Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

1964. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sok a gond és a hiba 4 GÁDOR ALATT a tsz beruházásoknál A törökszentmiklósi já­rás termelőszövetkezetei­ben az idén 34 667 000 fo­rintot terveztek beruházá­sokra. Ennek jórészét az 1963. évről áthúzódott lé­tesítmények képezik, az új beruházások összege 4 mil­lió 484 ezer forint. Az át­húzódó létesítmények ké­szültségi foka az október 1-i jelentésben 90 százalé­kos, az új létesítményeké viszont 50 százalékos. Hét létesítmény, — közte há­rom szolgálati lakás — építése el sem kezdődött. Szaporítja a hiánylistát a megvásárolaüan gépek szá­ma és a tervezett talaj- javítás elmaradása is- A számadatok sorolása helyett talán hasznosabb, ha azt kutatjuk, mi az oka. hogy a járásban sok az át­húzódó létesítmény, s olya­nok is vannak, amelyek egyáltalán nem valósulnak meg. Legelőször azit kell vizsgálni — amint erre a járási tanács vb legutóbbi Utazgatnak az anyag ülése is felhívta a figyel­met — reális-e a tervezés? Megszívlelendő a végre­hajtó bizottság ezzel kap­csolatos állásfoglalása: a termelőszövetkezetekben és az irányító szerveknél az eddiginél nagyobb körülte­kintésre, megfelelő előre­látásra van szükség, hogy olyan dolgokat tervezzenek, amire az adott gazdaságban valóban szükség van. Hely­telen — a gyakorlatban azonban előfordul —, hogy esetenként egy-egy beruhá­zást szinte ráerőszakolnak a tsz-re. Többször aztán ebből adódik a beruházás visszamondása. Ezért mondta ki a végre­hajtó bizottság, hogy a mezőgazdasági osztály már a tervezés idején ügyeljen arra, ne ismétlődjenek meg az ilyen hibák. S a terv­jóváhagyó közgyűlésen el­fogadott beruházások meg­valósítását állandóan kí­sérje figyelemmel. után vek, több esetben a me­gyeiek erejét is. A felsőbb szervek intézkedése is szük­séges ahhoz, hogy végre ezen a vonalon is rend le­gyen. Ha kevesebb lesz a beruházások tervezésénél, kivitelezésénél ma még ta­pasztalható bürokrácia és egyéb buktató, akkor az új létesítmények okozta öröm­be is kevesebb üröm ve­gyül, A gazda, Kovács Laci bá­csi szótlanul könyököl a musttal telt kádra a pince­gádor alatt. Még két falu­beli parasztember társul hozzá csendben, cigarettáz­va hallgatni, a piros kadar­jelölt erjedését. — Kóstolják meg. Mus­tot vagy a murcit? — Egyikkel se élünk. Akkor hát a tavalyi bor. Teliszalad a lopó, s csak ide a kád szélére rakjuk a poharakat. Ez hát a hí­res kürti kadarka. Ez a Nagy Katalin Lassan halad a Zagyva híd építése Egy hónapja készen állnak az előregyártott elemek Sakasn hivatkoznak arra, hogy például az építkezé­sek megkezdését hátráltat­ja a tervek készítésének elhúzódása, valamint az anyaghiány. Tagadhatatlan, vannak ilyen gondok. A kétpói Dózsa és a tiszabői Petőfi Tsz 110 férőhelyes hízómarha istállójának épí­tése a tavalyi késői mun­kakezdés és anyaghiány miatt húzódott át 1964-re. Most is nagy gond a já­rásban, hogy a felújításhoz — állati férőhelyek téliesí- tése — nem tudnak anya­got biztosítani. Vagy szinte az egész országot bejárják különböző anyagért. Nem­régen is a Szombathelyi Állami Gazdaságból hoztak faanyagot. Mondani sem keli, hogy nem olcsó mu­latság az ilyen utazgatás. A végrehajtó bizottság eié került jelentés olyan hibákat is sorol, amelyek a szervezetlenségből adód­nak. Ilyen például az. hogy az év elején kevés gondot fordítanak az anyagbeszer­zésre és később — eseten­, Felelőtlen rossz munkát tapasztalt a jelentést készí­tő ideiglenes bizottság.hely- színi vizsgálata során a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz 10 000 férőhelyes törzs­baromfi óljának építésénél is. A betonozás, a szigete­lés minőségileg kifogásol­ható. Még súlyosabb baj, hogy el sem készült az épület, s egyes részeit már meg kellett bontani, újra építeni. Az anyagellátás­ban, kezelésben is nagy a zűrzavar. Nem csoda tehát, hogy már három millió fo­rintnál többet használtak fel a tervezett 2.3 millió forint helyetti A gépi beruházásoknak szembetűnően kis hányadát fordítják a járásban mun­kagépek vásárlására. S még a tervezett 136 munkagép­ből is eddig csak kilenc­venkilencet vásároltak meg. Pedig az erőgépek jó ki­használásához, s most az őszi munka elvégzéséhez is többféle munkagép szüksé­ges. Áz ideiglenes bizott­ság tanácsolta: fordítsák meg az arányt, s jövőre a gépi beruházás nagy szá­zalékát munkagépek vásár­lására használják. A gyümölcs- szőlőtelepí­téshez, a talajjavításhoz, vagy a tenyészállat vásár­lásához az állam is segít­séget nyújt. A járás közös gazdaságai például 1 210 000 forint hitelt kaptak te­nyészállat vásárlásra, de ebből még mindössze 690 ezer forintot használtak fel. Vajon a járás közös gazda­ságaiban nem szükséges az állatállomány létszámának növelése és minőségének javítása? Dehogynem! Épp ezért csak helyeselhetjük amit a jelentés is tar­ként — már hiába kapkod­nak fűhöz-fához, nem si­kerül beszerezni az anya­got. Hiba az is, hogy az egész évre tervezett léte­sítmény elkészítését az esz­tendő második felére hagy­ják, s végülis „kifutnak’’ az időből. Sok bosszúságot és ren­geteg időveszteséget okoz, hogy egy-egy épületnél az eredeti tervhez még külön­féle pótterveket, pótkölt­ségvetéseket stb. kell készí­teni. De még így is meg­történik — sajnos elég gyakran, — hogy az új lé­tesítmény átadásakor egy sor hibát találnak. Ez tör­tént Kétpón is. Augusztus­ban került sor a Szabad­ság Tsz 30 férőhelyes ser- tésfiaztatójának átadására, de a födém tetőzet befeje­zése, a malackifutó meg­építése elmaradt. Az épü­let tervezett villamosítása sem történt meg. A sertés- fiaztatót a törökszentmik­lósi TÖVÄLL építetté. Az észlelt hibákért a felelős­ség elsősorban őket terheli.. A mezőgazdaság gépesí­tésével s a vegyszeres nö­vényvédelem gyors terjedé­sével rosszabbodtak ha­zánkban az apróvad, első sorban a mezőkön élő leg értékesebb fajok: a fogott a fácán és a nyúl életkö­rülményei. Mivel az apró­vad természetes szaporula­ta az utóbbi években észre­vehetően csökkent, mind nagyobb szükség van a vé­delmi intézkedésekre. A fé- j szekálják mentésével, elő­zetes riasztással, illetve a A szolnoki Zagyva híd építésénél jó egy hónappal vetette vissza a munkában a Hídépítő Vállalatot a tervezők módosítása, — minek következtében 9, közel 10 méter hosszú vas­beton cölöppel kellett meg­erősíteni az építményt. Az időközben elkészült előre­gyártott vasbeton hídele­Vcdt idő, amikor a neve­lést meglehetősen könnyű­nek, egyszerűnek könyvel­tük el. A napokban Tisza- kürtön a megye járási és városi tanácselnökhelyette­seinek értekezlete is bizo­nyította; gyermekeink, ifjú­ságunk nevelésében sok gondunk van még. A kunszentmártoni járá­si tanács vb elnökhelyette­se a járás, a Mezőtúr vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese pedig a város gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkájáról számolt be. Mint mindenütt, a kun­szentmártoni járásban is hallani elmarasztaló véle­ményeket a fiatalokról. S ha alaposabban megnézzük a családok életét, sok eset­ben tapasztalhatjuk; anya­giakban nem szenved hi­ányt a gyermek, erkölcsi nevelésükre viszont néhol keveset gondolnak a szü­lők. A kunszentmártoni járás­ban az általános iskolába lépőknek csupán kisebb há­nyada járt óvodába. Ez ter­mészetesen nehezebb mun­kát ró az első, második osztályban tanító nevelők­re. Nem általános érvényű az elmarasztalás, ám szóvá kell tenni; van még olyan nevelő, aki enyhén szólva kissé korszerűtlen módsze­rekben látja a hathatós ne­lojások begyűjtésével, kike), tetősével már az eddigiek­ben is évente többtízezer apróvad pusztulását akadá­lyozták meg. Az intézkedé­sek azonban a speciális .keltetőgépek hiánya, vala­mint a kisüzem; módszeren miatt nem voltak elég haté­konyak. Ezért most az álla­mi gazdaságok, az országos erdészeti főigazgatóság és az országos vadász szövet­ség szakembereinek irányí­tásával — komplex apró- vad-nevelő hálózatot építe­nek ki. mek beemelését ezért -ha­lasztották el. Még e héten megkezdik a Herbert-féle beemelő szerkezet összeszerelését, s a jövő héten megindulhat az utófeszített elemek Be­emelése. A hidat és aSzol- nok-alcsi-i vasúti átjárót összekötő új út építése is folyik. Az útépítés sem za­velés legjobbját: a verés­ben. Az elmúlt években a munkára nevelést illetően is hallatszottak' helytelen nézetek. Pedagógusok, szü­lők egyaránt azt hitték, hogy a tsz-ben vagy másutt végzett munka puszta té­nye már dicsérendő ered­ménynek könyvelhető el. Néhány szülő azonban ezt sem szívesen látta: nem akarták engedni gyermekei­ket dolgozni. A járásban kialakult vé­lemény szierint hiba, hogy a szülők nem érdeklődnél! kellőképp gyermekeik isko­lai tanulmányi eredménye és magatartása iránt. A statisztikák összesítései természetesen nem mutat­nak rossz képet a fiatalság­ról, általában. Elenyésző­en kevés azoknak a számi, akik bíróság eié kerülnek, vagy akik ellen szabálysér­tési eljárást kell lefolytat­ni. Vannak úgynevezett ve­szélyeztett családok, ahol a gyermek nevelését valami­féle rassz hatás befolyásol­ja. Tavaly jelent meg a Művelődésügyi Minisztéri­um rendelete, mely a csa­ládvédelemre. a megelőzés­re helyezd a fő súlyt. A megyében előfordul, hogy azonnal állami gondozásba vétellel akarják megoldani egy-egy gyermek ügyét. Vi­szont az is előfordul, hogy akkor sem intézkednek, ha feltétlenül szükséges lenne. A korábbi megyei felmérés adatai azóta elavulhattak, tehát szükséges, hogy állan­dóan figyelemmel kísérjük a családok, a gyerekek helyzetét és körülményeit. Azoknak a fiataloknak a munkába helyezése, akik­nek „van valami a hátuk mögött” — mint a felnőt­teké is — gyakran az üze­mek, vállalatok vezetőinek ellenzésébe ütközik. Pedig belőlük is válhatik becsü- i letes ember, ha segítjük őket. I Általános hibája gyer- I mek- és ifjúságvédelmi I ; munkánknak, hogy kevés * I az öntevékeny segítség. Ki- , vételként, jó példaként ! Mesterszállást és Cibakhá- , zát kell említeni a járás- ' ban. * Mentik az ország értékes apróvad-állományát Végletek nélkül — nevelési gondjainkról szívesszavú, minden mon­datával pallérozottságról árulkodó parasztember pe­dig a sok-sok borverseny megyei és országos győzte­se. Kóstoló d poggyász­tartóban — Nem mindenki becsüli úgy. A múltkor odavoltunk Kecskeméten tanulmány­úton a kutatóknál. A szövetkezet, a tiszakür­vartalan. A 7. sz. AKÖV nem tud megfelelő meny- nyiségű tehergépkocsit biz­tosítani, a tanács pedig még eddig nem intézkedett a Vöröscsillag út sörkén lé­vő italbolt lebontásáról, amely ha továbbra is he­lyén marad, teljesen lehe­tetlenné teszi az út továb­bi építését. A Hídépítő Vállalat szol­noki építésvezetősége a tél folyamán egyetlen munkást sem akar fagyszabadságra küldeni. A téliesítésben 3 kazán áll rendelkezésükre, s a betonozási munkákat hidegben és fagyban is folytathatják és lehetséges, hogy az előregyártott ele­mek felét még az idén be­szerelik. A hídon, a becs­lések szerint 1965 júniusá­ban megindulhat a forga­lom. Eredményes tervte^esités a könnyűiparban Az első három negyed­évet sikerrel zárta a köny- nyűipar. A most összesített előzetes adatok szerint programját 101,9 százalékra, az éves minisztertanácsi terv időarányos részét pe­dig 109 százalékra teljesí­tette. Bár az év elején több­ször akadozott a termelés, azóta csaknem valamennyi iparág pótolta elmaradását Mindössze három olyan ágazat van, amelynél még egy csekély, néhány tized százalékos elmaradás ta­pasztalható. A rostipar váratlan gép­hibák miatt 99,4 százalék­ra, a papíripar géptörés és gőzhiány miatt 99.9 száza­lékra, a len-kender ipar pe­dig munkaerőhiány miatt 98.9 százalékra teljesítette tervét az év első háromne­gyedében. A utóbbi három hónapban „magára talált” a bútoripar és 106,8 száza­lékos tervteljesítést ért el. A könpyűipar eredménye­sen eleget tett exportköte­lezettségeinek is, csupán a selyemszövet exportjánál tapasztalható elmaradás a kooperáció hiányosságai mi­att. A termelékenység to­vább javult. Ez év első ki­lenc hónapjában az előző év hasonló időszakához mérten 3.7 százalékkal nö­vekedett a munka termelé­kenysége a könnyűiparban. ti Hunyadi közössége vitte őket nagyüzemi szőlőműve­lést, szőlős-boros jövőt lát­ni. A tanulságos időtöltés után Kovács Laci bácsi a kadarka után érdeklődött. — Ha rajtunk állna, min­den tőkéjét kivágatnánk. Abból nincsen jó bor. — Hát akkor a mi bu­szunkig kísérjen el. Ott ugyanis kóstoló la­pult a poggyásztartóban. Hogy aztán a szakmai ve­télkedő milyen igazsággal zárult, ezt itt a gádor alatt utólag eldönteni nehéz. Vendéglátónk, a kadar hír­verője, s nem szavával, inkább boraival. Amiből most is készül, születik ép. pen 16 hektóval a háztáji terméséből. — Hát a közös? — Az én részemet ott is leszedtük. Nincsen panasz, nagyon szépen adott. — Csak — emeli fel be­pólyázott karját a nagyba j- szú úgyszintén vendég férfi — velem hiba történt. Vitték a két nagykád szőlőt a szövetkezet kocsi­ján és felborultak. Ö idős ember, hatvankilenc eszten­dős, eltörött a karja. Szol­nokra került a kórházba és most van gyógyulóban. Én már csak meglennék, de hát a két kád szőlővel mi is lett Laci? Csak nem ment tönkre? Megijedt a gulyás — Szerencsésen boru’t bor lesz majd belőle. Koccintunk. — Bizony vannak ilyen bajok. Az este meg elpusz­tult négy tehén. — Talán lucernázott? — Éppen úgy. A gulyás lucernán legeltette, aztán ittak. Én motorral jöttem pontosan a szőlőből, mikor­ra egy már felpuffadt. Oiyan volt a hasa mint ez a hordó, ni. A parasztember minden értéket, féltő hangsúlya kí­séri szavait. — Hát ha még nem jön "az állatorvos. Huszonöt jó­szág biztosan odaVan. Hogy milyen meggondolatlan em­berek vannak. A fásli9 kezű, bajszos öreg szól közbe: — Ki fizeti ezt meg? — Biztosítva voltak. Do­hát akkor is nagy a baj. Az még csak pénz, nem tehén Aztán meg volt olyan közte, amelyik 20 liter tejet adott. A gulyás annyira meg van ijedve, nem is találják teg­nap óta. A két elnök — a tanácsunké, meg a tée- szünké — azt mondják, fi­zetni kell neki. — Pár esztendeje meg a cserkei szövetkezet tehenei jártak így repcétől. Az még csúnyább. Egy volt uradalmi intéző mentette meg. aki ott lakik a ta­nyán. Meghittebb a véleménycsere A gazda most már tár­salgó kedvében van. A pin­ce telve. Az övé is, a szö­vetkezeté is. Mert Kovács Laci bácsi a ^őrvidék is­mert, híres szakmabelije néhány esztendeje a közös­ben kamatoztatja tudását, nagy tapasztalatát. Egy szőlőrészt bíztak rá és csa­ládjára. Azon is milyen szép termés volt még min­dig. Arról is szó esik. Min­denről. Van ugyan közgyű­lés. brigádtanácskozás, más közéleti fóruma is a szö­vetkezetnék. És a tiszakürti gazdák ott is nyilvános irá­nyítói gondolataiknak. De azért ezek a gádor alatti esték fesztelenebb folytatói vagy megelőzői annak. Itt meghittebb a véleménycse­re, a falu, a szövetkezet ügyeiről a politikáról, ter­mésről, munkáról. És jó hallgatni ezt a tengersok bölcs és okos közítélkezést. Borzák Lajos A munkagépek részesüljenek előnyber talmaz —. hogy a még ren­delkezésre álló 520 ezer forintot a legrövidebb időn belül céljának megfele­lően hasznosítsák. Ez első­sorban a közösség érdeke, hiszen a jobb minőségű ál­latállomány növeli a bevé­telt, a gazdálkodás eredmé­nyességét. Kevesebb váratlan buktatót A végrehajtó bizottsági ülés a helyzet alapos is­meretében elemezte a ter­melőszövetkezeti beruházá­sok sorsát. Állásfoglalása, s a hatáskörükben meg­teendő intézkedések a fele­lősségérzetet is tanúsítják. E járás' példája is bizo­nyítja, hogy a termelőszö­vetkezeti beruházásoknál tapasztalható sok hiba megelőzése, megszüntetése meghaladja a járási szer­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom