Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

1SM. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken Ölésit tartott. Meghallgatta a KNEB elnökének jelen­tését a most folyó vizsgá­latokról és a legutóbbi idő­szakban tett intézkedések­ről. A bizottság ezután megtárgyalta és elfogadta a csökkent munkaképessé­gű dolgozók foglalkoztatá­sával és védelmével kap­csolatos vizsgálatról ké­szült jelentést, amely Bu­dapesten és hét megyében 120 vállalat dolgozóit érin­tette. A KNEB megvitatta és elfogadta a könnyűipari exportbiztonsági tartalék­készletekkel kapcsolatos vizsgálatról készült jelen­tést. Halóegységet adiaK át Egyiptom számára A Magyar Hajó- és Da­rugyár balatonfüredi üzem­egységében tolatómotoros­ból és a hozzátartozó szál­lító uszályból álló hajóegy­séget adtak át Egyiptom részére. A szárazáru szál­lításra alkalmas egység sikeres próbautat tett a Balatonon. A hajógyárban ez év végéig még két hajóegy­séget gyártanak. Ezek pon­tos másai lesznek a most átadott hajóknak. (MTI) * Földműves­szövetkezeti taggyűlés A Kunhegyesi Körzeti Földművesszövetkezet no­vember 12-én tartja tag­gyűlését a művelődési ház­ban. Ez alkalommal a bu­dapesti Ruházati Mintater­vező Vállalat bemutatót tart a téli és a jövő tavaszi diva tű jdomságokból. Délután az ifjúságnak öt új színes filmet mutatnak be a demokratikus és a nyugati országok fiataljai­nak öltözködéséről. A film nemrégiben készült, s vidé­ken először Kunhegyesen vetítik. Ä föagronómus pártmunkája — A szervezésben volt a hiba János bátyám, hidd ell Azért történt meg, hogy a harmincnyolc kezdő létszám a vizsgáig hétre csappant — mondta a fő- agronómus. — A kémiától és a szám­tantól rettentek meg azok, akiknek hiányos volt az előképzettségük — magya­rázta a főállattenyésztő. — Pedig, ha nehezen, küsz­ködve is, mégis csak elbol­dogultak volna. S az állat- tenyésztőknek szükségük van ilyen ismeretekre is. A tiszaszöllősi Petőfi Tsz két vezető szakembere vi­tatkozott így a szakmun­kásképzésről. Andrási Já­nos, föagronómus — aki tavaly még más gazdaság­ban volt — csak amellett kardoskodott, hogy a részt­vevők kiválogatása, a tan­folyam jó megszervezése, állandó kézbentartása a biztosítéka a sikernek. így érhető el, hogy a szövetke- keti gazdák ne csak bele­fogjanak a tanulásba, ha­nem végig kitartsanak. — Két évvel ezelőtt Ti- szaderzsen a brigád- és munkacsapatvezetők, az el­lenőrző- és fegyelmibizott­sági tagok részvételével szerveztük meg a szakmun­kásképző, illetve előkészí­tő tanfolyamot. A harminc hallgatóból az első év vé­gén huszonnyolc sikeresen vizsgázott — bizonyította példával is véleményét Andrási elvtárs. — Számítunk is a segít­ségedre a szervezésnél és a növénytermesztési elő­adások megtartásánál — terelte a szót ismét a jelen­re Zsendovics János, fő­állattenyésztő. — Ezt még meg kell be­szélnünk, mert már van megbízatásom — válaszolt a föagronómus. — Elvállal­tam a pártoktatás egyik tanfolyamának, a gazda­ság politika mezőgazdasági tagozatának vezetését. — Persze, ha a két dolog nem ütközik, segítek. De azt meg kell gondolnom, hogy mennyit vállalhatok ma­gamra. Ez a szabódás nem azt jelentette, hogy Andrási elvtárs nem értékeli a A tervezettnél nagyobb önköltség - sok baleset .1 tégla és cserépipar gondjai Az É. M. Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalatnál hagyománya van a szocialista munkaverseny­nek és a brigádmozgalom­nak. Az idén több, mint ez­ren tettek munkaverseny felajánlást, 65 brigád a szo­cialista cím megnyeréséért indult harcba. A kedvezőtlen tavaszi időjárás, valamint a beru­házások nagyon megnehe­zítették a vállalat helyzetét. Jobbára túl vannak a ne­hezén, az eredmények már javulnak, amiben jelentős része van a szocialista ver- senymozgal ómnak. Beszél­nünk kell azonban olyan dolgokról is, amiben lassú az előrehaladás. Sőt! Ilyen például a termékek minősége. A gyártott tégla minősége 0,3 százalékkal, a cserépé 0,2 százalékkal volt rosszabb a tervezettnél. Ez a romlás 210 ezer forinttal sújtotta a vállalatot. A ter­melékenység — a vállalá­sok ellenére — nem ala­kult kedvezően, hiszen az eltelt kilenc hónap során a terv 101,2 százalék időará­nyos teljesítéséhez 102,6 százalékos létszámot hasz­náltak fel. Ez a létszám- növekedés még nem reali­zálódott a termelésben. Egy­részt azért, mert a kétmű- szakos ceglédi, Karcag II. és a törökszentmiklósi üzem nyersgyártási ered­ményei rosszak, másrészt, mert a szükkeresz' metsze­tű szárítókapacitás miatt nagymérvű kazalozáshoz folyamodott a vállalat. A termelés önköltsége szeptember végén 21 szá­zalékkal volt rosszabb a tervezettnél. Az igaz, hogy ebben objektív tényező is közre játszik: így a vasár­napi, a tíz órás műszakok túlórapótléka és a kazalo­zás többletköltségei. Ám mind a ceglédi, mind a Karcag II. téglagyárban a két műszakra való áttérés a vártnál kevesebb ered­ményt hozott. A terven felül vállalt nyers és égetett tégla meny- nyiséget nem érték el, 1,3 millió forint a lemaradás. Viszont a fajlagos szénkölt­séget 17,4 százalékkal csök­kentették, ami a bázishoz viszonyítva egymillió forint megtakarítást jelent. Ez egyébként az idei munka­verseny legjobb teljesítmé­nye. A balesetek miatt a ter­melésből kieső munkana­pok számának a bázishoz mért 36 százalékos növeke­dése még a jól dolgozó gyáregységek számára is komoly figyelmeztetés. E közelítőleg hétszáz nap ter­melés kiesés miatt jogosan érheti bírálat a vállalat ve­zetőit, Sok új, gyakorlatlan munkást vettek fel gz idén. de — mint az adat bizonyít­ja — nem gondoskodtak kellő szigorral a balesetvé­delmi utasítások betartásá­ról. F. P. szaKmunkásképzést. Na­gyon jól tudja mit jelent az, ha a termelőszövetke­zetekben s az 6 gazdasá­gukban is gyarapodik a szakképzett gazdák száma. Ezt mindenképpen segíteni kívánja. De olyan formá­ban, hogy a pártmegbízatá­sa se szenvedjen csorbát. A propagandista munká­ra úgy készült, hagy elvé­gezte a marxista középis­kolát, nyáron pedig a pro­pagandista tanfolyamot. — Ez is biztosítéka annak, hogy becsülettel elvégzi pártmunkáját. S az a nagy akarat, amellyel most az őszi betakarítás, szántás, vetés gondja-baja közepet­te is szakít magának időt arra, hogy törődjön a szö­vetkezeti gazdák politikai és szakmai továbbképzésé­vel. És természetesen a sa­ját tanulásával is, hogy a párt propagandistájaként, s a szaktanfolyam előadó­jaként szintén megállja a helyét N. K. A BÜROKRÁCIA A\ I T S EM VÁLTOZOTT Beruháxási huzavona egy tojóháx körül ötezer férőhelyes tojóház építésére kapott be­ruházási hitelt a kunhegyest Vörös Csillag Tsz. Az épület 1962 őszén szerepelt először a megyei létesít­ményjegyzékben. Az akkori elgondolások szerint 1963 végén a tojóházat át kellett volna adni a ren­deltetésének. Ám az épület most sem készült eL Ahogy ilyenkor szokásos — a tsz vezetői a beruhá­zás lebonyolításával a Tsz Beruházási Irodát bí2ták meg 1962 novemberében. Az iroda azonban csak 1963 júniusában vállaltáéi, mert későn kapta meg az FM ajánlott tervét, s ne­hezen akadt kivitelező. A tsz és a járási tanács mezőgazdasági osztálya a helybeli TÖVÁLL-t akarta megbízni a kivitelezéssel. A tsz-közi vállalkozás jó munkát végez, s határidő­re adja át a létesítménye­ket. (Az idén sincs elma­radása a 4,6 millió forint értékű kivitelezéssel. — Ugyanakkor a KTSZ-ek és az állami építőipar öt ob­jektum készültségi fokával 50 százalékra állnak a já­rásban.) A kivitelezéssel a Beru­házási Iroda mégis az ál­lami építőipari vállalatot bízta meg. A magas érték­határ miatt döntöttek így, meg azért is, hogy egy kéz­ben legyen a generál kivi­telezés. A gépészeti és technológiai munkákat al­vállalkozóknak kellett vol­na kiadni. Végeredményben mégis ez történt. A megyei építő­ipari vállalat csak hosszas huza-vona után vállalko­zott a kivitelezésre. Arra hivatkozott, hogy felettes hatóságuk nem jelölte ki őket. 1963 augusztus 28-án volt hajlandó a szerződés- kötésre. A generál kivitele­Megválasz- tották KISZ vezetőiket és küldötteiket a szolnoki Tisza-parti Gimnázium diákjai. (Beküldött kép) Specializált gépjavítás CIBAKHÁZÁN Az őszi munkák befeje­zésével a téli javításokra készül a Cibakházi Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat Erről tájékoztatott ben­nünket Dogossy Ferenc, a Vállalat igazgatója. — A téli javításokra va­ló felkészülés nagy prob­lémát jelentett. Az idén alakultunk át gépállomás­ból gépjavítóvá. Ez a meg­lévő szervezeti forma meg­változását vonta maga után. Űj munkatervet és javítási technológiát dolgoztunk ki Meghatároztuk a szakem­berek ügyrendjét, kinek mi a reszortja. Szükség volt erre, mert az üzem új cél­kitűzései eltérnek a koráb­bi feladatoktól. A kombájnok javítása mellett most két géptípus javítására készülünk. De­cember 10-én kezdünk a szovjet MTZ, majd a ro­mán UTOS gyártmányú erő­gépekkel. Az eddig bejelen­tett igények szerint ezek­ből a típusokból negyven- hármat kell majd kijrvíta- nunk. Január végén kezd­jük el a DT „családon” a munkákat. Ebből 19 várha­tó. A szolnoki nőtanács eseménykönyvéből Négy százharmincán vettek részt az általános is­kolák szülői munkaközösségeinek vezetői közül a két alkalommal tartott esti tani oly amokon. A középisko­lák szülői munkaközösségeinek képviselői közül pedig százötvenen. Az óvodás gyermekek szüleit közel ötve- nen képviselték. Három iskolában még e héten és a jövő héten rendezik meg az előadásokat. * Megkezdődött a városban a téli oktatás. A VII. kerületben a nők akadémiájának harmadik évfolyamát kezdték meg. Ezen a tanfolyamon a tavalyi hetven hallgató mind megjelent. A kertvárosban, ahol tavaly már befejezték a nők akadémiáját, most művészeti előadássorozat indult. Az akadémia tavaly végzett nyolcvan hallgatójának jórésze erre a művészeti tan­folyamra ]ár. A tanfolyam programja: tiz előadás és hat filmvetítés. A jövő év tavaszán pedig — Tiszapal- konyára és Aggtelekre — országjáró körútra indulnak a hallgatók. * Újból megkezdte működését a Ságvári Endre Mű­velődési Házban a háziasszonyok klubja. A klub prog­ramjában érdekes rendezények szerepelnek: bioló­giai előadás, filmvetítés, varrás-főzés tanácsadás és sok, az asszonyokat érdeklő tájékoztatás. * Egy hőnap alatt húszán keresték fel a nőtanács jogi tanácsadóját. A tanácsadásban eddig nyolc jogi szakember vett részt. November 7-e alkalmával hét rétegtalálkozót tar­tanak a városban. Háziasszonyok üzemi munkásnőkkel, pedagógusokkal, fiatalok id ősebbekkel találkoznak majd. A főprofil mellett vállal­nak-e más munkákat? — Természetesen. A szö­vetkezetek ezt igénylik is. A körzetünkbe hat termelő- szövetkezet tartozik. Az őszi munkák ideje alatt a váratlan meghibásodásokat mi küszöböljük ki. Három tsz erőgépein végzünk rend­szeres karbantartást. Akadt olyan szövetkezet, amely erőgépei mellé a nehezebb munkagépeit is elhozta ja­víttatni. Ez még a kezdet, a bejelentések zömét ezután várjuk. — Hogyan szervezik meg a javítást? — Már jó előre megter­veztük. Uj formát vezet­tünk be: a szalagszerű rész­egységes javítást. A munkát öt fő részegységre bontot­tuk. Hasonlóan a gyári sza- lagrendszerekhez, itt is specializálták az egyes bri­gádok — csak bizonyos fá­jásait végzik a javításnak. A technikai feltételek biztosítása mellett a szük­séges szakképzésre is gon­doltunk. Géplakatos tanfo­lyamot indítottunk, huszon­három dolgozónk résztvéte- lével. — Biztosították-e a javí­tásokhoz szükséges alkat­részeket? — Elsősorban az import alkatrészekben van a leg­nagyobb hiány. Olykor igen nehéz az Sz—100-ashoz por­lasztóalsót szerezni, de vál­tozatlanul hiánycikkek a Csepel tartozékok is. A pél­dák hosszú sora helyett in­kább az AGROKER rossz igény felmérését említeném meg. Ennek bizonyítéka, hogy szinte évről-évre ugyanazok az alkatrészek hiányoznak. A következő évben már csak meghatározott típu­sokkal foglalkozunk, ez le­hetővé teszi az egységes al­katrészellátást — fejezte be nyilatkozatát az igazgató. zéstől azonban elzárkózott, 6 a rendelet szerint erre kötelezni nem lehet. így a gépészeti berendezések szállítására — önetetők, önitatók — az Agrotröszt egyik vállalatát, a beszere­lései a Kenderesi KTSZ-t, az ülőkék és a tojófészkek elkészítésével pedig a jász­berényi TÖVÁLL-t bízta meg a Beruházási Iroda. Több hónapos vita volt a határidő miatt is. Végül a főhatóságnak kellett dön­teni arról, hogy a megyei építőipari vállalat — 1964. szeptember 1-én köteles átadni az épületet. Az ala­pozást még tavaly meg­kezdték, e2 év nyarán azonban csak néhány em­ber lézengett az építkezés­nél, veszélyben volt a ha­táridő. Az újabb sürgetés és tár­gyalások sorozata után — meggyorsították a munkák ütemét és kisebb hibákkal, október elsején átadták az épületet. A berendezés azonban hiányzik. A tsz vezetői és a járási tanács építészeti előadója napokat szaladgált anyag után, még Budapes­ten, az FM-ben - is. Végül az Agrotröszt biztosította a fűrészárut, a Jászberényi tsz-közi vállalkozásnak. — Újabb tárgyalások kezdőd­tek a Beruházási Iroda be­vonásával. A jászberényiek vállalták, hogy október 20- ig az épület felében elké­szítik a tojófészkeket és az ülőkéket, a másik felét no­vember 20-ra ígérték. De azóta sem voltak a szövet­kezetben. Pedig a Kende­resi KTSZ — csak a tojó­fészkek beszerelése után foghat hozzá az egyéb tech­nológiai berendezések sze­reléséhez. A tsz 1964 szeptember 1-re beszerezte a tojóállo­mányt. A jószágokat ideig­lenesen zsúfoltan kénysze­rült elhelyezni. A törzs­könyvezett állatok a rossz elhelyezés mitt: hullanak. A kunhegyesi tojóház építési költsége meghalad­ja az 1,5 millió forintot. Sajnos nem az egyedüli beruházás, melynek kivite­lezése úszik. Sok-sok mil­liós érték csak késedelme­sen tud belépni a terme­lésbe. Súlyos kár éri emiatt a népgazdaságot és beru­házókat is. A Beruházási Iroda nem hibáztatható a késedelmes­ség miatt. Igazgatója 500 forintos céljutalmat is ki­tűzött a műszaki ellenőr részére, hogy meggyorsítsa a kivitelezést. Hiba van azonban a különböző szer­vek együttműködésében. A huza-vona, a bürokrácia évek óta mit sem változott. Feleslegesen emészti a be­ruházók idegeit és a közös­ség milliós értékeit. (M. L.) 4 földrengések oka Egyes tudósok vélemé­nye szerint a földrengése­ket az idézi elő, hogy boly­gónk belső melegének ha­tására óriási közettömegek megolvadnak. A legtöbb földrengés körülbelül 30 km mélységben a földké­regben keletkezik. A tudó. sok megtalálták annak a módját, miként lehet meg­mérni a földkéreg felületi feszültséget, ami lehetővé teszi a valószínű földren­gések helyeinek előrejelzé­sét. A jövőben feltehetőleg sikerülni fog a földrengé­seket elhárítani, mégpedig a feszültség — koncentrá­ció helyein végrehajtott robbantásokkal. A robban* tások ugyanis nem engedik meg, hogy a feszültség a veszélyes határokig emel­kedjék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom