Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

1964. szeptember Ifli SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A búzatermesztésről tanácskoztak a megye élenjáró gabonatermelői Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, a Szolnok me­gyei tanács és a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága rendezésében a kenyérgabona termesztés időszerű kérdéseiről ta­nácskozást tartottak, me­lyen többek között megje­lent Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Bereczki Lajos, a megyei párt vb tagja, Horváth László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának mun­katársa, Szabó József, az FM növénytermesztési fő­igazgatóságának kiküldöttje, Bozsik Tibor, az állami gaz­daságok megyei igazgatója és dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőj e. A tanácskozásra meg­hívták a járási, városi pártbizottságok közgazdasá­gi titkárait, a járási, városi tanács vb-k mezőgazdasá­gi osztályvezetőit, a legna­gyobb gabonatermelő álla­mi gazdaságok és termelő­szövetkezetek vezetőit, fő- agronómusait, brigádvezetö. két, kutatókat és megyénk legjobb traktorosait. Bereczki Lajos elvtárs megnyitó szavai után Nyíri Béla elvtárs, a kenyérgabona termesztés időszerű kérdései címmel tartott előadást. Az előadó — bevezető­ként — részletesen ele­mezte a kenyérgabona probléma megoldása érde­kében tett Szolnok megyei erőfeszítéseket és azok ha­tását. Az állami és közös gazdaságok tavaly túltelje­sítették a kenyérgabona vetési terv előirányzatot. A korábbi években 75—80 napig húzódott el a vetés, 1963-ban október 25-re, 40 nap alatt befejeződött; — örvendetesen nőtt az in­tenzív fajták vetésterülete. A gazdaságok igyekeztek az optimális tőszámot biz­tosítani, tervszerűbben gon­doskodtak a talajerő után- pótlásról^ a fejtrágyázás­ról és növényvédelemről. A búza érésének idő­szakában rendkívül nagy volt a forróság, a szem megszorult. Ez sok helyen három-négy mázsával csök­kentette a terméseredmé­nyeket; Am a korábbi erőfeszí­tések mégis lehetővé tet­ték, hogy megyénk ke­nyérgabona termésátlaga növekedjen. Az állami gazdaságok közül Héken 18, Szolnokon 17.8. a Jászságban 17 mázsás átlagtermést értek el. A legjobb tsz-ek az alábbi át­lagokkal dicskedhetnek: a vezsenyi Tiszamenti Tsz 19.82, tisaaföldvári Lenin Tsz 17.11, a Szabad Nép Tsz 16.52 mázsa. Az állami gazdaságok kö­zül a legalacsonyabb átla­got Tiszasülyön — tíz má­zsa — Palotáson — 10.9 mázsa — értek el, A tisza- burai Lenin Tsz-ben csak 6.62, a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz-ben 7, a tisza- sülyi Rákóczi Tsz-ben 6.98 mázsa búzaátlagot takarí­tottak be. E gazdaságok ta­lajadottságai rosszabbak, de a nagy eltérés mégsem indokolt. Az alacsony termésered­mények arra figyelmeztet­nek, hogy megkülönbözte­tett módon vizsgáljuk s legjobb és a leggyengébb átlagot elért gazdaságok problémáit. Terjeszteni, ál­talánosítani kell a kiválóak tapasztalatait, biztosítan' kell, hogy az alapvető ter­mesztési elveket mindenütt betartsák. A gyenge ered­ményt elért gazdaságok­nak több helyszíni segítsé­get kell adni, hogy gyor­san felzárkózhassanak a közepesek színvonalához. Az előadó hangsúlyozta: a kenyérgabona termesz­tés gazdaságos és jó jö­vedelmet biztosít. Az élenjáró gazdaságokban csökkent az önköltség, — 140—150 forintért állítanak elő egy mázsa búzát. Saj­nos azonban néhány he­lyen 240—250 forintért ter­melik még a kenyérgabo­nát. Nyíri elvtárs részletesen elemezte a búzatermesztés technológiáját, az elővete- mény, a talaj előkészítés, a műtrágya felhasználás, a fajta és a vetési időpont, valamint a növényápolás kérdéseit. Igen fontos a talajelőkészítés, a jó mag­ágy. A jó elővetemény ha­tása is csak akkor érvé- 1 f nyesül, ha a talajelőkészí- I «„ _ _ | téssel tudatosan befolyásol- | fftOSf MaF CSŰik fáVoSrÓi 7 \ jak a talaj nedvesség és = | levegő tartalmát és száraz időjárásban is kedvező életfeltételeket teremtenek az ingyen munkásoknak, a talaj baktériumoknak. nőségben való elvégzése érdekében A résztvevők egyetértettek a felhívás­sal és csatlakoztak ahhoz. A tanácskozáson felszó­lalt még Horváth László, a Népfront országos taná­csának munkatársa és — Szabó József, az FM kikül­döttje. A vitát Nyíri Béla elvtárs foglalta össze. A tanácskozás Bereczki La­jos elvtárs zárszavával ért véget. — m. 1. — Gratulálunk az újítóknak — Apu! Nézd milyen ara­nyos kis gép, vedd meg ne­kem. Egy kisfiú kérlelte így apukáját, miközben sóvá­rogva nézte a pirosra fes­tett, parányi Orkánt. A másik pillanatban azonban már újabb érdekesség kö­tötte le figyelmét. Tovább lépett, s mintha meseor­szágban járna, úgy csodál­ta a piciny gépeket, épüle­teket. v Nemcsak a gyermekeket bűvöli el. hanem a felnőt­teket is elismerésre készte­ti az újítások, találmányok pavilonjának sok látniva­lója. Az alkotó, dolgozó =t|ll|lll!lltIIIIB!Illlllia!l|!lllll|||||||||llllll!!lltlllllllllllllHllllllllll!IBItSliauaillillllllllllllillllitlUIUlU A búza előveteményének csaknem 50 százaléka ku­korica, napraforgó és egyéb kapásnövény. Ez azt jelenti, hogy az időbeni ve­tést, csak a gyors betakarí­tással lehet biztosítani. He­lyes, ha a gazdaságok anya­gilag is érdekeltté teszik erre az embereket. Az előadó végül felhív­ta a figyelmet arra, hogy a gazdaságokban tartsák be a kampánytervben rögzített határidőket. A búza vetését szeptember 15-e után kezdjék meg, s legkésőbb október 20—25-e között fejezzék be. Nyíri elvtárs beszámoló­ját hozzászólások követték. Elsőként dr. Mihályfalvy István, a Nagykunsági Kí­sérleti Intézet osztályveze­tője az öntözéses búzater­mesztésről beszélt. Az in­tenzív fajták igen jól meg­hálálják a mesterséges csa­padékot. 1962-ben például a Bezosztája I-es egyszeri öntözéssel 3.9, kétszeri ön­tözéssel 4.6 mázsa pluszt hozott holdanként. Dr. Sipos Sándor, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa elmondotta, hogy a kiváló gazdaságok 19—20 mázsás holdan­ként! búza termésátlagai elérték a világszínvona­lat. Intézetük azon munkál­kodik, hogyan lehet 20 mázsa feletti eredménye­ket elérni. Több éves ta­pasztalatunk azt igazolja, hogy a disztillerrel előké­szített vetőágy azonos ter­méseredményt biztosít a szántással. Gyorsabb és ol­csóbb is, ez a munka; Zs. Varga István, az öcsödi Kossuth Tsz elnöke elmondotta, hogy a hol­danként 100—120 mázsás istállótrágya 6—7 mázsás búza terméstöbbletet hozott náluk. Ungar Gyula, a Héki Ál­lami Gazdaság főagronó- musa arról beszélt, hogy 18 mázsás búza termésát­lagot értek el. de elegedet- lenek ezzel, mert sok száz hold átlagában már a 23 mázsát is el­érték. Véleménye szerint a nitro­gén és foszfor adagolás 60:40 százalék arányban a legjobb; Rottmayer Jenő, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz fő- agronómusa szerint a víz hiányzik a legjobban a bú­zának. Ezért a meglévő víz­zel jól kell gazdálkodni, olyan talajművelési eszkö­zöket alkalmazzunk, mely- lyel a vizet tárolni lehet; Gömöri Károly, a jásza­páti Alkotmány Tsz elnöke felhívással fordult a tanács­kozás résztvevőihez és a megye gazdaságaihoz az őszi betakarítási és vetési munkák időbeni és ló mi­| Az egyik tiszazugi tsz-ben egy KISZ-tagot fel- = | vettek tagjelöltnek. S attól kezdve megy is meg nem § ; is KISZ-gyűlésre, rendezvényre. Azt mondja: | — Azért mert ott csak twistéinek. Az ember a | | lelkét kibeszélheti, nem tudnak komolyak lenni. Ezt a lélek kibeszélést ugyan csak mások után | | mondja, ő maga nem próbálta meg. Minek? Úgy is ; ? tudom, mi lenne a vége — mondja. — Belefáradnák. = Ez azonban csak amolyan ürügy. Valójában az | | az igaz, hogy ez az ifjú, miután már tagjelölt, komoly- i 5 talannaík tartja elvegyülni az ifjak közt. Most egy- | 1 szerre „felnőtt” komoly modort erőltetve magára § - olyan dolgok miatt — a tánc miatt — méltatlanko- = | dik, amiért néhány éve még maga is élt-halt. f Mennyivel jobb volna, ha úgy mint tagjelöltsége s " előtt, ezután is maguk között láthatnák a fiatalab- | | bak. Ö is jobban magára találna. És eggyel több szál | | fűzné a község ifjúsági szervezetét a pártszervezethez. = emberek való éLetünk egy kis darabkáját varázsolták ide, hogy bemutassák mi­lyen nagyszerű gépek, munkaeszközök szolgálják a mezőgazdasági termelést. S egyben azt is tanúsítsák, mennyi gazdag ötlettel tö­kéletesíthetik, fejleszthetik a technikát, a termelési módszereket a szakembe­rek, s az egyszerű dolgo­zók. ürömünket fokozta, hogy megyénk újítói, feltalálói sok mindennel szerepelnek. Mindjárt a bejáratnál lát­ható a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság újítói­nak nagyszerű munkája, a csőtisztító vakond. Vasadi János és Sólyom Sándor ta­lálmánya, valamint Sólyom Sándor zsilipvizsgáló kocsi­ja. A Szolnoki Állami Gaz­daság gépkísérleti csoport­ja a gazdaságban üzemelő sertésönetető berendezés makettjét készítette el. A Középtiszai Állami Gazda­ság képekben mutatja be a repülőgépes rizsvetést, amelyben az az újítás, hogy az előcsíráztatott magot vízbe vetik. A Mezőtúri Ál­lami Gazdaság gépműhe­lyében készült a KM 1400- as csatornanyitó eke kicsi­nyített mása. A PZB—7-es rendsodró — Csiga József főgépész újítása — és a gabonazsákoló makettje a Surjáni Állami Gazdaság nevét teszi ismertté. A Kunszentmártoni Állami Gazdaság újítói Varga Jo­Tervteljesítés, do mit if en áron ? Äz irányító szeiv változott, a szervezetlenség maradt A szolnoki Ruházati Vál­lalat a féléves tervét tel­jesítette. De milyen áron? Az első negyedévi terve 5 millió forint volt, a műsza­ki vezető mégis mintegy 9 millió forint értékű meg­rendelést vállalt. E lépésé­nek abszurdságát a felettes hatóság, a megyei tanács ipari osztálya is csak későn vette észre. Tetézte a bajt, hogy a gyártás so­rán a megrendelt fazontól is eltértek, s a kereskede­lem nem vette át az árut. Az átalakítás tetemes kárt okozott, például a női al­jakon 26 százalékos vesz­teséget. A műszaki vezető ment, a tervszerűtlenség maradt. A munkaügyi mérleg be­számolt arról, hogy a vál­lalat a reá kötelező határ­időket nem tartja be, az áthúzódás majd egy teljes negyedévre tehető. A ké­sedelmi, meghiúsulási és minőségi kötbér félévig 110 ezer forint volt. Jelenleg a harmadik ne­gyedévben járunk, ám itt az előző időszakban meg­rendelt tételeket gyártják még. A negyedik negyed­évi termeléshez szükséges anyag tekintélyes része vi­szont a raktárban van már, a két millió forint ér ■ tékű inkurrens anyaggal együtt. A pénz — ez eset­ben az MNB — által fo­lyósított hitel — benne fek­Csaknem kétszer annyi utas az autóbuszokon, mint a vonaton Statisztikai vizsgálat a gépjárműközlekedésrol A statisztikusok a közel­múltban megvizsgálták: — milyen szerepet tölt be hazánkban a gépjármű­közlekedés a személyszállí­tásban. A vizsgálat ered­ményeit összegező tanul­mány — amely a sze­mélyforgalom több évti­zedre visszamenő adatait is felöleli — megállapítja, hogy a gépjárművek sze­repe az utóbbi években szinte ugrásszerűen nö­vekszik. Jellemző, hogy míg például a vasút for­galma 25 év alatt csak va­lamivel több mint ötszörö­sére nőtt, addig az autó­buszok utasainak száma mintegy 21-szeresére emel­kedett. A MÁVAUT és az egyéb vállalatok menet­rendszerű buszjáratait csak­nem kétszer annyian ve­szik igénybe, mint ahányan személy, sebes, illetve gyorsvonattal közelítik meg céljukat. A személygépkocsi állo­mány a statisztikai vizsgá­lat tanúsága szerint az utóbbi esztendőkben ug­rásszerűen növekszik, bár a gépkocsi-ellátottság euró­pai viszonylatban még korántsem tartozik a leg­jobbak közé. 1956 óta az állami és a magántulajdon­ban levő személygépkocsik aránya is alaposan meg­változott: 1956-ban az állo­mány 65.5 százaléka volt közületi személygépkocsi, 1962-ben viszont már csak 22.7 százalék. Ugyanezen idő alatt a magán személy- gépkocsik aránya 23.3 szá­zalékról 73.5 százalékra emelkedett, a közhaszná­latú személygépkocsiké — taxiké — pedig 11.2-ről 3.8 százalékra csökkent. A személygépkocsik kö­zül egyébként a Trabanttal találkozhatunk leggyakrab­ban: az autópark 31.5 szá­zaléka ugyanis ilyen gyárt­mányú kisautókból áll. A Skoda a második 29.9, a Moszkvics a harmadik 21.5 százalékkal. A további sor­rend: Wartburg, Zastava, Warszawa, Volga, Simca és Renaultj szik, s a kamat — évi 18 százalék, — még egy erős, egyébként jól gazdálkodó vállalat nyereségét is lefö­lözné. A tervszerűtlen anyag- beszerzés nyilvánalóan a termelés irányításának tervszerűtlenségéből fakad Mindezidáig a vállalat ve­zetői úgy mentek el a spe­cifikációs tárgyalásra, hogy a tényleges kapacitást nem mérték fel, nem számoltak az előző negyedévről ma­radt félkésztermék meny- nyiséggel, a gyártásba nem vett megrendeléssel és persze a raktárkészlettel sem. A vállalat 1964. évi ter­ve 22 millió forint. Az al­kalmazott haszonkulcs mellett 1,09 millió forint alapnyereséget kellene el­érni. Node a kötbérek és kamatok oly magasak, hogy a nyereség még ta­lán nem is futja, ha így megy tovább, nemhogy ré­szesedésre is teljen. Tavaly sem volt; Miért? Mert a tervet nem elég csak mennyiségi­leg teljesíteni — a gazda­ságosság, minőség legalább olyan fontos. A szervezetlenség erede­te évekre visszanyúló do­log. Korábban a ruházati vállalat a városi tanács irányítása alá tartozott, 1964. január 1 óta a me­gyei tanács ipari osztályá­hoz került. A gazda válto­zott, a helyzet még nem. Nem hisszük, hogy nem akadna szakember vagy irányító apparátus, mely ezt a vállalatot is talpra segíthesse! Most egy hete ugyan megbízással, — egy személyben új műszakive- zető-igazgató került a vál­lalat élére. Ő immár az idén a harmadik, aki nem tehető felelőssé. Ennyi idő után azért egyszer meg kellene szervezni a felelős műszaki és gazdasági ve­zetést is a vállalatnál! Egy biztató jel már lát­szik: készül az intézkedési terv, amely hivatott a vál­lalat szénáját rendbehozni. Ezúttal bízunk a közmon­dás igazságában: — „jobb későn, mint soha”; Fábián Péter achim és Jauernik István zúzó- és adagolótárcsás műtrágyaszórót készített. Újításuk lényege az, hogy nem szükséges előre meg­őrölni a műtrágyát, ezt munkafolyamat közben a gép elvégzi. Sokan elidőznek a Palo­tása Állami Gazdaság for­rólevegős lucernaszáritó üzemének és a Tiszasűlyi Állami Gazdaság bolygó­csigás takarmánykeverő üzemének makettje előtt is. A Cibakházi Gépállomás (Gépjavító Állomás) Balogh Mihály újítását, a motor tudományos vizsgálatára szolgáló fékpad szekrényt és az akkumulátor kisütő és amperóra mérőt mutat­ja be, amely szintén Ba­logh Mihály és Farkas Gá­bor újítása. Nem győznénk felsorolni mindazt, amit a megyénk mérnökei, szakembered ipa­ri tanulói bemutatnak a kiállításon. Szép sikerük­höz gratulálunk. N. K. Fokozódik a felmelegedés A hét második felére szárazabb, derültebb idő ígérkezik Európa nagy részére a nyugatról jött kisebb ciiklo- nők és izobárikus „teknők’i szeles, csapadékos, hűvös időjárást hoztak. Hazánk­ban kedden is, szerdán is többnyire borús volt a2 idő. A meteorológiád tat£ zet központi előrejelző osz­tályán adott tájékoztatás szerint a következő 36 órában még számítanunk kell felhősé désire, sőt ki­sebb esőkre is. Az általá­ban mérsékelt északnyugati szél időmként felerősödik A magasabb légköri viszo­nyokról készített térképek azonban fokozatos javulást jeleznek: remény van arra, hogy a kontinens déli sze­gélye felett elhelyezkedő anticiklon a hét második felében északabbra nyomul s az eddiginél derültebb. szárazabb, csendesebb idő­járás köszönt ránk. A hő­mérséklet már csütörtökön emelkedik egy-két fokot. Idő-mérleg - lh utalás Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia szocioló­giai kutatócsoportjának ta­nácstermében megkezdődött az európai társadalomtu­dományi kutatáskoordináló és dokumentációs központ által kezdeményezett nem­zetközi időmérleg-kutató munkálat résztvevőinek el­ső tudományos értekezlete. A háromnapos tanácskozá­son a Szovjetunió, Len­gyelország. Magyarország, Jugoszlávia, Belgium, Fran­ciaország és a Német Szö­vetségi Köztársaság neves szociológusai vesznek részt. A tanácskozást Szalai Sán­dor akadémiai levelező tag a nemzetközi időmérleg­kutató munkálat igazgatója nyitotta meg, majd Mátrai László akadémikus, az akadémia társadalmi tör­téneti tudományok osztá­lyának osztálytitkára üdvö­zölte a jelenlévő külföldi tudósokat. Méltatta az UNESCO támogatásává] létrehozott nemzetközi köz­pont jelentőségét a külön­böző társadalmi és gazda­sági rendszerű országok társadalomtudományi együttműködésében. Az ér- tekezleten megvitatják a nemzetközi időmérleg-ku­tatómunkálat módszertani és szervezési kérdéseit. A kutatómunka célja annak vizsgálata, hogyan hat ki az iparosodás és a váro­siasodás az egyes ipari központok és környékük dolgozóinak napi időbeosz­tására és életmódjára. A szociológiai adatfelvételre minden részvevő országban egy ipari várost és a von­zókörébe tartozó vidéket jelölnek ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom