Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-22 / 248. szám
Vitág proletárjai egyesüljetek/ SZOLNOK MEGYEI ('A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÄrg l flPlfl XV. évfolyam, 248, szám. Ára 50 iUlér 1964. október 22., csütörtök. Helyi érdekek és az ipartelepítés Szigorúbb, rendszeresebb ellenőrzést Ülésezett a Szolnoki Városi Tanács VB mm ióta nyilvánosságra Ifi került a Vasipari Vállalat kibővítésének terve, a TVM és az alföldi olajkutatás perspektívája megyénkben is közérdekű kérdéssé vált az ipartelepítés. Megannyi velejárói: új munkaalkalmak, uj szakmák, új termékeik, új kommunális gondok. Míg az iparosítás általában jelzi a fejlődést, addig a? ipartelepítés a fejlődés konkrét földrajzi helyét jelöli meg. Természetes tehát, hogy legközvetlenebbül az adott földrajzi területen élő emberek életére van hatással. Nem is olyan régen a magyar falvak számára szinte csak Budapest jelentette a munkaalkalmat. Komoly erőfeszítések történtek már eddig is, hogy ez megváltozzék. A megfelelő arány kialakulásáig azonban még hosszú az út. A második ötéves tervben épülő 51 ipari üzemnek több mint fele a kevésbé iparosított megyékben és városokban létesül. A harmadik ötéves terv elképzelései még jelentősebb előrehaladást terveznek: amíg az iparban foglalkoztatottak összlétszáma országosan átlagban legfeljebb 10 százalékkal emelkedne, addig az alföldi megyékben 40—50 százalékkal nőne, Szabolcs megyében pedig majdnem megkétszereződne. Ugyanakkor Budapesten 1970-ig az ipari foglalkoztatottak létszámának legfeljebb 4—5 százalékos emelkedésére kerülne sor. A vidék iparosítását természetesen nem szabad leegyszerűsíteni a foglalkoztatottság önmagában bármilyen fontos kérdésére. — Sokkal összetettebb politikai, gazdasági, műszaki feladat. összefügg például más népgazdasági ágak fejlődésével ie. Éppen ezért az ipari üzem telepítését nem helyes az egységes fejlesztési tervből kiragadva önmagában elbírálni. Az összefüggések számbavétele nélkül a legjobb szándék is több kárt okozhat, mint hasznot- A tervszerű előrelátást és valamennyi körülmény mérlegelését nélkülöző telepítési döntés kedvezőtlen következményeinek példája a váci képcsőbúragyér, vagy a gyöngyösi vákuumtechnikai gépgyár és a félvezetőgyár. Az eredeti elhatározás főleg csak az épület- adottságokat vette figyelembe. Viszont a gyöngyösi esetben számításon kívül hagyta a közeli bányák, a váci esetben pedig ezenkívül a DCM munkaerőszükségletét. Ezáltal az Ipartelepítéssel túlterhelte az amúgyis szűkös helyi munkaerőtartalékot. Mindkét üzemnek ebből a szempontból sokkal jobb helye lett volna megyénk székhelyén vagy valamelyik községében. A helyi szervek természetesen a maguk területének elmaradottságát érzik a legsúlyosabb problémá- Bate. De érthető türelmetlenségük miatt előáll az a helyzet, hogy sürgetik az ipartelepítést, ugyanakkor nem számolnák a mezőgazdaság belterjességének növekedésével együttjáró munkaerőhelyzet alakulásával. Nagyfokú előrelátás szükséges tehát ahhoz, hogy az ipartelepítési előirányzatok összhangban legyenek más népgazdasági ágak helyi fejlődésének méreteivel és irányaival- Nélkülözhetetlenül fontos a helyi érdekek alárendelése a népgazdasági érdekéknek. Éhnek pedig csak a,z felelhet meg, ha minden terület fejlődése egyben az egész népgazdaság érezhető fejlődését Is jelenti. Hozzátartozik ehhez az is, hogy az egyes iparágak telepítési törekvéseinek sem lehet kizárólag az ágazat érdekednek alapján helyt adni, hanem csák a területfejlesztés elveivel összhangban. — így például az iparágak legtöbbje jelenleg igyekszik a vidékre telepítést összekötni a száméra legkedvezőbb összpontosítás és üzemnagyság létrehozásával: kevés helyen néhány nagyüzemet létrehozni. Indokolt, ez legtöbb iparágnál a járulékos beruházások könnyebb megvalósíthatósága, továbbá a városiasodás és az életkörülmények gyorsabb fejlődésének a lehetősége miatt. Ebből a szempontból csak helyeselhetjük azt a tervet, hogy a Ganz Szolnokra telep'ti egyik munkaigényes, erősáramú _ berendezéseket gyártó részlegétA helyes arány kialakítása nehéz, de nagyon fontos. Az első kezdeti számításoknál a tervezők a magasfokú összpontosítás lehetőségét vizsgálták. Hosz- szútávon az ipartelepítés 60—70 százalékát az arra legalkalmasabb 30 vidéki helyre koncentrálták. Kiderült, hogy ebben az eset» ben sok tízezer lakással többet kellene építeni, mint amennyit a 20 éves lakás- építési program előirányoz. Ez persze megvalósíthatatlan. így tehát az látszik a legkedvezőbbnek és megvalósíthatónak, ha az öt legnagyobb vidéki várost (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) kiemelten fejlesztik és ezenkívül még további 40 helyre összpontosítják a telepítést, ahol lehetőleg ugyancsak minden tekintetben kedvezőek a feltételek. Emellett természetesen olyan helyekre is kerül majd ipar, ahol a helyi adottságok hasznosítása, gazdasági vagy népességi ok indokolja. így például több nehézipari körzetben lehet telepíteni olyan könnyűipari üzemet, amely a helyi női munkaerőtartalékot kiaknázhatja, remélhető, hogy a kö- ** vetkező években immár átfogó telepítési és fejlesztési tervek alapján, sokoldalúan megalapozva haladhatunk tovább az ipari fejlődés útján. Október 21-én, szerdán ülésezett Szolnokon a városi tanács végrehajtó bizottsága. A vb határozatok végrehajtásáról, a fontosabb intézkedésekről szóló jelentés után az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szociális és munkavédelmi helyzetét vitatták meg. A jelentés, melyet Bilasz László, az említett vállalat főkönyvelője terjesztett a tanács vb elé, a munkások szociális ellátottságának javulásáról adott képet. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a munka- és védőruha ellátottságra. A munkahelyi öltözők, mosdók tekintetében azonban még akad tennivaló. Példa erre Szolnokon a pártház építkezése, ahol a falba vert szögeken lógnak a ruhák, nincs mosdóhelyiség, melegvíz. Bár a jelentés is foglalkozott ezzel a kérdéssel, világosabban a vita sorén került szóba, hogy a vállalat az előirányzott összeget nem mindenkor használja fel az új munkahelyek szociális létesítményeinek megteremtésére. Ezzel kapcsolatosan vált a vita tárgyává a munkás- szállások helyzete is. Míg a központi munkásszállásokon úgyszólván minden igényt kielégítő a gondoskodás, addig a bérelt és a felvonulási létesítményekben berendezett szállások munkásai mindezt nélkülözni kénytelenek. A vb az ügyben úgy foglalt állást, hogy a jövőben a vállalat a lehetőségek figyelembevételével ezzel a problémával többet foglalkozzon, hiszen nem kevesebb, mint négyszáz emberről van szó. Mindemellett, mint poziA szőlőtőkék világától sokan élünk távol, de valamennyien mégis közelien hotzzá. Bogyójának és levének kedvelője sok ember, s jóleső tudattal vettük a hírt korábban: kiugró nagy termés várható az idén. Aztán a hosszú esőzés időszakában ijedten kémleltük az eget: mi van most a szőlős tájakon, tönkremegy- e a termés? Ebről érdeklődtívumot kell megemlíteni: a vállalat szeptember végéig bezárólag több mint 150 ezer forint különféle segéllyel könnyítette betegség vagy családi okok miatt nehéz helyzetbe jutott dolgozóit. Élénk vita és sok hozzászólás követte a balesetvédelemről szóló jelentést is. Több éves átlagot figyelembe véve eredmény mutatkozik, de a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a kép már kedvetünk Keresztes Péter agrármérnöktől, a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — A Tiszazugban ötezer hold termő szőlő van és valóban olyan jól termett az idén, hogy holdanként 30—S3 mázsa szőlőre, vagy 27—28 hektoliter borra számítunk átlagban. Az „áldásra” jellemző, hogy a tisza- «asi Rákóczi Termelőszözőtlenebb. Az idén 78 súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérülés történt a két halálos baleseten kívül. A két haláleset, de a sérülések nagyobb százaléka is a fegyelmezetlenség, a munka- védelmi szabályok be nem tartásának következménye. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a jelentést, értékelte a vállalat balesetvédelmi munkáját. — Nyomatékosan felhívta azonban a figyelmet a megelőzés fokozására. Javaslatok egész sorát mondották el a vb tagjai, a jutalmazástól kezdve a fegyelmezés eszközének alkalmazásáig. vetkezet kétharmad részéig jutott a szüretnek, de már teljesítette szőlőből termelési és pénzügyi tervét Az ezutáni szüret már a többletet jelenti. Ugyanígy áll a tiszakürtí Hunyadi, a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz és közel ehhez a többi is. — Sok a must is az idén. Míg más esztendőkben 69—70 liter mustot nyertek egy mázsa szőlőből, most 80 litert is kisajtolnak belőle, olyan lédús, Az esőzés a szüret derekán következett be, nem a legjobbkor, Szerencsére akkorra már végeztünk a riz- láng, a mézesfehér, a vegyesfehér és a többi fajták leszedésével. Igaz, nem ezek, hanem a kövidinka és a kadarka a domináló szőlőfajták a Tiszazugban S még ennek egy része szedettem Tiszasason és Tisza- kürtön a kövidinkát szedik, Tiszaugon a kadarkát, A Tiszazug ezidei termésének kétharmada már a hordókban, tartályokban erjed, tisztul, Egyedül a csépaí Petőfi jár messzebb az átlagtól. Náluk későn kezdődött a szüret, s még egy- harmad résznél nem jutottak tovább. Az esős idő a szőlő ellensége. Megszívja magát vízzel, kireped, megrothad. Az eső olyan sok volt, hogy már a kövidinka héja is megvékonyodott, Eddig egyhatod résznyi veszteség lehet az esőzés miatt. Remélem sokat mondok, ha egyötödös végleges kárra számolunk. De a termés és a szövetkezetek bevétele még így is jóval több lesz a tervezettnél. Az emberek meg is tesznek mindent az eső okozta kiesés csökkentésére. Még a zuhá- rés napokon is dolgoztak és dolgoznak. Magam láttam Tiszasason, Tiszakürtön bőrig ázott szürerelőket. A pincészet egyébként most már zavartalanul átveszi a szőlőt, a mustot. De számítunk arra, hogy az Idő jobbra fordultával hagy erővel szüretelnek a szövetkezetek. S ha ezzel a naponta várható nagy rfteny- nyiséggel mégse tudna megbirkózni a pincészet, felkészültünk más megoldásra is. Tiszaugon már ezer hektoliternyi hordót gyűjtött össze, kért kölcsön tagjaitól a termelőszövetkezet. Tiszasason is összeírták a faluban létező, még üres hordókat. így minden készen áll a szüret befejezésére, csak az idő segítsen — zárta le a beszélgetést Keresztes Péter, m fi mm !5!J!í!S IIL ?&SssJS!5a5S«M« lÄlIitlilllB"““ *»* 15 í 2 Jg I fÄ i I || pr Ili • •üT ■V ■ > ■* mm ’ 4 nagy esőzés a szőrei ellensége Egyötödös veszteség várható — Keresztes Péter tájékoztatója a Tiszazugról Jj városceutruin épül Szolnokon, & *
