Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. november ML Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sítésében és a jobb munka­szervezéssel elérhető ter­melékenység-növelésben lát­juk — hangsúlyozta. Az építési feladatok közül — teknitettel nagy tömegére és koncentrálhatóságára — elsősorban a lakásépítés terén kell nagy erőfeszíté­seket tennünk a technikai színvonal emeléséért. Is­meretes. hogy több nagy- kapacitású házépítő kom­binátot vásárolunk, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a következő tervidőszak elején az állami lakásépí­tés 30 százalékát már e kombinátok segítségével bo­nyolítsuk le, biztosítva egy­úttal a további évek jelen­tős lakásépítési programjá­nak korszerű ipari bázisát. — Erőfeszítéseket te­szünk az ipari és mezőgaz­dasági építkezések korsze­rűsítésére is. E téren szin­tén biztosítani kívánjuk a tömeges gyártás feltételeit, így a szerkezetek tipizálá­sát, hogy lehetővé váljék az azonos szerkezeti ele­mek felhasználása különfé­le rendeltetésű épületeknél. — Felsorolt céljaink meg­valósítására bővítjük építő­iparunk gépparkját, foko­zatosan kiépítjük a válla­latok vertikalitását, megte­remtjük a korszerű terme­lésszervezési módszerek al­kalmazásának feltételeit, s minden lehetséges mód­szert és eszközt igénybe­veszünk, hogy megszilár­dítsuk a technológiai és munkafegyelmet, — valóra váltsuk az építkezések üte­mességét, gyorsítását. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslat, valamint ennek tervbe vett végre­hajtása, a párthatározat célkitűzéseinek sikeres tel­jesítését hivatott elősegí­teni. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátá­masztja valamennyi terü­letrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, min­den építésügyi dolgozó tö­rekvését, hogy munkájá­val minél eredményeseb­ben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő tár­sadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradal­mi munkás-paraszt kor­mány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogad­ja el. (Taps.) Ezután megkezdődött a vita a törvényjavaslatról. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Az országgyűlés az épí­tésügyről szóló törvényja­vaslatot a Kovács Pál kép­viselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Losonczi Pál beszéde Az országgyűlés megkezd­te a vízügyről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi mi­niszter terjesztette élői — Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársak! — Gazdasági életünk fej­lődése, a lakosság anyagi és kulturális helyezetének javulása jelentősen megnö­velte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosít­ható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszo- nvaink eléggé szélsősége­sek. A Duna völgyének egész térségében országunk és főként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtlenebbül ellá­tott terület Növeli nehéz­ségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 száza­léka a szomszédos orszá­gok területéről többnyire szennyezetten érkezik hoz­zánk. A folyókból és ke­vés állóvízből származó vízkészletünk időszaki ala­kulása nincs összhangban az egyes időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy felszíni vízkészletünk jú­liusban és augusztusban a legkisebb, éppen akkor, amikor a mezőgazdaság ön­tözővíz- és az ipar hűtővíz- igénye, valamint a lakosság vízfogyasztása a legna­gyobb. Vízellátási helyze­tünket nem enyhíti az sem, hogy a felszín alatti kis vízkészlet helyenként ki­elégíti a helyi szükségletet. — Vízkészletünk korlá­tozottsága, az igények nö­vekedése céltudatos, terv­szerű vízgazdálkodási mun­kát követel. A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összehangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően: — A hasznosítható víz­készlet, figyelembevéve az igényeket, tervszerűen és gazdaságosan kell felhasz­nálni, — meg kell védeni vízkészletünket és előre­látó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható vízvagyon növelésére; — A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedés­ben, az energiatermelésben és a lakosság vízfogyasztá­sa tev-'-n egyaránt megnöve­kedett. A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás — a belvíz- rendezés, az árvízvédelem és az öntözés — régi ha­gyományokra tekint visz- sza. Szocialista mezőgazda­ságunkban a víz kérdése fokozottan és újszerűén ve­tődik fel: mint a termelés fejlesztésének nélkülözhe­tetlen eszköze. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen — az öt év előtti 165 000 holddal szemben — az idén kere­ken félmillió holdat öntö­zünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a me­zőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről 1 milliárd 400 millió köbmé­terre növekedett. Célunk, hogy a még hasznosítható vízkészletek igénybevételé­vel tovább növeljük az v öntözött területet. — Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy sok még a teendő a már öntö­zött területek korszerűsíté­sében és gazdaságosabb ki­használásában. — A mezőgazdaságot érintő másik fontos víz­gazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és árvíz- védelem. A mezőgazdaság­nak elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talaj­ban. Erre lehetőséget nyújt a korszerűbb gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víz­tárolók felületének növelé­se. Emellett azonban fon­tos feladat a káros, feles­leges vizek elvezetése is. Az elmúlt évek során ja­vult a belvízvédelem. — Tizenöt évvel ezelőtt átla­gosan 30 nap kellett a bel­vizek elvezetéséhez, jelen­leg pedig 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazda- sági terület a belvízelöntés alól. Tizenöt-húsz év táv­latában azt tervezzük, hogy a talajok hasznos vízkész­letének növelése mellett 10—12 napra csökkentjük a belvizek levezetésének átlagos idejét. — Ugrásszerűen nőtt a szocialista ipar vízhaszná­lata is: az utóbbi tíz évben félmilliárd köbméterről másfél milliárd köbméter­re. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s fokozza a vízgazdálkodás üdéivel foglalkozó irányí­tó, ellenőrző szervek mun­káját is. Ebben a vonatko­zásban a beterjesztett tör­vénytervezet lényegében először összegezi az ipari vízhasználattal kapcsolatos gazdálkodási, jogi tevé­kenységet. — A víz, mint energia- hordozó is nagy szerepet játszik gazdasági életünk­ben. Igaz, energiatermelés­re alkalmas vízkészletünk nincs bőségesen. Az a há­rom- és félmilliárd kilo­wattóra energiamennyiség azonban, amit vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem lebecsülendő a mi közismerten szűkös ener- giaellátottságunk közepette. — Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, haneán az országok közötti együtt­működésben is — a víz­energia-lehetőségek kihasz­nálására. Ezen a téren ked­vező lépést jelent majd a Csehszlovákiával közös be­ruházásként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. — A lakosság vízellátá­sának kedvezőbb alakulása ellenére — hangsúlyozta a továbbiakban — sem tud­tuk azonban még teljesen felszámolni a múltból szár­mazó elmaradást. Kétségte­lenül haladást jelent, hogy a lakosság közműves vízel­látása az 1949. évi 19 szá­zalékos arányról mostanáig 39 százalékra növekedett. Ezen belül a falvak lakói­nak ellátottsága csak mint­egy 14 százalék, — A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar víz­ellátásának egyeztetésére. Elsősorban az ipari üze­mek helyi vízkészletük fo­kozottabb felhasználásával mentesítsék a közműveket, hogy ezzel is javuljon a lakosság vízellátása. Ter­mészetesen ez utóbbit a vízvezeték- és szennyvíz­csatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsí­tésével is elő kell segíteni. — A szocialista falu fej­lődése, termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülmé­nyeinek javulása is új igé- nyeket támaszt a vízellá­tással szemben. A falvak lakóinak korszerűbb, egész­ségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavas­lat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdemé­nyezésének fokozottabb fel­karolásával, állami támo­gatásával érhetjük el. — A beterjesztett tör­vényjavaslat intézkedései ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítását szol­gálják. Azt tervezzük, hogy — ha anyagi erőink lehe­tővé teszi —, 1980-ig a la­kosságnak több mint 75 százaléka közműves vízel­látásban részesüljön ős leg­alább 50 százalékának la­kóterületén legyen szenny­vízcsatorna. — Vízvagyonunk terv­szerű felhasználása és vé­delme mellett fontos fel­adatunk a hasznosítható vízkészletek növelése és gyűjtése — mondotta a továbbiakban. Ennek fő módszere a víztárolók épí­tésének további fokozatos kiterjesztése. Az utóbbi tíz évben mintegy 60 víztároló épült az országban. — Tisztelt országgyűlés! — A törvényjavaslat a korszerű tudományos elve­ken, széleskörű tapasztala­tokon 1 felépülő vízgazdál­kodás gyakorlati megvaló­sításához ad jogi keretet, irányt miftató módon tá­masztja alá a szocialista viszonyok között a vízgaz­dálkodás további eredmé­nyes fejlődését, ezért ké­rem az országgyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényja­vaslatot fogadja el. Ezután megindult a tör­vényjavaslat vitája, A törvényjavaslat feletti vita után az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját Á magyar munkásosztály forradalmi élcsapata Negyvenhat éve alakult a KMP A XX. század igen sok olyan eseménnyel bővelke­dik, amelynek jelentőségét csak később, utólag ismer­hettük fel. Ilyen esemény történt 46 évvel ezelőtt, 1918 november 20-án Bu­dapesten a Visegrádi utca 15. szám alatti ház egyik lakásában, ahol megalakult a KMP. Az az alig száz ember, aki itt összegyűlt, tettével beleszólt a magyar nép sorsának, jövőjének alakulásába. A történelmi haladás szükségszerűen diktálta a KMP megalakulását. Azok az 'elvtársak voltak a kez­deményezők, akik a fiatal szovjet államban korábban létrehozták a magyar hadi­foglyokból álló bolsevik szervezetet, köztük Kun Béla, Jancsik Ferenc, Ka­rikás Frigyes, Münmich Fe­renc és a többiek. Gk vol­tak azok, akiket a Lenin vezette bolsevik párt ne­velt, szervezett Hazatért hadifoglyok, Kun Béla, Kellner Sándor, a forradalmi szocialisták, Hevesi Gyula, Korvin Ot­tó, Matusán Béla, Mosoly­gó Antal, Sallai Imre és mások, régi szociáldemok­raták legbecsületesebb, leg- odaadóbb emberei, Alpári Gyula, Rudas László és mások, olyan marxista— leninista pártot szerveztek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre győzelmes, útján. Forradalom viharában születetett a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely célul tűzte ki a ma­gyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek a kapitalizmus béklyóiból va­ló kiszabadulását, a dolgo­zók anyagi és kulturális felemelését, a nemzet ha­ladó forradalmi hagyomá­nyainak hűséges őrzését és továbbfejlesztését, a világ dolgozóival való testvéri összefogást. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalaku­lása az egész országban visszhangra talált Egymás után alakultak meg vidé­ken is a szervezetei, köz­tük 1918 decemberében a szolnoki, amelynek létre­hozásában F. Bede László, a Tanácsköztársaság hős mártírja kiemelkedő szer­vező munkát végzett. A Kommunisták Magyar- országi Pártja néhány hó­nap alatt megnyerte a munkásosztály, a dolgozó nép többségét és 1919 már­cius 21-én diadalra vezette a proletariátus forradal­mát megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Ezt a történelmi jelentőségű ese­ményt örömmel üdvözölte asz egész világ haladó köz­véleménye. Különösen for­rón üdvözölték a szovjet kommunisták és maga Le­nin. A magyar dolgozó nép 1919-ben először mutatta meg, hogy tud élni az urak, a tőkések hatalma nélkül, képes az államot vezetni. A Magyar Tanácsköztársa­BE1RUT Husszein Ueiná libanoni miniszterelnök szerdán este bejelentette, hogy megala­kította új kormányát, amely csaknem kizárólag parlamenti képviselőkből áll. Az előző kabinetnek nem voltak képviselő tag­jai, az új kormányban csu­pán két politikus nem tag­ja a parlamentnek: maga a miniszterelnök, valamint a külügyminiszter. Husz- szein Ueiná tölti be a had- ügyminiszteri tisztséget is, DAMASZKUSZ Mint a mekkad rádió je­lenti, Fejszal, Szaud-Arábia új királya szerdán két dek­rétummal módosította az ország kormányzati rend­szerét és saját kezébe vette az ország irányítását. Az első dekrétum értelmében az ország minisztertanácsa „hivatalos területté” válik, amelynek vezetője a ki­rály. A minisztertanács ülésein a király vagy a mi- niszterelmökhelyettes elnö­köl, határozatai a király jóváhagyásával válnak vég­legessé. Ez a módosítás lé­nyegében eltörli a minisz­terelnöki tisztet. A másik módosítás a királyra ruház­za a kormány tagjainak ki­nevezését, elbocsátásra és a lemondások elfogadására vonatkozó jogait. KAIRÓ Az EAK nemzetgyűlése szerdán egyhangúlag ratifi­kálta az Irakkal október 16-án megkötött egyez­ményt, amelynek értelmé­ben létrehozzák a két or­szág egyesített politikai pa­rancsnokságát. Az egyesí­tett politikai parancsnok­ság élén a lcét elnök áll és mindkét részről hat-hat tagja van. A politikai pa­rancsnokság vizsgálja felül a két ország külpolitikáját, fegyveres erőit, gazdasági tervezését. MÜNCHEN Otto Eisemann, a nyugatné­met szabad demokrata párt schleswigholsteini szerveze­tének elnöke a Deutsche National Zeitung szélső- jobboldali lapnak adott nyilatkozatában általános közkegyelmet követelt min­den náci háborús bűnös­nek és felszólította a nyű­ge tnéme; kormányt, ne fi­zessen jóvátételt Izraelnek; A nyugatnémet politikus szerint a most folyó há­borús bűnperelt „látszat­perek, amelyek azt próbál­ják bizonyítani a világnak, hogy bűnösnek érezzük magunkat”. KHARTOUM A szuidánd kormány fon­tos döntéseket hozott az ország déli tartományaira vonatkozólag. így elhatá­rozta Ahmed el Teguani tábornoknak, a déli tarto­mányok volt katonai kor­mányzójának, a fegyveres erők helyettes főparancs­nokának nyugdíjazását. El­rendelte továbbá egy olyan külön bizottság megalakí­tását, amely vizsgálatot folytat a három déli tarto­mányban elkövetett erősza­kos cselekmények ügyében. Egy határozat arról intéz­kedik, hogy a déli tarto­mányokban péntek helyett vasárnap legyen a heti munkaszüneti nap, egy másik alapján pedig vizs­gálatot indítanak az utóbbi években felhalmozott va­gyonok ügyében. DAR ES SALAAM Malawi öt volt minisz­tere szerdán Dar Es Sa- laamban nyilatkozatot adott ki, s ebben bejelentik, hogy Hastings Banda mi­niszterelnök területi egyez­ményt akar kötni Portugá­liával, amelynek alapján Mocambique északi részét megkapná Malawi, a déli részt pedig portugál tarto­mánynak ismernék ék BÉRŰN A Német Szocialista Egy- séglpárt Politikai Bizottsága december 11-re és 12-re Berlinibe összehívta az NSZEP 4. újságíró konfe­renciáját GENF Patrick Gordon Walker angol külügyminiszter 6» Jay kereskedelemügyi mi­niszter ' szerdán megérke­zett Genfbe, hogy nészt vegyenek az európai aaa- badkereskedelmi társulás minisztertanácsának mun­kájában, (TASZSZ) ság kikiáltása népünk négy nemzeti büszkesége. A Magyar Tanácsköztár­saságot 1919 augusztusában a nemzetközi intervenció- sok, a velük szövetkezett hazaáruló tőkés földesúri osztály, fegyveresen lever­ték. Megkezdődött a fehér­terror, a bosszúálló negyed­század súlyos időszaka. Ez­rével ölték meg és tízezré­vel űzték ki hazájukból a magyar kommunistákat, munkásokat, parasztokat, értelmiségiéket. Állati bes- tialitással álltak bosszút a haza hűséges fiain. Meg- kínoztatásuk tanúja az abo- nyi Vigyázó kastély, a fegyvernek! nagyerdő, az újszászi internáló tábor, ahol F. Bede László és sok mártírtársa életét vesztette. Elvtársaink küzdelme nem volt hiábavaló. A párt az óriási veszteségek ellenére tovább élt, a meg­gyilkoltak helyébe ezrek léptek, s a megmaradottak- kal együtt tovább harcol­tak 25 esztendős illegali­tásban a Horthy fasizmus ellen, A második világháború alatt is a ml pártunk volt az az erő, amely a helyes kivezető utat tudta meg­mutatni a nemzet számá­ra abból a szakadékból, amelybe a fasizmus taszí­totta. A szabadságot a magyar népnek is, mint Európa annyi más népének, a fel­szabadító szovjet hadsereg hozta el. Élve a felszaba­dulás adta lehetőséggel a Magyar Kommunista Párt a nemzet haladó erőinek élén széles fronton vezette harcba a szocializmusért a magyar népet. A gyár, a föld ismét a nép tulajdoná­ba került. Megszületett a szocialista ipar, majd a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság, visszavonhatat­lanul leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Az eltelt szabad 20 év a szociális és nemzeti fel- emelkedés nagy korszaka volt. Az egykori három millió koldus országából egy valóban fejlett orszá­got építettünk; A Magyar Szocialista Munkáspárt harcos hagyo­mányainknak hű örököse a néphatalom további szilár­dításáért, a szocializmus teljes felépítéséért, az egész nép életszínvonalának to­vábbi emeléséért vívott harcában élvezi a magyar nép támogatását. Hazánk az MSZMP vezetésével az emberi haladásért folyó harc élvonalában foglal helyet, együtt a békéért és a nemzetközi bizton­ságért harcoló népekkel; Szabó Ernő, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom