Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
1964. október 11. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karcag nem az ünnepek földje A dűlőúton két bőrzeses, svájcisapkás férfi és ugyanennyi motorkerékpár megtámasztva. Tőlük mindkét oldalra traktorok cammognak nehéz ekéket vonszolva. — Adta-teremtette, ná» ezen reggel még egy barázda sem volt — lepődik meg Kovács Lajos bácsi, aki most az elnök kocsiján igyekszik kukoricaszárat kötni. A motorosok egyike. Kle- ment Lajos főagronómus erre felnevet. — Majd holnap reggel. Jön az én aranyos két új, piros détém. Hej, micsoda muzsika lesz itt holnap. Partnere, Dobrai Lajos távolabbra néz. — Ott a vak úton túl. majd ott muzsikálnak a gépeid. Ott kezdődik az 6 üzemegységének a határa, oda szeretné vinni a gépeket. Agitál, hogy a jó gépekre jó emberek kellenek és azok náluk vannak. Az elnök avatkozik bele. — Nagy betyár ez a Lajos. Mindig kivágja magát. A nyáron gazos kukoricát találtam náluk, odn- hívatom. mutatom neki, mi ez itt, komám? No, hallod, — azt módja — ide jön majd a csatorna. De másnap azért megkapáltat- ta a csatorna helyét. Jóízű a hangulat, a gaz- dász aráéról süt az öröm: holnaptól két új gép. Akkorra idekanyarodik a harmadik motoros. — Húzat a cséplő Török- szen tmi klósról. Én mutattam neki az utat Rizscsép léshez óe delegáltak elnöknek (este maga vallja búcsúzáskoi: — őszintén megmondom barátian, nem sok kedvem volt idejönni. De már nagyon hiszek abban, amit csinálunk.) Elsőnek ahhoz látott, szakképzett munkatársakat szerezzen és neveljen. Az elnököt körülvevő vezető garnitúrában tizennyolc — tessék megjegyezni, nem tévedés: tizennyolc — mezőgazdasági szakember dolgozik. — Most nevelünk maguknak üzemgazdászt. A felsőfokú technikumot végzett fiatalembert minden üzemegységhez, termelési ágazatba beosztják gyakorlatra. Amikor ezt az utat végigjárta, megismerkedett mindennel, akkor mehet be az irodába üzemgazdásznak. És így lesz belőle jó vezető. De erre türelmet, időt kell áldozni. És Karcagon áldoznak, rá. Karcagon sok mindenre van idő és türelem. Különös város ez. Nincsenek itt látványos sikerek, nem igen jön innen híre kiemelkedő teljesítménynek. De a nagy összecsuklásoknak, a nagy tönkremenéseknek sem Karcag a megtűrője. A jövedelem se olyan nagyon nagy itt. Ebben a November 7 szövetkezetben tizenötezer forint volt tavaly egy ember egy esztendei átlaga. De mégis. Egy egész napon át náluk tartózkodva nem hallattam panaszkodni senkit. Végül nem állhattam tovább és magam kérdezősködtem. Kovács Lajos bácsi is, aki hatvan esztendős és huszonkét hold földdel lépett a szövetkeoiat. Nem nagy uolog önmagában. De annak a tíz állatgondozónak! És valamennyi állatgondozónak az, hogy a majorokba villanyt vezettek, betonjárdákat építettek a munkát könnyíteni. A tanyán lakó parasztemberek gyerekeit gépjármű hozza reggelenként a városi iskolába, s délután vissza. Ugyanúgy, a tanulni vágyó felnőtt tanyai lakókat, összeforrott. kialakult családi közösség ez már. Háta mögött fedezékül minden esztendőben kicsivel, de biztossal gazdagodó közös üzemmel. Az érintkezés hangneme rokoni as, bátyám-öcsém tónusú. Az elnök is így vált szót mindenkivel. Ez az elnök azt mondja végül, mikor megkérdezem mit hoz a jövő. mit várnak a holnaptól. — Ragyogó dolog ezen a földön sose lehet. A karcagi föld nem az ünnepelt sikerek termője. Ezt a szövetkezettől se várják az emberek. A szocializmustól se kívánnak lehetetlent. Csak a biztosat. Hiszen az élet nem ünnepnapokból áll. Sok a hétköznap, több a dolgos nap. amelyeknek öröme kifakad már a karcagi földön. És Kovács Lajos bácsiéknak: — Hálistennek már nyugodt a megélhetésük. Borzák Lajos Télire mégiscsak meglesz a fagylaltgép — Inkább később, mint rosszat — — Tehát, miért nem gyártjuk még a háztartási fagylaltgépet? — ismételte meg a kérdést Jafcsák Gyula, a jászberényi Hűtőgépgyár gyártmányszerkesztési osztályának vezetője. — Mielőtt erre válaszolnék néhány perc türelmet kérek. — Mancika! — szólt az egyik fiatalasszonynak, aki az iroda másik végében volt elfoglalva — legyen szíves kínáljon meg minket. Az asszonyka a hűtőszekrényhez lépett, kivette azt a> kisméretű „Zúzmara” fagylatgépet, amelynek sorozatgyártásáról érdeklődtem, felnyitotta és a benne levő fagylaltból két csészével elénk tett. — Finom — ismertem el. — Nagyon jóízű. — Igen. Saját receptünk szerint készült. — Tehát? — tértem visz- sza a tárgyhoz mikor elfogyasztottuk a fagyit. A sorozatgyártásra tökéletesen felkészültünk. Úgy gondoltuk, semmi akadálya annak, hogy a harmadik negyedév második felében megkezdjük a gyártását. __ ...? — Egy hibát elkövettünk. Túlságosan megbíztunk a kooperáló vállalatban, a Fővárosi Műszerkészítő és Javító Vállalatban —, amely a motorokat készítette. Az összeszerelés után. ugyanis a próbajáratás közben derült ki, hogy köny- nyen olvadó gyantát használtak a motor forgórészéHarminc tanfolyamon tanulhatnak a törökszentmiklósi iárás asszonyai Október 8-án Törökszent- miklóson a nőtanács járási titkárságán tanácskoztak a községi nő tanács titkárai. — Többek között szó esett arról is, hogy az elmúlt oktatási évben 26 különböző oktatási formán mintegy ezer asz- szony tanult a járásban. Az általános és közép iskolákban háromsziázhatvan nő járt. Most is fontos feladata a nőtanácsnak annak segítése, hogy minél többen vegyenek részt állami oktatáson. Mintegy harminc tanfolyamot szerveznek a járásban — a leginkább kedvelt nők akadémiáját, előadássorozatokat, szülők iskoláját — ahol az asszonyok gyarapíthatják ismereteiket. Szocialista briqádvezctök látogatása Jászberényben (Tudósítónktól) Szolnok megye szocialista brigádvezetői látogatták meg október 9-én a Jászberényi Hűtőgépgyárat Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága által rendezett kéthetes tanfolyam egyik állomása volt ez az üzem- látogatás. Hetvenkét brigádvezető vett részt a tapasztalatcserén . nél. Az üzem-meleg hatására kiolvadt és a másodszori indításnál a megdermedt gyanta fékezte a forgórészt. Nem kis időbe telt a vállalatnak, hogy e hibát kijavítsa. — Sajnos másodszor is a motor okozta a késést. — Annak a néhánynak, amelyet legelőször kaptunk 80 centimétergramm volt a nyomatéka. Ez meg is felelt, de az ezt követő nagyobb sorozat (1000 darab) ezt az értéket nem érte el. Igen hosszadalmas vizsgálatba kellett belefognunk, hogy megállapíthassuk a fagylaltgyártás követelményeinek megfelelnek-e a 60—70 centigramm nyomatéké motorok. — Az ezer motornak mintegy 30 százalékát, — amely a 70-es érték felett van beépítjük, a többit nem vesszük át. Jogi alapon nem lett volna kötelességünk a bevizsgálás, de mi segíteni akartunk a partnernek. A bevizsgálás okozta időkiesés miatt azután késedelmet szenvedett a sorozatgyártás, de a felajánlott mennyiséget az év végéig mégis sikerül legyártanunk. Igaz, hogy a jászberényi Hűtőgépgyár a tervezett sorozatgyártás megkezdési határidőt későbbi időpontra halasztotta, mégsem követett el olyan hibát, hogy késésével a fagyaltgépek legyártását az év utolsó 1—2 hónapjában kell megoldani, ami nem kis gondot okoz majd a vállalat vezetőinek, akik inkább ezt a megoldást választották, mintsem minőségileg kifogásolható gyártmányt adjanak a kereskedelemnek.- bj ■ ■ "1 ■■ , Jön a segítség Nagyságrendben a második rizstermesztő szövetkezete a karcagi November 7 a megyének. ötszáznál is több holdon terem itt a rizs. Aratásával végzőben vannak, le a cséplése szőrit. Pedig nagy pénz itt a rizs. De mindent egyszerre ők se győznek. Mert ilyen sok összetevőből áll itt a minden. A nyolcezer holdhoz közelftő szövetkezetben a létezhető munkálatok mindem ke megtalálható és szinte kifogás nélkülien végzik. — Lenne egy maszek kérésem. Nézzük meg az árpa vetéseket. Azokat meg is lehet nézni. Nem méltatlanok a gazdiász örömére, akárki lát- tatására. Jóllehet — roppant mennyiség — két és félezer holdnyi az őszi vetés. És már alig van hátra belőle. De akár a boto- nási, a keservesi. a büszkéi tanyarészeken járunk, meg kell állni az árpaföldek mentén. Ezekben a határ- zugokban bukkanunk fel hol itt, hol itt a szövetkezet terepjáróján. Kísérőnk. Kundra József, a közös elnöke egy magashom- lokú, nagydarab agrármérnök. A szövetkezeti vezetet valahogy ilyen összetételűnek hiszem, mint Kundra József. Az egyetemről egyenesen termelő- szövetkezetbe került — egy másik karcagi közös gazdaságba — és ott a főagronómusságig vitte hosszú gyakorlat után. Mikor ebbe a társas iizemzetbe. így mondta: — Hálistennek, már nyugodt a megélhetésünk. És Szűcs Gábor bácsi a vincellér, Kele Mihály a traktoros ezer munkaegységgel. Valamennyien így vallottak, mindannyian meg is ütköztek furcsa érdeklődésemen. Á neheze még hátra van Egyikük se vágyik el innen Úgy szeretik ezt a földet, éppen úgy, mint vezetőik. Ezek az emberek ismerik önmagukat és ismerik a karcagi sziket. Átokföld volt, embercsigázó. Tengődtek rajta, nem gazdagodtak és mindig a bizonytalanság. Most is nehézmunkás talaj. De azt hiszem a szövetkezetét éppen ezért szerették meg. mert a biztos holnapot szeretik. Mit jelent ez külön-kü- lön? Vegyük a biztosat. A November 7 szövetkezetben két év alatt négy és fél millióval nőtt a tiszta vagyon. Évről-évre valamivel, de minden évben valamivel ugyanígy a jövedelem. — Most 10 százalékkal szeretnénk többet osztani. Az elnök mondta ezt és az elnök szavának élő fedezete a határ, az idei termés, a gyarapodott jószágállomány. És az is. — mezőgazdasági üzem kilátásaiban, de nagyon fontos tényező —, hogy minden esztendőben több földet terítenek meg trágyával. Ebben az évben 200 holddal többet, mint tavaly. És a gondoskodás. A Bu- csának menő határrészen takaros kis épületek mellett hajtottunk el. — Az állatgondozóké lesz — mondta az elnök. Tíz állatgondozó kap új Néhány héttel ezelőtt örömmel értesültünk a Minisztertanács közleményéről, hogy az idén nem szorulunk importra, hazai termésből fedezzük az ország lakosságának kenyérgabona szükségletét. E bejelentés mögött szövetkezeti parasztságunk szorgalma, igyekezete és fáradtságos munkája húzódik meg. Az idén, a megyében is magasabb átlagtermést takarítottunk be. A jó eredmény elsősorban annak köszönhető. hogy tavaly össze1 időben és a legtöbb helyen jó minőségben került a földbe a kenyérgabona magja. Az ország kenyérgabona problémája — még nem oldódott meg véglegesen. Biztosítani kell a következő években is az ellátást, sőt a meglepetések ellen tartalékokat is kell gyűjtenünk Most ismét a falu felé fordult az ország közvéleménye. Ezekben a hetekben dől el lesz-e elegendő kenyerünk jövőre. Most van a vetési munkák dandárja. A legutóbbi jelentések szerint megyénk termelőszövetkezetei a tér vezett terület 44,6, az állami gazdaságok 49 százalékán vetették el a kenyérgabonát. Október 10-ig hozzávetőleg a búza 60—65 százaléka került a földbe A legnagyobb gabonatermelő állami gazdaságok közül Szolnokon 80,9, Héken 67.9 százaléknyi területen végeztek a vetéssel. A kun- esorbai Vörös Október Tsz- ben szombat estig a búza 80 százalékát tették a földbe, a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben szerdán már 70 százalék körül tartottak. Dicséretes eredmények ezek, a szorgalom, a jól szervezett munka és a szilárd vezetés tanúbizonyságai. Az összesített eredményekkel, még sem lehetünk elégedettek. A múlt év hasonló időszakában nagyobb területen volt földben a mag, több volt a vetésre előkészített talaj és jobban haladt a kukorica, napraforgószár letakarítása. Épp ezért, semmi okunk a? elbizakodottságra. Most jön a finis. Az eddig elvetett földeken kalászosok, lucerna, borsó és más korán lekerülő növény volt a búza előveteménye. A hátralévő földeken azonban kapások voltak. Ezek letakarítása és előkészítése már alaposabb munkát és nagyobb szervezettséget igényel. Sajnos a termelőszövetkezetek többségében nem tartják be azt az alapvető szabályt, hogy először azokat a kapásokat kell letakarítarii, melyek helyére vetni akarnak. Nem egy helyen általános kukoricatöréssel találkozhatunk Ä fegwentek: Kossuth Tsz-ben még a traktorosok is harmados kukoricát törnek, a gépek meg állnak. Október 4-ig a kun- hegyesi járásban alig-alig fogtak hozzá a kukoricaszár letakarításához, nem egy szövetkezetükben még meg sem kezdték azt. Ezzel magyarázható, hogy sok gazdaságban az elvetett kenyérgabona aránya mélyen ff megyei átlag alatt van. Egyes helyeken furcsa szemlélettel is találkozhatunk. Azt mondják, miért erőltetnek, sürgetnek bennünket a vetéssel. Jobb termést akarunk betakarítani ég jobban készítjük elő a talajt, mint tavaly. Ezek a gazdaságvezetők megfeledkeznek arról, hogy a jó minőségű munka nem azonos a lassúsággal, késedelmességgel. Vajon lehet-e későn előkészített, meg nem ülepedett talajon jó magágyat létrehozni? Nyilvánvaló, hogy nem. A megyei vezetés tehát joggal figyelmezteti a gazdaságokat az időbeni és jó minőségű munkára, mert előbbre lát. Ismét esősre fordult az időjárás. Nem tudjuk, hánv munkanap megy veszendőbe a csapadék miatt. De erre számítani kellett, s a megfontolt gazdaságveze-' tők nem is hagyták figyelmen kívül. Három hét van még hátra az optimális vetési határidő lejártáig. Senki sem engedheti meg magának 9 késedelmességet. Október végéig földbe kell kerülni — az utolsó holdon is — a kenyérgabonának. Erre kell most minden gépi-, fogat- és kézi erőt összpontosítani. Mindenekelőtt a kukoricaszár letakarítása sürget. Sok helyen már nincs szabad terület a talajelőkészítő gépek előtt, s egy-két szövetkezetben emiatt a vetőgépek is leálltak. Jól tudjuk, hogy me gyénk szorgalmas parasztsága az utóbbi hetekben sokat dolgozott, fáradozott Mégis azt kérjük most tőlük hogy az elkövetkezendő hetekben — a szükségesnél többet — ne pihenjenek. Szükség van a megnyújtott napokra és a vasárnapi munkára is. Gyorsítsák meg a szár lehordá- sát. adjanak szabad utat a gépeknek. összetorlódtak a szállítások is. A termés hazahordása az elsődleges még éjszaka és vasárnap is. Nem szabad megengedni, hogy a járművek nagy távolságra kukoricaszárral furikázzanak, helyes, ha a vetés befejezéséig a föld végére rakják azt le. A talajelőkészítő gépekre igen nagy munka vár. Mintegy 60 ezer hold búza alá kell még elvégezni vetőszántást. illetve a talajelőkészítést. Ha valaha igen most különösen szükség van a kétműszakos gépek szaporítására. A traktoristák eddig becsülettel helytálltak, sokan tíz-tizennégy vasárnap dolgoztak egymás után. Kevés a gépész, s az elvégzendő feladatok megkívánják, hogy csak a vetés után pihenjenek. Az időbeni vetés megköveteli. hogy megyénk állami gazdaságainak és szövetkezeteinek vezetői tartsák be a maguk által megszabott ütemtervet. Sajnos, sok helyen tapasztalható, hogy nem ragaszkodnak ehhez. Pedig csak akkor tudunk időben végezni, ha a gazdaságvezetők figyelemmel kísérik a gépek teljesítményét, határozottan szervezik a munkát és megkövetelik a napi ütem betartását. Az idő sürget, gyorsítani kell a vetést, de nem szabad megengedni a hanyag- ságot, a rossz minőségű munkát. Épp ezért a szakembereknek megfelelő igényt^ kell támasztaniuk a minőségi követelmények iránt Megyénk lakossága azt várja a mezőgazdasági nagyüzemektől, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is kellő időben elvetik a kenyérgabonát ég gondoskodnak jövő évi kenyerünkről. Máthé Lászig
