Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

Világ proletárjai egyesüljetek/ SZOLNAK MEBYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XY. árfolyam, 277. szám. Ára 50 fillér 1964. nor. 26* csütörtök. Áz ábécé kezdetén Emlékezzünk csak viga­sza saját gyermekko­runkra. Milyen nehezen sikerült az i, az u, az r és sorban a többi betű ké­pének kialakítása. Hát még amikor össze kellett olvasni az egyes betűket S ami nehéz a hallhatat- lamul fogékony és friss gyermeki agynak, száz­szorosán nehezebb a munkában megfáradt 40— 50 éveseknek. Tanul az ország; Me­gyénkben is tízezrek végzik az egyetemet, a gimnáziumot, az általá­nos iskolát Köztük olya­nok is, akik most. ismer­kednek a betűvel, vagy most újítják fel halvány emlékképeiketi — Ezek azonban nincsenek sokan; Pedig a népszámlálási statisztika és az azóta végzett felmérések mind bizonyítják, hogy többen vannak az írással-olva- sással meg nem birkózók, mint ahogy azt gondol­nánk; S vajon mi van azokkal, akik elvégeztek annak idején négy-öt ele­mi iskolát tanyán, rossz körülmények között, úgy disznóőrzés és libapász- torkodás közepette? So­kan vannak ilyenek, kü­lönösen a tanyavilágban; S hogy az ilyen tudás mennyit ér, kiderül az ismeretterjesztő előadá­soknál, mikor még a leg­egyszerűbb alapfogalmak megértésével is bajok vannak; Miért éppen ezeknél a legnehezebb eredményt elérni, miért éppen őket lehet a legkevésbé a be­tű, az írott szó szereteté- re szoktatni? A megye- szerte működő akcióbi­zottságok a megmondha­tói, hogy milyen nehéz ezeknek az embereknek a meggyőzése. Sok közöt­tük az idős, ami a dol­gok természeténél fogva érthető; Azután — néz­zünk csak szembe őszin­tén a ténnyel — sok kö­zöttük a cigány és egye­lőre még egyáltalán nem könnyű feladat ezt a ré­teget betűvetésre kapat- ni. De a fiatalok közül is sokan azért nem tanul­nak, mert szégyenük tu­datlanságukat. A szégyenérzet a leg­főbb akadály. Alapjában véve fonák dolog, hi­szen jóval szégyentelje­sebb dolog az, ha vala­ki nem tud írni, mintha idős fővel iskolába jár. Ezt a szemléletet í.iegvál­loztatai azonban nem könnyű; Rendkívül sok türelmet, még több *a- pintatot igényel. Mégis értünk el szép eredmé­nyeket. Az idén Nagy­körűn harminchat, Jász- ladányon harminc fővel indult meg alapismereti I—Il-es tanfolyam. Fo­lyik a beiskolázás a tö­rökszentmiklósi járás és város területén. Tavaly például Tiszaföldváron és Túrkevém tanítottak meg néhány embert a közép- iskolás diákok társadalmi munkában az alapismere­tekre; i A pozitív eredmények azonban nem mindenütt jellemzők. Szolnokon, a Délibáb úti iskola körze­tében körülbelül harminc alapismeretre szoruló fel­nőttet írtak össze, és a legnagyobb agitáció mel­lett is ennek csak tdzed- részét tudták beiskolázni, A beiskolázás folyama­tát meg kell gyorsítani; Ez azonban nagy erőfe­szítést kiván meg a köz­ségekben és városokban alakult bizottságoktól, — amelyek ezzel a kérdés­sel foglalkoznak. A kér­désnek nemcsak kulturá­lis, hanem gazdasági ol­dala is sürget bennün­ket. Akinek problémái vannak azzal, hogyan ismerjen fel első látás­ra egy szőképet, annak egyszerűen nem adha­tunk mondjuk traktoros szakkönyvet a kezébe. S az új agrotechnikai mód­szereket is csak azoknak ismertethetjük, akiknek az olvasás és a fontosabb dolgok írásban való le­jegyzése nem jelent kü­lön szellemi erőfeszítést. Ez olyan, mint a kétszer­kettő; Az elhúzódott mezőgaz­dasági munkák miatt a megye jórészében, még csak most indul a tanfo­lyamok szervezése. És ha előre akarunk lépni, ak­kor mind a felmérés, mind a beiskolázás te­rületén a tavalyinál na­gyobb aktivitást kell ki­■ fejteni; Ne legyen olyan negyvenöt év alatti férfi vagy nő a megyében, akinek a legelemibb is­kolai alapfogalmakkal is problémái vannak; — Ez sikerünk záloga a tudat fejlesztésében, a mezőgaz­dasági kultúra emelésé­ben. Az akcióbizottságok ebben a szellemben dol­gozzanak; — ht — Komócsin Zoltán elutazott a Belga Kommunista Párt kongresszusára Komócsin Zoltán, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságá­nak tagja szerdán Brüsz- szelbe utazott, a Belga Kommunista Párt novem­ber 28-án kezdődő XV. kongresszusára. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság tátikára, Termelőszövetkezeti tanterem Törökszentmiklóson Meg is lehetne fordítani: tanterem termelőszövet­kezet. Tulajdoniképpen az egész Aranykalász közős gaz­daság egy igazi nagy iskola kombinát. Már külsőleg if. ezt jelzi valami Az ország egyetlen kollektív mező­gazdasági üzeme, ahol a szokásos irodai szobákon kí­vül még van egy tanterem és egy tanári szoba; Íj Bizalomra bizalom és lelkes munka a válasz Hl 237 ezer forint értékű gyógyszer || Halálmars Hl Becsapni nem lehet il Hegyven éves a Mongol Népköztársaság A tanteremben huszon­nyolc fiú és leány várja csendben, hogy Novotni Mi­hály kit szólít feL Mészá­ros Ilonára esik a válasz­tás. A kislány — kitűnő rendű tanuló — már kezdi Is. — A csonthéjasok korona kialakítása úgy történik... Folyékony, szakmai kis­előadás. A többiek is szót kémek. Mára jól felké­szült a gyümölcstermesztő H/A osztály. Valamennyien kertész szakmunkások lesz­nek. Mindezt egyszerű do­log így kijelenteni, pedig mennyi minden történt, mire ez I a szép gondolat termőre ért A gondolat — vagy akkor Btég csak álom — a bosszú nyurga agrármérnök elnök. Lakatos László fejében szü­letett meg. A szövetkezet ugyanis me­rész gyümölcstelepítésbe kezdett. Ötszáz holdon ter­mesztenek gyümölcsöt a belga Haág és a francia Bouche módszer szerint. Az élenjáró két nyugati kerté­szeti technikával nagy si­kerre számíthatnak; De csak egy módon. Ha min­den munkálatát szakava­tott emberek végzik. Fel­mérték: száztíz kertészre van szükségük. De náluk csak öt van. Még százöt kertész szerződtetésére ku­tassák fel az egész orszá­got? Az ennél ie nehezebb utat választották: ők tanít­tatják a leendő kertészeket; Nehéz gépek őszi hajrája Végzik a mélyszántást. Ez a talaj előkészítése tél­re és vetőágy a tavasziak alá. Az őszi mimikák utol­só nagy dandárjában a gépeké, traktoristáké a szó. Meeéhóh | — Traktoristáink éjjel­nappali műszakban dolgoz­nak — nyilatkozott Csótó István, a Táncsics Tsz el­nöke. — Napi teljesítmé­nyűk 120—130 hold. Hu­szonnyolc lánctalpas trak­tort állítottunk az ősei mélyszántásra. Eddig 600 holdat forgattak meg. Nem feledkeztünk meg a trak­torosaink munkakörülmé­nyeiről sem. A komolyabb hideg beálltával védőitalt biztosítunk nékik. ÚjsiCM | — A tervezett 2891 hold­ból 2121 holdat már fel­szántottunk. A jövő héten befejezzük a kukoricaszár hordását és nyolc MTZ-t szántani küldünk — mond­ta Bártyai János agronó- mus. — Hat Sz 100-asunk és DT-énk dolgozik kettős műszakban. Egyik legjob­ban dolgozó traktorospá- runk Vathal László és Földi István, akik eddig 1400 holdat szántottak fel. Már jóelőre gondoltunk az elkövetkezendő hideg na­plókra, minden traktoristát meleg, vattázott munkaru­hával láttunk el. Török­azentmiklós — Nálunk az Alkotmány­ban még 1000 hold a szán- tanivaló — jelentkezett a tsz egyik vezetője — egy napi teljesítményre 80—90 holdat számolunk. Négy MTZ-énk nyújtott, négy lánctalpasunk pedig kettős műszakban dolgozik. Sür­getjük a kukoricaszár le- takarítását, hogy újabb szabad területeket nyer­jünk. Ennek érdekében még éjszaka is végezzük a szállításokat. I Kendere» — Egy hete szántunk — informáltak bennünket — tíz gép dolgozik kettős mű­szakiban. Lód! János és Kim András mindössze 5 napja hagyták abba a szállítást MTZ gépeikkel, már 60 hold felszántott te­rület írható a javukra. Szö­vetkezetünkben, a Vörös Csepelben 454 hold vár fel­szántásra. | Tószeg | Mintegy húsznapi munka a kerületünikbe tartozó 3000 hold feüszántása — mon­dotta Szí ráki András, a gépállomás igazgatója. — Négy termelőszövetkeze­tünkben 24 gép dolgozik, ebből 14 kettős műszakban. A meghibásodásokat, üzem­zavarokat rövid időn belül a helyszínre érkező mű­helykocsink javítja. Jó eredményt értek el a Dózsában dolgozó Bakos brigád tagjai. Az elmúlt dekádban 300 holdat szán­tottak fed. ök is hozzájá­rultak ahhoz, hogy napi átlagunk mintegy 150—160 hold — fejezte be nyilat­kozatát az igazgató. — W — Tervrajz helyett modell Könnyítik a vegyipari beruházásokat A nehézipari miniszter utasítást adott ki a vegy­ipari beruházások és fel­újítások rendjéről. Az uta­sítás célja, hogy megköny- nyítse, gazdaságosabbá te­gye a gyorsított ütemű fej­lesztésre kijelölt vegyipar nagyszabású beruházásait és elősegítse a régi üzemek korszerűsítését. A rendelkezés szerint az új állóeszközök — üzem­épületek, ipari berendezé­sek, gépek, stb. — után be­fizetett értékcsökkenési já rulékot az első évben a régi állóeszközök korszerű­sítésére kell fordítani. így például a Tiszai Vegyi­kombinát most elkészült nitrogén műtrágyagyára után a jövőre már kötele­zően fizetendő értékcsök­kenési járulékot, amelyre magának a vadonatúj üzemnek még nem lesz szüksége, hiszen nem lesz felújítási szükséglete, régi üzemek felújítására fordít­hatják. Erre használják fel a többi új létesítmény első esztendei értékcsökkenés járulékát is. Ez nagymér­tékben elősegíti a vegyipar rekonstrukció j át. Az új rendelkezés törvé­nyesíti és egyes esetekben kötelezően bevezeti a mo-, deli-tervezést, amely ed­dig kísérleti jellegű és szórványos volt, Az első eresztés az idén már végzett. A Törökßzent- miklóson tanuló és I a gyümölcs• termesztés Mekkájában a Nyírségben vizsgázó ker­tészek most két és félezer forintokat keresnek az Aranykalászban. A kerté­szeti Iskolának (amely ■ jászberényi anyaintézethej tartozik ugyan, de a szövet­kezetből került ki az egész tantestület és a hallgatóság) jelenleg két osztálya mű­ködik. Egy második és egy harmadik évfolyamú; Most a szomszédos, szin­tén gyümölcsös fegyvernek! Vörös Csillag és Kossuth szövetkezetei is náluk ta­níttatják kertészeiket. Pil­lanatnyilag ötvennégy fiú, lány sajátítja el három éven át a szakmát. Ahogy mond­ják, a szövetkezet több mint háromezer forintot ál­doz egy-egy kertész szak­májáért: — Nagyon szép, hogy ennyire szívén viseli a fia­lt* ügyét a szövetkezet De mi vaxs. a felnőttekkel? Azok is járnak szakmun­kásképző tanfolyamra? — faggatom az elnököt. — Nem. — Nem? Miért? — Mert már elvégezték; Az Aranykalász harminc- három ember kezébe adott traktoros jogosítványt. Har­minckét gazda a növény­termesztő szakmunkás bi­zonyítványt szerezte meg Harmdncketten öntöző-, ti- zenketten állattenyésztő szakmunkások lettek. Min­dent összevetve, száznyolc­van olyan ember dolgozik az Aranykalászban, akik­nek egyetemi, technikumi; vagy szakmunkás képzett­ségük van. S valameny- nyiüknek megadják a 10 százalékos szakmunkás többletbért: Nagyon szép ez. Hát még ami ezután következik: A szövetkezet öntözésre ren­dezi be területét Kiszámí­tották, százharminc öntöző szakmunkásra is gzükséguk lesz. Jövőre megszervezik az első öntöző osztályt het­ven hallgatóval. És még va­lami. A tanyai parasztem­berek gyerekeinek szakmai taníttatására I kollégiumot tervez a közös gazdaság. Ez még egyelőre terv; De az már valósát, hogy ná­luk meghatározott munka­köröket csak szakképzett emberek tölthetik be. öt év múlva pedig — és ez tel­jesen reális számítás — minden munkafolyamától szakemberek végeznek ná­luk. Vagyis öt év múlva lesz Magyarországon egy szocialista mezőgazdasági üzem, ahol tanult emberek termelnek, művelt paraszt- emberek élnek egy szocia­lista közösségben. Vajon mikor talál köve­tőkre? B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom