Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

1VW. október 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A bete le ítélés sikere az embereken múlik

Mit tesznek ezért a tiszafüredi járásban?

Az ősz a mezőgazdaságban nemcsak a növénytermesztőknek ad sok munkát, hanem az állattenyésztőknek is bőven juttat tennivalót. A télre való készülődés, vagy amint a szakmabeliek mondják, a be- teleltetés már napirenden lévő dolog. Faragó Ernővel, a tiszafüredi járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetőjével is erről beszélgettünk.

— A közelmúltban tanácskoztunk a termelőszövetkezetek főállattenyésztőivel arról, hogyan tudnánk a legjobban megoldani a több ezer szarvas- marha, sertés, juh, baromfi stb. elhelyezését, takarmányozását. Adottságainkat gondosan elemeztük, egy s más dologban megállapodtunk,

— Elsősorban is abban, miként gazdálkodjunk a takarmánnyal. Termelőszövetkezeteinkben az idén a lucernaszéna és a silókukorica termése valamivel alacsonyabb volt a tavalyinál. — Silóból például a szükséglet 30 ezer köbméter, jelenleg 29 ezer köbméter silónk van. A különbözeiét megközelítően tudjuk teljesíteni a kukoricaszár répaszelettel történő besilózásával. Ezért tanácsoltuk a közös gazdaságok vezetőinek, hogy még a járandóságon felül is igényeljenek répaszeletet. Jó példaként említhetem a tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz-t, ahol attól függetlenül, hogy príma silót készítettek, a cukorrépa koronát is bezsombolyázták és pluszként is hozatnak répaszeletet a szár besiló- zásához. A járás termelő- szövetkezetei a járandóságon felül eddig 80 vagon répaszeletet kaptak.

■“ A takarmánygazdálkodás ésszerűbb megszervezéséhez az is hozzátartozik, hogy szabvány szerint állítsák össze az állatok takarmányadagját. Felhasználják a különféle mellék- termékeket, s a takarmány jobb értékesülése végett alkalmazzák a pácolást. —. Több közös gazdaságban: a tiszafüredi Hámán Kató, Szabad Föld, Űttörő, a tiszaörvényi Dózsa, a tisza- szöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben, stb. jó eredménynyel használták és használják a malacok etetésére a fölözött tejet és savót-. Tiszaőrsön a Búzakalász Tsz kezelésébe került az átvevőhely, itt fölözik a tejet, amit szintén a sertéstenyészetben hasznosítanak,

— Minden közös gazdaságnak ajánljuk a mellék- termékek felhasználását, — mert némileg ezzel is enyhíteni lehet a nagymérvű abraktakarmány-hiányt. — Ugyancsak ezt eredményezné, ha az abrakot minden esetben tápként etethetnék. A járásban általános a tápok etetése, kedvelik azt,

Tizenhétszeresére emelkedett a magyar gyógyszer export

Nem rendez jubileumot, csupán egy albummal hozza üzletfeleinek tudomására a MEDIMPEX, hogy IS éves. Működésének másfél évtizede a régi hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszeripar fellendülésének, fejlődésének nagy szakasza. Erről számol be a fényképekkel illusztrált album bevezetőjében Hamburger László, a vállalat vezérigazgatója:

A MEDIMPEX a világ gyógyszer-külkereskedelmében hazánknak az igen „előkelő” 7—8. helyet szerezte meg;

A magyar gyógyszerexport a vállalat megalakulása óta tizenhétszeresére emelkedett, az import pedig az 1955. évinek csupán három és félszeresére;

de az ellátásban adódnak zavarok.

— A férőhelyek téliesí- tése, ajtók, ablakok rendbehozása és ahol szükséges, a légtér leszűkítése közvetve szintén összefügg a takarmányozással. Olyan ólban, ahol fázik az állat, az elfogyasztott takarmányt nem termelésre, —

súlygyarapodásra, hanem fűtésre használja. A takarmánnyal való takarékosságot szolgálja tehát a férőhelyek téliesítése, rendbehozása.

— Mint minden, a bete- leltetés sikere is az embereken múlik. Elsősorban a termelőszövetkezetek főállattenyésztőin, az állatgondozókon, a takarmányoso- kon. Hogy mennyiben sikerült ezt megértetnünk, arról majd a beteleltetési szemléken szerezhetünk tapasztalatot — mondotta befejezésül az osztályvezető.

N. K.

Az utóbbi évek helyes gyakorlata éreshető a taggyűlési előkészületekben

Karsai Mihállyal, a kunszentmártoni járási párt- bizottság első titkárával és Garáz Istvánnal, a pártbizottság titkárával beszélgetett lapunk munkatársa a vezetőségválasztások előkészítésének időszerű kérdéseiről.

KÉRDÉS: Milyen tapasztalataik vannak az eddig végzett munka alapján?

VÁLASZ: Eddig főleg az emberekkel beszélgettünk, ismerkedtünk. Főleg azokkal, akiket előreláthatólag újból beválasztanak, vagy újjonnan választanak, s azokkal is, akik nem valószínű, hogy újból bizalmat

Elfecsérelt

kocsi-napok

pp

pp

A tiszafüredi 7. sz. AKÖV főnökség a háromnegyedév során bevételi tervét nem teljesítette, í lemardás mintegy százezer forint. Ez könnyen pótolható. A szállítás szempontjából oly fontos állásidőcsökkentés 9 százalékkal jobb a tervezettnél, viszont magasabb a vállalati átlagnál. Ez a ‘tény arra hívja fel a figyelmet, hogy

a fuvarszervezés Tiszafüreden még nem éri el a kívánatos színvonalat.

Ezt bizonyítja az is, hogy ennél a főnökségnél a tényleges raksúly kihasználás következetesen 3—7 százalékkal rosszabb, mint a tervezett. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat nem teljesítette ebben a vonatkozásban célkitűzését:

Az elemzés tanulsága | szerint a fuvarok javarésze egyirányú, az oda-visz- sza terhelés —, amelyet az őszi, de az egész évi jó munka kritériumának tarthatunk — sajnálatos módon nem volósult meg a tiszafüredieknél;

Júliusban gumi és alkatrészhiány következtében 76 gépkocsi és 20 pótkocsi „nap” esett ki a termelésből.

Volt olyan nap, hogy a park 30 százaléka emiatt nem mehetett fuvarozni.

Az YB 49—50 forgalmi rendszámú 4,5 tonnás Csepel gépkocsi a harmadik negyedévben mindössze hét napot dolgozott. Ez mintegy százezer forint veszteséget okozott a vállalatnak. S miért? Mert egy teljes negyedév alatt nem sikerült gumit tenni a kerekekre. Még ma is emiatt áll az udvaron. De meddig?

Az anyagellátás kétségtelenül rossz, módja is kifogásolható. A tiszafüredi kirendeltség a jászberényi üzemegységhez tartozik. — Hetente kétszer teszik meg gépkocsival a 172 kilométeres távolságot.

Miután az a kocsi aznap nem megy fuvarba, az évi bevételkiesés 84 ezer forint. A rezsikilométerben megtett út évi 17 ezer kilométer, amelynek költsége mintegy tízezer forint.

A tiszafürediek anyagellátása ebben a formában tehát meglehetősen sokba kerül.

Ha legalább anyagellátásnak lehetne nevezni! (Az egyik autóbusz utasterében mindössze két égő van hónapok óta. Az YA 87—98-as rendszámú tehergépkocsi kuplung alkatrész hiányában két óra helyett majd három napot állt; Nem is

beszélve a vágólapcserés javítások hosszadalmasságáról.)

A telephelyre még nem vezették be az ipari áramot. Agregátort alkalmaznak, amelynek évi üzemeltetési költsége körülbelül 150 ezer forint. Ennyit bizonyosan nem fizetnének ki áramdíjra. A TITÁSZ véleménye szerint az ipari áram bekötése alig több mint százezer forintba kerülne. Ez a megoldás nemcsak olcsóbb, hanem a szerelőknek is könnyebbség lenne, hiszen télen az agre- gátor beindítása fáradtságos munkába kerül.

Még egy apróság. — Az URH készüléket a kapott tájékoztatás szerint negyvenezer forintos költséggel építették fel. Csak éppen hónapok óta nem jó.

Ha megjavítanák, havonta ezer forinttal fizetnének kevesebb telefon- számlát.

Sok kicsi sokra megy.

Szóvá kell tenni azt is, hogy a telep nincs körülkerítve. Van ugyan éjjeli őr, de az ismert közmondás azért igaz erre is: alkalom szüli a tolvajt.

Az autóbusz-közlekedés sem kifogástalan. A Tiszafüred—Abádszalók vonalon naponta késik a kocsi, október 19-én két járat ki is maradt. Joggal panaszkodnak emiatt a községek lakói. Reméljük a vállalat személyforgalmi osztálya ezen majd igyekszik segíteni.

F. P.

nyernek. Vannak gondjaink, mert 20—30 év közötti fiatalok például, akiket megválaszthatnának a pártve- zetősógekben, alig kerültek mindeddig szóba az emberek között;

Alacsony a nők aránya is; A járásban például öt községben választanak csúcsvezetőséget, s ezekben körülbelül így alakul az arány: a 40 vezetőségi tag között előreláthatólag három-négy nőnél aligha lesz több. Mindez messzebbre vezethető vissza. Oda, hogy az alapszervezetekben is kevés a nő. Tiszainokán, Csépán, Tiszaugon — és még néhány más helyet is említhetnénk — alig van két- három olyan asszony, vagy leány, aki tagja a pártnak.

KÉRDÉS: Vannak-e az átlagosnál is nehezebb feladataik?

VÁLASZ: A vezetőség újjáválasztásának mindenütt egyik legfontosabb, legnehezebb szakaszához érkeztünk; a beszámolók összeállításának megbeszéléséhez. Főleg a mezőgazda- sági üzemek pártszervezeteit teszik próbára a mostani feladatok. A kedvezőtlen időjárás miatt az eddiginél még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy minden időszerű munkát elvégezhessenek. Ez ránk is nagy feladatokat ró, Nekünk is még fokozottabban kell figyelni azt, hol kell több, gyakoribb segítség.

Kunszentrríártonban például megkülönbözteteit módon gondolunk az előkészítésre. Itt ugyanis néhány év óta nem működött községi pártbizottság, noha a járás kommunistáinak jelentős százaléka ebben a községben él. Ez. idő alatt ezeknek az elvtársaiknak a munkája a napi feladatok megoldására korlátozódott. A legaktívabb embereket beválasztották különböző tömegZuhogó esőben

4 RÉPAFÖLDÖN

Benépesült a hatalmas cukorrépatábla. Férfiak és nők százai szedik az értékes ipari növényt. A családfők kiemelik, az asszonyok lecsapják a répa koronáját és megtisztítják a rátapadt sártól. Ma kivételesen jó idő van. A nap és az enyhe szél szárítja az átázott talajt. De tegnap és az útóbbi két hét alatt szinte állandóan zuhogott az eső. Mégis meglepő, hogy a táblán milyen kevés a szedetlen répa. A kupacok egyre szaporodnak.

• Ifjabb Teleki Sándor mögött négyen szorgoskodnak.

Megszólítom.

— Ilyen sokan vannak a családban'!

— Sajnos, a feleségem beteg, így sgítségről kellett gondoskodnom. A feleségem nagynénjét és a két szomszédot hívtam el. — Négyszáz négyszögölet már kiszedtünk, a másik 400- nak is végére járunk.

Másoktól tudom, hogy Teleki Sándor hadirokkant, műlába van. A szorgalomban mégis nehéz lenne megelőzni.

— Négyszer bőrig áztunk — panaszkodik. — Reggel nap sütött, aztán eleredt az eső. De nem várakozhatunk a szedéssel.

— Részesen művelték?

— Dehogy részesen — tiltakozik. — Munkaegységre dolgozunk. Minden mázsa után 10 százalék cukor, szelet és készpénz jár A terven felüli mennyiségnek 40 százaléka a miénk.

Teleki Sándor szomszédjában Póka János elnök és családja dolgozik. Az elnök nem győzi a tagok szorgalmát dicséri.

— Volt olyan eső, hogy magam is azt mondtam, most már ideje lenne hazamenni. Hej, de sokszor eláztak az emberek.

— Akkor is ilyen sokan kint voltak?

— Még többen. Kétszázötven dolgozó tagunk van és 300—350-en szedték a répát. Jöttek a családtagok és a szomszédok. Megértették tagjaink, hogy sürget a munka. Nem hagyhatjuk kinn a termést. Akik végeztek a répával, a kukoricát törik.

Kissé távolabb Gólya Antal szerelő emelgeti a répát. A felesége posta-tisztviselőnő, de néhány napra otthagyta hivatalát.

Csorba Károly, Fazekas Dániel, Császár Sándor, ülés István és sokan mások már felszedték a maguk 800 négyszögöles területét. Nem vártak a napsütésre, túl vannak rajta. Néhány nap múlva a szövetkezet is. Már nem sok híja van a 70 holdnak.

Fogatok járnak a földön, rakodnak és szállítanak. Minden család külön méri a maga munkájának eredményét. Csak így számolhatják el a prémiumot. A termés jó közepes a tisza- igari Petőfi Tsz-ben. Az elnök mondja: „meghaladja a 170 mázsás tervezettet.”

A szorgalom, a nagyszerű helytállás nem csupán a tászaigari gazdák jó tulajdonsága. A járás többi szövetkezetében is hasonló an gondolkodtak és cselekedtek az emberek. A közösség iránti kötelességérzet ez. Rájöttek, ha becsülettel dolgoznak, meg lehet élni a szövetkezetben. S az idén még jobban, mint tavaly és azelőtt. Ezért is igyekeznek, nem hagyják pusztulni a termést.

— m. 1. —

Hegemlékezések Borsod megyében Herman Ottó életéről

Borsod megyében méltó módon emlékeznek meg Herman Ottó, a nagy magyar polihisztor halálának 50. évfordulójáról. A jubileum alkalmából rendbehozták a tudós lillafüredi lakóházát és abban emlékmúzeumot rendeztek be. A Herman Ottó nevét viselő miskolci múzeum dolgozói és a falvakban tanító pedagógusok 60 helyen tartanak emlékestet, amelyeken ismertetik a nagy tudós munkásságát. Herman Ottó életéről, politikai tevékenységéről, kutatásainak eredményeiről H. Szabó Béla, a Hazafias Népfront munkatársa írF tanulmányt, amely a'megyei népművelési tanács kiadásában jelent meg.

szervezetekbe, vagy tavaly a községi tanácsba. Nagyon sokan munkásőrök is.

Szeretnénk viszont azt az elvet is betartani, hogy egy-egy elvtársnak lehetőleg ne legyen sok megbízatása. Ezt nem tudjuk mindenhol elérni. Gondoskodunk arról is, hogy bizonyos hagyományokat, amelyek jók voltak régen a községi pártbizottság mun. kájáhan, azokat felújítsuk; bizonyos módszereket kialakítsunk ahhoz, hogy a munka újból sikeres legyem Ezért itt az alapszervezetek titkáraival közvetlenül is több esetben tanácskozunk; A nehézségek ellenére a feladatokat időarányosan mindidáig sikerült elvégezni.

KÉRDÉS: Mit tartanak az elvtársak a vezetőség beszámolója jó előkészítése legfőbb feltételeinek?

VÁLASZ: Legfontosabb

a beszámolók és a jó határozati javaslatok elkészítése. Ezen szinte minden alapszervezetben munka- csoportok, bizottságok működnek. Ezeknek a munka- csoportoknak nincs könnyű dolguk. Különösen olyan helyen, ahol többfelé kell koncentrálni. Olyan párt- szervezetben, mint például a nagyrévi, a tiszainokai, ahol a tsz-ből és a község más munkahelyeiről egy alapszervezethez tartoznak a párttagok, külön gondot fordítanak arra, hogy a szövetkezeti feladatokon túl a községi kérdésekről is szó essék.

KÉRDÉS: Hogyan lehet biztosítani, hogy a beszámolók, — ha fel is mérik az utóbbi évek eredményeit, hiányosságait, — legtöbbet a jövőről szóljanak, előre mutassanak?

VÁLASZ: Ez a legfőbb követelmény a beszámolóknál. S ezt nem a mostani 2—3 hetes munkától várjuk csupán. Bár a végzett munka összegezése valóban könnyebb, mint a feladatok meghatározása, és bizonyos mennyiségben eg is nagyon kell, azért a jövő, a hogyan tovább kimunkálása a fŐ;

A legutóbbi vezetőségválasztások óta azonban több alkalmuk, sőt úgy is mondhatjuk szükségük volt a pártvezetőségeknek arra, hogy ezt az előretekintést gyakorolhassák. Ilyen fontos, jelentős alkalom volt például ez év elején a politikai intézkedési tervek kidolgozása, vagy ugyanennek a tervnek a féléves felmérése. — Mind olyan munka, amely mindinkább bevezette, bevezeti az elvtársakat ebbe a gyakorlatba.

Ennek bizonysága az, hogy több alapszervezetben — például az öcsödi Kossuth Tsz-ben — a párt- szervezet javaslatára már ösztöndíjat alapítottak szakemberek képzésére. A pártszervezet szorgalmazta ugyanis, hogy évekkel előre határozzák meg, milyen szakemberek kellenek majd a közös gazdaságba.

Reméljük azt is, hogy a kritikában és önkritikában is lesz jelentős javulás a beszámolókban. Jelenleg elég egyenetlen a kép. A kunszentmártoni alapszervezetekben például nagyon szeretik bírálni a vezetőket az alapszervezetek tagjai, de saját mulasztásaikat már kevésbé veszik figyelembe. Mesterszálláson viszont egymást igen kíméletlenül bírálják az emberek, de a szakvezetőknek már nem mondják a szemébe olyan bátran a véleményüket.

Reméljük azonban, hogy mind a beszámolókat, mind a taggyűlési vitákat a jövőbetekintés, s a kiegyensúlyozott, őszinte kritika és önkritika jellemzi majd a járás pártszervezeteiben. — Ez a két dolog a sikerek legfőbb feltételei közé tar- toziki