Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
1*64 október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az elnökasszony bizonyítani akar I A magyar rizs külföldön is keresőit cikk Megyénkben az idén 15000 holdon termett — Az a baj, hogy volt már vagy tíz tsz-elnök a korábbi öt termelőszövetkezetben, s az mind elnök szeretne lenni — mondotta a legutóbbi párttaggyűlésen Török István, Véleményében van túlzás, de van igazság is, hiszen éppen az késztette ilyen beszédre, hogy a taggyűlés bírálta Deszpot Lászlót, az egyik brigádvezetőt, a Béke Tsz volt elnökét. Őszintén megmondták: nem egyenes dolog, hogy szavakban egvet- ért a tsz vezetőségével, amelynek jómaga is tagja, s aztán mégis ellene cselekszik. Ha többel nem, azzal, hogy az embereknek azt hajtogatja: nekünk ez meg ez volt a tervünk, ezt vagy azt így csináltuk volna. S ebben kimondatlanul is benne van: másként lenne, ha nem egyesültünk volna, vagy ha éD lennék az elnök... Ez az egy példa is arra utal, nem könnyű az egyesülés utáni első esztendő. Év eleje óta gazdálkodnak együtt a Béke és a Petőfi Tsz gazdái. Szokniok kell, hogy egy közösségben dolgoznak, egy kasszába gyűjtenek. Azoknak pedig, akiknek nem jutott a korábbihoz hasonló vezető poszt le kell győzni magukban a sértődöttséget; Ehhez egyik embernek kevesebb, a másiknak több időre és segítségre van szüksége; Agócs László, a szövetke. zet fiatal párttitkára éppen azt tartja a már említett taggyűlés egyik pozitív vonásának, hogy az őszinte véleményeket, a kemény bíráló szavakat, a segítőkészség és a közös féltése mondatta az emberekkel. S ez már nagyon jő jel. Arra mutat, hogy a szövetkezeti gazdák bíznak vezetőikben, s azt is megértették: a széthúzás, a személyeskedéssé fajuló vita, mindannyiuknak árt. A kölcsönös bizalom, az összefogás viszont megköny- nyíti a gondok leküzdését, a súrlódások, összekoccanások elkerülését; A vezetőség és a tagok nagy többsége érti, érzi ezt; S eszerint végzi munkáját. Kiemelkedő eredményekkel még nem büszkélkedhetnek, de már sok mindenben történt változás. Kerékgyártó Mihályné, az elnök, most tanulgatja hogyan lehet okosan, jól irányítani egy ilyen nagy gazdaságot. S hogy minél kevesebbet tévedjen, mások véleményét is kikéri, más 6zóval: rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, brigád- és közgyűléseket. Élnek, dolgoznak a különböző bizottságok is. Mindez a tagokkal való törődést, a tsz demokrácia erősödését bizonyítja. A munkaerő biztosítása az idén is gondot okozott. Az viszont sokat jelentett, hogy a kapásnövényeknél részesművelést alkalmaztak. S a munkaegységekre havonta fizettek előleget, pedig csupán tavalyról áthúzódott tartozásként több mint 400 000 forintot kellett kigazdálkodniuk. A szervezettebb, jobb munka, a pénzügyi fegyelem megszilárdulása tette lehetővé azt is, hogy már az idén 50 000 , forinttal segíthették idős, beteg tagjaikat, s 15 000 forintot költhettek a szövetkezeti gazdák tanulmány- útjára. kirándulására; A jövő évet megalapozottabban kezdhetik. Biztató, hogy az őszi munkákkal jól haladnak, s kenyérgabonájuk 56,5 százalékát tették földbe az eső előtt. — Muhari Károly, a gazgasás fiatal főagronómusa, jól szervezi a munkát, a Török, T.ékó. Borics és Tóth briffád tagjai most is helytállnak. Alakul, formálódik a közösség élete Jászjákóhalmán. Kerékgyártóné, az elnökasszony még sokat birkózik, vívódik feladatával; Van amikor elcsügged, elszomorodik, aztán ismét bizakodik, s még nagyobb akarattal végzi felelősség- teljes munkáját, mert év végén bizonyítani akar. — Bizonyítani azt, hogy a köSzolnok megye első új mezőgazdasági szakmunkásképző intézete Jászapá- tin épült fel. Ennek avatására került sor szombaton. A bensőséges ünnepségen megjelentek igen sokan a Földművelésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a megye, a járás és a község vezetői. Ott voltak az új iskola növendékei, tanárai, sokan szülők, falusiak, szövetkezeti elnökök és mások. Az avatási ünnepség a községi művelődési házban zajlott le. Ezt Sándor József iskolaigazgató nyitotta meg, hogy utána dr. Kasza Béla, a megyei tanács osztályvezetője avatóbeszédet mondjon. — Tervek szerint a közeljövőben huszonnégyezer mezőgazdasági szakmunkást szeretnénk foglalkoztatni Szolnok megyében. Eddig a megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben ötezer ember szerezte meg a mezőgazdasági szakmunkás képesítést, tehát még tizenkilencezer hiányzik. Márpedig a jövő mezőgazdasága a képzett, művelt, szakmai felvérte- zettséggel bíró földművelőké, — mondotta többek között az iskolaavató szónok. Ünnepi beszédében jelentette be dr. Kasza Béla azt is, hogy Jászapátin még a mostani hat tantermes oktató intézeten kívül százhúsz fős diákotthon épül. több mint ötmillió forintból. Jászberényben ugyancsak hasonló rendeltetésű iskola és kollégium építését tervezik. Majd Szolnokon is létesül ugyanilyen intézet. Avató beszédét azzal zárta: az innen kikerülő fiatalok vigyék el az iskola jó hírét, legyenek önkéntes toborzói a szakmunkásképzésnek. Ezután dr. Soós Gábor miniszterhelyettes mondott beszédet. Bejelentette, a közeljövőben új határozatok segítik elő a mezőgazdaság iparszintre emelkedését. — Hamarosan kijelölik az állami gazdaságokban azokat a munkaköröket, amelyeket csak szakmunkások tölthetnek be, természetesen zösben dolgozóknak a jó munka eredményeként biztos a megélhetése, a jövője. S ha most még gyakoribb is a gond az örömnél, nem jelenti azt, hogy ennek nem lehet a fordítottja. S ezért érdemes dolgozni, küzdeni. ' , N. K. magasabb munkabérrel. — Ugyanez a folyamat a termelőszövetkezetekben is bekövetkezik. A rendelkezések biztosítják majd, hogy a szakmunkásbizonyítványt szerző falusi fiatalok hogyan szerezhetik meg levelező úton az érettségi bizonyítványt, vagyis hogyan sajátíthatják el az általános műveltséget. A jövő faluja az érettségizett, művelt parasztemberek közössége lesz — csendült ki a miniszterhelyettes beszédéből. A megyei párt-végrehajMár jó ideje eltervezték, hogy kinek mikor és mi lesz a dolga. Jóformán még az éves politikai intézkedési tervben kidolgozták, hogy mi mindent kell a vezetőség újjáválasztása elolt elvégezni. Most csak a munkaelosztást véglegesítették. November közepén lesz a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés a jászladányi Űt- törő Tsz-ben, és mondhatni, hogy félig már készen van a beszámoló is. — A tényhűségért meg kell azonban mondani, hogy nem a puszta önszorgalom hozta így. Inkább a járási párt vb intézkedése, amely úgy szól, hogy októberben beszámoltatja a szövetkezet gazdasági és pártvezetőit a közös gazdaság helyzetéről, a tervek időarányos teljesítéséről. A beszámoló csak akkor jó, ha reálisan tükrözi a helyzetet. Ilyen beszámolót csak alapos elemzés után lehet készíteni. S ha már ilyen értékelés lesz a kezünkben, az könnyebbség e pártvezetőségnek, a beszámoló váza is lehet. Hisz a taggyűlésen is azt kell főképpen megvitatni, hogyan élnek és méginkább azt, hogyan éljenek, dolgozza„Temes Vármegyében oly bőven termett az idén aris- kása, hogy ezt lehetetlen tsak ott el költeni. Olyly rendelést tettenek tehát, hogy azzal némi nemű ágát kezdjék egy Ids kereskedésnek. Mire nézve a Só Tisztségekbe,, és Harmintzadoktóbizottság nevében Berecz- ki Lajos vb-tag kívánt jótanulást a diákoknak. A vendégek ezután megtekintették a ma még igen szűkös lehetőségű kollégiumot és a több mint kétmillió forintba kerülő új szakmunkásképző iskolát. A jól felszerelt tantermekben (hat tanterem, szemléltető eszközökkel ellátott szertár, előadóterem stb. tartozik a falusi fiatalok Jászapáti szakmunkásképző iskolájához) a miniszterhelyettes és a vendégek b szélgettek a már ott tanuló diákokkal. B. L. nak majd a következő években. Sokat lehetne, de csak néhányat említsünk eredményeikből. Legyen akár szószerint idézve a járási párt vb előtt elhangzottakból: A takarmányokkal szigorúan takarékoskodunk. A jövő évre takarmánymérleget készítettünk, így tudjuk, hogy a szükséges meny- nyiséget saját terményeinkből biztosíthatjuk, állami készletből nem kérünk... Az első,félévi sertéshizlalási tervünket — a sertéseit betegsége miatt — teljesíteni nem tudtuk. Az első félévi kétszázból nyolcvanat csak júliusban adtunk le. A helyzeten úgy igyekeztünk javítani, hogy önetetőket állítottunk be. Ez sokat segített, s december 15-ig évi tervünket is teljesíteni tudjuk. S ha már ezekről számot adtak, egyszerre több más, a pártmunkára vonatkozó dolgot is megnéztek, így derült ki, hogy egy párttag, aki tavasszal került hozzájuk, több hónapon át elmaradt a tagdíj- fizetéssel. Bagi Béláné, az alaoszervezet gazdasági felelőse rendbe tette ezt a dolgok ro látóul küldenek belőle Pozsonba, Sopronba Pestre, Debreczenbe, Kassára, hogy a kiknek meg tetszenék, ott meg nézhessék annak mi néműségét, és utóbb a meg vevés iránt a Temesi Kamara Tisztséggel végeznének.” „Ez előtt idegen országi portéka volt, de már Bánóimban Omor tájján alaposan termesztik. Kár, hogy még Magyar Országon sc- holsem termesztik, holott nálunk is van erre alkalmatos föld, úgy mint Kard- Szag, Gyarmati, Kis Ujszál. lás között levő lapályokon. Hát a Hanságon és egyéb Motsáros, Martzalos haszontalan bozótos helyeket nem lehetne rizs-kása termőkké változtatni — ha...” A két idézet azt illusztrálja, hogy a rizs hazai termesztéséről már az 1700-as évek végén a sajtó is írt. E növény termesztésével Magyarországon először az olasz betelepülők foglalkoztak, mint ahogy az első rizshántoló üzemelése is az olasz Gastoldi vezetése alatt indult meg 1783-ban. A XVIII. századtól tehát kisebb-nagyobb területen és váltakozó szerencsével, de megszakítás nélkül folyt a rizs termesztése. Megyénkben jelenleg a termelőszövetkezetek 9000, az állami gazdaságok 6000 holdon termelték ezt a jelentős élelmezési és exportcikket. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az utóbbi években csökkent a rizs vetésterülete, s a termesztését illetően nagyon megoszlanak a vélemények, Simon István, a mezőtúri Magyar-Mongoí Barátság Tsz elnökhelyettese említette: náluk is mondogatták már a tagok, hogy csak annyi rizst vessenek. ami saját szükségletüket fedezi. Természetesen ezt nem lehet, mert nemcsak a tsz, hanem az ország érdekét is szem előtt kell tartani. A rizsre, a belföldi fogyasztás és az export szempontjából is szükség van. Azon viszont már érdemes gondolkodni, vitatkozni, hogy miként lehetne megszüntetni a termelési kedvet csökkentő tényezőket. A számok ugyanis azt A vezetőség más tagjai ez idő alatt az általános, a politikai és szakmai oktatás előkészítésén dolgoztak. S munkájukról ez kerül majd a vezetőség beszámolójába: Mindenkivel beszéltek, akire számíthattak, s akire ráfér a tanulás, művelődés. Szavuk nyomán tizenöten vállalkoztak szakmai tanulásra, ugyanennyien az általános iskolai végzettség megszerzésére, s csaknem ennyien pártoktatásra; — Amit tettünk eddig, az mondhatom sok, mégsem annyi, mint egy jó taggyűlés előkészítéséhez kell. De a váz, amit körül kell építeni gazdasági helyzetünk, jövőnk és pártéletünk újabb tapasztalataival, az meg van — mondja Dékányné, Káldi Etelka, a tsz megbízott párttitkára. — Beszélgetünk még olyan elvtársakkal, akik naponta a földeken dolgoznak, akik nem vezetők. Megkérdezzük. ők hogyan látják a munkánkat, életünket. — Azért, hogy az ő szavuk az ő gondolatuk, véleményük is ott legyen a taggyűlésen elhangzó beszámolóban. Mert mit érne akkor a mi szavunk, ha őket nem hallgatnánk m<v? <B. E.) tükrözik, hogy az utóbbi esztendőkben jelentősen megcsappant az érdeklődés a rizstermesztés iránt. Míg 1955-bed tanácsi területen 25 ezer, az állami gazdaságokban több mint 17 ezer hold volt a rizsterület, most összesen 15 ezer hold. Nagyon ingadozó a termésátlag is. A már említett esztendőben a bruzone vitte el a termést, s az állami és közös gazdaságokban a betakarított átlag alig haladta meg a 4 mázsát. A következő években 11—12 —14 mázsájával' fizetett a rizs. Az állami gazdaságokban 1960-ban a rendkívül esős ősz nagy termés- kiesést okozott. Az idei becsült termésátlag (a rizs- cséplés még teljesen nem fejeződött be) 12—13 mázsa. Nagy különbségek vannak az egy mázsa rizs termelési költségénél is. A karcagi Lenin Tsz-ben ahol az idén 700 holdon termeltek rizst, kettőszázegyné- hány forint az egy mázsára várható önköltség. Tavaly is ennyi volt. .Hasonló a helyzet a karcagi Béke, Dimitrov és November 7 Tsz-ben ahol 1963-ban a 300 forintot nem érte el egy mázsa rizs termelési költsége A túrkevei Vörös Csillag a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben viszont az ötszáz forintot is meghaladta. Az állami gazdaságokban tavaly igazgató- sági szinten 13,3 mázsás átlagtermésnél 477 forint volt egy mázsa rizs önköltsége. Nyilvánvaló, hogy ahol a termésátlag alacsony, a költség magasabb. S a rizs termesztése nem jövedelmező. Visszatérve néhány gondolattal arra. milyen gátló tényezők befolyásolják a rizstermesztést. Nem a teljesség igényével hiszen nagyon sokrétű, bonyolult kérdés ez. Elsőként említhetjük a gépesítést: a jelenleginél alkalmasabb vetőgépeket, műtrágyaszórókat, kombájnokat szárító berendezéseket. stb. Közismert, hogy a jelenlegi rizskombájnokhoz fűzött remény nem vált be. S az idén is 600—1000 forintot fizettek egy hold kézi aratásért. Nincs kimondott rizscséplőgép sem, olyan, amely nem törné a szemet. Több műtrágyára — főleg nitrogénre — lenne szükség. A fajta kérdése is felvetődik: a termelőszö. vetkezetekben főként a Dunghan Shalit. az állami gazdaságokban Dubovszki 129-es fajtát termesztik. A vetőmag felújítása, s nem utolsósorban az anyagi érdekeltség növelése is minden bizonnyal kedvezően hatna a rizstermesztésre. N. K. Levél Krasznodárból Levelet kapott csütörtök reggel a Szovjetunióból Győri Tibor, az MSZBT megyei titkára. A levélben a krasznodari rádió vezetője köszönte meg azt a Szolnok megye életéről szóló fényképalbumot, amelyet az MSZBT-től kaptak ajándékba. Egyben köszönetét és elismerését fejezte ki a magyar-szovjet barátság ápolása érdekében kifejtett munkáért. A krasznodiári rádió, a magyar rádió szolnoki stúdiója és az MSZBT megyei elnöksége között évek óta szoros baráti kapcsolat áll fenn. Eddig négy turista- csoport járt a megyéből Krasznodárban, részükre az ottani rádió minden esetben külön érdekes, színvonalas programot szervezeti A Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárától — és a TRANSZVILL- től átvett nyomógombokat összeszerelik a mezőtúri VILL- GÉP szereldeiében. Felavatták Jászapátin a megye első új szakmunkásképző intézetét Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes és dr. Kasza Béla mondott avatóbeszédet Mit érne másként a szavuk?