Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

mt. afcWber 25 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP u Szolnok megye MŰEMLÉKEI Látogatóban Pátzay Pálnál jának külföldi cipője; Sok­Az Országos Múzeumi Hónap keretében különös hangsúlyt kap a műemlék- védelem ügye. Az UNESCG felhívására a világ legtöbb országában — így nálunk is — műemlékvédelmi hél rendezésével igyekeznek a műemlékek megbecsülésé­re, védelmére felhívni a figyelmet. Hogyan állunk ezzel' a kérdéssel Szolnok megyében? — vetődik fel a kérdés sok emberben, akik országjárás alkalmá­val, üdüléskor elvetődnek a Dunántúlra, Eger vagy Sárospatak vidékét járják be. Az Alföldön az évszáza­dos török pusztítás miatt sokkal kevesebb középkori épület maradt meg, mint az ország más részében. De „alföldi megyéink kö­zül aránylag Szolnok me­gyében maradtak fenn leg­épebben középkori műemlé­kek” — olvashatjuk egy 1953-ban megjelent kiad­ványban. Szinte hihetet­lennek tűnik, hogy az Al­föld annyi pusztulást átélt vidékén az Árpád-korból is maradtak meg épületek. Igaz, hogy a sok pusztítás súlyosan megrongálta eze­ket, a későbbi korok pedig a maguk ízlésének megfe­lelően alakítottak rajtuk, de alaprajzukban, részle­teikben eredeti formáik ma is felismerhetők. Legrégibb — román stí­lusban épült — műemlék Szolnok megyében János­aidén^ található, 5TTÖ1 “ a korai barokk-stílusban át­épített templom két oldal­kápolnája faragott kövek­ből még a XII. sz. végén épült. Két homlokzati tor­nyának alapjai bent az épületben jól felismerhe­tők. Akik a szolnoki mú­zeum régészeti kiállítását figyelmesen megnézték, — nagyszerű rekonstrukciót láthattak plexiből, amely e templom XIII. századi homlokzatát és formáját próbálja megmutatni. Hi­szen okleveles adatok sze­rint az esztergomi műhely mesterei építették. Erede­tileg két homlokzati tornya volt az ócsai és a kisbényi templomhoz hasonló ki­képzésben. Szolnok megye városai közül a legtöbb műemlék és műemlékjellegű épü­let, szobor — Jászbe­rényben van. Három fő­csoportba oszthatjuk eze­ket: egyházi jellegűek, a jász kerületi székhellyel kapcsolatos hivatali és pol­gári épületek, népi műem­lékek. Az 1472-ben épült ferences templom oldalfo­lyósóján ma is látható — törött állapotban — egy késő-gótikus pálcatagos aj­tó kőkerete félig a földbe süllyedve. Pontos rekons­trukcióját ugyancsak a me­gyei kiállítás mutatja be. Nagy kár, hogy ezt az ér­tékes műemléki környeze­tet a mellette lévő park­kal együtt, a néhány évti­zede készített, ízléstelen, a környezetből kirívó virágtartó vázákkal elcsú­fították. A Jászberényben megindult munka reményt nyújt arra, hogy ezt a szép környezetet korszerűsítik. A fegyverngki csonka to­rony tetőzetét" az elmúlt években rendbehozták, a gótikus támpilléreket meg­erősítették. — így Szolnok megyének ezt a legépeb­ben maradt közéDkori em­lékét, amely a XV. század második felében épült gó­tikus stílusban és az egyik ablaka már reneszánsz ha­tásokat mutat — alkalmas­sá tették arra, hogv ez idegenforgalom révén na­gyobb figyelmet fordítsunk rá. Nem feladatunk, hogy a megye műemlékeit részle­tezzük, de akik az Orszá­gos Múzeumi Hónap kere­tében elhangzó előadásokat meghallgatják, azok nem­csak történetüket ismerhe­tik meg, hanem színes diá­kon láthatják is. A közép­koriakon kívül ugyanis aránylag sok barokk-stílu­sú épületünk és szobrunk van. Klasszicista középüle­teink hatása pedig a népi műemlékekre is rányomta bélyegét. Különösen szépek a ^Nagykunság és Tiszafüred kornyékének fehérre me­szelt tornácos házai. Kár, hogy az utóbbi időkben né­hány községben (például Nagyivánban) ízléstelen sár­ga színekre festik át ezeket. A mozi jövője? Idejét­múltnak látszó kérdés, hi­szen több mint 500 ezer televízió van az országban. A külföldi adatok azonban nem a mozi elhalását bi­zonyítják: a nézők száma ugyan csökken, de például Angliában — ahol az euró­pai országok közül a leg­több tv van — a legrosz- szabb évben sem volt 50 milliónál kevesebb mozilá­togató. Csehszlovákiában ezer lakosra 123 tv jut — nálunk egyelőre 50 —még­is körülbelül ugyanannyit járnak az emberek moziba, mint Magyarországon. A tv tehát csökkenti a mozi­látogatók számát, de csak egy bizonyos pontig: a törzsközönség — még a tv birtokában is — hű marad a filmszínházakhoz! A 115 MILLIÓ MOZINÉZÖ TÖBBSÉGE: VIDÉKI A mozit nálunk viszony­lag többen látogatják, mint bárhol másutt Európában. Főleg a növekvő érdeklő­dés figyelemre méltó: 1953- ban egy falusi lakos éven­ként átlag 5, ma viszont már átlagosan 10 alkalom­mal jár moziba. Az elmúlt évi 115,5 millió látogató túlnyomó része is vidéki volt. Ezért fordítanak to­vábbra is nagy figyelmet a vidéki mozihálózat fejlesz­tésére. A tanulmánytervek elkészültek: lényeges szám szerű bővítésre nem gon­dolnak, csupán az ú.i lakó­telepeken énülnek filmszín­házak. Elsősorban korsze­rűsítésről. a műszaki-vetíté­si berendezések tökéletesí­téséről, a kellemes, vonzó körn vezet kialakításáról van szó. Továbbá az „öreg” mo­zik „kiselejtezéséről”: az épületek 17 százaléka 65 évesnél is idősebb, 24 szá­Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából Szolnok megye 34 községé­ben készült el az idén a részletes népi műemlék­felvétel! — Sok ezer rajz, fénykép került így a szol­noki múzeum adattárába. Népi műemlékeink közül érdekes színfoltok a szél­malmok. — A Bagi-mnior melletti szélmalom helyre- állítása nemgég fejezuciott be. K. Gy. zaléka pedig 46—65 éves. — Ezek korszerűsítése többe kerülne, mint újjáépítésük. Körülbelül 1000 mozit ér­demes rendbehozatni: erre a következő ötéves tervben valószínűleg sor kerül. A 700 ezer ülőhely 70 száza­lékát is fokozatosan kicse­rélik, s kialakítják a kor­szerű szellőztetés alapfel­tételeit. A fontossági sor­rend: Szeged, Pécs, Szom­bathely, Miskolc, Szolnok, Salgótarján, Nagykanizsa. Mohács korszerűtlen film­színházai, s a nagyobb üdü­lőhelyek — Tapolca, Hévíz, Agárd, Balatonkenese, Al­mádi, Keszthely, Leányfa­lu, Visegrád, s a Mátra — kezdetleges mozijai. Első­sorban e helyeken kezdődik a korszerűsítés. A cél, hogy szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas, nem túlságosan nagy férőhelyes otthonos hangulatú, kényel­mes mozikká változtassák a mhiakat. A látogatottabb idegen- forgalmi helyeken, minde­nekelőtt a Balaton s a Du- na-kanyar mentén „autó­parkoló mozikat létesíte­nek. amelyek vendégei — külföldi mintára — kocsi­jukból nézhetik a filme­ket. KÖZPONTI VETÍTÉS — 1250 KÖZSÉGBEN? Fontos népművelési kér­dés a 800—1000 lakosnál ki­sebb települések filmellá­tása: körülbelül 1250 köz­ség 800—1000 emberének kultúráltabb szabadidejéről van szó, hiszen e helyeken úgyszólván a mozi az egyet­len tömegkulturális intéz­mény. Foglalkoznak azzal a tervvel, hogy egyes mozi­kat a termelőszövetkezetek­nek adnak át. Kisebb belv- ségekben ugyanis ily mó­Már megbeszéltük a ran­devút, amikor kaptuk a hírt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium és a Főváro­si Tanács Pátzay Pál Kos- suth-díjas szobrászművészt bízta meg a monumentális budapesti Lenin szobor el­készítésével. Gratuláló újságírók kö­rében találtuk a mestert, aki a Városligetbe készülő alkotás kétméteres gipsz- modellje, és egy arasznyi kis makett mellett magya­rázott. —• Azt akartam, hogy az don a lakosság elfoglaltsá­gához, igényeihez, kíván­ságaihoz jobban igazodó moziműsort oiztosíthatnak. Ugyancsak érdekes elkép­zelés a mozi-televízió, rö­vidítve: a MOVI. Európá­ban a külvilágtól elzártabb helységekben építették ki ezt a hálózatot, amelynek műsorát a tv-adók sugá­rozzák, s a nézők a mozi vásznán látják megeleve­nedni a képeket. Techni­kailag teljesen megoldott a MOVI problémája, bár a képminőség nem vetek­szik a modern moziéval. emlékmű monumentalitásá­val és emberi közelségével kifejezze Lenin nagyságát. Ezért nem emelem magas talapzatra a szobrot: a négy méteres alak ember­magasságban áll majd, s mögötte, a forradalmár tör­téneti nagyságának jelké­peként égbenyúló fehér márványpillér lesz... Miután eltávoztak a ven­dégek, körülnéztünk a mű­teremben. Pátzay szobrai­nak nyugodt egyensúlya, érett harmóniája a görög­római művészet legszebb hagyományait eleveníti fel — korszerűen. Fiatal korá­ban néhány évig Olaszor­szágban dolgozott. Honnan hozta alapvető élményét, Itáliából? — Nem, a Dunántúlról; Fejér megyei kisneme­sek voltak az ősei. Kapu- várott született, Győrszent- mártonban volt kisdiák, Győrben járt gimnáziumba. — És Kapuvár díszpol­gára vagyok, az ottani mú­zeumban még emlékszo­bám is van — teszi hozzá játékos büszkeséggel. — De az emberek emlékezete job­ban őriz, mint a múzeum, Ha arra járok, a régi isko­latársak üdvözölnek, a bor­bély kiszalad a műhelyből: „Szervusz Pali, — hogy vagy?” Sok mindent tud­nak rólam. Nem utazom már könnyen, de ott szá- montartják minden mun­kámat. S hogy ez jólesik, azt, ugye nem is kell mon­danom. — Mit adott a Dunántúl a mesternek? Gyerekkori emlékeket, a szülőhely sze­re tétét? — Azt, amit Berzsenyi­nek, Vörösmartynak, Ba­bitsnak, Illyésnek. Na és — Virág Benedeknek — mu­tat a költő domborművére. — Sokfelé jártam Európá­ban a tiszteletreméltó nagy hegyek lábánál — például Svájcban — őszintén cso­dálkoztam, csak azt nem tudtam, miből élnek arra­felé az emberek. A Dunán­túlon emberi a táj, meg­műveltek a földek, lágyak, kedvesek a dombok, em­berközelben van a hori­zont s ez összehozza a né­pet. De nem vagyok elfo­gult a pátriámmal, tudom, hogy van még ilyen Euró­pában. Franciaországban az Ille de France, Itáliában Toscana, ahol ugyancsak jól éreztem magam. Még elemista korában megragadta formaérzékét náluk nyaraló unokabáty­kal később, amikor Pesten élt, eszébe jutott a vicces lábbeli, s azonmód kifarag­ta egy szőlőbeli határkőből; Tizennégy évesen mát rendszeres?!' " intázott. — Érettségi ut két évig ta­nult a főis n Epreskert- nek nevezet' szobrász-mű­termeiben, a ' most ta­nár. Aztán kitört a háború, s soha többé nem járt is­kolába. Magától lett mű­vész. — Sokat kínlódtam, — egyedül kellett megszerez­nem az ismereteket, de legalább megszoktam, hogy kikutassak mindent, ami érdekel. Azon kevesek közé tar­tozik, akik nemcsak jó mű­vészek, de jó elméleti szak­emberek is. Régebben írt szellemes, tartalmas művé­szeti írásai ma is közké­zen forognak. Ezekről, éle­tének további eseményeiről faggatom, de elhárítja. — Nem volt semmi kü­lönös esemény az életem­ben. Időnként elmentem megnézni Európa múzeu­mait, aztán dolgoztam: S valóban a munkával kapcsolatosak életének to­vábbi állomásai. Bernáth Aurél, a festőbarát híressé vált szobor portréjára gon­dolunk, a Dunai szél szép nőalakjára, a székesfehér­vári emlékműre, amely a század magyar szobrásza­ténak legművészibb lovas­kompozíciója, aztán az is­mertté vált kenyérszelő nő­re, a pécsi Hunyadi János szoborra. Több jelentős életrajzi tény jut eszünk­be. 1919-ben fiatalon a mű­vészeti direktórium tagja; ezért Horthyék bebörtönöz­ték, 1945-ben végre kine­vezték főiskolai tanárnak. Szinte bántó; hogy az idő megköt; Hosszan lehetne emlékezni a nagy szellemi társak, Kosztolányi. Babits* Móricz, Szabó Lőrinc ba­rátságáról, az azóta már klaszikussá vált művészba­rátok — Szőnyi István, Márffy Ödön, Berény Ró­bert, Egry József — mű­vészettörténeti asztaltársa­ságáról. — Közülük alig élünk néhányan, Bernáth, Bar- csay, Vilt Tibor, én* öreg­szünk. — Legyint, aztán felkel, megropogtatja a de­rekát, s a létra tetején áll­va tovább dolgozik. A Lenin emlékmű a ta­vasszal már állni fog; Rózsa Gyula Szigliget. (Bokros László szénrajza) A t\A OZ I JÖVŐJÉRŐL ^ ' '1 !r—^ ^.‘T* SS5 ____— ''___. .___OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC B i») dpi ig tail Bisa iga „Movi* és „autós-mozi“ — SOO ezer tv Kontturrencíája — Termelőszövetkezeti mozik Tatabánya — aknaUjárat. (Bokros László rézkarcul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom