Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK mmm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 259. szám. Ára 50 fillér 1964. november 4„ szerda. '------------------------------------------------------------------------^ Az emlékek „rejtett“ tartaléka A megyeszékhely “ Szolnok, 1944. november első hetében élte a felszabadulás el­ső napjait, s ezekben a napokban a megyét járva mind gyakrab­ban találkozhatunk a húsz év előtti emlékek­kel. A felszabadulás 20. évfordulójára ké­szülődő s azt megün- neplő községekben, vá­rosokban, előkeresik, rendezik az utókor számára hozzáférhető­vé és világossá teszik, a nagy napok emlékeit. Érdemes közülük ki­emelni azt, ami egy­aránt jelentkezik Szol­nokon és Karcagon, a Kunságban éppúgy — mint a Jászságban, s szerte az egész ország­ban. Nincs olyan község, vagy Város, amelynek korábbi vezetői és az akkori közélet emberei ne őriznék a kezdemé- nyezni-tudás kincses- támyi emlékét; Szinte hősi éposz ke­rekedik arról még ma is, hogyan állították helyre néhány nap alatt a szolnoki ideig­lenes áramszolgáltatást, hogyan indult el Pest­re az első vonat, ho­gyan szervezték meg a közellátást — orvosi segélynyújtást... Mind­ezt jóformán anyagi eszközök, igazgatási és intézkedési apparátus nélkül. Az azóta eltelt év kialakította új állam- rendünket, amelynek lehetőségei nagyobbak a helyi kezdeményezés számára — mint bár­mikor korábban voltak; Nem arról van tehát szó, hogy csináljunk valami olyasmit, amit a felszabadulás első napjaiban; Az abbeli kezdeményezések fölött jórészt elszáguldott az idő. Némelyiknek a di­csőség babérkoszorúja jár, némelyiknek ked­ves elismerés. A fris­sességben, a kezdemé- nyeznitudás bátorságá­ban az ötletes, a töme­gekre minden fontos lépésében számító és építő szellem tekinte­tében ma is van tanul- nivalónk 1944. első sza­bad városaitól, közsé­geitől; V __________________ M ert sajnos éppen az önálló kezdeménye­zőkészség és frisseség szerepel néha helyi ve­zetésünk „hiánycikklis­táján”; Természetesen általánosítani itt sem szabad: az okok igen különbözőek lehetnek. Legtöbb járásunk, vagy éppen városunk az el­múlt húsz év alatt olyan arányé fejlődé­sen ment át, amelyről azokban az őszi napok­ban álmodni sem lehe­tett; S ehhez rengeteg energia kellett. De a közéleti célokra elhasz­nált energiának is megvan az a sajátsága, hogy nem vész el, sőt, — újra és újra terme­lődik; Találkozhattunk már azzal a jelenséggel, hogy a lakosság több ötletet és segítségnyúj­tást ajánl fel közössé­gének, mint amennyit a helyi hivatalos kere­tek közt gyümölcsöztet- ni tudnak; És a nép­front bizottságok, a tö- fnegszerveáetek vágj' egyszerűen levélíró ál­lampolgárok mennyi mindent javasolnak, amiből ha nem is szen­záció, azonban helyi — és tisztességes, alapos — eredmény lehetne. De akadoznak he­lyenként a vállalkozó­kedv kerekei, mivel gyakran kerül közéjük homok a hivatali kénye­lem nyugalmának „szemcséiből”. A „vár­juk meg, mit monda­nak mások, ne éppen mi akarjunk okosak lenni” alaptalan óva­toskodásból, vagy: „hát­ha baj lesz belőle” fé­léi méből; De a „homok” itt-ott megcsikordul a kere­kek között s eloszlik a bátortalanság. C egítsen az eltaka­J rításhoz — az em­lékek „rejtett” tartalé­ka is, amely figyel­meztet: m- ínyi önálló kezdeményezni tudás, mennyi ítélőképesség és eredményre törekvés rejlik dolgozó népünk­ben városon, falun, ta­nyán. És ezt oktalan pazarlás lenne parla­gon hagyni; Vegyük elő hát bát­rabban a „rejtett” tar­talékot... B. _____________J E mlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra Megyénk városaiban, községeiben a napokban megkezdődnek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 4?. évfordulójának tiszteletére rendezett ün­nepségek.­Kunhegyesen 4-én este 1 órakor a járási művelődési házban az ünnepi nagy­gyűlésen emlékbeszédet mond Gyűjtő Imre, a járá­si pártbizottság titkára. Utána kultúrműsor. 7-én délelőtt 9 órakor a párt-, állami- és tömegszerveze­tek vezetői helyezik el ko­szorúikat a szovjet hősök emlékművénél. Beszédet mond Vajda Ferenc, a köz­ségi tanács vb-elnöke. Kunhegyesen és a járás több községében — Abád- szalókon, Kunmadarason kenderesen — szovjet ka­tonai alakulatok képvise­lőit látnak vendégül. A Középtiszai Állami Gazda­ság Bánhalmán november 7-én egésznapos sportmű­sort szervez, közösen r MÉDOSZ-szal és az Álla­mi Gazdaságok Szoln^- megyei Igazgatóságával. Sorra megvalósítják a terveket m Susmus Főnők, viharban Érdemes volt eljönni m Jogi tanácsadó ALMABŐSÉG FEGVVERNEKEN A koraősz napfényes he­tei beérlelték az almát is, A piroshéjú Jonathán, a sárgabőrű Húsvéti-rozma­ring — egy egész telepre való — már a ládákban virít. A válogatóasztal fölé kendők, svájci sapkák hosszú sora hajlik, szorgos kezek exportra, belföldi piacokra szortírozzák a fegyvemeki kertek ízletes gyümölcsét. Nem számítottunk rá A beszélgetést tallózgatás előzte meg. A szövetkezet szakemberei kimutatások közt keresgéltek; — Rekordtermést taka­rítottunk be 62 holdról — Emelkedett nyilatkozik a Kossuth el­nöke — de, hogy az ered­mény értéket nyerjen ösz- sze kell hasonlítani a ta­valyi évvel. 1963-ban 52, a2 idén pedig 102 vagon al­mánk termett. Az előző években a ve­zetőség nem sokat törődött a kertészettel. A tagság egy belterjes, jól fizető üzemág bevételétől esett el rend­szeresen; Az Ősszel aztán „kézbevettük” aZ ügyet Ilyen eredményre azonban mégsem számítottunk; Válogatók, vezetők, zetorosok az átlagkereset Ötmillió forinton felüli nyereség A műszaki fejlesztés és a szocialista munkaverseny eredményei a baromfifeldolgozóban Néhány évvel ezelőtt a törökszentmiklósi baromfi­feldolgozóban megkezdték a gyártás tchnológiájának tökéletesítését, A műszaki fejlesztés eredményeképpen a futószalagokon 600 dara­bos óránkénti teljesítményt értek el. Ez akkoriban nagy eredménynek számí­tott, de a bel- és külkeres­kedelem egyre növekvő igé­nyei hamarosan követelték az előrelépést. A műszaki fejlesztés új programja: a pályák ter­melékenységét, a gépek he­lyes1 beállításával, a tech­nológia korszerűsítésével, egyszóval a műszaki fej­lesztés útján meg kell két­szerezni. Erre vonatkozóan kidolgozták a terveket, el­készítették az új műveleti utasítást, amelyre jellemző, hogy az élő baromfi áruvá való feldolgozását nem ke­vesebb, mint 270 oldalon írja le, a gyártás ideje pedig mindössze csak 20 perc. A siker végső soron azon múlott, hogy az új techno­lógiát milyen gyorsan, mi­lyen jól sajátítják ei és tartják be az emberek. Ezért a munkaverseny vállalások is, az újért való küzdelem jegyében születtek. A for­ma is gazdagodott, hiszen most már nem az egyéni, vagy brigádküzdelem jel­lemezte a versenyt. ha­nem az, hogy nagyobb kol­lektívák, üzemrészek, pá­lyák munkásai vetélkedtek egymással. A gyár termelése egyre növekedett, a munkások 1962. évi 800—900 forintos havi átlagkeresete 1964-ben már 1500 forintra futott fel. Tavaly elnyerték a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és az. él­üzem címet. Az 1963 évi 4.5 millió forint vállalati nyereséggel szemben az idén szeptember végére már 5 millió forintot értek el. A szocialista munkaver­senyben születtek meg azok a brigádok — szám- szerint nyolc —, amelyek a szocialista címért tettek vállalásokat. A műszaki fejlesztésbe vetett hit, az érte való akkori küzdelem gyümölcse beérett. És ezt nemcsak a vállalat ered­ményeivel lehet példázni, hanem mással is. A TMK lakatosai számtalan újítás­sal kísérleteznek, a karban­tartás mellett egy-egy rész­folyamat tökéletesítésére is gondolnak, de akik a pá­lyák mentén állnak, azokra is átragadt az újat akaró ember szemlélete. Erről ta­núskodnak az ügyes, saját maguk elképezlte és ké­szítette kéziszerszámok is. F. P. Magyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Kádár János elvtárs vezetésével ma­gyar párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordu­lójának ünnepségeire, (MTI) !\épi ellenőrök az őszi csúcsforgalom lebonyolításáról, a szállítás jobb megszervezéséről A népi ellenőrök július közepe óta figyelemmel kí­sérik a második félév szál­lítási feladatainak megol­dását. Számbaveszik, hogy milyen hibák akadályoz­zák, nehezítik az őszi szál­lítási csúcsforgalom minél zavartalanabb lebonyolítá­sát, s tapasztalataikról „menetközben” tájékoztat­ják az illetékeseket, egy­szersmind javaslatot is tesznek a felszínre került hibák kijavítására. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságnál elmond­ták az MTI munkatársá­nak, hogy az első három hónap mérlege szerint sok még a kiaknázatlan lehetőség a népgazdaság életének ezen a fontos területén, így például jóllehet a vas­út a tervezettnél 1,3 millió tonnával több árut szállí­tott a harmadik negyedév­ben, a vállalatok többségé­nél mégis jelentősen növe­kedett a kocsitartózkodás ideje. A Diósgyőri Lenin Kohászati’ Művekben átla­gosan 46, az Özdi Kohá­szati Művekben pedig 42 óra telik el egy-egy teher­kocsi érkezése és távozása között. A különböző vál­lalatok összesen 143.5 mil­lió forint büntetést fizettek a gyors rakodásra. Máskor az tetézi gondjaikat, hogy az előre jelzett időpontot a MÁV többször megváltoz­az év első nyolc hónapjá­ban a MÁV-nak, mert megszegték a vasúti kocsik állásidejére vonatkozó rendelkezéseket. Ez az ösz- szeg több mint tízmillió forinttal nagyobb, mint ta­valy volt az év hasonló időszakában; Ugyanakkor azonban sok helyütt szóvá tették, hogy a MÁV sokszor ké­sőn jelzi a szállíttatóknak a vasúti kocsik érkezését. Gyakran olyan rövid az idő az értesítés és az érke­zés között, hogy tatja, sok esetben 5—6 órás késéssel futnak be a vago­nok, A válogatótelepen sokan dolgoztak. Mióta hetenként készpénzben fizet a tsz; megnövekedett a munkás­létszám; — A törzsgárdára lehet legjobban számítani — így véli Mester János brigád- vezető — á 35 fős „gyü­mölcsös” brigád, mind á nappali szedésnél, mind aa éjszakai vagon berakások­nál egyaránt megállta a helyét. Jól dolgoznak a családtagok, kertésztanülók és az alkalmazottak iá Nehézséget okozott az esős idő. — A szedés dere­kán kapott el bennünket — keseregtek az emberek — de dolgoztunk akkor is. A vontatósok is helytáll­tak. Hogy kevesebb rako­dót kelljen foglalkoztatni, maguk is végezték ezt a munkát. Pedig sokszor ten­gelyig érő sárral együtt birkóztak a géppel; Mindezt a három mün- kacsapatvezető mondotta el; Losonczy József, Sz. Nagy József és Miklósi Kálmán most már elége­detten sóhajtanak fel.­— A kedvezőtlen idő el­lenére betakarítottuk az al­mát. Sokszor igen nehéz volt 200 embernek azt. mondani; emberek ha esik, ha fúj, szedni kell. Losonczy Jóska bácsi még a szabadságra hazajön katonafiát is befogta; Mikor alszol elnök? Különös aggodalom is el­hangzott. Mester János brigádvezető az elnök ma­gatartását kifogásolta: — Volt úgy ~ nem is egyszer —, hogy éjszaka körülnéztem a válogatóte­lepen és a kertben. Az el­ső ember, akivel mindig összetalálkoztam az elnök volt. Ez mind gyakrabban előfordult, aztán karikás szemei kezdtek gyanússá válni. A munkacsapatveze­tők és én felváltva könyö­rögtünk neki: — Ugyan Pista, menj aludni, így ki­dőlsz a sorból; Utóbb, amikor láttuk, hogy alig áll a lábáh, egy éjszaka hazazavartuk. Mos­tanában azért már ő is nyugodtabban alszik; Bizony nyugodtabban. A könyvelésnél hárommillió forintot mutattak ki alma- bevételből. Tavaly négy vagonnal, az idén öttel ex­portáltak. A közös aggodalom, és a brigádok jó munkája meg­hozta gyümölcsét. S, hogy a következő években még több teremjen, nemsokára megkezdik a 70 hold új gyümölcsös telepítését. q vállalatok nem ^udnak felkészülni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom