Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
Viiág proletárjai egyesülj etek! SZOLNOK HEBYEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 212. szám. AxO 50 ÜllÓr 1964. szept. 10., csütörtök. Vándor fodrász-szalonok a tanyavilágban Ma: A szerkesztőség postájából Mozi a tanyán Egy konyhává degradált kultúrterem utolsó napjai Néhány község kivételével Szolnok megye településeit már bekapcsolták a kisipari szövetkezetek javító szolgáltatásába. Az idér 40 új cipő-, ruha-, órajavító egység, fodrász-szalor kezdte meg működését A tanyai településeket, ahol állandó fodrász nincs, vándor szalonokkal keresik fel örményesre, Kétpóra, Ti- szaőrs külterületeire hetenként kétszer utaznak ki a női fodrászok, hideg, meleg dauerokat készítenek, manikűröznek és az igényeik alapján kozmetikai tanácsokat adnak. Tiszaszentámrén, Nagy- ivánom a járási szövetkezet gépkocsija hetenként megfordul, összeszedi a javításra váró cipőket, ruhaféléket, műszaki cikkeket és néhány nap múlva kész állapotban viszi vissza. A mozgó egységek jól beváltak, népszerűek. Az idén több mint százezer forint értékű javítást bonyolítottak le. A Jászságban összevonták a híres jászjákóhalmai, jászapáti és jászárokszállási cipész-szövetkezeteket. A lakosság szolgáltatásán túl — az idén először — angol és svéd megrendelésre is gyártanak. A közeljövőben 8500 pár fehér női korcsolyacipőt exportálnak külföldre. Leltártöbblet a becsületboltban A jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet 1. számú tanyai üzemegységében bezárta kapuit a jászsági tanyavilág első olyan nyári idényboltja, ahol a kulcsot a lábtörlő alatt tartották. A helyi földművesszövetkezet mintegy 20 ezer forint értékű fogyasztási cikket, élelmiszert, konzerve- ket, sört hűsítő italokat, háztartási árukat helyezett ki és azokat „gazda nélkül” árusította. A mezőn dolgozó szövetkezeti tagok, a számukra legmegfelelőbb időpontban vásárolhattak. Kulccsal kiÄ Szolnok városi tanács vb ülésén % A lakóházak felújítása A szolnoki városi tanács vb szerdai ülésén megtárgyalta az Ingatlankezelő Vállalat jelentését az ez évi lakóházfelújítási keret felhasználásáról és a jövő évi felújítási terv előkészítéséről. 1963-ban csaknem 2600, ez évben pedig több mint 2900 hibabejelentés érkezett a vállalathoz. A többletmunkát a termlékenység meg. Ez azért szükséges, mert a korábbi módosítások gyakran tervszerűtlenné tették, nehezítették a felújítási munkákat. Ebben az évben is több terv készült, melyet mégsem használtak fel. Ez felesleges tervezési költséget okozott. A tervezőiroda kapacitása pedig amúgy is kicsi. Javaslat hangzott el, hogy a harmadik ötéves terv idejére készítsenek felújítási tervet. A vb határozatot nem hozott erre, de helyeselte a javaslatot. A vb megtárgyalta még az igazgatási osztály jelentését a polgári törvény- könyvből eredő feladatok ellátásáról; nyitották az üzletet, a kiválasztott áruért járó pénzt a kasszába tették, majd a kulcsot visszatették a helyére. A jászapáti földművesszövetkezet az idénybolt zárása után elkészítette a leltárt; két hónap alatt 32 ezer forintot forgalmazott. Az egyenleg néhány forint többletet mutatott ki. A kedvező tapasztalatok alapján jövő nyárra már hat helyen nyitnak eladó- nélküli becsületboltot a jászsági tanyavilágban. BAKANCSTÓL A BALERINÁIG 0.2 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT AZ I. OSZTÄLYÜ CIPŐK RÉSZARANYA — 2.1 SZÁZALÉKKAL NŐTT A TERMELÉKENYSÉG — TI NAP NYERESÉGRÉSZESEDÉS < HÓNAP ALATT növelésével szándékoznak elvégezni. Műszaki intézkedési tervet dolgoznak ki. A program részletesen megjelöli a felújításra kerülő házakat, létesítményeket. Eldöntött például, hogy a Kossuth tér 3. sz. ház felújítása nem gazdaságos. Az épületet teljesen le kell bontani, s új állami lakások épülnek a helyén. Régóta megoldásra vár a művésztelep problémája is. Elképzelések szerint teljesen új alkotóház kerül a régi épületek helyére. Ez persze távolabbi terv, jövőre itt is elvégzik a legszükségesebb felújításokat. Nagyrészt elkészült, illetve készül már az 1965. évi felújítások tervdokumentációja. A vb határozatban kérte a megyei tanács vb építésközlekedési és vízügyi osztályát, hogy a jövőben a felújítási programot csak a városi tanács vb hozzájárulásával változtassák dók körében. A fehérnemű javítástól a mosásig, a képkeretezéstől a televízió szervizig minden munkát gyorsan és jól elvégeznek. Az első hetekA martfűi Tisza Cipőgyárat 1945 előtt — de még jó néhány évvel utána is — úgy tartották számon a cipőiparban, mint egy durvább kidolgozású dömping árut gyártó nagyüzemet. Nyolc-tíz évig nem készült ott más, csak munkásbakancs, csizma vixos bőrből, tornacipő és gumicsizma. A munkások e hosszú idő alatt olyan nagy gyakorlatra tettek szert, hogy a futószalagok mellett akár behunyt szemmel is kifogástalanul elvégezték feladatukat. Később az életszínvonal növekedésével beköszöntött anyagi jobblét, valamint a sakig mintegy 500 alkalommal szolgált ki. A szolgáltató kombinát részlegeit — a lakosság kívánsága szerint — a jövőben tovább bővítik, nyugati lábbelidivat térhódítása következtében az emberek kiléptek nehéz, igénytelen cipőikből. Szebbet, könnyebbet, hajlékonyabbat kerestek. A cipőgyáraknak, így a martfűieknek is, fel kellett hagyni a hagyományos lábbelik készítésével, hogy bel- és külföldön értékesíteni tudják termékeiket. Az átállás könnyebb, kecsesebb vonalú, drágább anyagú és munkaigényesebb cipők készítésére nagyon nehéz volt és még ma sem mondhatjuk, hogy ez száz százalékosan sikerült volna. A munkások megértették a szükség szabta követelményeket, elhagyták a nyolc-tíz éve beidegző- dött fogásokat; Nagyobb gonddal, figyelemmel dolgoztak, csakhát ez még nem minden. A cipőgyár gépi felszerelése a régi technológia kiszolgálására volt csak képes. Elképzelhető, milyen verejtékes, áldozatos munkával érték el. hogy a Tisza cipők még külföldön is állják a „sarat”. Az idén az első félévben újabb szép eredmények születtek a minőség javításában. Minőségi előirányzatát minden gyárrészleg túlteljesítette. A kereskedelmi I. osztályú cipők részaránya 0.2 százalékkal növekedett. Export tervszámait a vállalat mind termelésben, mind pedig a kiszállítás- . ban túlteljesítette. A jó ) munkát tükrözi az Is, hogy a külkereskedelmi vállalatnak sem minőségi, sem késedelmi kötbért nem fizetett a Tisza Cipőgyár. Termelékenység vonalán az üzem elé a 3 százalékkal megemelt tavalyi termelékenységi mutató teljesítését tűzték célul. Ezt a feladatot a martfűiek megoldották, sőt az előírást még 2.1 százalékkal túl is teljesítették. A termelékenység ilyen arányú növekedésénél sokat nyomott a latban, hogy egyes gyártmányokból a műhelyek napi teljesítményét 50—100 párral megemelték. Az állásórák a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 50 százalékkal — 46 966- ról 23 076 órára — csökkentek; Csaknem felére csökkent a munkás túlóra is. 1963. I. félévében 40 156, 1964 első hat hónapjában csak 20 458 túlóra volt. A 2.6 százalékos terv- túlteljesítés, a minőség és a termelékenység javulása a termelés gazdaságosságában Is éreztette hatását. A vállalat többletnyeresége az első félévben 10 136 000, s ebből 21,1 százalékos nyereségrészesedési hányad 2 139 000 forint. A napi 300 ezer forint bérszükségletet figyelembe véve a Tisza Cipőgyár kollektívája 7.1 munkanannak megfelelő nvereséerészesedésre tett szert június 30-ig.- bj Sikerült az Alföld első falusi szolgáltató kombinátjának „premierje* A Jászság legnagyobb községében Jászapátiban építette fel az Alföld első falusi szolgáltató kombinátját a Földművesszövetkezetek Szolnok megyei Igazgatósága. Az univerzális egység „premierje” kiválóan sikerült, két hónap alatt nagy népszerűségre tett szert a lakosság különböző rétegei, elsősorban a termelőszövetkezeti csalóben mintegy 50 ezer forint értékű szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak. A kombinát jogi tanácsadóját 800-am keresték fel. Az állandó jellegű bemutatóteremben. mintegy ötezren tekintették meg a legújabb ruházati, műszaki árukat. A kölcsönző egység a mosógéptől a szőlőprésig, a magnetofontól a bukósiA jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet felhívása az őszi betakarítási és vetési munkák végzésére iy 1, a jászapáti Alkot- ' ' ' mány Termelőszövetkezet tagjai felhívással fordulunk a megye mezőgazdasági üzemeinek dolgozóihoz, az 1964. évi betakarítási és vetési munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére. Termelőszövetkezetünk 14 éves tapasztalata és különösen az 1963. év őszén foganatosított intézkedések világosan bebizonyították — a kedvezőtlen és aszályos időjárás ellenére is —, hogy oz idejében és jó minőségű magágyba vetett kenyérgabona nagy területen is biztonságosan jó terméseredményeket ad. A múlt évi munkánk eredményeképpen termelőszövetkezetünk az idén is teljesítette kenyérgabona értékesítési tervét Termelőszövetkezetünknek elhatározása, hogy az idén még szervezettebben alapozza meg a jövő évi kenyérgabona termesztését Szövetkezetünk 4810 hold közös szántóterületen gazdálkodik, 1964—65. évben az ez évi területnek megfelelően 1751 holdon, közös szántóterületünk 36 százalékán vetünk kenyérgabonát. Kenyérgabona vetésterületünk teljes egészén nagyhozamú fajtákat termesztünk, melyből 70 százalék Bezosztája 1-es és 30 százalék Fertődi 293-as búzafajta lesz. Elkészített őszi vetéstervünk alapján a kenyérgabona 82 százaléka kapás, 18 százaléka pedig kalászos elővetemény után kerül a földbe. Termelőszövetkezetünkben a betakarításra váró főbb termények: 1250 hold kukorica (ebből háztáji 650 hold), 350 hold cukorrépa és 344 hold napraforgó. Szövetkezetünk tagságának eddigi jó munkája és saját gépállományunk biztosítékot nyújt arra, hogy jó munkaszervezéssel megfelelő vetőágyat tudunk biztosítani. A jó vetőágy előkészítését tartjuk a biztonságos kenyérgabonatermesztés egyik alapvető téGömöri Károly nyezőjének. A betakarítás végrehajtásánál a kézi- és gépi erőt összevontan, az intézkedési tervünkben meghatározott sorrend alapján foglalkoztatjuk. Kapás elővete- ményeink jelentős része — 344 hold — napraforgó. Ennek letakarítását teljes egészében gépesítettük. A kukoricaszár betakarítását azokon a területeken, amelyek vetésre kerülnek, teljes egészében gépesítjük. A múlt évi művelés mélységétől és az időjárástól függően 22—25 centiméteres szántással, vagy 14—18 centiméteres disztillerezés- sel készítjük élő a vetőágyat. A talaj táperej étól és az el őv etemén ytől függően határozzuk meg a fel- használásra kerülő műtrágya mennyiséget. Biztosítjuk, hogy a műtrágyát koncentráltan használjuk fél. Alapvető követelménynek tartjuk, hogy tisztított, csávázott és a használati értéke alapján meghatározott vetőmagmennyiséggel biztosítjuk a kát. holdankénti 3,5—4 milliós tőszámot. Az őszi munkákat úgy szervezzük, hogy a kenyér- gabona vetését szeptember 15-ével elkezdjük és október 25-re befejezzük. Ennek biztosítása érdekében a meglévő szántógépeinket kétműszakban, szállító járműveinket pedig nyújtott műszakban üzemeltetjük. Az őszi vetési munkákkal párhuzamosan nagy gondot fordítunk arra, hogy a mélyszántás! munkákat november 30-ig bezárólag maradéktalanul elvégezzük. T ermelőszövetkezetünk tagsága, párt- és gazdaságvezetése ismerve országunk kenyérgabona ellátásának jelentőségét, felhívással fordul a megye valamennyi üzeméhez, csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz és biztosítsák, hogy a kenyérgabona magja október 25-ig az agrotechnikai eljárások komplex alkalmazásával és ellenőrzésével jő minőségben kerüljön a földbe. A termelőszövetkezet tagsága nevében: Fügéd! János párttitkár tsz-elnök Toró Zoltán főmezőgazdász Szépen sorol az őszi árpa A pusztamonostori Búzakalász Tsz-ben idejében hozzáfogtak a talajelőkészítéshez, a vetőmagvak tisztításához, csávázásához Ennék eredménye. hogy amikor szeptember 3-án egy géppel megkezdték az őszi árpa vetését, már nemcsak ennek a magágya volt kész, hanem a 15 hold takarmánykeveréké és a 70 hold rozsé is. Azóta mái mintegy 70 holdon a búzának is előkészítették a talajt. A magtárban 110 mázsa árpa és 400 mázsa búza tisztítva, csávázva várja a vetés megkezdését, Illetve az őszi árpa vetőmagot a legutóbbi eső. előtt mintegy 80 holdon földbe tették. Ez már kikelt, szépen sorol.
