Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

X SZOLNOK MEG VEI NBTLA1» 1984. szeptember *5. Tito elnök Dunaújvárosban (Folytatás az 1. oldalról) A szünetben Tito elnök és a jugoszláv vendégek szívélyesen elbeszélgettek a művészekkel és gratu­láltak az előadáshoz. A dunaújvárosi látogatás Joszip Broz Tito elnök és kíséretének tagjai hétfőn Dunaújvárosba látogattak. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a kormány el­nöke, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Erdélyi Károly külügymi­niszterhelyettes. A látogatás alkalmából ünnepi díszbe öltözött Du­naújváros, A vendégek ko­csisorát a város határában diadalkapu fogadta. A gyárlátogatás után a vasszerkezeti üzem nagy szerelőcsarnokában a ven­dégek röpgyűlésen találkoz­tak a dunaújvárosi dolgo­zókkal. Nagy taps. éljenzés fogadta a tribünre lépő Jo­szip Broz Titot, Kádár Já­nost és a többi kedves ven­déget Takács Imrének, a dunaújvárosi pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Kádár Jánosié, pett a mikrofonhoz. Kádár János beszéde Joszip Broz Tito magyar- országi látogatásának jelen­tőségét méltatva Kádár Já­nos rámutatott: e látogatás­ban is kifejezésre jut az a meggyőződés, hogy a ma­gyar és jugoszláv népnek jó egyetértésben kell élnie, hiszen mindkét nép a hala­dás öldalán áll és a szocia­lizmust építi. Beszélt a ma­gyar—jugoszláv tárgyalá­sokról is, s kiemelte, hogy az eszmecserét jó elvtársi szellem jellemzi, a tárgyaló felek véleménye valameny- nyi döntő kérdésben azo­nos, vagy nagyon közelálló. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a szocializmus épí­tésének tapasztalatairól. Ma már nincs szó arról, hogy még a hajszálakat is meg­próbálnánk összeegyeztetni — a döntő az, hogy a szocialista társadalom épül­jön és a haladás erőit egye­sítsük. Jugoszláv vendége­ink meggyőződhettek róla; népünk érti, helyesli és tá­mogatja törekvésünket, — hogy őszinte elvtársi mó­don jól dolgozzunk és har­coljunk együtt jugoszláv elvtársainkkal, barátaink­kal. Kádár János beszéde vé­gén hangoztatta, hogy Tito elnök és a többi jugoszláv vendég magyarországi láto­gatása, találkozásaik a ma­gyar dolgozók képviselőivel tovább erősítik a két nép barátságát, elősegítik közös ügyünk, a szocializmus és a béke győzelmét. Szavait — nagy taps közepette a ma­gyar és a jugoszláv nép ba­rátságának, valamint a bé­ke és a szocializmus élteté­sével fejezte be. Tito elnök beszéde Hosszan zúgott a taps, amikor Joszip Broz Tito a mikrofonhoz lépett. A ju­goszláv államfő meleg sza­vakkal köszönte meg a ba­ráti fogadtatást és sok si­kert kívánt a dunaújváro­siaknak további munkájuk­hoz. Tito elnök ezután rámu­tatott, hogy Jugoszlávia dol­gozói a felszabadulás óta sok új gyárat üzemet épí­tettek, fejlesztették a köz­lekedést, javították a dol­gozók éieszínvonalát, s sok új otthont emeltek. — Az eredményekkel azonban — nincsenek megelégedve, s tudják, hogy még sokat kell tenniük az élet- és munka- körülmények javításáért. A jugoszláv munkások tuda­tában vannak az előttük álló feladatok nagyságának, s készek az áldozatvállalásra, a nehézségek leküzdésére, mert meggyőződésük, hogy fáradozásuk meghozza gyü­mölcsét. A példaadásban élen járnak a kommunisták, akik átérzik felelősségüket, s helyt állnak az élet min­den területén. A jugoszláv kommunisták szövetségének tagjai arra törekszenek, — hogy messzemenően segít­sék a szocialista építés cél­jainak valóra váltását, a jobb, gazdagabb élet felté­teleinek biztosítását. Megje­gyezte, hogy mély benyo­mást gyakoroltak rá azok az eredmények, amelyeket a magyar kommunisták a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével ezen a té­ren elértek. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a béke megőr­zése elengedhetetlen felté­tele a két ország fejlődésé­nek is. A béke biztosításá­ért, megőrzéséért Jugosz­lávia és Magyarország nem­zetközi síkon is együtt mű­ködik, s mindent megtesz, hogy a gyakorlatban meg­valósuljon a békés egymás mellett élés. a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködése. A jugoszláv államfő hozz- záfűzte: fontos feladat a há­borús erők elleni egységes fellépés, a munkásmozgal­mon belüli szakadás meg­akadályozása. Ezen a téren is azonos a véleményünk, hiszen a jugoszláv és ma­gyar nép egyaránt felada­tának tekinti az egység megszilárdítását. Joszip Broz Tito végül to­vábbi sikereket kívánt a magyar dolgozóknak ország­építő munkájukhoz, szocia­lista fejlődésükhöz, s szava­it a magyar és jugoszláv dolgozók barátságának él­tetésével zárta. A jugoszláv államelnök szavai után hosszan zúgott a taps, a gyűlés részvevői melegen ünnepelték a ven­dégeket, éltették a magyar- jugoszláv barátságot A gyűlés Takács Imre zársza­vai után az Intemacionálé hangjaival ért véget A vendége ebéd után megtekintették a besmyői Sallai Tsz-t, majd a késő délutáni órákban érkeztek vissza Budapestre. Súlyos provokáció az NDK berlini államhatárán Berlin (ADN) Az NDK berlini állam­határán vasárnap a kora reggeli órákban súlyos provokációra került sor. amikor az NDK határőrei, miközben szolgálatukat látták el* nyugatnémet rendőrök és az amerikai megszálló csapatok tagjai, az NDK területét megsért­ve, gyorstüzelő fegyverek­kel lőttek. Nyugat-Berlin- ből több mint száz lövést adtak le az NDK terüle­tére. Az NDK határőrei meggondoltságának és kö­rültekintésének köszönhe­tő, hogy a provokáció nem fajult tovább. Az NDK illetékes ható­ságai közölték az ADN- nel, hogy ez a súlyos pro­vokáció nem segíti az NDK fővárosa és Nyugat- Berlin közötti kapcsolatok rendezését,, ami pedig kü­lönösen a nyugat-berlini lakosságnak áll érdekében* Az ilyen incidensek elő­idézőinek viselniök kell a teljes felelősséget az eset­leges következményekért. (MTI) Újabb város kerüli ez kongói felkelők kezére Accra (TASZSZ) A Kongó keleti részében tevékenykedő felkelők el­foglalták az Albert tótól Mengele szállásadói Edgar Insfran dr., Para­guays belügyminiszter né­hány hete szó szerint a következőket mondotta egy sajtóértekezleten: „Becsüle­temre kijelenthetem önök előtt, uraim, hogy a birto­komban lévő információk szerint dr. Mengele jelen­leg nem tartózkodik az or­szágban”. Eckart Briest, a Német Szövetségi Köztársaság as- suncioni követe folyó hó 4-én szóbeli jegyzéket nyújtott át a Paraguay-i külügyminisztériumban, amely szerint viszont ok­mányokkal bizonyítható, hogy Mengele augusztus­ban igenis Paraguayban vcút. Kiderül a jegyzékből, hogy Mengele, hasonlóan több vezető nácihoz, az összeomlás után Dé-lAme- rikában, közelebbről • Ar­gentínában húzódott meg. A Buenos Aires-i szép na­pok azonban vége tértek a számára akkor, amikor Eichmannt csupán néhány kilométerre tőle kerítette kézre Izrael. Mengele tüs­tént felszámolta egész ház­tartását, eladta villáját és második feleségével, az ar- getin-német származású Martha Maria Will-lel át­költözött Paraguay-ba, ahol Stroessner tábornok-elnök tárt karokkal fogadta. Az assuncioni rendőrség különleges osztályán lévő 425 006-os kartoték szerint a német nemzetiségű dr. Mengele 1959 májusában lépett az ország területére. A dátumot azonban isme­retlen kéz 1954-re javí­totta. hogy Auschwitz Es- culapiusa minél előbb meg­kaphassa a paraguayi ál­lampolgárságot Tény, hogy a doiktor úr­nak jelenleg az 1954-ből datált 203 308-as Paraguay-i személyazonossági igazol­vány lapul a zsebében. Két egykori honfitársa, Werner Jung és Alexander von Eckstein ugyanis személye­sen tanúsította, hogy eb­ben az esztendőben érke­zett Mengele az országba. Az Eichmann-ügy azon­ban annyira feldúlta Men- gelét, hogy Assunciont sem érezte elég biztonságosnak és három teljes éven át az argentin—brazil határon lévő Hoenau-településre költözött. A paranai fenn­síkon lévő határzóna lég­köre aztán megnyugtatta: gazdag német földbirtoko­sok és kereskedők között biztos volt abban, hogy bármi is készüljön ellene, arról idejében értesül, és ed tűnhet. A tel-avivi per hullámai­nak elültével visszatért dr. Mengele önbizalma és mi­vel amúgy is nehezen vi­selte él a szubtrópikus feli­mát, visszaköltözött a fő­városba, és annak is leg­ismertebb penziójába, az Astra-ba. (Tulajdonosa Pe­ter Fast, szintén volt honfi­társa.) Itt ismerték fed. Briest követ szóbeli jegy­zékére azonban Stroessner tábornok-elnök úr csak széttárta karjait: sajnos, sejtelme sínest ki az a Mengele... g. a mintegy 50 kilométernyire fekvő Bundv városát — je­lenti a ghanai hírügynök­ség Kampalabód A hírügynökség értesü­lését Csombénak azoktól a katonáitól szerezte, akik a partizánok elől Ugandába menekültek. (MTI) Sikertelen merénylet Robert Kennedy eilen ? Szombaton Robert Ken­nedy volt igazságügymi­niszter kortesbeszéde köz­ben a szónok közelében petárda robbant A rendőrség jelentése szerint nem lehet megál­lapítani, vajon merénylet történt-e Kennedy ellen. A robbanószerkezet, ame­lyet valószínűleg az egyik ház ablakából dobtak ki, néhány száz méternyire attól az utcasaroktól ért földet, ahol Kennedy ko­csija tetejéről beszédet in­tézett az összegyűltekhez. Sebesülés nem történt. TÖBB MINT HAT MILLIÓ ALKOHOLISTA Dr. R. Gordon Bell to­rontói orvoskutató szerint Kanada és az USA terüle­tén „több mint hat millió olyan ember él, akik meg­rögzött alkoholisták Ahol földet érnek az űrhajósok n. A nagy búzatáblát ná­lunk tengernek mondják. Íróink, költőink a kasza alá érett gabona szélzú- gatta hullámzását a tenger­hez szokták hasonlítani — dehát mi a Balatont is ma­gyar tengernek nevezzük. Az alföldi nagy gabona­táblákhoz hasonlítva a szűzföldi búzamezők tény­leg tenger. Mint a Balaton mellett a Csendes-Öceán Nehéz a méreteket szá­mokkal érzékeltetni. Inkább összehasonlításokkal, öt-hat nagyobb szovhoz akkora, mint egész Szolnok megye A szűzföldeken több mint ötszáz szovhoz van... A Kusztanaj körzeti Rasszvet szovhoz például 47 000 hektár területen gaz­dálkodik. Adatait azért ér­demes ismertetni, mert na­gyon jellemzőek. Mind ter­melési eredményeit, mind méreteit tekintve átlagos­nak, közepesnek mondható ez a gazdaság, összterüle tűkből 39 ezer holdat mű­velnek. A többi még rész­ben feltöretlen szűzterület részben olyan föld, ami nem is lesz mezőgazdasá­gilag hasznosítható: folyó­part, árterület, erdős, bo­zótos rész, stb. A megművelt terület na­gyobb részén búzát, keve­sebben árpát, több mint tízezer hektáron silókuko­ricát termelnek. Egyéb ter­mékeik, mint burgonya zöldség nem számottevő. Állatállományuk: ötezeröt­száz szarvasmarha, négy­ezerötszáz sertés. A szovhozban hatszáz család él, abból ezerszázan dolgoznak. Könnyű kiszá­mítani, hogy egy dolgozóra majdnem 40 hektárnyi földterület jut. Kevés a munkáskéz. Hazai szem­mel nézve. De a szűzföldi Rasszvet szovhozban a növénytermesztés valameny- nyi fő munkművelete teljesen gépesítve van. A vezérkar sem nagy. — Mint L. M. Meierov szov- hoz-igazgató elmondta, egy főagronómus, egy főálíatte- nyésztő és egy főkönyvelő irányítja a hat körzetre osztott gazdaságot. Minden körzet élén egy agronómus és egy állattenyésztő szak­ember áll. Ennyi az egész. És elég is, mert ne feled­jük, hogy a néhány évvel ez,előtt létrehozott operatív igazgatási szervek­ben. a területi kolhoz- szovhoz igazgatóságokon, ahova a szözföldeken mint­egy 15—20 gazdaság tarto­zik, kiváló specialisták, nö­vénytermelő. állattenyésztő szakemberek, közgazdászok dolgoznak, ök állandó ope­ratív kapcsolatban vannak a gazdaságokkal és a fő­feladatok megoldásához annyi konkrét segítséget nyújtanak, hogy a napi irá­nyításhoz elég e kisszámú vezérkar. A szűzföldi szovhozofc- ban a gazdálkodási és élet­feltételek alakulása még nem hasonlítható a mi Hal­váinkhoz, termelőszövetke­zeteinkhez, állami gazdasá­gainkhoz. (Néhány évtized múlva több lesz a hasonló sági) Nézzük ennek Igazolásá­ra, a Rasszvet szovhoz pél­dáját. A központ egy régi községben van. Még néhány év, s nem marad belőle semmi, mert teljesen újjá épül. Igazgatósági épület, gépjavító műhely, Iskola, háromszázhetven személyt befogadó kultúrotthon, óvo­dák, kórházkombinát tíz orvossal — ami már meg­van ebből* Ennél is érdekesebb a hat körzeti központ, ahol a semmiből, a volt puszta­ságban, kis falvakat épí­tettek száz-százötven család részére. Ezek a falvak tí­pusterv szerint épülnek százszámra a szűzföldeken. S ha csak annyit mondok, hogy bennük az emberek életmódja már szinte sem­miben sem fog különbözn' a városi élettől, az még kevés. Amikor végigjártam egy ilyen házat, látták rajtam az őszinte csodálatot és meglepetést. Be kellett vallanom, hogy a magyar újságíró, illeve az átlag vá­rosi ember, aki azt vallja, hogy viszonylag jó lakás­sal rendelkezik, örömmel cserélne a szovhoz egyik munkásával lakást Milyenek ezek a típus­lakások? Egy házban négy lakás van, mindegyiknek külön bejárata a tágas, vi­rágos kerttel, parkkal ott­honossá tett udvar felől. A bejárati ajtó egy előszobá­ba vezet. Erről nyílik egy tágas szoba, amit a vendé­gek fogadására, egyéb al­kalmakra használnak. A földszinten van még kony ha, fürdőszoba hideg-me­leg folyóvízzel, éléskamra. Ugyancsak az előszobából indul egy nagyon ízlésesen tervezett lépcső az emelet­re, amely égy hasonló mé­retű — talán ezt is előszo­bának, vagy halinak lehet­ne nevezni — helyiségbe vezet. Ebből nyílik a két hálószoba. Az egész lakás­ban központi fűtés van — az egész falut fűtik egy hőerőműről. A lakások na­gyobb részében gáz van. Iskola, mozi, újságok — és a televízió jelentik a kultúrát. Itt méginkább meggyőződtem arról, hogy a televíziónak a ma, de méginkább a jövő társadal­mában milyen roppant nagy kulturális jelentősége van. Ebben a kis faluban, többszáz kilométerre a leg­közelebbi százezres várai­tól, többezer kilométerre a legközelebbi milliós város­tól, esténként színház, opera, mozi, híradó, amit a tv ad­ni tud. Egyik csatornán a Kazah Televízió műsora Alma Atából, a másikon a moszkvai műsor, s rajta keresztül Budapest, Párizs. London... Épül, s rövidesen műsort sugároz a celinog- rádi adó is. Esténként há­romféle műsorból lehet vá­lasztani. így valósul meg — a szűzföldeken természetesen valamivel gyorsabban, mint a Szovjetunió egyéb terüle­tein — a kommunizmus építésének programja, a falu és város közötti lé­nyeges különbség felszá­molása. — Folytatjuk — Varga Jóssal Ember mag assáy ű j Rassz vet szovhoz silókukoricája

Next

/
Oldalképek
Tartalom