Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

Világ proletárjai egyesüljetek1 SZOLNOK MEGYEI ( a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XV, évfolyam, 249, szám. Ára 50 fillér 1964, október 23,, péntek. Hatvanhat millió forint a községek vízellátásának javítására Állami támogatást kapnak a törpevízmű társulások — A Megyei Tasit, js szervei állapítják meg a fontossági sorrendet 1957-ben épült meg az első törpevízmű megyénk­ben. Azóta tágabb. tere nyílt annak a törekvésnek, hogy a községek is megfe­lelő mennyiségű, egészsé­ges ivóvízhez jussanak. — Ezt bizonyítja az a több mint húsz község példája, amelyeknek lakossága ma már élvezi a közművesí­tett vízellátás előnyeit. Csak a második ötéves tervben megyénkben tizen­egy és fél millió forin­tot fordítottak a községek ivóvíz ellátásának javításá­ra, a harmadik ötéves tervben pedig már hatvan­hat millió forintra emel­kedik ez az összeg. A mér régebben kiadott Országos Vízügyi Főigaz­gatóság határozata értelmé­ben megyénkben három- négy községben lehet hoz­zákezdeni a törpevízmű építéséhez. A lakosság örömmel vet­te ezt tudomásul és társadalmi munkával segítette a minél előbbi közművesí­tést. Hogy mégis lassúbb ütemről adhatunk számot, annak okai között elsőnek az anyaghiányt kell meg­említeni. Az igényelt anyag­nak általában csak a 20 százalékát biztosították, A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szin­te évről-évre kevesebb csövet kapott. Ez egy köz­ponti koordináló bizottság hiányának tudható be, aminek következménye, hogy az „aki kapja marja” elv érvényesült. Egy másik igen jelentős hiba volt, hogy a helyi szervek nem éltek az El­nöki Tanács 1960. évi 29. számú törvényerejű rende­leté által biztosított lehe­tőséggel, amely kimondja. állami támogatást elsősor­ban a törpevízmű építési társulások kapják: Vagyis azok a községek, ahol a lakosság is hozzájárul a költségekhez. Míg más me­gyékben, mint például Csongrádban és Békésben egymás után alakultak a törpevímű-építési társulá­sok, addig nálunk az erre irányuló törekvések a he­lyi tanácsok meg nem érté­sével találkoztak. Pedig a példák azt bizo­nyítják: megéri a fáradsá­got, a pénzt a társulat lét­rehozása. Az állam amel­lett, hogy anyagilag támo­gatja kezdeményezésüket, száz százalékig biztosítja az építőanyagot is. Igaz, a lakosságnak tíz éven át évenként mintegy két-há- romszáz forintot kell fi­zetni családonként, de ezért egészséges és elegendő vi­zet kap. A társulások lét­rehozásával a tervkészítés gondja is lekerül a taná­csokról, s a hálózat keze­lése, javítása sem az 6 feladatuk. A megyei tanács vb ja­vaslata alapján a jövőben a fontossági sorrend betartásával hagyják jóvá a községek törpevízmű-épftési tervét. Azért is szükséges ez, mert megyénk ivóvíz ellátásá­nak javítására fordított összeget eléggé szétaprózva használták fel. Néhány községben fede­zetlen költségvetéssel is hozzáfogtak a közművesí­téshez és úgynevezett „ma­szek úton” igyekeztek anyagot szerezni. Ez, a2 egyébként is gyenge anyag- ellátás miatt nem sikerül­hetett. Félbe meradt a munka, hasznavehetetlen volt a vízmű, más község­ben viszont befejezhették volna annak építését. A községi tanácsok egymás között nem tudták eldön­teni a fontossági sorren­det. Ezért lényeges a me­gyei tanács vb javaslatá­nak érvényesítése. Hiba van a kitelepíté­seknél is. Olyan helyeken is fúrnak és létesítenek közkutakat, ahol helyesebb lenne a törpevízmű építés- Ennek ellenkezője is elő­fordul, példa erre Tiszaje- nő. M. J. Nőnek az igények: filozófiaietikai előadást kémek a Sailai telepi lakosok 1/Üa: A szállításhoz nemcsak járma, szervezettség Is kell Őszi próbatétel Falujukban maradnak Heti rádióműsor Cikkünk nyomán Nem először emlékezünk meg a kisújszállási Sailai telep úgynevezett „Felnőtt Akadémiájáról”. Negyven­ötven év körüli tsz-tagok, háziasszonyok idén már ne­gyedik éve ülnek be a te­lepi iskola padjaiba, hogy meghallgassák a TIT elő­adókat a korszerű állatte­nyésztéstől a mai művé­szetig terjedő rendkívül széles skálájú tudásanyag­ról ötven-hatvam ember hétről hétre összejön évek óta, érdeklődik a világ dol­gai iránt­Az első előadások még Jókairól, egy-két érdekes történelmi eseményről, alapvető egészségügyi prob­lémáról szóltak. Aztán egy­re bővült a kör. Már kép­zőművészeti kérdések is szerepeltek a programban, ugyanakkor az irodalom- előadások témáiban a mai írók egyike-másika is meg­jelent. Most a negyedik évben azután alaposan meglepték a Sailai telepi tsz-tagok a kulturális vezetőket. Olyan igényekkel léptek feltarta­nának előadásokat az élet értelméről, a vallás és a szocialista Magyarország viszonyéról, a munka és erkölcs kérdéseiről. A mű­velődésügyi osztály és , a helyi TIT csoport érthető örömmel tett eleget a ké­résnek és az ez évi progw ramban már öt filozófiai- etikai előadás szerepel, „Olajvárosok“ az Alföldön Amióta hazánk kőolaj­áé földgázbányászata nem korlátozódik a Dunántúl néhány vidékére, hanem a fúrótornyok és az olajkutak úgy hozzá tartoznak a Nagy-alföldi tájhoz, mint valamikor a gémeskutak, mind nagyobb gondjuk az illetékeseknek, hogyan ja­vítsák a szénhidrogén-bá­nyászok életkörülményeit. Elsősorban fokozott mérték­ben folytatták munkás- szállások és lakások épí­tését az olajvidékek köz­pontjában, vagy közelében. Hajdúszoboszlón a napok­ban adtak át 48 személyes munkásszállót, a dolgozók beköltözése folyamatban van. Orosházára 110, Eger­be, Hajdúszoboszlóra 100— 1000 személyes szállót tele­pítenek, egy később kije­lölendő helyre pedig 50 sze­mélyest. A Nagy-Alföldön, ahol pár éve még isme­retlen fogalom volt a bá­nyász lakónegyed, most ilyen is lesz. Az idei be­ruházási- keretből Oroshá­zán 15, Hajdúszoboszlón 48, Egerben 12, Szolnokon 20 olajtaányászlakás épül. — Nagykanizsán 36, Zalaeger­szegen 42, Siófokon 18 la­kást juttatnak a kőolajipar dolgozóinak. Ezen kívül ta­nácsi beruházási keretből ugyanezeken a helyeken 75 lakás épül a kőolajfúró és termelő vállalatok részére. Egy részükbe már be is költöztek. Az alföldi és du­nántúli kutató- fúróüzemek dolgozói 20—20 lakókocsit kapnak. Az alföldiek 18-at, a dunántúliak kettőt már birtokukba is vettek. Az iillési kutatófúrásnál a 12 lakókocsiból álló mozgó „olajvárosiban” nyolc háló­kocsi, egy művelődési, egy étkező kocsi lesz, egy pedig fúrómesteri lakóhelyül és irodául szolgál, hogy a dolgozók fürdés után meg ne fázzanak a fürdökocsit zárt folyosóval kötik össze a hálókocsikkal- A kocsik­ban televízió, nádió, könyv­tár, újság is hozzá tartozik az „összkomforthoz”. A bá­nyaipari dolgozók szakszer­vezetünk kezdeményezésére az alföldi és a dunántúli kőoiajfúrásd üzemek a la­kóhelyiségek fűtésére 103 olajkályhát kaptak. (MTI) Képek a jászberényi aprítógépgyárból W kőcserétől későit a gyár szovjet megrendelésre A 160-as Horizont gépen lengyel exportra készülő ferdegörgős egyengető gépáHvány megmunkálása folyik Gyalugépen esztergaágy felköszőrülését végzi a forgá­csoló egyik munkása

Next

/
Oldalképek
Tartalom