Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

IMI. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan gazdálkodnak a szolnoki Járás termőföldjének egyötödén? Ä szolnoki járásban az állami gazdaságok szerepe igen jelentős. A megye 13 állami gazdasága közül 4 itt működik. A járás szántóföldjének több mint 20 szá­zaléka tartozik a gazdaságokhoz és több mint három­ezer ember dolgozik ezekben a mezőgazdasági üze­mekben. Ez késztette a járási pártbizottságot arra, hogy a gazdaságok termelési tevékenységét és az ott működd pártszervezetek életét megvizsgálja; A pártvégrehajtó bizott­ság beszámolója mindenek­előtt azt elemezte, hogy a négy gazdaság — a héki, a szolnoki, a palotási és a tiszásülyi — hogyan teljesí­ti gazdasági feladatait; A válasz erre alapjában véve pozitív. Mind a négy üzemből lehet sorolni a példákat, amelyek bizonyít­ják: az árutermelésben, a korszerű termelési eljárá­sok alkalmazásában, új módszerek kikísérletezésé­ben és meghonosításában kezdeményesők a járás állami gazdaságai Egyre jobban érvényesül az a törekvés, hogy a terme­lés összhangban legyein a népgazdaság érdekeivel. A Héki Állami Gazdaság pél­dául gabona- és zöldségter­mesztésben, valamint az állattenyésztésben ért el jó eredményt. Növelték a ku- kurica termésátlagát. Emel­kedett a gazdaság állatte­nyésztésében a számos ál­latok száma is. Sikereik el­ismeréseként tavaly ismét kiérdemelték az élüzem cí­met; A palotási gazdaság­ban főleg a lucerna ter­mesztésében és feldolgozá­sában, az állattenyésztésen b^lül pedig a pecsenyeka­csa nevelésében értek el jó eredményeket: Az elismerésre méltó eredményekért azonban évről évre jobban meg kell küzdeni ezekben a gazdaságokban; S erről egyre inkább szól­ni kell. A járásban és a megyében is egyre több az erős, versenyképes „ellen­fél”; Az állami gazdasá­gok termésátlagainak szint­je járási átlagban maga­sabb ugyan a termelőszö­vetkezetek termésátlagainak szintjénél, vannak azonban ilyen példák is: a szajoli Vörös Csepel Tsz tavaly 333 mázsa cukorrépát ter­melt holdanként, míg az azonos talajadottságokkal rendelkező mezőhéki gaz­daság átlagtermése 323 má­zsa volt. A búzatermesztés­ben a tiszaföldvári Lenin Tsz előzte meg a hé­ki gazdaságot, holdanként átlag 0.2 mázsás termés­többlettel. Az önköltség alakulását kfilön is elemezte a járási párt vb beszámolója. Ezt azért emelték ki külön, mert a járás állami gaz­daságaiban a főbb termé­kek önköltsége a megyei átlaghoz _ viszonyítva ma­gas. Ennek több oka van.- Először az, hogy a termelés fejlesz• lése érdekében nagy beruházások történ­tek. A beruházások fejlő­désének ütemével azonban nem áll arányban a ho­zamok növekedése. Közrejátszik az is, hogy a gazdaságokban a termelés előkészítése magas hozam- szinten történik, magasak a ráfordítások. Elég gya­kori azonban, hogy külöm- böző tényezők — például aszály — miatt nem érik el azt a termésátlagot, ami­hez a költséges előkészülete­ket megtették: ' A szolnoki gazdaságban például 1963-ban 82.87 fo­rinttal volt magasabb a búza önköltsége mázsán­ként, mint két évvel előbb. Mezőhéken a marhahúst mázsánként 3.67 forinttal drágábban állították elő a három évvel korábbihoz mérten. Ezek figyelmeztető jelek, s csak akkor tűnnek el, ha a gazdaságokban agro- és zootchnikai, vala­mint üzemszervezési intéz­kedések segítségével magas szinten stabilizálják a ter­mésátlagokat. Az állattenyésztésben 1961 óta fokozatos a fejlődés, de bizonyos termékekből itt is kevesebbet tudtak piacra adni a gazdaságok, mint a2 előző években. A Héki Ál­lami Gazdaságban 1961 óta 452 literrel csökkent pél­dául az egy tehénre jutó tejtermelés. Ezt jelentősen ellensúlyozza ugyan a gaz­daságban az újszerű és korszerű szabadtartásos nö­vendékmarha nevelés, mert ötödik éve lényegében ab­raktakarmány nélkül, ió súlygyarapodással nevelik az állatokat. Ez az ered­mény azonban — bármi­lyen jó is — nem pótolja a hiányzó tejmennyiséget. A palotási gazdaságban ugyanebben az időszakban tizenkettővel csökkent a száz tehénre eső borjúsza­porulat, ami a későbbi évek állattenyésztési eredménye­it veszélyezteti; Itt is sok dolog közrejátszik Az például, hogy a gazda­ságokban nem mindenütt megfelelő az istállók gé­pesítése. Sok még az olyan telep, ahol az öt-tíz évvel ezelőtti módon trágyáznak,' takarmányoznak. A jobb, gondosabb, eredményesebb szervezésre, felszerelések be­szerzésére nem tettek meg­felelő intézkedéseket. A gazdasági munkák mellett részletesen vizsgál­ta a pártbizottság elé ter­jesztett beszámoló a párt- szervezetek munkáját. A tapasztalatokat összesítve megállapította: az utóbbi években eredményesebb a gazdaságokban a pártszer­vezetek munkája is. A ve­zetőségi tagok és elsősor­ban a párttitkárok munka- módszere javult és ezzel együtt tekintélyük is növe­kedett.- Egyre több hozzá­értéssel elemzik a termelés egy-egy kérdését. • s egyre inkább úgy határozzák meg a párttagok feladatait, hogy az megfelelően se­gítse a kitűzött célok el­érését. Különösein érezhető Október 15-ig lehet szerződni A háztáji és egyéb ter­melők tojásra, csirkére, pulykára és hízottkacsára a földművesszövetkezetek­kel október 15-ig köthetnek értékesítési szerződést a termelők. Libahizlalásra e határidő után is lehet szer­ződni. Intézkedés történt, hogy olyan termelők, akik a szerződéssel lekötött csir­kével, hízottkacsával, vagy pulykával nem rendelkez­nek hízottlibával is telje­síthetik kötelezettségüket. Liba helyett azonban más baromfi a szerződés telje­sítésére nem fogadható el; A más baromfi helyett átadott hízottlibáért a szer­ződéses átvételi árat fize­tik, volt ez az utóbbi években a tiszásülyi gazdaságban. Mindezt azonban nem követi egyenletesen a párt- szervezetek egészének meg­felelő erősödése. Jórészt arra vezethető ez vissza, hogy hiányos az állami gaz­daságok dolgozóinak, közöt­tük a párttagoknak is, a szak­mai képzettsége, az álta­lános műveltsége és politi­kai tájékozottsága. A párt­tagok kétharmadának nyolc általános osztály alatt van például az iskolai végzett­sége, az ossz dolgozók is­kolázottsága pedig még ezt a szintet sem éri el. A pártbizottság elfogadta e tekintetben a vb-nek azt a határozati javaslatát, hogy a pártszervezetek biztosít­sák a fiatalabb és a közép- korosztályhoz tartozó párt­tagok továbbtanulását. A járási pártvégrehajtó bizottság elemző munkája és a pártbizottság hatá­rozata hasznos, jó segítője lehet a szolnoki járás ál­lami gazdaságainak. B. E. Visszaadták a betegeknek az életben való hitet — A jászberényiek kezdeményezéséről — Október 3-án jelent meg cikkünk arról, hogy a vál­lalatok többségénél nem tartják be a csökkent mun­kaképességű dolgozókra vo­natkozó rendelkezéseket. E megállapítást a megyei NEB vizsgálata tartal­mazta. Jászberényből azonban éppen ennek ellenkezőjét ' tudatta velünk a járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Sőt, bebizonyították azt is, hogy nemcsak az öreg és csök­kent munkaképességű, hanem az alacsony jöve­delmű és szociális hely­zetű emberek foglalkoz­tatását is megoldották. E városban ugyanis 1962- ben létrehozták a szociális foglalkoztatót. Majd ezt 1964. július 1-el vállalattá fejlesztették. Jelenleg közel 130 embernek nyújt mun­kaalkalmat és megélhetést ez a vállalat. És tegyük hozzá, olyan embereknek, akik a vállalat létrehozása előtt szociális segélyekből éltek. “lost hogy ismét terme­lőmunkát végeznek, jó­val többet keresnek, mint amennyi a szociális se­gélyük összege volt. Rajtuk kívül több mint öt­ven nyugdíjas dolgozik a vállalatnál, akiknek egyéb­ként szintén alacsony volt havi jövedelmük. Jelenleg közel húszán 500—800 fo­rintig, harmincnégyen 800— 1200 forintig és többen 1200 forint felett keresnek ha­vonta. Ezeknek az embereknek nagyobb része ipari mun­kás, akik nagy tapasztala­tokkal rendelkeznek és vállalt munkájukat jó mi­nőségben végzik el csök­kent munkaképességük el­lenére is. Nappalok és éjszakák A két borát és kedvencük a gép A Tószegi Gépállomás vezetői nagy tisztelettel beszélnek a Szalai—Csin- ger váltótársakról. A szor­galmas traktoristák eddig 3216 normálholdnyi mun­kát végeztek DT 54-esük- kel. Az utánuk következő Telek—Zérczi pár mintegy 300 holddal van mögöttük. Pedig azok is a legjobbak között vannak. Csingeréknek július első dekádjától kezdve nem volt szabadnapjuk. Tizenhárom vasárnapon át egyfolytá­ban rótták a tarlón a körö­ket. önként vállalták ezt, mert szeretik a gépet és tudták, hogy szükség van munkájukra; Sziráki András igazgató egy jellemző esetet mesélt el róluk: — Két héttel ezelőtt mű­szakváltáskor találkoztunk. Szalai Béla volt az éjsza­kás, Csinger Jenő váltot­ta. Félhatkor leállt a gép és együtt zsírozták, olajoz­ták, javítgatták. Olyan volt a DT, hogy akár szemlére is vihették volna. Nem saj­nálják az időt a karban­tartásra. — A többiek nem ugyan­ezt teszik? — Sajnos nem egyszer kell figyelmeztetnünk a traktorosokat, hogy húzzák meg a csavart. A kis hi­bák elhanyagolása miatt néha három nap kell áll­nia a gépeknek. Szalaiék DT-jét még egyszer sem kellett javítanunk. MHF A karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nö­vénytermesztési szakának elsőéves hallgatói F.S—09 traktor vezetését gyakorol iák. Képünkön Kocsis Sán­dor traktoros a kapcsolást magyarázza Magyar Mar­gitnak Csinger Jenővel disztille- rezés közben találkoztunk a Dózsa Tsz földjén. — Hogy ízlik a munka a tegnapi búcsú után? — Nem szeretem az italt, így másnapos se le­hettem. Egyébként az első szabad vasárnapunk volt a tegnapi, július óta. De nem is kérünk, míg be nem fe­jezzük a mélyszántást; — És az asszony nem ■ zsörtölődik miatta? — Megszokta már. Szép összeget viszek haza. tud­jál, hogy dolgozni kell érte. — Megnéztük a bérjegy­zéket. — Júliusban 3485, augusztusban 3685 forintot keresett. — Valóban így van. Sza­lai komám is hasonló ösz- szeget kapott. — Mi a titka a kiváló tel j esi tmény üknek ? Kissé elgondolkodik, — majd rávágja: — Szeretiük a gépet. Kö­zösen tartjuk karba és nem szállunk le róla a vál­tásig. Kihasználjuk a mun­kaidőt. Sokfaita munkagé­pünk van. Néha 18 órát is dolgozunk naponta. — Ha másnap disztillerezni aka­runk, előtte rendbetesszük a munkagépet; — A tsz-ben elégedettek a munkájuk minőségével? — Ezt inkább tőlük kér­dezze meg. Megkérdeztem. Szűcs An­taltól, a Dózsa Tsz elnöké­től. — Csak jót mondhatok róluk. Régi traktorosok, — igen szorgalmasak és jó minőségű munkát hagynak maguk után. A fiatalokkal már vannak bajok. — Az egyiknek nem igazoltuk a műtrágyaszórást, mert csak egyszer töltötte meg a tar­tályt és 80 holdra akarta elszámolni. Szalai Béla 1953-ban ke­rült a gépállomásra, Csin­ger Jenő két évvel későb­ben. Tehát a törzsgárdához tartoznak. A Tószegi Gép­állomás tavaly 99 erőgép­pel dolgozott, s 1068 hold volt az egy gépre eső tel­jesítményük. Most 62 erő­gépük van, mégis ugyan­ennyi munkát végeztek el. pedig még nincs vége az őszi kampánynak. E dicsé­retes eredményben benne van a gépállomási elsők szorgalma is; "E vállalatnak nincs szakipari jellege. Lényegé­ben minden munkát elvál­lalnak, s elvégeznek — te­gyük hozzá, jó minőség­ben. így például az isko­lák ajtóinak, ablakainak javítását, kisebb volumenű tatarozási, helyreállítási munkákat csinálnak. Egyszóval olyan felada­tokat oldanak meg, ame­lyeket szakipari vállala­tok arra való hivatkozás­sal, hogy nincs kapacitá­suk, vagy a munka kis volumenű, nem vállalnak eL Természetesen van prob­léma is, . melynek megol­dása nem elsősorban a vál­lalaton múlik. A csökkent munkaképességűeket fog­lalkoztató vállalatnak sajá­tos jellege és helyzete van; Munkásaival gyakran elő­fordul, hogy gyengélked­nek, hogy pihenésre szo­rulnak. Ez emberileg telje­sen érthető és biológiailag igazolt. E vonatkozásban azonban a szigorúan vett vállalati jelleg gátló ténye­zőként hat. Ugyanis meg­határozott létszámtervük van, melyet nem léphet­nek túl, ugyanakkor gyen­ge az anyagellátás is; Ezért szükséges, hogy • a vállalat felettes szerve bizonyos mértékben fel­oldja a kötöttségeket. A tervszerűség biztosítása mellett a vállalat működé­sét és a még munkanélkül lévő csökkent munkaké­pességű dolgozók foglal­koztatását minél jobban segítsék. Lényegében új és külön­leges sajátosságokkal ren­delkező vállalatról szól­tunk. Ezért gazdasági kö­vetkeztetéseket még nem lehet levonni. Egy azon­ban bizonyos: okosan tet­ték a jászberényiek, ami­kor életrehívták a csökkent munkaképességűeket foglal­koztató vállalatot. Pályázati felhívás Az OKISZ a serdülő ifjú­ság korszerű-tudományos já­tékokkal való ellátása, poli­technikai nevelésének előse­gítése érdekében nyilvános jeligés politechnikai pályázatot hirdet, melyen bárki részt vehet (egy pályázó több cik­ket is benyújthat). A pályázaton részt lehet venni: játékokkal, kísérlete­ző készletekkel, építőszekré­nyekkel, mechanikai, opti­kai, akusztikai, elektronikus, kibernetikus, kémiai, bioló­giai és egyéb, politechnikai ismereteket gyarapító játé­kokkal (pl. barkácsolás). A pályamunkák elbírálása és díjazása két kategóriában történik: a) mintadarabbal rendelkező pályamunkák, b) deszkamodellből és műszaki leírásból (műszaki vagy kap­csolási rajz) álló pályamun­kák­Más pályázaton mór részt vett, a kereskedelem­ből ismert, vagy külföldi ter­mékkel nevezni nem lehet- A pályázók elképzelésük be­nyújtásával egyben hozzájá­rulásukat is adják ahhoz, hogy a pályaművet bármely kisipari szövetkezet gyártsa. A pályamunkán a jeligén kívül más jelzés nem lehet. A két kategóriában összesen 42 munkát díjaznak, az első helyezettek jutalma 5—5000, illetve 1500-1500 forint. Bővebb felvilágosítást Szol­nokon a 18—81, Budapesten a 188—800/212 telefonszám™* kapható-

Next

/
Oldalképek
Tartalom