Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964, oíktőlSeT S. Magyar—csehszlovák barátsági gyűlés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) függ attól a küzdelemtől, amelyet a szocialista orszá­gok, az antiimperialista és békeszerető erők a világ­béke megőrzéséért, a ter­monukleáris háború meg­akadályozásáért vívnak. Kádár elvtárs ezután a nemzetközi helyzetet ele­mezte. Végül hangsúlyozta: Az elmúlt napokban rendkí­vül hasznos eszmecseréket folytattunk a Novotny elv- társ által vezetett csehszlo­vák párt- és kormánykül­döttség tagjaival és öröm­mel állapítottuk meg, hogy valamennyi kérdésben tel­jes közöttünk az egyetér­tés. Kapcsolataink a jövő­ben tovább erősödnek, — mert megvan az országaink további felvirágoztatásáért, népeink boldogságáért és a békéért folyó győztes harc legfontosabb biztosítéka: prátjaink eszmei egysége, népeink és kormányaink szilárd összefogása. A jól végzett munka tudatában írtuk alá a tárgyalásokról kiadott közös közleményt és ennek szellemében biz­tosítjuk csehszlovák elv­társainkat: erőnket nem kímélve munkálkodunk a jövőben is a két ország testvéri egységének és köl­csönös együttműködésének elmélyítésén népeink ja­vára. Befejezésül éltette Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ját, annak Novotny elvtárs által vezetett Központi Bi­zottságát, pártjaink, a cseh­szlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátsá­gát, az internacionalizmust, a kommunizmust és a bé­két! Kádár János nagy taps­sal fogadott beszéde után Antonin Novotny lépett a mirofonhoz. Antonin Novotny: Őszinte és nyílt elvtársi eszmecserét folytattunk Novotny tolmácsolta a magyar népnek Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a kormány és Csehszlová­kia dolgozó népének elv­társi üdvözletét és köszö­netét mondott a szívélyes fogadtatásért* majd így folytatta: Nem először vagyunk az önök vendégei. Emlékszem a Magyar Népköztársaság­ban három évvel ezelőtt tett látogatásomra. Amint az történni szokott, ha va­lahová évek múlva ismét ellátogatunk, mindjárt ész­revesszük, hogy mi min­den változott meg. így tör­tént ez mostani magyar- országi tartózkodásunk al­kalmával is. Sok új üzem­mel, modern lakóteleppel gazdagodtak, ipari és me­zőgazdasági üzemeikben előrehaladt a műszaki fej­lesztés és a termelés meg­szervezése. Alkalmunk volt beszélgetni munkásokkal* műszaki szakemberekkel, parasztokkal, tudományos és kulturális dolgozókkal; Meggyőződtünk arról, hogy joggal büszkék munkájuk eredményeire, hogy őszin­te meggyőződéssel szolgál­ják a szocialista Magyar- ország további felvirágoz­tatásának ügyét. Támogat­ják a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és vezetésével valóra váltják a VIH. pártkongresszuson kitűzött fő feladatot — a szocialista társadalom tel­jes felépítését. Testvéri kapcsolataink további sikeres fejlődésé­nek záloga marxista-leni­nista pártjaink szilárd esz­mei és akcióegysége s leg­szorosabb együttműködése. — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt Kö­zött nincsenek vitás kérdé­sek. Az őszinte elvtársi és nyílt véleménycsere előse­gíti a lenini elvek követ­kezetes érvényesítését a két párt munkájában, bél­és külpolitikai kérdések­ben egyaránt. Az elvtársi őszinteség és nyíltság jel­lemzi a vezetők találkozá­sait is; Nagyon jő, hogy ezek a találkozások, véle­mény- és tapasztalatcse­rék gyakoriak és nagy fi­gyelmet fordítanak rájuk. Megemlítem például Kádár elvtárssal és más elvtár­sakkal találkozásunkat, amelyre pártjaink Közpon­ti Bizottságainak megbízá­sából múlt év októberében Bratislavában került sor. Megbeszéléseink — ame­lyeken számos konkrét kérdés szerepelt — jelen­tős, pozitív hatást gyako­roltak és gyakorolnak a következő években is a köl­csönös együttműködés fej­lesztésére. E megbeszélé­seken kezdeményeztük a munkamegosztást a kohá­szatban, a gépgyártásban, a vegyi- és a könnyűipar­ban, továbbá a kölcsönös árucsere bővítését, minde­nek előtt pedig a közös dunai vízierőmű építési elől készületeinek meggyorsítá­sát és a határok megnyitá­sát az országaink közötti vízum nélküli turistaforga­lom széleskörű fejlesztésé­re. Novotny elvtárs a továb­biakban Csehszlovákia gaz­dasági eredményeiről, kül- és belpolitikájáról szólt* majd így folytatta: — A forradalmi munkás­mozgalom a múltban szá­mos alkalommal harcolt a jobb- és a baloldali elhaj­lók ellen. Különböző cso­portok és csoportosulások jöttek létre, amelyek néze­teikkel ártottak a nemzet­közi forradalmi erők egy­ségének. A nemzetközi munkásmozgalom a múlt­ban mindig határozottan leszámolt ezekkel a néze­tekkel. — Amit azonban napjainkban a Kínai Kom­munista Párt vezetői vég­hez visznek — nem eszmei harc, nem a dogmatikus és opportunista hibák elleni küzdelem! A vitának ez a formája nem illő olyan forradalmi párthoz, mint a Kínai Kommunista Párt. — Nyilvánvalóan olyan kon­cepcióról van szó, amely­nek alapja a nagyhatalmi és dogmatikus szemlélet, s amely szöges ellentétben van a forradalmi munkás- mozgalom elveivel! A múltban a világ leg- reakciósabb elemei han­goztattak ahhoz hasonló nézeteket, mint amilyene­ket a Kínai Kommunista Párt egyes vezetői hirdet­nek. Ebben a helyzetben Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt — a kommunista és munkáspár­tok többségével együtt — amellett foglal állást, hogy hívják össze nemzetközi tanácskozásra valamennyi kommunista testvérpárt képviselőit. Véleményünk szerint a kommunista pártoknak ezen a tanácskozásán értékelni kellene az 1957. és 1960. évi tanácskozások határozatai­ból adódó eredményeket. — Elvtársi nyíltsággal kelle­ne megvitatni a nemzetkö­zi kommunista mozgalom jelenlegi alapvető problé­máit, a nemzetközi helyzet fő politikai kérdéseit, le­vonni a szükséges követ­keztetéseket, amelyek szi­lárd eszmei alapot és kiin­dulópontot jelentenének minden kommunista part tevékenységéhez országaik­ban és a nemzetközi kom­munista mozgalomban. Pártjaink a közös megbe­széléseken minden alapvető kérdésben kifejtették és a közös nyilatkozatban meg­erősítették azonos nézetei­ket, és készek minden ere­jüket latbavetni a nemzet­közi kommunista erők egy­ségének megszilárdítására. Kedves Elvtársak, Bará­taim! Szívből kívánom a ma­gyar népnek, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak és a forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak, hogy gyönyörű országukban to­vábbi sok sikert érjenek el a szocializmus teljes felépí­tésének történelmi jelentő­ségű munkájában — mon­dotta Novotny. — Majd a Magyar Népköztársaság, a dolgozó magyar nép, a ma­gyar és a csehszlovák nép barátsága és együttműkö­dése, a szocialista országok és a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége és a béke éltetésével fejezte be beszédét. Antonin Novotny beszéde után hosszan zúgott a taps A nagygyűlés résztvevői melegen ünnepelték a csehszlovák és magyar ál­lamférfiakat. a két nép testvéri barátságát; Szépvölgyi Zoltán zár­szava után a nagygyűlés az Intemacionálé hangjai­val ért véget. Vélemények az országos tervértekezlet után Moszkvában nagy vissz­hangot keltett ' Nyiikita Hruscsovnak az a bejelen­tése, hogy az idei évben gabonából rekordmennyisé­get vásároltak fel, s hogy a felvásárlás még folyta­tódik. Az a vélemény, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának közelgő plénuma, amely mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozik majd, jó eredmények biztató lég­körében ülhet össze és olyan intézkedéseket hoz­hat, amelyek megszilárdít­ják az idén elért ered­ményeket. A Kremlben a napokban megtartott nagyszabású tervértekezleten Hruscsov a közszükségleti cikkek gyártásával kapcsolatos ter­melési eszközök elsődleges­sége mellett foglalt állást, hangoztatva, hogy a népért végrehajtott forradalom nemcsupán egyik politikai rendszer felváltása egy másikkal. A szocialista forradalom — mondotta — a tőkés kizsákmányoló rendszer felváltása olyan rendszerrel, amely bizto­sítja az emberek állandóan növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését. Ismeretes, hogy a Szov- ieturi-Sban 1965 l"cz a hét­éves tervidőszak záróéve, s már most meg kell hatá­rozni a következő, hosz- szabb időszakra szóló terv alapelveit. Nagy megelége­dést keltett, hogy Hruscsov ismét határozottan követel­te a termékek minőségének javítását, a gazdaságos be­ruházási politikát, a tech­nikai világszínvonal eléré- j sét és túlszárnyalását, a ! külkereskedelem és a gaz­dasági együttműködés ki­szélesítését, illetve ezeknek a követelményeknek szak­szerű lefordítását a terv­feladatok nyelvére. I Két nappal a kairói értekezlet eiőtt A Nílus-parti világváros nagy érdeklődéssel és lel­kesedéssel készül több mint ötven él nem köte­lezett ország államfőinek, illetve kormányelnökeinek csúcstalálkozójára. A repü­lőtértől Heliopolis kertvá­rosán a központba vezető széles utakon — csakúgy, mint a város többi főút­vonalán — mindenütt ott lengenek a résztvevő or­szágok lobogód, köztük sok fiatal állam alig ismert zászlaja. A technikusok az utolsó simításokat végzik a kairói egyetem aulájában a csúcsértekezlet üléster­mének berendezésén. Befe­jeződtek az előkészületek a hatalmas kairói nemzet­közi repülőtéren, ahol két­száznegyven fekete sze­mélyautót tartanak készen­létben a küldöttségek fo­gadására, a gyakori „inga­járatokra” a repülőtér és a város között. Külön ideiglenes lakosztályt ren­deztek be Nasszer elnök számára, hiszen lesz olyan nap, amikor az elnök ti­zennégy teljes órát is eltölt majd a légikikötőben a küldöttségek fogadásával. Pénteken délelőtt megér­kezett a kairói repülőtérre az el9Ő államfő: dr, Osval- do Dorticos kubai köztár­sasági elnök. Dorticost Nasszer elnök, Amer mar­sall, az EAK alelnöke fo­gadták. Ugyancsak pénteken ér­kezik Kairóba Sasztri in­diai miniszterelnök, aki hatvanéves fejjel életében először indul külföldi útra. De Gaulle Chilében Mint jelentettük. De Gaulle elnök csütörtökön Valparaiso kikötőből San- tiagóba, Chile fővárosába érkezett. Jorge Alessandri chilei elnök társaságában zárt autóban indult a fő­város felé. A Reuter jelen­tése szerint az országúton rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket foganatosítot­tak. Minden magángépko­csit és teherautót elterel­tek az útból és a 26 kocsi­ból álló elnöki „karaván** előtt három rendőrségi gép­kocsi haladt. Az út men­tén vérátömlesztésre is be­rendezett két orvosi se­gélynyújtó helyet állítot­tak fel. A főváros előtt 14 kilométerrel a két elnök nyitott gépkocsiba szállt, hogy fogadhassa az útvo­nal mentén felsorakozott tömeg üdvözlését. Délután De Gaulle elnök ötven perces tanácskozást folytatott Eduardo Frei újonnan megválasztott chi­lei elnökkel, aki november 3-án veszi át hivatalát. Il­letékes chilei körökben kö­zölték, hogy a két állam­férfi megbeszélte egy „töm­bök fölött álló harmadik nemzetközi erő” kialakítá­sának gondolatát. Szóba került ezenkívül a műsza­ki, gazdasági és pénzügyi együttműködés problémái és a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdések. De Gaulle az esti órák­ban a főváros egyetemére látogatott el. A karhatalmi alakulatok itt is nagy ügy­buzgalomról tettek tanúbi­zonyságot. A francia állam­fő beszédében ismét a „harmadik erő” gondolatát elemezte és hangsúlyozta, hogy az „öreg Eh rónának és Latinamerika fejlődő nem­zeteinek fontos feladóinkat kell betölteniök, jelentős szerepet iátszaniok” a két tömb között. De Gaulle elnök a tervek szerint ma utazik Buenos 1 Airesbe, ahol hivatalosan j közölték, hogy a szakszerve- , zeti kö7nont a francia ál- ! lamfő látogatására tekin- ' tettel későbbre halasztott" az ‘"bor 5-re meghirde­tett általános sztrájkot. i Biztonságban Ciprus szabadsága A Ciprusról szóló híreket olvasva számtalanszor fel­ötlött a kérdés: vajon ké­pes lesz-e megvédeni a kis szigetország nemrég kiví­vott függetlenségét? Ellen­állhat-e az angol és ame­rikai imperializmus mohó szorongatásánalc, képes lesz-e elviselni az invázió­val fenyegető Törökország hidegháborús nyomását? Ciprus kormánya, és a haladás oldalán álló népe hősiesen védekezett: a világ politikai életének számos fórumán szembeszállt a szabadságát fenyegető ve­szélyekkel. Bár a szocia­lista országok erkölcsi és politikai támogatásával az agresszorokat eddig sikerült fékentartani, de a veszélyt felidéző okok nem szűntek meg. Az angol haditámasz­pontok változatlanul ott lapulnak Ciprus legfonto­sabb stratégiai pontján; — az Egyesült Államok sem mondott le arról a szándé­káról, hogy hadibázist kap­jon a szigeten; a török kor­mány pedig változatlanul Ciprus felosztását kívánja, és azzal kérkedik, hogy a nyilt fegyveres akciótól sem riad vissza. Ilyen körülmények közt a ciprusa kormány az eddi­gieknél erősebb és tartó- sabb biztosítékokat kere­sett. Ä napokban e célból utazott Moszkvába Kipria- nu külügyminiszter. Fontos küldetését siker koronázta: a Szovjetunió és a Ciprusi Köztársaság kormánya fon­tos megállapodást írt alá. Ennek lényegét méltatva Kiprianu kijelentette, hogy a Szovjetunió közreműkö­dik a ciprusi kérdés békés rendezése érdekében, és nem maradna tétlen, ha a szabadságáért küzdő sziget- országot agresszió érné. A Szovjetunió tehát is­mételten bebizonyította, hogy kész szabadságukat, függetlenségüket védő kia népek segítségére sietni. Éa mindezt önzetlenül teszi. A Szovjetunió ugyanis segít­ségét semminemű politikai feltételhez sem kötötte. A szovjet—ciprusi meg­állapodás két oldalról is erősíti Ciprus nemzetközi tekintélyét. A szigetország egyrészt sikerrel védte ki a támaszpontokra éhea NATO országok súlyos nyo­mását, másrészt a Szovjet­unióban olyan segítőtársai nyert, amelyre mindenkw számíthat. — Ez a ténj bizonyára erősen gondolko­zóba ejti mindazokat, akiit a Ciprusi Köztársaság sza­badsága ellen mesterked­nek; * — Teljes mértékben elé­gedett vagyok a Moszkvá­ban megkötött ciprusi— szovjet szerződéssel — je­lentette ki újságíróknak Makariosz elnök. A TASZSZ tudósítása szerint a szigetország új­ságjai nagy terjedelemben foglalkoznak a moszkvai megállapodással. Hangoz­tatják, hogy a ciprusi nép bizakodóbb és erősebb* mint valaha. Erkin török külügymi­niszter csütörtöki nyilatko­zatában elismerte, hogy Tö­rökország és az ENSZ-főtit- kár között súlyos nézeteltérés áll fenn a Cipruson szolgá­latot teljesítő török katonai egységek felváltása ügyé­ben. Míg a török kormány vé­leménye szerint a török egységek felváltása és a törökök által ellenőrzött nicosiai—kiréniai útszakasz ENSZ-felügyelet alá he­lyezésé két különálló prob­léma, addig Makariosz el­nök kitart amellett, hogy az útszakasz szabaddátéte- lének és a török egységek felváltásának kérdését egy­szerre kell rendezni. Véres utcai összetűzések Belfastban Véres összetűzések rob­bantak ki az angol parla­menti választásokra készü­lő észak-írországi Belfast­ban. A hét elején az egy­séges Írország programjá­val fellépő nacionalista köztársasági párt belfasti székházára egyszer-egyszer kitűzték a zöld-fehér-na- rancs színű ír nemzeti tri­kolort, amit a rendőrség tüstént eltávolított, mert az ír Köztársaság lobogójának használatát az Angliához tartozó Észak-írországban a belügyminisztérium nem engedélyezi. A péntekre virradó éjjel újból felkúszott az ír zász­ló a köztársaság párt épü­letére. A székház kapuit lezárták. A kivezényelt rendőrség feszítővassal, csá­kánnyal tört be a házba és letépte a zászlót. Ami­kor azonban az ablakon ált kimászó acélsisakos rendőrök vissza akartak vonulni, szembetalálták magukat a felháborodott tüntetők ezerfőnyi tömegé­vel. Az AP tudósítása szerint valóságos utcai harc bon­takozott ki. A gumibottal támadó rendőröket, akiket később páncélkocsik is tá­mogattak, kövekkel, üveg­palackokkal próbálták visz- szaszorítaná a tüntetők. Az éjszakai órákban gyúlékony anyaggal töltött palack robbant egy rendőri páncél­autó alatt, s az egyik kö­zeli utcában a hin tetők feldöntöttek és felgyújtot­tak egy trolibuszt. A közzétett adatok sze­rint húsz rendőrt szállítot­tak kórházba, egyikük sú­lyosan megsebesült. Tizen­két tüntető ugyancsak meg­sérült, de a kórházi lát­lelet után hazaengedték őket. A rabszállító kocsi 15 tüntető belfastit vitt az őrszobára. Hajnalra a vá­ros elcsendesedett. Elutazott a magyar olimpiai-csapat második csoportja Pénteken délelőtt a Feri- hegyi-reülőtérről a KLM- DC 8-as típusú óriásgépén útrakelt olimpiásaink má­sodik csoportja. Páder Já­nos, a magyar olimpiai bi­zottság titkára, a csoport vezetője így nyilatkozott a2 elutazás előtti percekben: „Jómunkát végeztek a má­sodik csoport tagjai. Kemé­nyen dolgoztak Tatán, min­den percet kihasználtak, hogy alaposan felkészül­hessenek a várható nagv küzdelmekre. Az erős meg­terhelésre azért volt szük­ség az utolsó pillanatokig is, mert tanasztalataink azt mHtrtiák; T-íi-^han mint­egy öt napig csak lazább mozgásra képesek sporto­lóink, hiszen meg kell szokniok az átállással járó nehézségeket. Egyébként a csapat tagjai egészségesek, sőt örömmel adhatom hí­rül, hogy Horváth Zoltán is tagja lesz olimpiai vívó­csapatunknak. Ügy véljük; súlyos balesetéből felépül­ve, értékes tagja lehet vá­logatottunknak”. Végül még egy megnyug­tató hírről számolhatunk be: Kozma István, nehéz­súlyú birkózónk, aki hosz- szabb ideig sérüléssel baj­lódott teljesen rendbejött* s ő is jókedvűen, telve re­ményekig] szállt be a KLM óriásgépébe*

Next

/
Oldalképek
Tartalom