Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
1#64. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Találkozás német és lengyel vendégekkel — segítség a gyakorlati munkához Gazdag, sokat nyújtó a Hazafias Népfront megyei tanfolyamának programja Kéthetes tanfolyamot rendez október 19-tól november 1-ig a Hazafias Népfront megyei bizottsága a községi és városi titkároknak. A tanfolyam résztvevői — közel százan — sok, és fontos kérdésről kapnak tájékoztatót a két hét alatt elhangzó több mint 10 előadásból. Az előadásokat követő konzultációs megbeszéléseken pedig otthoni, gyakorlati gondjaikról is szólhatnak, választ, tanácsot kérhetnek. A tanfolyan jelentőségét növeli, hogy az előadások szinte kivétel nélkül a jövőről szólnak, a közvetlen teendőkhöz és a távolabbi célok eléréséhez adnak segítséget. Szólnak a nemzeti egység megvalósításának feltételeiről, folyamatáról, a mezőgazdasági termelést segítő korszerű módszerek szerepéről, az állami élet demokratizmusának fejlesztéséről, a népfront bizottságok művelődéspoiltikai tevékenységének lehetőségeiről, a községfejlesztésről, a párt irányító és vezető szerepéről és még sok, hasonlóan érdekfeszítő témáról. Az előadások egy részét a megyei pártbizottság titkárai, országos szervek vezető munkatársai, valamint közéletünk más fontos személyiségei tartják; A két hét alatt a szorgos 3ó beosztással A pártvezetőségek új- jáválasztása előkészítésének abba a szakaszába érkeztünk, amikor már tanácsos hozzákezdeni a vezetőségek beszámolója, mondanivalója összegyűjtéséhez. A beszámoló, amit ugyan rendszerint a titkár terjeszt a taggyűlés elé, a vezetőség kollektív munkája. Olyan munka, amely tartalmazza a párttagok, a pártaktivisták véleményét, a közvéleményt, s ennek alapján, ezek segítségévéi elemzi a múltait, a vezetőség és az alapszervezet többéves működését. — És ugyanígy körvonalazza meg azt, hogyan, s mint dolgozzanak tovább. Nincs arra semmiféle utasítás, hogy a vezetőségek beszámolójukhoz hány embert hallgassanak meg, hogy kiknek a meghallgatása után foghatnak a beszámoló kidolgozásához. Mégis minden alapszervezetben szívesen hallgatnak meg minél több embert. Azt tartják: a kollektív tapasztalat adhat biztonságot, a sok tényanyag segítségével elemezhetik jól az alapszervezet életét, munkáját. Sok helyen jó előre elhatározták hogy most is így készítik el a beszámolót, s már jó ideje meg is beszélték az aktívákkal, a pártbizalmi- akkal, kire milyen munka vár. A szolnoki járás sok alapszervezetében pl. a vezetőségi tagokkal közösen mér gyűjtik az adatokat. véleményeket, beszélgetnek a párttagokkal. A választások előkészítése és a taggyűlések idején nem csupán ez lesz a dolgunk. A termelő- munkát egy percre sem lehet akkor se félre tenni. Az üzemekben a negyedéves termelési tervet változatlanul teljesíteni kell. Sőt van üzem, ahol az előző negyedévek feladataiból is most kell egyet mást elvégezni. A mezőgazdaságban a betakarításnak, a betakarítás befejezésének csaknem a legsürgetőbb időszakára esik ez a készülődés. Abban az alapszervezetben dolgoznak tehát jó beosztással, ott járnak el helyesen, ahol most már a tartalmi munkát, a beszámolók anyagának gyűjtését sürgetik. Azért, hogy a taggyűlések előtt már jó idővel együtt legyen a mondanivaló. S maradjon idő arra is, hogy megvitassák — ha úgy kell. akár átdolgozhassák — mi az, amit ebből az alapszervezet legfontosabb fóruma elé, a taggyűlés elé kell tárni.; Mindezt azért, hogy az alapszervezet egésze is jó munkát végezhessen. (B. E.) Egy pere alatt két libát tömnek meg Természetesen nem kézzel, hanem géppel. Mintegy másfél hónappal ezelőtt Lázár József, a jászteleki Tolbuchin Tsz elnöke Csömör Gábor főállattenyésztő és Fülöp Zoltán gépész ellátogattak Gödöllőre, s az egyetem gazdaságában megtekintették a libatömő gépet. Azóta a tsz gépműhelyében már a harmadik masinát készítik Fülöp Zoltán terve alapján és irányításával. A gépész felesége a mezőgazdasági kiállításon megnézte, sőt ki is próbálta a gépet, s amikor itthon elkészült az első, ő vállalta a tömést. Fülöpnétől Panyi Istvánná és ifjú Fülöp G. János- né is megtanulta a gép kezelését. Három asszony szorgoskodik egy gép körül, s 400—400 libát tömnek meg. December végéig 7200 libát hizlalnak meg a közös gazdaságban; Nagyhozamú rizsfajta atombesugárzássai Indiában egy új rizsfajtá' tenyésztettek ki atombesugárzással. A rizsszemek másfélszer akkorák, mint normálisan és kétszer annyi termést lehet elérni. — Ez a lehetőség új reményekkel biztatja a 400 millió indiait, akiknek eddig évente legfeljebb 45 millió tonna rizs állt rendelkezésükre^ tanulás mellett lesz alkalom arra is, hogy a népfront vendégeként Szolnokra látogató lengyel és német vendégekkel találkozzanak, a Szigligeti Színházban megnézzék Az ember tragédiáját. Egy napot pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vendégeiként Budapesten töltenek a hallgatók, s ez alkalommal megtekintik a Parlamentet és a Mezőgazdasági Múzeumot. A kéthetes program tehát gazdag, sokat nyújtó. Nagy segítség lesz a községi és városi népfront bizottságok, elsősorban azok titkárai további munkájához. A MAJBETEGSÉG ÉS A BOR • Franciaországban ötször annyi a májbeteg, mint Nyugat-Európa más országaiban. A francia orvosok ezt a túlzott borfogyasztással magyarázzák. A háború idején, amikor Franciaországban jegyre adták a bort, a májbetegek száma 80 százalékkal csökkent. A KUNSZENTMÁRTONI kertészasszony Reggel óta tartott a majd száz féle, fajta Szolnok megyei borok „bírósági tárgyalása". A bírák tanácsa megszakítás nélkül folytatta a „tanúkihallgatást”, hogy pontokba fogalmazhassa ítéletét. A minősítő testület egyöntetű, többségében idősebb férfi karából szinte kirítt a fiatalasszony. Ott üli a fehérke asztal mellett, előtte poharak sorakoztak, papírok zizegtek. Harapta, rágta ő is a vetélkedő borokat, almát és sós kiflit evett, hogy ne tévedhessen az ízek. megméretésében. Orrához emelte, a gyertyafényhez tartotta (a bor minősítés csakis gyertya világánál történhet mindig) a nedűvel telt' poharat, az illat és a szín megítélése miatt. Híres, sokat látott borászati szakemberek ültek asztalfőnél, az ország márkás hegyi vidékeiről. S köztük egy asszony. Még meg éppen megyénkbe!!. — Járási főkertész Kun- szentmártonban — mutatták be. — Nagy megtiszteltetés volt nekem a borbírálat — emlékszik ő is vissza utólag már itt, hivatali szobájában. Az ilyesmiben nőnek résztvenni szinte szentségtörés. S talán még a beosztása is. Egyetlen egy szem női kertészeti szakembere még Szolnok megyének is mind- ezideig. Ebből adódik aztán olyan eset is, mint a megyei szakvezetők legutóbbi tanulmányútja. — Szólt a megyei főkertész, elvisznek szívesen, de ötvenhat férfivel egyedül leszek nő. Lemondtam az utat Arról faggatom, miért éppen ezt a hivatást választotta? — Bizonyára családi hagyomány a kertgazdálkodás? Felnevet. Nagy barna szemei vannak és erősen fekete haja. — A csudát. Apám szobafestő volt Okányban, mind három nővérem iparos. Én is Pestre mentem kereskedő tanulónak. El, fel a faluból, hogy onnan jöjjön majd vissza. Szándéka nem egészen ez volt. Mindaddig, míg az ifjúsági szervezethez be nem hívták: elküldik szakérettségire az Oleg Kosevoj intézetbe. Onnan egyetemre jelentkezett, építészmérnöki karra. — Emma, az a kar betelt. Menj ki a Szovjetunióba kertészeti főiskolára. NEM NAGY KEDVE volt hozzá. De amikor megmondták. hogy Taskent és déli gyümölcs-szak... Taskent és környéke a kertészet Mekkája. A gyönyörű Thien-Shan hegység. — Oroszul csak annyit tudtam, hogy éppen el nem adtak. Az első évben nem értettem semmit az előadásból. Jelessel áliamvizsgázott Sorozáson — Nincs semmi baj — ezt mondja az orvos tekintete vérnyomásmérés közben. A pácienst megnyugtatja: — Egészséges, alkalmas, készülhet a katonaéletre Folynak a sorozások a Szolnoki Járműjavítóban. A sorozóbizottság elnöke, Szűcs százados elvtárs az egyik újoncjelölttel beszélget A diákélet mindig emlékezetes, mindig szép bárhol és bárkié. De ott, a regényes környezetben, egzotikus ételekkel' és életmóddal méginkálbb. Kinyílt a diákszerelem is. A fiú szintén ösztöndíjas, Boronics Ernő — mostani férje. — Együtt indultak haza nagy várakozással. És nagy hányattatás lett belőle. Mezőtúrra kerültek, onnan Tolna megyébe, onnan egy kis faluba, majd úgy Kunszentmártonba. — Nem a szakmába, nem, dehogyis. Emma tanított két évig. volt közgazdász és volt minden. Sokára jött rendbe az életük. A sok baj elmúltával nem kutatja utólag miért, ki miatt. Elmúlt. — Ezt szereti? — Nagyon. Végre érzem a megbecsülést is. Lakást kaptak, a férje ugyanott munkát. Emma a járási pártbizottság póttagja, népi ülnök és a nőtanács aktivistája. Igyekszik ezeknek is eleget tenni. de mindenekelőtt való a hivatása. — Egy hónapból két hetet a szövetkezetekben töltök. KOCSI EGY VAN az egész osztálynak. Sokszor gyalog indul egyik faluból a másikba. De sok már az ismerős, a jóbarát. Gyakorta áll meg motoros, vagy lófogatos jármű az úton. — Üljön fel Emma. elvisszük. Szép ez a munka nagyon, ha mégoly nehéz is. Most a kiöregedett, gör- nyedtetésre nevekedett szőlőtőkék helyére új, gépi művelésű telepeket terveznek. Tiszasason. Cserkeszöl- lőn, Kürtön, Csépán indul már most az ősszel telepítés. Dolgoznak a harmadik ötéves terven. Akkorra Ti- szaugra, vagy Sasra nagy átvevő-feldolgozó telepet álmodik. Övé az erdősítés, övé a konyhakertészet. Nehéz az időt szétosztani. Mert nemcsak a munkára, a kirándulásokra is várják. A tiszakürtiek Helvéciára, a cserkeszöllődek Bajára mentek. Beszóltak. — Elvárjuk kertészasz- szony. És baj is van. Tiszaugon nagy kárt tett a szőlőlepke. — Látja abban nem nyugodt a lelkiismeretem. Nem szabad lett volna hagynom. Kopogtatnak. — A Búzakalászból jöttem. ezt tessék aláírni, a konzervgyárnak megy. Belefuttatja a szemét. — Addig nem, amíg nem ismerem. Hétfőn kimegyek magukhoz. Holnap meg Cserkeszöl- lőre. Még nem tudja hogyan, mikor érkezik vissza. Pedig a harmadikos nagylány leckéit feltétlen át kell nézni. Addig nincs lepihenés. Borzák Lajos 4 vér útja ai aqyvelóben Két svéd röntgenológus, dr. 9ten Cronquist és dr. Dávid Hangvar, a Lund egyetem kutatód, a röntgenszakértők New Yorkban megtartott VII. nemzetközi kongresszusán beszámolt érdekes eredményeiről. A két tudósnak sikerült a rádióaktivitás segítségével nyomon követni a vér útját az emberi agyvelőben. A nyaki ütőérbe, amely az agy vérellátásáról gondoskodik, rádióaktív kryp- tont vagy xenont fecskendeztek, a koponyán pedig négy helyen rezgést- számálókat helyeztek el. —* Ezek az apró műszerek jelzik azt a pillanatot, amikor a rádióaktív vér a közelükben elhalad.
