehetőségét jelenti azonban már az is. hogy ebben az évben a vállalat a megyei tanáccsal megegyezve. nem kettő, hanem négy 53 lakásos blokkos épület építését kezdi eL

Kiemelt beruházás

Kiemelt beruházás lassan már több van, mint egyéb beruházás.

Ez a legfőbb akadálya a korszerű építési módok elterjedésének. A konzervatív szemlélet megfelelő utasításokkal és meggyőzéssel háttérbe szorítható.

A korszerű szervezéshez szükséges ismeretek terjesztésére tanfolyamokat lehet szervezni. Az állandóan felboruló beruházási program okozta tervszerűtűenség eilen azonban az építőipar egyedül aligha tehet vala mit. Egyetlen határidő megtartásáért nem egyszer 1Ó—15 határidőt „áldozunk fel” — panaszolják az építésvezetők. Azután lehet, hogy ezt a határidőt is feláldozzák egy hirtelen „még í kiemeltebbé” váló beruházásért. A kiemelt beruházások tekintélyes része ugyanis jóval a beruházási program elkészülte utánki- lincselések és közbenjárások eredményeként válik kiemeltté. Az építőiparban főként ez okozza a kapkodást, a tervszerűtlen séget.

A jelek szerint az idén sem teljesíti tervét az állami építőipar. Szerencsére úgy alakult a helyzet, hogv Szolnok megyében a lakások átadási határideje feltételezhetően nem húzódik el, úgyszintén a tsz-beru- házások is biztatóan közelednek a befejezéshez.

Pillanatnyilag papírforma szerint mintegy 10 százalékos a vállalat lemaradása, ami 20—25 millió forint termelési értékkiesésnek felel meg. Csakhogy emiatt a

20—25 millió forint lemaradás miatt többszázmiliió forintot is meghaladja azoknak az ipari objektumoknak és egyéb épületeknek az értéke, amelyeket nem adhat át a tervszerinti határidőre.

S ha így nézzük a minden építőmunkásnál átlagosan veszendőbe menő napi 75—95 percet, akkor ezeknek a perceknek az értéke megsokszorozódik.

Ez a legfőbb érv amellett, hogy az építőipar mielőbb a korszerűség útjára lépjen és megszűnjék az ötven évvel ezelőtti egyedi gyártó jellege. A korszerűség, a tömeggyártást, a nagy szériákat követeli — korszerű szervezési módszerek alkalmazása nélkül pedig hiábavaló a jószándék, csak az időt pazarolhatjuk, előre nem juthatunk egy jottányit sem.

G. F.—B. J.

... ŐKET ÜNNEPEL TŰK

Szolnok, Beloiannisz úti általános iskola, déli 12 óra. Leveleket hoz a postás, többek között egyet K Tóth Lenke orosz nyelv- szakos tanárnőnek. Hártyáin Péter, a törökszentmiklósi technikumba járó diák írta. Talán nem lesz levél- titoksértés, ha idézek tartalmából:

„Kedves Tanár Elvtársnő! Köszönöm, hogy annakidején olyan szigorúan és mégis nagy szeretettel tanította velem az orosz nyelvet. Az osztályban most én, meg egy lány vagyunk a legjobb oroszosok. Tessék megírni, eljöhetek-e személyesen is megköszönni az értünk tett munkát?”

A tanítás szünetében n gyerekek körülfogják a tanárnőt: „Lenke néni, tessék elképzelni, mi történt... Lenke néni, levelet kaptunk a szovjet pioníroktól...”

Nem ő mondta, másoktól hallottam: K. Tóth Lenke tanárnő volt az első Szolnokon, aki tanítani kezdte az orosz nyelvet.

Megyénkben sokan emlékeznek még a jászdózsai

árvízre, amikor 1963-ban a megáradt Tama folyó vize családi hajlékokat pusztított el. Mikor híre jutott a bajnak, sok segíteni akaró ember érkezett a faluba. Menteni, amit csak lehec. S az elsők között ott voltak a szovjet katonák.

És volt egy festőművész. Mészáros Lajos is, aki akkor, a közvetlen segítség- nyújtás után ecsetet fogott és megrázó erővel bíró, maradandó emléket állított ezeknek a napoknak. Ez a festmény is hirdeti ezután unokáinknak, dédunokáinknak a magyar és a szovjet nép igaz barátságát.

Tizenhat asszony, leány Ennyien dolgoznak Martfűn, a Tisza Cipőgyárban a Zója brigádban. Naponta több ezer pár tornacipőt gyártanak, melyeket aztán az üzem távoli országokba exportál.

E tizenhat asszony közül az egyik, Kolozsi Károlyné. munkásnő, négygyermekes édesanya, a könnyűipar kiváló dolgozója. Ha kérdik, szívesen beszél arról, mién választotta brigádjuk a Ms- lelkü leány, Zója nevét. Azt is elmondja, rendszeres

kapcsolatot tartanak Zóia édesanyjával. Anyák napjára például elküldték neki — mint kedves rokonnak teszi az ember — brigádjuk fényképét. Ha parányi mértékben is — hisz egy elvesztett gyermek szerete- tét nem lehet teljesen pótolni —, de igaz ragaszkodásukat fejezik ki minden egyes, az anyának írt levél, lel. És azzal, hogy munkájukkal is méltók akarnak lenni Zója nevére.

4. ISI

Vasziljevszkij Franz és Horosko Anatolij, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg közkatonái mindig vidám, mosolygós legények. ők azok, akik másfél nap alatt árokásógéppel 1500 méter vezetékárkot ástak ki és ezzel lehetővé tették, hogy a november 5-i határidőre elkészüljön a szandaszöllősi gázmező vezetéke. Ez viszont Budapest alföldi gáz. zal való ellátását jelenti.

Az történt ugyanis, hogy már befejezéshez közeledett a vezeték építése, amikor elromlott a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat árokásó gépe. Veszélybe keNagy távolság —

te ö % e I i barátság

Hatalmas, erős érzés a

barátság, a testvéri összefogás. Olyan, amely nem ismer távolságokat, országhatárokat. Példa erre a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz és az ostravai Román—Magyar Barátság Tsz negyedik éves, s egyre mélyülő kapcsolata is.

Esztendők óta ment és jött a levél, vitte és hozta a meleg baráti szavakat, érdeklődő, tanácsotadó sorokat. Az idén aztán kezet szoríthattak egymással a testvérszövetkezet tagjai és élőszóval is kicserélhették tapasztalataikat.

— Amióta hazajöttünk lépten-nyomon megállítanak az emberek: mondj már néhány szót, merre jártatok, mit láttatok Romániában és a testvérszövetkezetben — mondja Harangozó Elek, brigádvezető.

— A sok munka miatt eddig valóban csak rövid beszélgetésekre futotta az idő. Szép élményeinkből itt is, ott is elmondunk egy keveset. Azt, hogy milyen fenséges a Feketetenger, s milyen szemet gyönyörködtető a szőlőkkel borított, szelíd, dombos vidék. A táj szépségén túl engem az kapott meg leginkább — ezt nem udvariasságból mondom — hogy nagyon dolgos, szorgalmas emberekként ismertem meg testvérszövetkezetünk gazdáit

— Nem is tétlenkedhetnek — erősíti meg a brigádvezető szavait Csepesz Imre tsz-elmök. — 400 hektár szőlőt művelnek, s hogy miként, azt a magunk szemével láttuk.

— Megállapodtunk az ostrovi vezetőkkel, elsősorban Sima Panait elnökkel, hogy jövőre megoldjuk a tagok cserelátogatását és az iskolás gyermekek csereüdültetését. Viszonzásként a tőlük kapott gyökeres szőlővesszőért és hordókért szövetkezetünk egy Rapidtox—3-as permetező- gépet küld az ostroviak- nakj

A dobrudzsai Ostrov és Cserkeszöllő között többszáz kilométer a távolság. A két szövetkezet gazdáit azonban ez nem gátolja abban, hogy figyelemmel kísérjék egymás sorsát és tovább szilárdítsák barátságukat;

Nagy Katalin

Miért maradtak el

a kunszentmártoni iárás szövetkezetei az őszi munkákkal ?

A kunszentmártoni járás közös gazdaságai elmaradtak az őszi mezőgazdasági munkákkal. A legutóbbi jelentések szerint még 7000 holdon nem vetették el a búzát és 600 holdon sze- detlen a cukorrépa. Táborost Pétertől, a járási tanács vb elnökhelyettesétől érdeklődtünk:

— Véleménye szerint milyen tényezők okozták e nagyarányú elmaradást?

— Kukoricánk 30 százaléka öntözött és a szokásosnál három héttel később érett. Nagyréven, Öcsödön két vagonnyi termést kellett a góréból kirakni, mert dohosodott. A töretlen kukorica a talajelőkészJtést akadályozta. Nem panaszként mondom, de a gépsűrűség nálunk a ’ megyei átlag alatt van, 23 hold szántó esik egy traktoregységre. Ha az 5000 hold szőlőt is figyelembe vesszük, még rosszabb a gépesítés aránya.

Tavaly a szomszéd megyékből több mint 50 erőgép dolgozott a járásunkban — a Zalkánál 20. —

Sőt a nyáron is, kalászorült az átadási határidő, s

ezzel a főváros gázellátása. Hiszen amíg elkészül a haj- dúszoboszlói vezeték, addig a szandaszöllősi gázmező szolgáltatja ezt a fűtőanyagot Budapestnek, Segítségért fordult tehát a vállalat az egyik szovjet katonai alakulathoz. így épített a magyar barátoknak a két szovjet katona vezetékárkot. S e baráti összefogás eredményeként a SZa—12-es kút bekötővezetéke elkészült.

5. mm

Ezen a csütörtök délelőt- tön — november 5-én — ünnepséget tartottak Szolnokon, az MSZBT klubban. Társadalmi munkásoknak — többek között pedagógusnak, háziasszonynak, munkásnönek, festőművésznek — nyújtották át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét. S ajándékot, elismerő oklevelet a szovjet kato náknak.

Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkára mondotta az ünnepség végén:

— örülünk, hogy köszönthettük elvtársainkat, akik a magyar és a szovjet nép barátságának további erősítésén olyan önzetlenül tevékenykednek.

>. Őket ünnepeltük!

V. V.

saink 22 százalékát azok vágták le. Most egyet sem engedtek át

Az öntözött földek nagyobb hozamot adnak, — nyilván több a szállítani való. Az idén mégis leállították — akaratunk ellenére — a cukorrépa vízi szállítását, s ez tíz tsz-t érint. A Zalka Tsz-nek és a nagyrévieknek nagy távolságra kell a répát fuvarozniuk.

Október második felében csaknem 100 milliméter csapadék hullott. Ez károsan hatott az őszi munkákra. Nehezítette a szüretet. Holdanként 22 helyett 34—35 mázsa szólő termett. Már a szüret első harmadában átvételi problémák voltak, pedig akkor az időjárás is kedvezett, 40—50 gép állt órákat a borforgalminál. A vállalat még novemberre is kötött szállítási szerződést a tsz-ekkel, ezt későn vettük észre.

Hiába szaladtunk, a vállalat nem vett át több szőlőt, mustot. Nem készült fel megfelelően a bőséges szüretre, kevés a tárolóedényük;

— Csupán objektív okai vannak az elmaradásnak?

— Ezt nem állítjuk. Kicsit bennünket is elaltatott, hogy szeptemberben jóval előbbre álltunk, mint tavaly. Nem vettük eléggé figyelembe, hogy most több lett a termés. Szeptember végén már ráeszméltünk, hogy többet kell tennünk az őszi munkákért.

— Öcsödön a Szabadság és a Zöldmező Tsz-ek addig vetni sem akartak, míg eső nem lesz. A Zalka, a Szabadság és a Magyar— Román Barátság Tsz-ek szeptemberben nem is vetettek kenyérgabonát. Ha e helytelen nézetet időben sikerül felszámolni, 10—15 százalékkal előbbre tartanánk.

— Nem követelték meg az ütemtervek betartását?

— De igen. Járási operatív bizottsági ülésen is beszámoltattuk a lemaradt tsz-eket. Saját ütemtervüket — melyeket a tagság ia

jóváhagyott — felrúgták: Igen éles vitáink voltak a Zalka vezetőivel. Gépet vártak és sürgettek.

Véleményem szerint bizonyos „jól lakottság érzése” is tapasztalható a tsz-ekben. Tele a kamra, a pince, teljesítik, túlteljesítik az árbevételi tervet és kevésbé okoz lelkiismereti furdalást a lemaradás.

— Mely szövekezetek maradtak le?

— A kenyérgabonavetéssel a legrosszabbúl a Zalka áll, nekik több mint ezer hold hiányzik még. Az öcsödi Szabadságnak és a mesterszállási Úttörőnek 800—800, a cibakházi Vörös Csillagnak 500, a kunszentmártoni Búzakalásznak 400 és a cserkeszöllőieknek 300 hold a vetnivalójuk.

— A cukorrépaszedéssel is a Zalka áll a legrosszabbul, 200 hold még a földben van. Csépán 100, Mesterszálláson 60, az öcsödi Kossuthban 50 hold a sze- detlen répa.

— Milyen intézkedéseket tettek a betakarítás és a vetés meggyorsítására?

— A legjobban lemaradt tsz-ekben a járási vezetők sűrűn megfordulnak és igyekszünk segítséget adni; A mezőgazdasági osztály munkatársai is sokat a helyszínen tartózkodnak. A Zalka Tsz-nek hat szállító járművet szereztünk a talajjavítóktól. A szomszédos tsz-ek is segítenek nekik; ha végeznek. A csépai tsz- nek a tiszasasiak kölcsönöznek gépeket.

Mintegy 3000 holdnyi korán mélyszántott *öldet vetésre ütemeztettünk át. A frissen, 25 centi mélyen szántott kukoricaföldön az eke után vetőgépek mennek. Tiszasason dolgoznak így, s már 90 százalék felett állnak. A Zalkában is ezt a módszert ajánlottuk: Szelevényen egy DT három vetőgépet húzott, így kisebb a taposás. Intézkedtünk, hogy a vetőmag-normát 10—15 százalékkal felemeljék. Ahol csak lehet

— főként a homokon — fogatos vetőgépek is vetnek.

Igyekszünk minden szabad percet kihasználni. — Szelevényen, Tiszasason; Csépán és Cibakházán az éjszakai vetést is megszervezték. November 15-re felszedjük a cukorrépát és amint lehet, elvetjük a szükséges kenyérgabonát

— fejezte be a beszélgetést Táborosi elvtárs;

e- a. L «