Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

iMt: Mwptember 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Megváltozik-e DANI?

szemébe mondták Dánielnek minden hibáját, s hogy hitelt érdemeljenek szavaik, előkerült néhány irat is. Részlet egy levélből, melyet a járműjavító -igazgatójának írtak, hogy a fiú ott tehesse le a hegesztő szakvizsgát, mivel csak abban az üzemben volt ilyen tanfolyam:

„Csathó Dániel dolgozónk jóformán teljesen egyedüálló, dolgozóink támogatják, segítik mindenben, szórakozási, kulturális igényeinek részbeni biztosítására anyagi támogatásban részesítjük (leszerelése után felruháztuk). Mivel fogadott fiunk és nálunk jelenleg nincs lehetőség tanfolyam keretén belüli szakképzettség juttatásához, ezért fordulunk ilyen irányú kérelemmel a t. igazgatósághoz.”

Aztán sorrakerültek az írásbeli figyelmeztetések másolatai Csathó Dánielnek címezve. Sőt. a társadalmi bíróság jegyzőkönyve is.

Hogy mindezt miért írtam meg?

Ezen a beszélgetésen Dani — immár ki tudja hányadszor — ígéretet tett, hogy végleg megváltozik. Becsületesen dolgozik,

őszinte emberként él ezután! Azt is mondta Dani, ha ez nem így lenne. írjam meg az újságban. Az emberek újra hittek neki, új munkakörbe helyezték.

De változásról szó sincs! Már az első nap késett a

munkából. Sőt azóta kiderült hogy Dani már kezdetben becsapta az embereket. Nevelőszülei igenis szerették, becsülték és édes fiukként bántak vele. Dani ártatlanul rágalmazta meg őket annakidején. És Dani ki tudja már hányadszor ismét ígér: megváltozik!

De vajon lehet-e hinni neki ezek után? Az emberek azt mondják az üzemben: csak azért teszi, mgrt a fogadott fiunk. Ha nem lenne az. szigorúbban bánnánk vele.

Hát ez a hiba! A családapa, ha embert akar nevelni gyerekéből szereti, de szigorú hozzá! Nos, a vízügyiek sem tehetnek állandóan kivételt Danival. Nem élhet tovább vissza a bizalommal, sőt! Becsületes munkájával kellene megköszönnie. hogy szeretettel fogadták az emberek, hogy saját fillérjeiket adták ösz- sze azért, hogy neki ruhát vegyenek. Hogy szakmát akarnak adni a kezébe. Ne legyen kivétel Dani! Bánjanak vele úgy, mint bármely más munkással. Szigorúan. igazságosan!

S ha az idősebbek eddig nem boldogultak, a kisze- seknek kellene beszélni vele. Talán a fiatalokra jobban hallgat. Hallgat rájuk, amíg nem késő!

Nos Dani, mi — munkatársai és én — betartottuk szavunkat. Most már magán a sor!

Varga Viktória

A kollégium első napja

„Kirakatbanf van az öcsödi „új iskola” épülete. ”Szabad térség,, közepén — ahogy a régi színpadi utasítás mondaná. A bejárattól balra kisfiú bronzszobra. Elneveztem öcsinek, ha már Öcsödön vagyunk, öcsitől jobbra, a bejáraton túl három tanterem nagy ablakain belátni — éppen az utolsó órák fejeződnek be. Egy tömött fekete hajú „tanítótnéni” előrelendíti karját a katedra fölött — valamit magyaráz, a gyerekek meg- illetődötten figyelnek. A másik teremben egy férfi magyaráz, oly eleven, hogy talán az arcáról le lehetne olvasni a szavakat. A harmadik ismét néni, most éppen föláll, valami érdekeset mondhat — élénkség a teremben.

üoik idő telt el azóta, amikor először írtam a Közép tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság „fogadott gyermekéről” — Daniról. Lehet, hogy van önök között valaki, aki még emlékezik a kis katonára, ki egyszer azzal kereste meg parancsnokát: segítsen neki szülőket, munkát találni. — Mert néki se otthona, se családja!

Később ismét írtam Daniról, beszámoltam, hogy új fogadott szülei, a vízügyi igazgatóság dolgozói hogyan fogadták pártfogásukba a fiút, miképpen akartak szakmát adni a kezébe. Akkor még csupa jót írhattam Daniról.

Két esztendő telt el azóta. Csathó Dániel közben egyszer-kétszer megkeresett. Egyszer egy kellemetlen bírósági ügye miatt. Most legutóbb pedig ezekkel a szavakkal állított be hozzám.

— Hogyan lehet az. hogy valakit állandóan rágalmazzanak, s e szemensze- dett hazugságoknak hisznek a vállalat vezetői. Engem erkölcstelen életmóddal vádolnak, sőt még azt is mondják, loptam! Ha rosszat hallanak rólam, azt elhiszik, pedig én nem vagyok olyan!

Súlyos vádak ezek. Érthető, hogy megbeszélést javasoltam Dani ügyében. Eljöttek a vállalat vezetői, közvetlen hivatali felettesei, munkatársai.

És természetesen ott volt a fiú is. Szemtől szembe vitattunk meg: kinek van igaza? Csak néhány szemelvény az ott elhangzottakból:

Kerekes László, a gépműhely párt titkára:

— Azt akartuk, hogy ember legyen. Ügy tudtuk, apátlan-anyátlan árva, család után vágyik. Mi pótolni akartuk azt néki. De ő kihasználta, hogy mi fiunknak fogadtuk. Visszaélt a bizalmunkkal!

Kolláth András lakatoscsoportvezető:

— Azt akartuk, hogy szakmát tanuljon, hogy jó hegesztő legyen. Hogy valóban testvérként éljen közöttünk. Kezdetben néhány hétig dolgozott is. aztán mindinkább elhanyagolta. Később rájöttünk, hogy hazudik. Már nem akart szakmát tanulni.

Barta Bálint, a munkás- szállás gondnoka:

— Jól érezhette volna magát a munkásszálláson is, de kámaradozott. Inkább éjfél után járt haza. mint előbb. Ott ipari tanulók, munkásemberek laknak, akik reggel korán mennek dolgozni. Ha kértük, járjon idejében haza, mert zavarja a többieket, juszt se csinálta. Rendetlen volt.

Bede Mátyás a hajózási üzemegység vezetője:

— A gépműhelyből hozzánk került Dani, ő kérte át magát: Kezdetben itt sem volt vele baj. Később arra lettem figyelmes, hogy nem akad egy hajó sem, ahol megmaradna: Azt

mondták az elvtársak, ha Danit odatesszük, ők inkább leszállnak. Miért? Állandóan késett, nem végezte el a munkáját, ha felelősségre vontuk hazu- dozott. Adósságokat csinált

Tóvizi Károly, az Aranyos uszályhajó kormányosa:

— Mit csinálnánk vele? Én nem merek Danival egy útra elindulni. Mi ketten tíz-tizennégy napig vagyunk szolgálatban és úton. Ha valahol állunk, egy-két napig, egyikünk otthagyhatja a hajót De hogy merjem én azt egy felelőtlen emberre bízni? Vagy nekem soha ne legyen szabadidőm?

Vasas Imre hajóvezető:

— Mindig azt mondta, bizonyítsuk be, hogy ő hazudik. Hát bebizonyítottuk. Május 1-én az ünnepségen ő árusította a sört. Drágábban adta a hivatalos árnál. Minket csapott be. a munkatársait. Amikor a társadalmi bíróság felelősségre akarta vonni, meg se jelent a tárgyaláson.

As emberek őszintén a

Sándor Gábor igazgató elmondja, hogy az intézetet lassan „iskolakombinátnak” lehet nevezni. Az igazgatáshoz tartozik 2 óvoda, az általános iskola 12 alsó, 12 felső tagozata,

1 kislótszámú (tanyai) iskolai tanulócsoport, 2 gimnáziumi osztály, az általános iskolai diákotthon, 3 iskolai napköziotthonos tanulócsoport, a középiskolai tanulószoba, a továbbképző iskola, A tanulók létszáma 1045. Most indult meg két konyha üzeme (eddig csak melegítő-konyha volt) 80 óvodásnak főznek az egyikben, a másikban diákoknak 'és tanszemélyzetnek, összesen 250 fő részére. Javult a személyi ellátottság — 7 új nevelő került az iskolába, mindegyik tanári képesítésű.

És a kollégium? Az igazgató nyugodtan beszél róla. Én izgulok. Olyan szép itt minden és nyugalmas. De egy kollégium első napja? Épületrenoválás, lepedő, telefon, fegyelmi problémák, — így szokott lenni. Búcsúzom Öcsitől, aki nyugodtan áll és átmegyek a kollégiumba.

Itt áll öcsi, most már elevenen, de éppen olyan nyugodtan, a kollégium udvarán, nézi új otthonát. És körülötte és bent a többi pajtás — valahogy mindenki helyén van már. — Legtöbben a kis műanyagborítású asztaloknál ülnek és a könyveiket, füzeteiket rendezgetik. Az egyik fiú füzetébe ír, gyönyörű szépen ír.

— Remélem egész évben ilyen szépen fogsz írni — mondja Pákozdi Dezsőné nevelő, a kollégium veze tője. Aztán intézkedik az

uzsonna kiosztásáról.

ötven tanuló, 24 fiú. 26 lány költözött be ide a környező tanyákról. Negyvennyolcán már ma itt alszanak. Hófehér lepedők, nem is akármilyenek, darabja 175 forint és finom gyapjútakarók, darabja 450 forint. Minden helyiség frissen festve, ragyogó parkett, két rádió, két televízió (külön- külön a lányoknak és a fiúknak.) Mindenütt rend, minden a helyén, csak a mellékhelyiségekben végzik még a szerelők az utolsó simításokat, nehogy hamar munka miatt megbírálják őket.

Két, egyenként négyágyas betegszoba, Sülön a fiúknak és lányoknak. Ez az előrelátó gondoskodás tetszik nekem, ami apróbb- nagyobb dologban már az első nap meglátszik. A telefont „Kunszentmárton- ra kötik” éjszakára. A kis nevelőszobában ott alszik dr. Szalai István nevelő. A zsebpénzeket összeszedik, nehogy a gyerekek elszórják az első napok izgalmában. Ez is micsoda aprónak tűnő, de fontos része a rendnek s micsoda gond ötven gyerek pénzét „könyvelni” s kiadogatni apránként kinek-kinek a pénzét.

Ha egészen közelről nézzük a dolgokat s nem a „létesítmény” hideg távlatából, azt látjuk, hogy ami időben és jól történik, ahhoz nemcsak a hivatalos munkát végezték el, hanem sok olyat, ami „nincs meg- j fizetve”. S amit rendre megtervezni és előírni és megfizetni nem is lehet. Szerény, lelkiismeretes emberek szakszerű, _ gondos munkája, összefogása keli ‘ hozzá.

LÖRINCZ) |

Fél hónap alatt 1529 munkás távozott és 1589 kérte felvételét az ÉM építőipari-vállalataitól

Az Építésügyi Minisztérium pénzügyi főosztálya érdekes statisztikai beszámolót készített a minisztérium építőipari vállalatainak munkaerő-forgalmáról. Június második felében, a vizsgált időszakban összesen 3118 építőipari dolgozót érintett a munkaerővándorlás. A vállalatoktól eltávozott 1529 munkás, — 1589 pedig felvételét kérte.

így

fél hónap alatt kicserélődött a vállalatok dolgozóinak több mint 3 százaléka.

A csere hátrányos volt, mert lényegesen csökkent a szak- és betanított munkások száma.

A vizsgált időszakban azt is megkérdezték a távozóktól, miért kérik elbocsátásukat. A munkásoknak 31 százaléka lakásához közelebb talált új munkahelyet, s 29 százaléka pedig bérügyi panaszok miatt. — vagyis nagyobb kereset reményében hagyta ott vállalatát. Minden második kilépő önkényesen távozott. A munkaerőhiányt kihasználó „vándorlók” gyakran maguk kérik, hogy jegyezzék be munkakönyvükbe az önkényes kilépést.

Furcsa következtetéssel ettől a bejegyzéstől előnyöket várnak, mert szerintük az önkényes kilépés „fémKI MIT TUD

EGÉSZSÉGÜNKRŐL?

Három alföldi város — Szolnok, Szeged* Kecskemét szellemi vetélkedője

Elsőnek Szolnokon rendez a Medicina Könyvkiadó

— a nagyközönség számára íródott népszerű egészségügyi könyvek kiadója

— szellemi vetélkedőt a korszerű egészségügyi ismeretek elterjesztésére és az egészségügyi műveltség gyarapítására, az alábbi tárgykörökből:

Szívműködés és vérkeringés.

Egészséges életmód.

Nagy orvosok, nagy felfedezések.

A három fordulós vetélkedő selejtezője 1964. október 27-én, kedd este 6 órakor lesz a Ságvári Endre Művelődési Ház színház- termében. A selejtezőn mindhárom tárgykörből 4—4 kérdést kapnak a versenyzők. A selejtezőkb'l továbbjutottak elődöntője november 24-én, kedden este 6 órakor lesz a Verseghy Könyvtár olvasótermében. A döntőt Budapesten a televízió tartja, ott vetélkednek egymással a három város versenyzői.

A selejtezőben könyvjutalmak, az elődöntőben és a döntőben értékes tárgy- jutalmak kerülnek kiosztásra. A részvételhez szükséges könyveket a Verseghy Könyvtárból és az SzMT Központi Könyvtárából lehet kölcsönözr'.

Jelentkezni lehet a Verseghy Könyvtárban, a szak- szervezeti könyvtárakban, a Szigligeti Könyvesboltban és a kerületi Nőtanácsok titkárainál.

Politechnikai játék pályázatot hirdet az OEISZ

Az OKISZ, a serdülőko- ú fiatalok technikai kulira jának, tudományos ér- eklődésének fejlesztését lősegítő. politechnikai já- ék-pályázatot hirdet. A ályázaton bárki, akár — >bb modellel, prototípusai, vagy részletes műszaki :írással résztvehet Köve- ílmény, hogy a pályamű lya'n tulajdonságokkal ren- elkezzen, amely kielégíti z ifjúság politechnikai ne- elésének követelményeit, a gyermekek játék közben önnyen ismerkedhessenek leg a műszaki,technológiai s természettudományi alap- >galmakkal. A nyertesek űzött 70.000 forint díjat sztanak ki. A pályamunkáit jeligés levélben novem- ar 30 — december 5. kö- >tt kell beküldeni az KISZ Népköztársaság út- i 12. szám alatti bemutató rmének címére. A pályádról részletes felvilágosí- ,st ad az OKISZ műszaki ^osztálya, V., Pesti Barabás u. 6. szám.

Egészségügyi dolgozók és szakiskolák hallgatói nem nevezhetnek be a vetélkedőre, mert a cél a nem szakmabeli nagyközönség érdeklődésének felkeltése.

jelzi”, hogy jó munkások? hiszen nem akarták elengedni őket.

Az építőipari vállalatok a távozók 36 százalékát hozzájárulással engedték el, s mindössze 3 dolgozót bocsátottak el.

Az építőiparnak az előző években főleg a mezőgazdaság adott új munkaerőt. A júniusi vizsgálat azonban kimutatta, hogy most már meglepően alacsony a mezőgazdaságból jött munkások száma: Csupán minden tizedik újonnan felvett munkás volt korábban mezőgazdasági dolgozó. Az ÉM vállalatoktól eltávo- zókból pedig már minden harmadik munkás a mezőgazdaságban keresett új munkahelyet, így tehát lényegesen többen mentek a mezőgazdaságba, mint onnan az építőiparba. — Feltételezhet*,- hogy azoknak a munkásoknak 30—40 százaléka is a mezőgazdaságban helyezkedett el, akik távozásuk alkalmával nem akarták, vagy tudták megmondani, hol fognak dolgozni.

A távozók legnagyobb része, majdnem 40 százaléka azonban az építőipari előiskola után a gyáriparba ment. (MTI)

KERESZTREJTVENY

W\

lg

2

3-.4.5

6

7

'8 9«

M

m

r

□

m

r

[0

W

EB

33

üt

r

l

KL

íE

s

£

31

3

m

■

56

n

05

IJT

r

IS

r

s

Hj

3ü

EE

r

_

te

K

1

EB

0J

_5í

E£

FF

□

k* _

m

ü£

3;

E

Be

d

m

■

LS

t£

J

VÍZSZINTES:

12. A vízsz. 36 folytatása.

13. A függ. 58 folytatása. 14. Férfinév. 15. Slukkol. 17. MS. 18. Zénó mássalhangzói- 19. Apró lény. 20. AN. 21 Német helyeslés. 22. Zamatos. 23. Anyag is lehet ez. 24- Mögötte. 25- Istennő latinul. 26. Dunántúli helység. 27. Fafajta (első négyzetben kettős betű.) 29- ...afa: papjáról híres falu. 30. Félénkség kezdete. 31. Katonai egység (I=J). 32. Török méltóság. 33. Isten ostora. 34. Elem. 35. Adél magánhangzói. 36. A vízsz. 13. folytatása. 37. Állat. 38. Árlstom. 40. Épület része- 42- Csapadék. 43. IgekötS. 44. CB. 45. Véd. 46. FEF. 47. Előkelő. 48. Sérülés. 49. Gondozói kötelesség. 50. Pirosít magánhangzói. 52. Helyhatározó rag ford- 54. Vegyület létezik ilyen. 55. Dalom mássalhangzói. 56. Bádog. 57. R- rel végén jószág. 58. Dísz. 59. AI- 60. Mögé ellentéte. 61. Tisztító eszköz. 62. Híres gyomai nyomdász (Izidor). 63. Takarja. 64. Jelmez- báli női figura.

FÜGGŐLEGES:

1. Római tartomány. 2. AZ3. Kalászos. 4. Az algériai felszabaditási front hármas betűjele . 5- Keresztül. 6. A függ. 41 folytatása. 7. AN.

8 Test része. 9. Távolkeleti pénz. 10. Hamis. 11. Tó a Szovjetunióban. 13. Üdül. 14. A függ. 41 költeménye. (Folytatása függ. 27.) 15.

Kényelmesen várakozni- 16,

A függ. 24 folytatása. 18. EA. 19. Római aprópénz. 20. Léda magánhangzói- 21. Számnév. 23. Gyakran szalag jelzi. 24- Hozzá szólt a függ 14. (Folytatása függ. 16. Első négyzetben kettős betű-) 26. Malacpzó. 27. A függ. 14 folytatása. 28. Borzasztó. 30. Vissza: névmás tárgyesetben. 31. Női hang. 32. Rejtjel. 36. Színesen elmond. 37. EVE. 38. Pici Péter. 39- Gábor diák szerelme. 41. Halhatatlan költőnk. (Folytatása függ. 6.) 42. Aggályos- 43. Lehetőleg. 46. Közvetlen megszólítás. 47. Fordított kötőszó- 49. Nem igazi. 50. Anyóka- 51. Akár. 53. Paszta. 54. Dísze. 55. Kereskedelmi röv. 56. Fel ellentéte. 57. Mutató névmás. 58, Szép népdal kezdete (Folytatása vízsz. 13, 36, 12.) 59.

Ra párja.

Megfejtésül beküldendő a függ. 58, vízsz. 13, 36, 12,

függ. 41, 6, 14, 27, 24, 16. Beküldési határidő: szeptember 10.

Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Tanítás. Vas Gereben: A nemzet napszámosai. — Ca- pek, kisdiák, nebuló. — Könyvet nyert: Vass József, Karcag. (A könyvet postán küldjük el)

Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1964. szetpember 6-