Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

1VW. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bete le ítélés sikere az embereken múlik Mit tesznek ezért a tiszafüredi járásban? Az ősz a mezőgazdaságban nemcsak a növényter­mesztőknek ad sok munkát, hanem az állattenyész­tőknek is bőven juttat tennivalót. A télre való ké­szülődés, vagy amint a szakmabeliek mondják, a be- teleltetés már napirenden lévő dolog. Faragó Ernővel, a tiszafüredi járási tanács vb mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjével is erről beszélgettünk. — A közelmúltban ta­nácskoztunk a termelőszö­vetkezetek főállattenyész­tőivel arról, hogyan tud­nánk a legjobban megol­dani a több ezer szarvas- marha, sertés, juh, barom­fi stb. elhelyezését, takar­mányozását. Adottságainkat gondosan elemeztük, egy s más dologban megállapod­tunk, — Elsősorban is abban, miként gazdálkodjunk a takarmánnyal. Termelőszö­vetkezeteinkben az idén a lucernaszéna és a silóku­korica termése valamivel alacsonyabb volt a tavalyi­nál. — Silóból pél­dául a szükséglet 30 ezer köbméter, jelenleg 29 ezer köbméter silónk van. A különbözeiét megközelítően tudjuk teljesíteni a kuko­ricaszár répaszelettel tör­ténő besilózásával. Ezért tanácsoltuk a közös gaz­daságok vezetőinek, hogy még a járandóságon felül is igényeljenek répaszele­tet. Jó példaként említhetem a tiszaszentimrei Ezüstka­lász Tsz-t, ahol attól füg­getlenül, hogy príma silót készítettek, a cukorrépa koronát is bezsombolyázták és pluszként is hozatnak répaszeletet a szár besiló- zásához. A járás termelő- szövetkezetei a járandósá­gon felül eddig 80 vagon répaszeletet kaptak. ■“ A takarmánygazdál­kodás ésszerűbb megszer­vezéséhez az is hozzátarto­zik, hogy szabvány szerint állítsák össze az állatok takarmányadagját. Felhasz­nálják a különféle mellék- termékeket, s a takarmány jobb értékesülése végett alkalmazzák a pácolást. —. Több közös gazdaságban: a tiszafüredi Hámán Ka­tó, Szabad Föld, Űttörő, a tiszaörvényi Dózsa, a tisza- szöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben, stb. jó eredmény­nyel használták és hasz­nálják a malacok etetésére a fölözött tejet és savót-. Tiszaőrsön a Búzakalász Tsz kezelésébe került az átvevőhely, itt fölözik a tejet, amit szintén a sertés­tenyészetben hasznosíta­nak, — Minden közös gazda­ságnak ajánljuk a mellék- termékek felhasználását, — mert némileg ezzel is eny­híteni lehet a nagymérvű abraktakarmány-hiányt. — Ugyancsak ezt eredményez­né, ha az abrakot minden esetben tápként etethetnék. A járásban általános a tá­pok etetése, kedvelik azt, Tizenhétszeresére emelkedett a magyar gyógyszer export Nem rendez jubileumot, csupán egy albummal hoz­za üzletfeleinek tudomásá­ra a MEDIMPEX, hogy IS éves. Működésének másfél évtizede a régi hagyomá­nyokkal rendelkező magyar gyógyszeripar fellendülésé­nek, fejlődésének nagy szakasza. Erről számol be a fényképekkel illusztrált album bevezetőjében Ham­burger László, a vállalat vezérigazgatója: A MEDIMPEX a világ gyógyszer-külkereskedelmé­ben hazánknak az igen „előkelő” 7—8. helyet sze­rezte meg; A magyar gyógyszerex­port a vállalat megalakulá­sa óta tizenhétszeresére emelkedett, az import pe­dig az 1955. évinek csupán három és félszeresére; de az ellátásban adódnak zavarok. — A férőhelyek téliesí- tése, ajtók, ablakok rend­behozása és ahol szüksé­ges, a légtér leszűkítése közvetve szintén összefügg a takarmányozással. Olyan ólban, ahol fázik az állat, az elfogyasztott takar­mányt nem termelésre, — súlygyarapodásra, hanem fűtésre használja. A takar­mánnyal való takarékossá­got szolgálja tehát a férő­helyek téliesítése, rendbe­hozása. — Mint minden, a bete- leltetés sikere is az embe­reken múlik. Elsősorban a termelőszövetkezetek főál­lattenyésztőin, az állatgon­dozókon, a takarmányoso- kon. Hogy mennyiben si­került ezt megértetnünk, arról majd a beteleltetési szemléken szerezhetünk ta­pasztalatot — mondotta be­fejezésül az osztályvezető. N. K. Az utóbbi évek helyes gyakorlata éreshető a taggyűlési előkészületekben Karsai Mihállyal, a kun­szentmártoni járási párt- bizottság első titkárával és Garáz Istvánnal, a pártbi­zottság titkárával beszélge­tett lapunk munkatársa a vezetőségválasztások előké­szítésének időszerű kérdé­seiről. KÉRDÉS: Milyen tapasz­talataik vannak az eddig végzett munka alapján? VÁLASZ: Eddig főleg az emberekkel beszélgettünk, ismerkedtünk. Főleg azok­kal, akiket előreláthatólag újból beválasztanak, vagy újjonnan választanak, s azokkal is, akik nem való­színű, hogy újból bizalmat Elfecsérelt kocsi-napok pp pp A tiszafüredi 7. sz. AKÖV főnökség a háromnegyedév során bevételi tervét nem teljesítette, í lemardás mintegy százezer forint. Ez könnyen pótolható. A szál­lítás szempontjából oly fon­tos állásidőcsökkentés 9 százalékkal jobb a terve­zettnél, viszont magasabb a vállalati átlagnál. Ez a ‘tény arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a fuvarszervezés Tiszafü­reden még nem éri el a kívánatos színvonalat. Ezt bizonyítja az is, hogy ennél a főnökségnél a tény­leges raksúly kihasználás következetesen 3—7 száza­lékkal rosszabb, mint a tervezett. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat nem teljesítette ebben a vonatkozásban cél­kitűzését: Az elemzés tanulsága | szerint a fuvarok javaré­sze egyirányú, az oda-visz- sza terhelés —, amelyet az őszi, de az egész évi jó munka kritériumának tart­hatunk — sajnálatos mó­don nem volósult meg a tiszafüredieknél; Júliusban gumi és alkat­részhiány következtében 76 gépkocsi és 20 pótko­csi „nap” esett ki a ter­melésből. Volt olyan nap, hogy a park 30 százaléka emiatt nem mehetett fuvarozni. Az YB 49—50 forgalmi rendszámú 4,5 tonnás Cse­pel gépkocsi a harmadik negyedévben mindössze hét napot dolgozott. Ez mint­egy százezer forint veszte­séget okozott a vállalat­nak. S miért? Mert egy teljes negyedév alatt nem sikerült gumit tenni a ke­rekekre. Még ma is emiatt áll az udvaron. De med­dig? Az anyagellátás kétség­telenül rossz, módja is ki­fogásolható. A tiszafüredi kirendeltség a jászberényi üzemegységhez tartozik. — Hetente kétszer teszik meg gépkocsival a 172 kilomé­teres távolságot. Miután az a kocsi aznap nem megy fuvarba, az évi bevételkiesés 84 ezer fo­rint. A rezsikilométerben megtett út évi 17 ezer ki­lométer, amelynek költsége mintegy tízezer forint. A tiszafürediek anyagel­látása ebben a formában tehát meglehetősen sokba kerül. Ha legalább anyagellátás­nak lehetne nevezni! (Az egyik autóbusz utasterében mindössze két égő van hó­napok óta. Az YA 87—98-as rendszámú tehergépkocsi kuplung alkatrész hiányá­ban két óra helyett majd három napot állt; Nem is beszélve a vágólapcserés javítások hosszadalmassá­gáról.) A telephelyre még nem vezették be az ipari ára­mot. Agregátort alkalmaz­nak, amelynek évi üzemel­tetési költsége körülbelül 150 ezer forint. Ennyit bi­zonyosan nem fizetnének ki áramdíjra. A TITÁSZ véleménye szerint az ipari áram bekötése alig több mint százezer forintba ke­rülne. Ez a megoldás nem­csak olcsóbb, hanem a sze­relőknek is könnyebbség lenne, hiszen télen az agre- gátor beindítása fáradtsá­gos munkába kerül. Még egy apróság. — Az URH készüléket a kapott tájékoztatás szerint negy­venezer forintos költséggel építették fel. Csak éppen hónapok óta nem jó. Ha megjavítanák, havon­ta ezer forinttal fizetné­nek kevesebb telefon- számlát. Sok kicsi sokra megy. Szóvá kell tenni azt is, hogy a telep nincs körül­kerítve. Van ugyan éjjeli őr, de az ismert közmon­dás azért igaz erre is: al­kalom szüli a tolvajt. Az autóbusz-közlekedés sem kifogástalan. A Tisza­füred—Abádszalók vonalon naponta késik a kocsi, ok­tóber 19-én két járat ki is maradt. Joggal panaszkod­nak emiatt a községek la­kói. Reméljük a vállalat személyforgalmi osztálya ezen majd igyekszik segí­teni. F. P. nyernek. Vannak gondjaink, mert 20—30 év közötti fia­talok például, akiket meg­választhatnának a pártve- zetősógekben, alig kerültek mindeddig szóba az embe­rek között; Alacsony a nők aránya is; A járásban például öt köz­ségben választanak csúcsve­zetőséget, s ezekben körül­belül így alakul az arány: a 40 vezetőségi tag között előreláthatólag három-négy nőnél aligha lesz több. Mind­ez messzebbre vezethető vissza. Oda, hogy az alap­szervezetekben is kevés a nő. Tiszainokán, Csépán, Tiszaugon — és még né­hány más helyet is említ­hetnénk — alig van két- három olyan asszony, vagy leány, aki tagja a pártnak. KÉRDÉS: Vannak-e az átlagosnál is nehezebb fel­adataik? VÁLASZ: A vezetőség újjáválasztásának minde­nütt egyik legfontosabb, legnehezebb szakaszához érkeztünk; a beszámolók összeállításának megbeszé­léséhez. Főleg a mezőgazda- sági üzemek pártszerveze­teit teszik próbára a mos­tani feladatok. A kedvezőt­len időjárás miatt az eddi­ginél még nagyobb erőfe­szítésekre van szükség, hogy minden időszerű mun­kát elvégezhessenek. Ez ránk is nagy feladatokat ró, Nekünk is még fokozottab­ban kell figyelni azt, hol kell több, gyakoribb segít­ség. Kunszentrríártonban pél­dául megkülönbözteteit módon gondolunk az előké­szítésre. Itt ugyanis né­hány év óta nem működött községi pártbizottság, noha a járás kommunistáinak je­lentős százaléka ebben a községben él. Ez. idő alatt ezeknek az elvtársaiknak a munká­ja a napi feladatok megol­dására korlátozódott. A leg­aktívabb embereket bevá­lasztották különböző tömeg­Zuhogó esőben 4 RÉPAFÖLDÖN Benépesült a hatalmas cukorrépatábla. Férfiak és nők százai szedik az érté­kes ipari növényt. A csa­ládfők kiemelik, az asszo­nyok lecsapják a répa ko­ronáját és megtisztítják a rátapadt sártól. Ma kivéte­lesen jó idő van. A nap és az enyhe szél szárítja az átázott talajt. De tegnap és az útóbbi két hét alatt szinte állandóan zuhogott az eső. Mégis meglepő, hogy a táblán milyen kevés a szedetlen répa. A kupa­cok egyre szaporodnak. • Ifjabb Teleki Sándor mögött négyen szorgoskod­nak. Megszólítom. — Ilyen sokan vannak a családban'! — Sajnos, a feleségem beteg, így sgítségről kellett gondoskodnom. A felesé­gem nagynénjét és a két szomszédot hívtam el. — Négyszáz négyszögölet már kiszedtünk, a másik 400- nak is végére járunk. Másoktól tudom, hogy Teleki Sándor hadirokkant, műlába van. A szorgalom­ban mégis nehéz lenne megelőzni. — Négyszer bőrig áztunk — panaszkodik. — Reggel nap sütött, aztán eleredt az eső. De nem várakoz­hatunk a szedéssel. — Részesen művelték? — Dehogy részesen — tiltakozik. — Munkaegység­re dolgozunk. Minden má­zsa után 10 százalék cukor, szelet és készpénz jár A terven felüli mennyiségnek 40 százaléka a miénk. Teleki Sándor szomszéd­jában Póka János elnök és családja dolgozik. Az elnök nem győzi a tagok szorgal­mát dicséri. — Volt olyan eső, hogy magam is azt mondtam, most már ideje lenne haza­menni. Hej, de sokszor el­áztak az emberek. — Akkor is ilyen sokan kint voltak? — Még többen. Kétszáz­ötven dolgozó tagunk van és 300—350-en szedték a répát. Jöttek a családtagok és a szomszédok. Megér­tették tagjaink, hogy sürget a munka. Nem hagyhatjuk kinn a termést. Akik vé­geztek a répával, a kuko­ricát törik. Kissé távolabb Gólya An­tal szerelő emelgeti a ré­pát. A felesége posta-tiszt­viselőnő, de néhány napra otthagyta hivatalát. Csorba Károly, Fazekas Dániel, Császár Sándor, ülés István és sokan má­sok már felszedték a ma­guk 800 négyszögöles terü­letét. Nem vártak a nap­sütésre, túl vannak rajta. Néhány nap múlva a szö­vetkezet is. Már nem sok híja van a 70 holdnak. Fogatok járnak a földön, rakodnak és szállítanak. Minden család külön méri a maga munkájának ered­ményét. Csak így számol­hatják el a prémiumot. A termés jó közepes a tisza- igari Petőfi Tsz-ben. Az elnök mondja: „meghaladja a 170 mázsás tervezettet.” A szorgalom, a nagy­szerű helytállás nem csu­pán a tászaigari gazdák jó tulajdonsága. A járás többi szövetkezetében is hasonló an gondolkodtak és csele­kedtek az emberek. A kö­zösség iránti kötelességér­zet ez. Rájöttek, ha becsü­lettel dolgoznak, meg lehet élni a szövetkezetben. S az idén még jobban, mint ta­valy és azelőtt. Ezért is igyekeznek, nem hagyják pusztulni a termést. — m. 1. — Hegemlékezések Borsod megyében Herman Ottó életéről Borsod megyében méltó módon emlékeznek meg Herman Ottó, a nagy ma­gyar polihisztor halálának 50. évfordulójáról. A jubi­leum alkalmából rendbe­hozták a tudós lillafüredi lakóházát és abban emlék­múzeumot rendeztek be. A Herman Ottó nevét viselő miskolci múzeum dolgozói és a falvakban tanító pe­dagógusok 60 helyen tarta­nak emlékestet, amelyeken ismertetik a nagy tudós munkásságát. Herman Ot­tó életéről, politikai tevé­kenységéről, kutatásainak eredményeiről H. Szabó Béla, a Hazafias Népfront munkatársa írF tanulmányt, amely a'megyei népműve­lési tanács kiadásában je­lent meg. szervezetekbe, vagy tavaly a községi tanácsba. Nagyon sokan munkásőrök is. Szeretnénk viszont azt az elvet is betartani, hogy egy-egy elvtársnak lehető­leg ne legyen sok megbí­zatása. Ezt nem tudjuk mindenhol elérni. Gondos­kodunk arról is, hogy bi­zonyos hagyományokat, amelyek jók voltak régen a községi pártbizottság mun. kájáhan, azokat felújítsuk; bizonyos módszereket kiala­kítsunk ahhoz, hogy a mun­ka újból sikeres legyem Ezért itt az alapszervezetek titkáraival közvetlenül is több esetben tanácskozunk; A nehézségek ellenére a feladatokat időarányosan mindidáig sikerült elvégez­ni. KÉRDÉS: Mit tartanak az elvtársak a vezetőség beszámolója jó előkészítése legfőbb feltételeinek? VÁLASZ: Legfontosabb a beszámolók és a jó ha­tározati javaslatok elkészí­tése. Ezen szinte minden alapszervezetben munka- csoportok, bizottságok mű­ködnek. Ezeknek a munka- csoportoknak nincs könnyű dolguk. Különösen olyan helyen, ahol többfelé kell koncentrálni. Olyan párt- szervezetben, mint például a nagyrévi, a tiszainokai, ahol a tsz-ből és a község más munkahelyeiről egy alapszervezethez tartoznak a párttagok, külön gondot fordítanak arra, hogy a szövetkezeti feladatokon túl a községi kérdésekről is szó essék. KÉRDÉS: Hogyan lehet biztosítani, hogy a beszá­molók, — ha fel is mérik az utóbbi évek eredmé­nyeit, hiányosságait, — leg­többet a jövőről szóljanak, előre mutassanak? VÁLASZ: Ez a legfőbb követelmény a beszámo­lóknál. S ezt nem a mos­tani 2—3 hetes munkától várjuk csupán. Bár a vég­zett munka összegezése va­lóban könnyebb, mint a feladatok meghatározása, és bizonyos mennyiségben eg is nagyon kell, azért a jövő, a hogyan tovább ki­munkálása a fŐ; A legutóbbi vezetőség­választások óta azonban több alkalmuk, sőt úgy is mondhatjuk szükségük volt a pártvezetőségeknek arra, hogy ezt az előretekintést gyakorolhassák. Ilyen fon­tos, jelentős alkalom volt például ez év elején a po­litikai intézkedési tervek kidolgozása, vagy ugyanen­nek a tervnek a féléves felmérése. — Mind olyan munka, amely mindinkább bevezette, bevezeti az elv­társakat ebbe a gyakorlat­ba. Ennek bizonysága az, hogy több alapszervezet­ben — például az öcsödi Kossuth Tsz-ben — a párt- szervezet javaslatára már ösztöndíjat alapítottak szakemberek képzésére. A pártszervezet szorgalmazta ugyanis, hogy évekkel elő­re határozzák meg, milyen szakemberek kellenek majd a közös gazdaságba. Reméljük azt is, hogy a kritikában és önkritikában is lesz jelentős javulás a beszámolókban. Jelenleg elég egyenetlen a kép. A kunszentmártoni alapszer­vezetekben például nagyon szeretik bírálni a vezetőket az alapszervezetek tagjai, de saját mulasztásaikat már kevésbé veszik figye­lembe. Mesterszálláson vi­szont egymást igen kímé­letlenül bírálják az embe­rek, de a szakvezetőknek már nem mondják a sze­mébe olyan bátran a véle­ményüket. Reméljük azonban, hogy mind a beszámolókat, mind a taggyűlési vitákat a jö­vőbetekintés, s a kiegyen­súlyozott, őszinte kritika és önkritika jellemzi majd a járás pártszervezeteiben. — Ez a két dolog a sikerek legfőbb feltételei közé tar- toziki

Next

/
Oldalképek
Tartalom