Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

1984) szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A hírnév küszöbén A Cosinus-tételtől Csokonaiig Felvételiznek a szolnoki főiskolai tagozat leendő diákjai A táblán a cosinus-tétel egyik alkalmazási mód­ja. A jelölt kicsit bizonytalan, és amikor egy egyen­letet kell felállítani, bizony tanácstalanul áll a tábla előtt. V. Zoltán Rakamazról jött, és bizony nem a legjobban szerepelt. — Vannak nekünk sokkal jobb diákjaink is — mondja a szemüveges, jovális külsejű Mosonyi Kálmán, a szegedi főiskola matematikai tanszékének adjunk­Lehet, hogy az eddig alig ismert Szánk község nevét, amely szerényen meghúzó­dik Bács megyében, gyak­ran hallják majd a rádió hallgatók, a televízió nézői, és olvashatnak róla az egész országban. Népszerű­ségét csakúgy mint a töb­bi község — Nagylengyel, Demjén, Ullés, ez is a kör­nyékén elterülő földalatti olajmezőknek — és azok felkutatóinak, az olajbá­nyászoknak köszönheti. Az olajkincs után kutató Alföldi Kőolajfúrási Üzem bányászai június 8-án en­gedték a fúrófejet a szanki homokos talajba. Akkor még nem sejtették, hogy 1951-ben Nagylengyelben talált olaj, és 1959-ben, a Hajdúszoboszlón lelt ha­talmas gázmező feltárása után az Olaj és Gázipari Tröszt harmadik legna­gyobb sikerét érik itt el. Igaz, hogy a siker még csak félsiker. Eddig a ter­vezett 3-ból csak egy kutat képeztek ki termelésre. A próba termeltetés hatalmas eredményt hozott. Naponta 360 köbméter kőolaj tört a föld felszínére. A szakemberek azt mond­ják, hogy ez csak a sikerre jogosít. Igazi nagy ered­ményekről és hatalmas ösz- szefüggő olajmezőről csak akkor lehet beszélni, ha a másik két ponton is befe­jeződnek a fúrások és azok a kutak is ilyen, vagy ezt megközelítő mennyiségű olajat adnak. A hét elején meglátogat­tuk Margitai László fúró- mester brigádját Szánkon* akik e híres kutat fúrták. A kecses „Kanizsa 250”-es torony a község utolsó há­zától csupán 80—100 méter­re áll. Azt vártuk, hogy megtöltésre váró olajszállí­tó kocsikat találunk a kút mellett. A torony közelé­ben elterülő nagy tócsá­kon kívül azonban még nem láttunk több olajat. ÄZ irodának, pihenőnek és melegedőnek használt vaslemez házban Margitai fúrómester elmondotta mi a helyzet. — Kérem, mi már július 18-án befejezzük a fúrást — mondotta. — 1884 méternél jártunk, amikor valamivel éjfél után feltört az olaj. ...? — Igen ám, de ez is olyan túlnyomásos terület, mint az üllési. Nagyon kell vigyázni. A legkisebb fi­gyelmetlenség is kárt okoz­hat. — Mi az oka, hogy még mindig itt áll a fúrótorony? — A próbatermeltetés után egy kis hiba csúszott be. Valószínű, a béléscsö­vek összekovácsolásánál. Már kijavítottuk. — Mikor indul meg újra az olaj? — Most készülünk elő a dugattyúzáshoz. Még ma felszippantjuk. Közben a toronyról be­jöttek az emberek, a leve­Ez aztan vállalás A Tisza Cipőgyár 42/A műhelyében dolgozik Asz­talos János szocialista bri­gádja. A gumigyár mű­helyvezetői ez év első ne- , gyedében mintegy 7000 pá- j ras lemaradásról adtak számot. Akkor határozta el a bri­gád, hogy augusztus 20-a tiszteletére megszüntetik a lemaradást. Miután ehhez július végén már nem sok hiányzott, úgy döntöttek, b^CTy nődig nem mennek szabadságra, míg a válla lá- suiu.it nem teljesítik. Ma már lemaradásról nem is beszélhetünk, ha­nem inkább arról, hogy a tervezettnél 500 párral töb­bet termeltek. Minőségi át­laguk 96—97 százalék kö­zött van. Ez aztán vállalás! gő hűvösre fordult és hideg eső esett. Egyikük begyúj­totta az olajkályhát. Körül állták. Jólesett a meleg. — Örültek-e, amikor megtudták, hogy a legna­gyobb hozamú kutat tárták fel? — Különös jó érzés volt — mondották. — Olyan, mint amikor a tudós rájön, hogy valamilyen nagyjelen­tőségű felfedezés közelébe került. Győri Gyula és Hindii József mérnökök is itt voltak éjjel-nappal. — S azután? — A másik két pont megfúrása még izgalma­sabb lesz. Akkor válik csak el igazán, hogy mennyi olajat találtunk Szánk kör­nyékén. Jászberényben, ahol a budapesti út keresztülszeli a vasutat, balra, 60—70 vagonból álló település látható. Két tágas, tiszta utcából áll „Vasútháza”. Az egyforma zöldre festett kocsik előtt szép sorjában árnyékot nyújtó akácfák állnak. Délután három óra volt. amikor végigsétáltam az utcákon. A lakókocsik üre­sek voltak, gazdáik még javában dolgoztak valahol a vasúti pólyán. Találtam minden fajtájú és rendelte­tésű vagont, amelyek télen nyáron védelmet, és ké­nyelmet nyújtanak a pá­lyamunkásoknak. A hosszú konyha-kocsi­ban nagy sürgés forgás fo­gadott. Főtt a finom étel Az étkezőkocsit már kita­karították és a terítéshez készülődött a konyhasze­mélyzet. Van itt büfé, kul- túrkocsi televízióval, be­tegszoba és irodák. Mee'eo" volt, hogy a vagonokba vezető falépcsők is csak úgy ragyogtak a tisztaság­tól. Látszott, gyakran sú­rolják azokat. Elgondolkoz tam: hová is lett és mi­lyen hihetetlennek is tű­nik, ezt látva az a veres- péteri pályamunkás szállás­nak csúfolt, rágcsálóktól hemzsegő koszos régi épület* A házikó elé teherautó gördült. A Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat dolgo­zói érkeztek, hogy birto­kukba vegyék a kutat Hári Sándor főművezető és Leviczki János műve­zető elmondotta, egyelőre tartályokba gyűjtik az ola­jat, gépkocsikkal szállítják el. később azonban veze­téket építenek ki a nyolc kilométerre levő Jászszent- lászló vasútállomásra. A látogatás óta élteit már néhány nap. Azóta már biztosan a második kutat mélyítik Margitaiék. Kívánjuk, jussanak túl a siker küszöbén. Jó szeren­csét! — bányászok. — bognár — — Csak egyszer lenne itt, mit hallgatok én az embe­rektől, ha elromlik a tv és nem láthatják a mű­sort... — mondotta Fehér László építésvezető. — Rádió minden lakóko­csiban van. — Hányán laknak ebben a guruló városban? — összesen kétszázötve­nen. — Mikor települtek ide? — Április 17-én. Előző szállásunk Hatvanban volt. Ez nics olyan szép. mint a hatvani helyünk. Ótt min­den csupa virág volt. — Mi a feladata az épí­tésügyei őségne k ? — "Hatvan és Űjpórtelek között felújítjuk a vasúti pályát, az elavult 34,5 ki­logrammos (folyóméteren­ként) helyett 48 kilogrammos hézaknélküli síneket fekte­tünk le. Talpfák helyett vasbeton aljakkal dolgo­zunk. A felújítás eredmé­nyeként ezen a vonalon is nagyobb sebeséggel és ter­heléssel közlekedhetnek majd a szerelvények. — Ügy emlékszem tavaly április elején kezdtek a fel­újításhoz. Meddig jutottak? — Tavak- Hatvantól Pusztamonostorig végeztük el a rekonstrukciót. Az idén mintegy 10 kilométe­tusa. — Hogy sikerültek az írásbelik? — Hatvan dolgozatot bí­ráltam el, ebből hat jeles, hat jó, a legtöbbje közepes és elégséges. A sok szem­pont mellett elsősorban a hivatástudatot nézzük, hi­szen jó részük falura, ta­nyára megy tanítani. Oda pedig kell a lelkesedés, a hivatástudat. Jól ismerem a tanyai tanítók áldozatos munkáját és sorsát. Magam is tizenhárom évig tanítot­tam tanyán. A jelölt közben hozzáfo­gott a rajzoláshoz. Budai Lajos a szegedi főiskola rajztanára szeretettel segí­ti, igazítja ki egy-egy bi­zonytalanságát. — Az eddig általam vizs­gáztatott jelöltek egyhar- mad része alkalmatlan, — jelenti ki miután a vizsgá­zót elbocsájtotta. A többiek A mezőgazdasági kiállí­tás bővelkedik érdekessé­gekben. A sok látnivaló közül mégis kiemelkedik a korszerű nagyüzemi mód­szerek propagálása. A tech­nika egyre jobban tért hó­dít a mezőgazdaságban. A gépi berendezések jó né­hány ember fizikai munká­ját teszik fölöslegessé. A mélyalmos tojóház rendszer (magyar konst­rukció) nagydíjat nyert a kiállításon. Ebben 2500 to­jó tyúkot tartanak. Az ál­latok az épület közepén magasított dróthálós rend­res szakaszt készítettünk és Jászberényig jutottunk el mondotta Fehér László, a MÁV Budapesti Építési Főnökség építésvezetője.- bj ­között azonban nagyon sok a tehetséges, lelkes fiatat — Az a legnagyobb prob­lémánk, hogy a felvételi vizsga nem mindig tükrözi a középiskolai eredménye­ket. Igen jó bizonyítvány­nyal gyenge képességű hallgatók jelentkeznek. Ha azután majd megkapják az elutasítást, valószínűleg nagyon csalódottnak érzik majd magukat — ezeket Veszély Gabriella szegedi énektanárnő mondja. Neki az a véleménye, hogy az összkép nem a legbiztatóbb, még zeneiskolában tanultak is igen gyenge eredménye­ket mutattak fel. Igaz vi­szont az is, hogy néhány nagyon tehetséges jelöltre akadt. N. Kati az egyik fiatal vizsgázó például kitűnően szerepelt a magyar felvéte­lin. Jó hallása, rendkívül szeren helyezkednek el. Itt vannak az önetetők, és az úszószelepes vályús ön- itatók. Az almozás for­gáccsal történik. Két oldalt vannak a tojófészkek, me­lyekből a tiszta, étkezési tojás a vályúba gurul. A 2500 tyúkhoz egy gondozó szükséges. A mélyalmos tojóháznál sokkal korszerűbb az angol Thoruber cégtől vsásároit ketreces tojóház. — Itt négyezerötszáz tyúkot, tartanak, ám az automati­kus berendezés 6000 jószág tartását is lehetővé teszi. S ehhez csak egy gondozó kell. A tojóház üvegfalon át látható. Érdeklődésünkre egy szaktanácsadó tanár készségesen végigkísért bennünket az ultramodern ketrecek, berendezések kö­zött. A helyiségben három sor ketrecet helyeztek el. Mindegyik három emelet magas, s a dróttal elkülö­nített rekeszekben három tojó van. A ketrecek előtt etető vályú húzódik végig. A tojótáp a garatból ömlik a kellemes énekhangja van. De itt hangszeres tudásra is lenne szükség, zongoráz­ni viszont egyáltalán nem tud a kislány. Nehéz eset lesz, amikor dönteni kell majd felvétele felől. Szabó Ernő a Népműve­lés című lap munkatársa magyar irodalomból és nyelvtanból vizsgáztat. Sze­rinte sok a bizonytalan, főleg önálló következtetés­re nem képes pályázó. — azonban ő is úgy véli, mint Mosonyi Kálmán: az a hatvan hallgató, akit végül is gondos mérlegelés után felvesznek majd, a saját szaktárgyának jó ismerője, megbízható, lelkiismeretes pedagógus lesz. A szolnoki zeneiskola fo­lyosói zsúfolásig tele fiata­lokkal, az ország minden részéből. A zenetermekben teljes az üzem, szombat dél közeledik, befejeződik a felvételi vizsga, hogy még e hó közepén hatvan hall­gatóval Szolnokon is meg­nyíljon a pedagógiai főis­kola ; — ht ­tartálykocsikba, mely a gé­pezet beindításakor napon­ta kétszer — végig gurul a vályúk előtt, s azokba szórja a takarmányt. Az ál­latok nem pocsékolhatnak. > A ketrecekben vízvezeték van.' Egy kis szelepen víz­csepp jelenik meg. Ha az állatok inni akarnak, a cső­rük érintésére a szelep megnyílik és csepegteti a vizet. A ketreceket rozsda- mentes acélcsutakokkal tisz­títják, három óránként. A helyiségben villany világít, a levegőcseréről ventillátor gondoskodik. A 40x45 centiméteres reke­szekben három tyúk ké­nyelmesen elfér. Igaz, sza­ladgálni nem tudnak. Itt kifejezetten tojás termelése a cél. S az elég bőséges. — A szaktanácsadó elmondot­ta, hogy márciusi kelés! tyúkok vannak itt. A fe­hérszínű német leghorn hibridek 20—22 hetes kor­ban kerülnek a tojóket­recbe, s 59 hetes korig ma­radnak benne. Ez idő alatt 220—240 tojást tojnak. A ketrecek kissé lejtenek, a tojás egy vályúba (nem a takarmányosba) gurul ki, az állat nem is látja. azt. Tiszta marad. A vályúban most is sok tojás volt. — Megyénk nagyüzemeiben1 inkább 120. mint 150 a tyúkonkénti tojáshozam. —- Tehát óriási a különbség. A ketreces tojóházban csak termelő állatokat tartanak. Az 59. hét után kicserélik az állományt. A Thornber cég nem csupán ketreceket, hanem hibrid naposcsibéket >s szállít a világ minden ré­szébe. Tavaly például 32 milliót. A prospektusok szerint a 404-es hibridek átlagosan 238, a 606-osak 247, a 707-esek 249 tojást tojnak egy év alatt. A cég ketreceit tavaly a Nemzet­közi Baromfi Kiállításon ezüst éremmel tüntették ki. A korszerű ketreces ba­romfi tartásáról — hibrid tojókkal — igen magas termelékenységet lehet el­érni. De ennek elterjesztése nem az óhajon, hanem a beruházáson, az importon múlik. Anyagi eszközeink pedig korlátozottak. —- m. U A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitűnően alkalmas az eróziónak kitett lejtős te­rületek talajvédő művelésére Néhány olajtartály már megérkezett — mutatja Hári Sándor főművezető. „Város” kerekeken Nagy sikert arat a gépesített angol tojóház

Next

/
Oldalképek
Tartalom