Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-05 / 260. szám
1WM. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 alapszervezet — község TAGGYŰLÉS TISZ AINOK ÁN A tiszainokai Szabadság Tsz pártszervezete kedden délután tartotta a vezetőséget újjáválasztó taggyűlést. A községben csak egy alapszervezet működik, így a pártéleten, a termelés pártirányításán kívül számot kellett adni a tanácsi munka, a tömegszerve- zetek és a kulturális élet segítéséről is. A pártvezetőség jól oldotta meg feladatát. A beszámolót tizenöten készítették, s a munka során pártonkívüliek véleményét is meghallgatták: Három évvel ezelőtt az új pártvezetőség nehéz munkát kapott örökségül: Gazdaságilag gyenge szövetkezetét kellett a megújult gazdaságvezetéssel együtt talpraállítani. A fegyelem, a terméshozamok s a gazdák jövedelme a mélyponton volt. Most jó közepesesn gazdálkodnak, növekedett az állatállomány, a hozam és a közös vagyon; Helyreállt a bizalom, s az emberek szívvel- iélekkel dolgoznak a javak gyarapításáért; A kommunisták a nehezebb feladatokat kapták, az állattenyésztésben, traktoristaként kellett helytállniuk, foglalkozni, beszélgetni az emberekkel.- — Ellentét volt a volt tulajdonos és földnélküli parasztok között. A gazdasági eredmények és a politikai munka nyomán ma már megszűnt a i.gazduramozás”. A közös munka a mérce az emberek megítélésekor. Jó az összhang a szövetkezeti gazdák, a pártszervezet és a gazdaságvezetés között; A felszólalók elismerően szóltak a vezetőség erőfeszítéseiről. Látják a gazdasági fejlődést, de eredményeikkel elégedetlenek. — Megmondták: emelni kell a hozamokat. S könnyebb volt a búza termésátlagát hatról tíz mázsára emelni, mint most tizenkettőre-ti- zenháromra. A szőlő hozama megháromszorozódott Az idén harminc-harmincöt mázsa lesz holdanként. Ám ahhoz, hogy jövőre is jó termés legyen, a télen meg kell trágyázniuk a szőlőt; Határozatba foglalták, hogy javítani kell a jelenlegi alacsony daraértékesítési százalékon. A kapásoknál pedig növelni a tőszámot, hogy a termésátlag tovább emelkedjen. A hozzászólók az egyéni parasztokkal való kapcsolat javításáról is beszéltek; Egymás melletti táblákon a tsz 12, az egyéniek 5 mázsás búzaátlagot takarí- . tottak be holdanként. Közelebb kell hozni őket a szövetkezethez — mondották. Lépjenek be, itt köny- nyebben megélnek. A háztáji árutermelésről is szó esett. Sok a háztáji takarmány, de kevés hízót értékesítenek az állami vállalatnál. Kovács István párttitkár és a felszólalók is beszéltek az ifjúság közötti munkáról. A határozat szerint az új vezetőségnek jóval többet kell törődnie a KISZ szervezettel. A taggyűlés jó munkát végzett. Helyesen mérlegelte az eredményeket, önkritikusan szólt a hibákról és céltudatosan jelölte meg a feladatokat. Végül a taggyűlés titkos szavazással egyhangúlag választotta újjá a pártvezetőséget. — m. 1. — Szövetkezeti demokrácia a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink a dolgozó parasztság önkéntes, közös vállalkozásai. Itt minden tag gazda és tulajdonos, és joggal elvárja, hogy meghallgassák véleményét. A tagok a közgyűléseken, a választott igazgatóságban és a különböző bizottságokban érvényesíthetik jogaikat. Számos példa igazolja, • hogy érzékenyen reagálnak arra, ha valaki csorbítani akarja jogaikat, a szövetkezeti demokráciát. A szövetkezeti demokrácia azonban két oldalú. JoEgyetemi előkészítő tanfolyam A Szolnok megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya az egyetemek, főiskolák, felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamot szervez Szolnokon, Karcagon és Jászberényben minden olyan tárgyból, amelyre legalább tíz jelentkező lesz. A jelentkezéshez szükséges: a hallgató érettségi képesítő bizonyítványa és a munkahely ajánlása. Jelentkezni a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán lehet. A jelentkezéshez szükséges űrlapot a tanfolyamra járni akarók itt kapják meg. A tanfolyam november 20-a után kezdődik, s jelentkezni november 15-ig kell. A tanfolyam pontos helyéről és idejéről a hallgatók írásban értesítést kapnak. Az előkészítő tanfolyam nem díjmentes. Egy tantárgy esetében a hallgatónak 230, két tárgy esetében 450 forintot kell befizetnie a tanfolyam megkezdése előtt egy összegben. Új konzultációs központ Szolnokon A növekvő vízgazdálkodási feladatokat és a szakember hiányt figyelembe véve a kormány rendeletet adott ki felsőfokú technikumok szervezéséről. Ennek keretében Baján Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum kezdte meg működését. Hogy a levelező hallgatók tanulását megkönnyítsék, konzultációs központokat hoztak létre, többek között a megyeszékhelyen is. Az első konzultációkat október végén tartották meg. Az ország keleti feléből érkező hallgatókat a VÍZIG szakemberei oktatják és segítik tanulmányaik elvégzésében. A levelező oktatás időtartama három év. Befejezésével a hallgatók államvizsgát tesznek. MAI GYEREKEK — Pisti, nem lenne jobb. ha gyűjtés helyett inkább hizialási szerződést kötnénk a malackára? összeszorítja a száját s úgy nekiiramodik, hogy kocognom kell, míg utolérem; önkéntelenül is visszanézek. Az asszony fél testtel már az üzletben van, csak hátrafordított sötétkendős feje, meg hatalmas hátulja maradt kívül. Sanda képén mohó irigység, káröröm, leleplezés. Mikor megtorpanok, gyorsan eltűnik; — Ki ez a sötét anyó? Olyan, mint Jancsi és Juliska meséjében a boszorkány; — Nem is gondolja, mennyire eltalálta — enyhül meg egyszerre Irénke; — ö a Faluszája, Hírharangja, Pletykafészke, meg amit akar... A férje mindent megcsinál helyette, más dolga sincs, mint hogy egész délelőttön át a boltban trafikál. A kosarakból kinézi, ki mit főz, ki milyen nagy pénzzel fizet. Hallgatózik, susmog, kit kivel látott, ki melyik lányra mosolygott, ki rúgott be, hol hallatszott ki veszekedés az utcára... Délután megy temetésre. Mert mindegyiken ott van — siratóasszonynak. Tíz évre visszamenőleg tudja, ki. nem temettek el a legszebb ruhájában, kinek volt selyem, kinek meg papír a szemfedője, aranycirádás koporsója. Számontartja a menyasszonyi toalettet is. Elsorolja, melyiknek milyen drága kelméből volt az alsószoknyája... Bezzeg az nem híreszteli, hogy ő kivel... — Most az következne, hogy Bakainé kivel csalja meg az urát, ugye?... Látod, ml is ugyanazt csináljuk, mint. a vénasszonyok; Meglátunk valakit és már soroljuk is, lehetőleg a fonák tulajdonságait... Valahogy így jön ez faluhelyen; Mindig kirakatban van mindenki; Mindennap találkozunk, ha akarjuk, ha nem, értesülünk egymás viselt dolgairól. Megtudjuk, ki zördült össze a főnökével, kit csaptak be libavásárlásnál, kit hivattak be adóhátralék miatt a tanácshoz; — Igen, de miért ferdítenek mindent rosszra azem. berek? — vágott közbe Irénke. — Tudja, mivel kongatta tele a falut rólam is ez a vészharang? Röviden, ez volt az előzmény; Érettségi után átjött hozzánk a városból vendégségbe két osztálytársam. Egyik fiú. másik lány. Dunántúlra valók, s mielőtt végleg elváltunk, meghívtam őket. Ki tudja, mikor találkozunk még? Ebből azt károgta szét Bakainé a községben, hogy már bajban lehetek, mert meg is hálattuk nálunk a legényt. — Okos gyerek létedre hogy tudsz fennakadni ezen a rosszindulatú szóbeszéden? Egyik füleden be, a másikon ki. — Mit érek vele. ha túlteszem rajta magam?... Ha mások meg készpénznek veszik... Mint a Jóska any. ja is... „Ahá! — hát persze. A Jóska...” — gondolom magamban, de nem szólok: Hadd mondja ő. — Bakainé a Jóska anyjának a fejét is telebeszélte. hogy ilyen meg olyan erkölcstelen vagyok, mert... Azóta Jóska sem jön hozzánk. — Ki az a Jóska? — idét- lenkedem. — Ki lenne? — mosolyog rám kissé sajnálkozva írónké. — Agronómus a Zöldmező Tsz-ben... Miatta is... maradtam a faluban. — Csacsi vagy. Egy agronómus nem kisgyerek már, hogy az anyja az asztal lábához kösse. Értelmesebb annál, hogy felüljön a mendemondáknak. .. — Maga nem tudja elképzelni, mire képes Bakainé... Hiszen a sajat lányának akarja megfogni Jóskát. — De ha Jóska téged szeret... — Jóska. Jóska... Bentjárt a vállalatnál. Titokban. A személyzetist faggatta, hallott-e arról, hogy egy idegen fiú nálunk aludt? — Na és? tott neki a Kinevette. — A személyzetis?... Behívatott elbeszélgetésre; Nagyvonalúsko- dott, hogy ő fütyül az előítéletekre, de értsem meg, hiszen iskolázott lány vagyok: „Alkalmazkodni kell a falu erkölcséhez!”... Hiába mondtam el a színigazat, 6 csak fújta a magáét Meg hogy nevetséges az Mit mondha- személyzetis? egész, de „alkalmazkodni kell a környezetünkhöz”! Azt hittem, ezzel vége az ügynek. Tegnap az igazgatóval találkozom a folyosón. Mosolyogva fenyeget az uj javai: „Kövéredsz, Irénke. Csak nem t e k- n ő r e hízol?” Csoda, ha ma reggel a saját anyám vett elő restelkedve: „Nézz a szemembe, kislányom. Mi volt közte- tek?” — És most mi a szándékod? Érdemes ezen egy pillanatig is elkeseredni? — Dehogy búsulok... Maga az apukám lehetne... Majdnem — mosolygott bo- csánatkérően a kislány, miután gyorsan belém karolt. — Most így, karonfogva an- dalgunk vissza, meg megint vissza a bolt előtt... Mindjárt félegy, beér a vonat. Apukáit itt várjuk meg a főutcán. örülni fog magának. Régen emlegeti... Hirtelen, minden átmenet nélkül feltűnően felnevetett Irénke. Szinte rikoltva tüntetett velem; — Hihihi! De édes pofa maga — hahotázott tovább és titokban jól megszorította a karomat. — Nálunk alszik, ugye? Bakainé épp akkor hőkölt vissza elképedve az ajtóból. Még a szája is nyitva maradt, Tóth István gokkal és kötelezettségekkel jár. A választott vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk a tagok jogait, s a tagok kötelessége, hogy az álltaluk hozott határozatok végrehajtásából, a közös munkából legjobb tudásuk szerint vegyék ki részüket. A napokban a hatezer holdas tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben jártunk, s a szövetkezeti demokrácia érvényesülése iránt érdeklődtünk. Nehéz ennek a szövetkezetnek a helyzete. — Rosszak a talajadottságai, s szinte minden évben árvíz és egyéb elemi kár sújtja. Az idén kétezer holdjuk került víz alá. Ilyen szövetkezetben különösen nem lehet a tagokat „felülről” kezelni, véleményűiket, tanácsikát nélkülözni. De nem is vezetnek a tagok nélkül. Az igazgatóságban ott vannak az egyszerű szövetkezeti gazdák hallatják hangjukat, nem bólongató Jánosok. Az igazgatóság két hetenként ülésezik. Napirendjét az aktuális, időszaki tennivalóknak megfelelően, negyedévre dolgozták ki. Értékelték a féléves tervteljesítést, s intézkedtek az árbevételi kiesések pótlására. Kijelölték az őszi — tavaszi növények tábláit, határozatot hoztak a trágya kihordásáról, a téli takarmány biztosításáról. S közben újból vizsgálták a pénzügyi helyzetet és abban a tudatban készülnek a zárszámadásra, hogy a súlyos károk ellenére elérik a tervezett jövedelmet. Okos, megfontolt javaslatok hangzanak el a vezetőség ülésein. Juhász János párttitkár javaslata alapján az idén nem vetettek búzát az árterületre. Növelni akarják az átlagtermést, jobb földbe és gondosabb munkával vetették el a kalászosokat. — „Meglesz a tervezett munkaegység értéke — mondta Tóth József és Vámos János — de csak akkor, ha mindent betakarítunk és vigyáznunk kell, hogy ne legyen veszteségünk.” S a szakvezetők a tagokkal összefogva ügyelnek arra, hogy ne leaven veszteség a betakarításban. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb fóruma. Itt kell dönteni a legalapvetőbb termelési, jövedelemelosztási és a gazdákat érintő egyéb kérdéseikről. Tisza- roiffom évenként hat közgyűlést tartanak. Az érdeklődésre jellemző, hogy ezek mindig határozatképesek, a községi kultúrotthonban tartják, hogy minél többen részt vegyenek. A közgyűlésen élénk a vita. Nem csupán a személyes sérelmeiket mondják él az emberek, hozzászólnak a tervezéshez és a közösséget érintő kérdésekhez is: A márciusi közgyűlésen kifogásolták, hogy alacsony — 19.7 százalék — a hizlaldában a takarmányértékesítés. Határozat született, hogy legalább a 21 százalékot kell elérni, s a főállattenyésztő ügyeljen a a takarmányszabvány betartására. Év vége közeleg, a gyakorlat igazolja, hogy végrehajtották ezt a határozatot. Ugyanakkor a közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy gondoskodjon újabb szakemberek munkábaállí- tásáról. A régi három mellé újabb négy szakembert — üzemgazdászt, állattenyésztőt és két üzemegység agronómust vettek fel, A közgyűlés figyelmeztetett is: az igazgatóság magasabb követelményt támasszon a szakemberek elé. — Jogos igény ez. A felszólalók sürgették a pénzgazdálkodás, a munka- fegyelem és a vagyonvédelem megszilárdítását. Tavaly túllépték a munkaegységfelhasználást, az idén nem engedték meg a hígítást. Bírálták a házi szarkákat és azokat, akiket csak a háztáji érdekel. Sürgették az öntözött terület bő- vitését. A nyáron 408 hold helyett 700 hold kapott a tsz-ben mesterséges csapadékot. A júniusi közgyűlésen a tagok javaslatára nagyobb gondot fordítottak a nyugdíjasok, családtagok foglalkoztatására. — Figyelembe vették elképzeléseiket: hogy mivel -pótolják a kieséseket; A két közgyűlés közötti időszakban a szövetkezeti demokráciának fontos fórumai az üzemegység értekezletek; Ezeket havonként megtartják. A tagok nem titkolják, hogy bíznak a vezetőségben, s ösztönzik is azt: „jövőre még jobban termeljünk”! Az idén az árvizes területen osztották ki a háztáji földeket. A víz nehezen vonult le és későn tüdták elvetni a kukoricát. Szabó János fogatos javaslata alapján úgy döntöttek, hogy jövőre fele-fele arányban osztják ki a háztáji földet a védett és az árvizes területeken. Működik az ellenörzö- és a fegyelmi bizottság is Szerencsére az utóbbinak nem sok dolga akad. Az ellenőrző bizottságnak annál több. Gyakran tart vizsgálatot és észrevételeiről feljegyzéseket készít a vezetőségnek. Javaslatukra a nádtetős épületekre villámhárítót szereltek, megmentették a beázott szénakazlat, leváltották az ittas fogatost és megbüntették a házi szarkákat, s rendezték a baromfitenyésztők munkaegység sérelmét; Az igazgatóság panasznapot is tart. Molnár Sándor elnök a sérelmeket füzetbe jegyzi, s ha jogos, intézkedik azok rendezéséről. A panasznapokon is számtalan közéredkű bejelentést tesznek; A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben jó a vezetők, az igazgatóság, a pártszervezet közötti összhang. Fegyelmet tartanak, hallgat“ nak a tagok véleményére: A szövetkezeti demokrácia érvényesítése egyre jobban viszi előre a rossz adottságú tsz fejlődését. Máthé László
