Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

Háromszemélyes űrhajó ____ Űrhajós, orvos, tudós az utasfülkében V UAg proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MESYE1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 240, szám. Ara 50 fillér 1964. október 13., kedd. A Voszhod űrhajó pilótája, Vlagyi­mir Mihajlovics Komarov ezredes VLAGYIMIR KOMAROV ■ Voszhod űrhajó parancsnoka 37 éves, hadmérnök-ezredes, a Zsu- kovszkij Repülőmérnöki Akadémia sdjunkturájának hallgatója; Komarov gyermekkorától kezdve repülő szeretett volna lenni; 1942- ben beiratkozott a moszkvai repülő­iskolába. Három évvel később a Batajszki Repülőtiszti Iskola hall­gatója lett, amelyet vadászrepülő­ként végzett el. A parancsnokság véleménye szerint Komarov bát­ran, magabiztosan repül és nehéz körülmények között sem veszti el lélekjelenlétét. 1954-ben már mint tiszt, beiratkozott a Zsukovszkij- akadémiára, ahol öt évvel később mérnöki diplomát szerzett. Komarov repülőmérnök sikerrel Végezte el a különleges űrhajós ki­képzést, tökéletesen ismeri az űr­hajó szerkezeti felépítését. Jó ej­tőernyős. Eddig 77 ugrást hajtott végre; Kitüntették a Vörös Csillag érdemrenddel és négy éremmel» Vlagyimir Komarov moszkvai la­kos. Felesége, Valentyina, az észak-kaukázusi Groznijban a pe­dagógiai főiskola történész—nyel­vész karát végezte el és jelenleg könyvtáros. Fiuk, Jevgenyij 13 éves, leányuk Irina 6 éves. Az űrhajós apja, Mihail Koma­rov nyugdíjas, anyja, Kszenyija Komarova, 1949-ben meghallj Konsztantyin Petrovics Feoktyisz- tov tudós, a Voszhod űrhajó egyik utasa KONSZTANTYIN F E O K- TYISZTOV 38 éves párton- kívüli tudós, az űrhajó személyze­tének tagja Voronyezsben szüle­tett. A második világháború alatt Feoktyisztov, a 16 éves ifjú önként ment a frontra. Mint felderítő» különböző harci feladatokat telje­sített. 1942-ben megsebesült. Le­szerelése után elvégezte a közép­iskolát. 1949-ben szerzett diplo­mát a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán» Konsztantyin Foektyisztov külön­böző tudományos és műszaki inté­zetekben dolgozva, technikai kér­désekben széleskörű ismeretekkel rendelkező szakembernek bizo­nyult Hat évvel a főiskola befeje­zése után megvédte disszertációját és megkapta a műszaki tudomá­nyok kandidátusa címet. A szovjet tudomány és technika fejlesztésében végzett szolgálatai­ért kétszer tüntették ki a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. Feoktyisztov sikeresen elvégezte az űrrepüléshez szükséges külön­leges gyakorlatokat és kitűnően felkészült az űrhajó tudósának szerepére; Felesége, Galina technikusként dolgozik az egyik moszkvai vál­lalatnál. Feoktyiaztovéknak van egy kétéves kisfiúk: Andrej. Az űrhajós apja, Pjotr Feoktyisztov nyugdíjas, Borisz Boriszovics Jegorov orvos, a Voszhod űrhajó harmadik utasa BORISZ JEGOROV a Voszhod űrhajó személyzetének legfiatalabb tagja 27 éves, kom- szomolista, aki mindössze három éve orvos. Jegorov a középiskola befejezése után, 1955-ben az 1« számú moszkvai orvosi főiskola hallgatója lett. A fiatal diák a re­pülés és az űrrepülés orvostudo­mányi problémáit választva, már a főiskolán tudományos munkával kezdett foglalkozni. A főiskola el­végzése után különböző egészség- ügyi és tudományos kutatóintéz­ményben dolgozott, ahol kiváló tudo­mányos munkatársnak bizonyult; Eddig tíz tanulmánya jelent meg a sajtóban. A fiatal tudós, akit „a Kiváló Egészségügyi Dolgozó” jel­vénnyel tüntettek ki, kandidátusi disszertációján dolgozik; Az űrrepülés időpontjáig Jegorov orvoshadnagy eredményesen kié’l- ta a különleges edzéseket. Tizenegy ejtőernyős ugrást hajtott végre. — Kedvenc sportja a hegymászás és a műlesiklás. A fiatal űrrepülő-orvos nős, fe­lesége, Eleonóra, annak az orvosi főiskolának a szemészeti kliniká­ján dolgozik, ahol férje végzett. A házaspárnak 1962-ben fia született; Borisz. Jegorov édesapja — Borisz Je­gorov — órvostudós, jelenleg nyug­díjas« Földkörüli pályán a Voszhod Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 8.36 órakor új, nagyteljesítőképességű hordozórakétával föld­körüli pályájára bocsátották a világ első háromszemélyes, irányítható űrhajóját — a Voszhod űrhajót. Az űrhajó személyzete: VLAGYIMIR KOMAROV mérnökkari ezre­des, űrrepülő, az űrhajó parancsnoka, továbbá BORISZ JEGOROV űrhajós-orvos és KONSZTANTYIN FEOK­TYISZTOV űrhajós tudományos munkatárs, a műszak* tudományok kandidátusa, valamennyien szovjet állam­polgárok. Az új űrrepülés célja: Üjtípusú többszemélyes Irányítható űrhajó kipró­bálása. A tudomány és a technika különböző területein mű­ködő szakemberekből álló űrhajós-csoport repülés r'öz- bcni munkaképességének és együttműködésének tanul­mányozása. Tudományos fizikai és műszaki kutatások az űrre­pülés viszonyai között. A kozmikus repülés különböző tényezői az emberi szervezetre gyakorolt hatásának további tanulmányozása Részletes orvosi és biológiai kísérletek a huzamos űrrepülés viszonyai között. \ kísérleteket a fedélzeti berendezés segítségével közvetlenül az űrhajós tudományos munkatárs és az űrhajós orvos végzi. A Voszhod űrhajó nagy pontossággal jutott pályájára. Előzetes adatok szerint a föidkörüü forgási ideje 90.1 perc. A Föld felszínétől való minimális és maximális távolsága (perigeum és apogeum) 178, illetve 409 kilo­méter. Pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge körülbelül 65 fok. A Voszhod űrhajóval kétoldalú rádiókapcsolatot tartanak fenn. Az űrhajó személyzetének jelentése szerint mind­hárman — Komarov, Feoktyisztov és Jegorov — jól vi­selték el az űrhajó pályára-juttatását és a súlytalanság állapotába való átmenetet. Komarov, Feoktyisztov és Jegorov közérzete jó. A Voszhod űrhajó fedélzetéről a 134,625, a 17,365 és a 18,035 megaberz frekvencián továbbítanak közlemé­nyeket. Az űrhajón ezenkívül működik egy szignál rádióadó, amely a 19.9944 mcgaherz frekvencián működik. Az űrhajó minden fedélzeti berendezése normálisan működik. A Szovjetunió valamennyi rádióállomása közli majd az űrhajózás menetéről szóló további jelentéseket. »Hármasikrek« A szovjet rakétatechni­ka az utóbbi években olyan sikerekkel kápráz­tatta el a világot, ame­lyek meglehetősen nehéz­zé teszik új jelzők hasz­nálatát. Mégis azt kell mondanunk, hogy hétfőn hajnalban az ember útja a csillagokig történelmi mérföldkőhöz — sőt talán fordulathoz érkezett. Ez­úttal első ízben bocsátot­tak földkörüli pályára olyan űrhajót, amelynek falai között nem egyetlen magányos ember él és dolgozik — hanem közös­ség. Három ember végzi előre gondosan kitervelt és ezerszer gyakorolt munkáját. Megvan a szimbolikus jelerdősége annak is, hogy ugyan­csak először — nemcsak katona, hanem „civil” is van az űrhajóban: spe­ciális képzettségű orvos és tudós, akik az űrrepülő parancsnokkal összhang­ban végzik feladatukat. Ha emlékztetünk arra, hogy alig több mint hét esztendővel ezelőtt, 1957. október 4-én kezdődött az ürkorszak az első szputnyik felbocsátásával, megállapíthatjuk, hogy a fejlődés lélegzetállítón gyors ütemű, egyre erő­teljesebb lett. Az első szputnyiktól az első em­ber (Gagarin) űrutazásáig négy év telt el. Ezt már egy év után követte két egymástól független űr­hajó kötelékrepülése, majd újabb egy esztendő múlva olyan kötelékrepü­lés, amelyben nő (Tye- reskova) is részt vett. Magától értetődően az űrkutatás eredményeinek megvan a maguk, nagyon is földi jelentősége. 1963 júniusában a Bikovszkij— Tyereskova űrrepülés so­rán az amerikai szakér­tők kijelentették, hogy ez a kísérlet a rakéták ka­pacitásának és teherbírá­sának területén kibonta­kozott szovjet fölény jele. Ugyancsak hivatalos szakértők úgy értékelték a helyzetet, hogy ezt az előnyt legfeljebb az úgy­nevezett „Gemini” (ikrek) amerikai terv megvalósí­tása szűkíthetné. Ez olyan esztendők óta a tervezés stádiumában lévő kísér­let lenne, amelyben egy űrhajó két repülőt emel a magasba. Egy és negyed évvel ezelőtt az volt az amerikai vélemény, hogy a Gemini 1965 elején megvalósul, s ennek alap­ján az adott pillanatban másfél évesre becsülték az amerikai rakétatechni­ka lemaradását a szovjet mögött. A mostani hármas szov­jet űrrepülés ezt az érté­kelést irreálissá teszi — hiszen eleve „lekörözi” a Gemini-tervet, még mi­előtt ad valósággá vál­hatott volna. A végső kö­vetkeztetés ilyenformán az, hogy a Szovjetunió a rakétatechnika jelenlegi, jóval magasabb színvona­lán még növelni tudta azt az előnyt, amellyel hét esztendővel ezelőtt ren­delkezett. Ez a hét esz­tendő világosan bebizo­nyította, hogy a szovjet rakátafölénynek döntő szerep jut a nemzetközi béke megőrzésében, s ez egyik jelentős anyagi té­nyezője annak a szovjet politikának, amely a má­sik oldal, az imperializ­mus politikai magatartá­sában képes visszaszorí­tani az esztelenül agresz- sziv és megerősíteni, a józan, reális elemeket! Nemcsak a nemzetközi stratégiai viszonyok, ha­nem a békés verseny szempontjából is döntő jelentőségű a „hármas- ikrek” űrrepülése. Közis­mert, hogy a rakétatech­nika olyan „sűrített? tu- domány, amelyet nem le­het más gazdasági és tudományos ágazatoktól függetlenül fejleszteni: ez megköveteli, a fémkohá­szattól az elektronikáig a legmodernebb iparágak magasrendú fejlettségét. Az új szovjet űrhajó an­nak a tanúbizonysága, hogy a leghaladóbb ipar­ágak fejlesztése a Szov­jetunióban töretlen ütem­ben halad. Ez továbbra is legfőbb záloga ama békés gazdasági verseny meg­nyerésének, amelynek ki­bontakozása lehetővé te­szi, hogy az ember ne aggodalommal, hanem nyugodt bizakodással te­kintsen a magasba. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására vasárnap este baráti látogatásra Lengyel- országba utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Kállai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságénak tagja, a kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pé­ter János külügyminiszter, dr. Lázár György, az Or­szágos Tervhivatal elnök- helyettese és Martin Fe­renc, a Magyar Népköz- társaság varsói nagyköve­te, aki Lengyelországban csatlakozik a küldöttséghez. Szakértőként a delegáció­val utazott Darvas! István, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető- helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Marjai József, a Külügy­minisztérium főosztályveze­tője és Gergely Miklós, a KüUievmdnisztérium proto­koll osztályának vezetője. A küldöttséget a látoga­tásra elkísérte Jan Kiljan- czyk, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagy­követe, A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a nyugati nályaudvaron meg­jelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Ne­mes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai. Jelen volt a búcsúztatásnál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető szeméi yisége. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom