Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

1964. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á családtagok munkájára most is számítanak A KISZ szervezetek közel 50 százalékban meg­tartották a vezetőséget újjáválasztó taggyűléseket Többszáz meghívott vett részt és másfólezernyi felszólalás hangzott el eddig A KISZ alapszervezetefc közel 50 százalékában meg­tartották eddig a vezető­séget újjáválasztó taggyűlé­seket. A taggyűléseken az alapszervezetek zömében a fiataloknak több mint 80 százaléka vett részt. Nem elég népes viszont a közép­iskolák KISZ szervezetei­nek taggyűlése. Több száz olyan fiatalt is meghívtak ezekre a ta­nácskozásokra, akik nem tagjai ugyan az alapszer­vezeteknek, de a közös mun­ka, a közös program vég­rehajtásában szorosan együtt dolgoznak a kiszes- ekkel. A meghívottak szin­te valamennyien eleget tet­tek a meghívásnak. A vezetőségek beszámo­lóit követően másfél ezer­nyi felszólalás hangzott el a taggyűléseken. És még egy szám: összesen négy fiatalra vo­natkozóan nem fogadták el a jelölő bizottságok javaslatát, s választottak helyettük közfelkiáltással olyan ifja­kat, akikben az alapszer­vezetek tagjai jobban bíz­nak. Az ddigi taggyűlések si­kere arra utal, hogy már a tanácskozásokat meg­előzően a legtöbb helyen komoly munka folyt. Kü­lönösen ott tudtak jó be­számolóit összeállítani, ahol a pártszervezetek, a párt­vezetőségek is segítettek. A kunszentmártoni járás­ban például A dolog a vezetőségi ülés elé került. A kisúj­szállási Kinizsi „vezérkara” tett pontot a Fodor gyerek ügyére. Előrebocsájtom, a döntés igazságához nem férhet kétség. De mi is történt tulaj­donképpen? B. Fodor Kálmánnak az apja dolgosak a szövetkezet­ben. A fiú, miután befejez­te a középiskolát, szeretett volna továbbtanulni mű­szaki egyetemen. A tsz-nek pedig gépészmérnökre lett volna szüksége. — Tanítassuk ki — dön­töttek a tagok, a közgyűlés meg is szavazta az ösztön­díjat. Ez 1961-bén történt. Egy darabig ment minden simán a maga útján. Egé­szen ez év februárjáig. Ek­kor a szövetkezet vezetői levéllel fordultak az egye­temhez: meddig mehetnek el az összeget illetően? Megkapták a választ, amelyben a dékáni hivatal közölte, hogy a hallgató bi­zonyos vizsgakötelezettsé­geknek nem tett eleget. így a korábbinál alacsonyabb összeget jelölt meg. Erre B. Fodor kérte a szerződés felbontását. A dolog húzódott, köz­ben a szövetkezet nagyon helyesen megszüntette az egyetlen taggyűlést sem kellett a kijelölt napról más időpontra halasztani, mert a beszámolók min­denhol időben készen vol­taik. Akiknek a dolga pedig a fiatalok összehívása volt, azok időben értesítettek mindenkit. Az ifjúsági tag­gyűlések beszámolóit ebben a járásban szinte minde­nütt a párt és KISZ veze­tőségi tagok együtt dolgoz­ták ki, együtt hagyták jóvá, A több mint háromszáz KISZ-taggyűlésen a veze­tőségeit beszámolóit sok­színűén egészítették ki a hozzászólások. A fiatalok többsége kerek perec a ve­zetőség asztalára tálalta mondanivalóját. A kun­szentmártoni Gépjavító Ál­lomáson az ipari tanulók például kérték az újjává­lasztott vezetőséget, hogy továbbítsa • gazdaságveze- tőkihöz kérésüket: Szerelő munkások szeretnének len­ni, olyanok, akiknek a munkájára nem lesz pa­nasz a szövetkezetekben. Egyelőre azonban a vízhor­dásnak és különböző hor- dároskodásnak nagyobb szakértői, mint saját szak­májuknak, mert sokszor kapnak nem szakmába vá­gó munkát is a műhelyben. A taggyűléseken elhang­zó hozzászólások egészét egy gondolat, a kongresz- szusi készülődés gondalata köré lehet csoportosítani. Az eddigiek után újabb és újabb vállalások hangzot­tak el. ösztöndíj folyósítását. A vezetőség döntése: „A szerződött fél állásbalépése- Kor fizesse vissza a ráfordí­tott összeget’1. Az emberek felháborod­tak. — Há ezért taníttattuk? — vetették fel többen. — Nem is a pénz, hanem kinek adtuk a havonkénti 500 forintot — volt ilyen vélemény is. Az elnök tudta, hogy mindezek nagyon igazak, viszont másokat is kellene iskolára küldeni. Hogy áll­jon ismét a közgyűlés elé; szavazzátok meg a pénzt, ennek és ennék, majd ha­zajön dolgozni, ezért szü­letett meg nehezen a dön­tés. Fiatal barátom! A Kini­zsi Tsz-ben te azért kaptál sztöndíjat: mert szükség lett volna rád mint szak­emberre, s mert ezzel együtt bizalmat szavaztak neked. Cserébe csak tanulnod kellett volna — szorgalma­san. Nem tetted. Sőt, még te sértődtél meg az alacso­nyabbra szabott ösztöndíj miatt. Noha visszafizeted majd a pénzt, amit idáig kaptál; mégis elitéinek, s elitéllek én is: Weither Dániel A Jászsági Állami Gaz­daság újerdői üzemegysé­gében például a gyümölcs- exportért vállaltak felelős­séget a fiatalok. A tisza- igari Petőfi Tsz fiataljai táncparkett, a tiszaörsi Bú­zakalász fiataljai röplabda- pálya építését határozták el. Tiszaderzsen, Tiszaszent- imrén a tsz fiatalok az őszi betakarításban és vetésben segítenek az ed­diginél is jobban. A taggyűlésen határoztak így. A jászberényi Hűtő­gépgyárban az exportter­vek határidős teljesítésébe segítenek. S hosszan-hosz- szan lehetne sorolni mind­azt, amit az ifjak közelgő kongresszusuk tiszteletére vállaltak. A KÖZÖS gazdaságok erejét leginkább az ősz te­szi próbára. Ilyenkor kell legtöbb gép. a legtöbb mun­káskéz a beérett növények betakarításához, a kalászo­sok. s közötte is a legfonto­sabb, a kenyérgabona elve- téséhz. Nem szükséges meg­erőltetni emlékező tehetsé­günket ahhoz, hogy felidéz­zük a nem is olyan rég­múltat, amikor a cukorré­pa több helyen belefagyott a földbe, a kukoricát pedig á szárán lepte le a hó. S mindez azért, mert nem volt, aki felszedje, letörje. Az utóbbi esztendőkben szerencsére már nem ismét­lődtek meg ezek a bajok, Most is, akárhány szövet­kezeti vezetőt megkérde­zünk, mindegyiktől azt halljuk, százával, dolgoznak az emberek a szövetkezeti táblákon. Mi okozta ezt a nagyjelentőségű változást? A szövetkezeti gazdák ön­tudatának. felelősségérzeté­nek növekedése? Az is. S mellette még egy sor tényező, amelyek közül a legdöntőbb, hogy az egyre szilárdabb, s mind eredmé­nyesebben gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben az emberek biztosítva látják saját maguk és családjuk boldogulását. Szorgalmukat táplálja a vezetők részéről irántuk tanúsított megbe­csülés, és az is. hogy igye­keznek megérteni egyéni problémáikat, gondjaikat, s azokat a lehetőségek sze­rint orvosolják. Emlékszünk, a korábbi években sok asszony azért nem vállalt munkát a kö­zösben, mert az volt a kö­vetelmény, hogy ugyanany­nyi időt töltsön a földeken, mint a brigád férfi tagjai. Nem gondoltak arra, hogy az otthoni munka. a család gondjai is az asszonyok vállán nyugszik. Jó, hogy erről szintén múltidőben beszélhetünk, s ma már a tsz-ek nevét is hosszan so­rolhatnánk, ahol asszonyok százai kapcsolódtak be a munkába. Az ÖCSÖDI Kossuth Tsz- ben az idén 100 hold cu­korrépával többet vetettek a tervezettnél, mert annak művelését hatvan család­tag — többségükben asszo­nyok — vállalta. A cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben egész év­ben mintegy 280 asszony és 70 fiatal dolgozott. Most a kukoricatörésben pedig több mint száz olyan csa­ládtag is résztvett, aki máskor nem vállalt mun­kát a közösben. A jászladá- nyi Szabadság Tsz-ben, a szállításhoz, vetőmag elő­készítéshez, vetéshez beosz­tott férfiak helyett negy­ven asszony dolgozik a ha­tárban. A zagyvarékasi Bé­ke Tsz-ben sok olyan asz- szony vállalt területet, aki­nek a férje üzemben, vas­útnál vagy különböző vál­lalatnál dolgozik. A férjek többsége most vette ki sza­badságát, hogy résztvehes- senek a kukorica törésé­ben, a répa szedésében Szabó Béláné, Kurucz Ist- vánné, Rácz Ferencné és sokan mások férjük, család­juk segítségével takarítják be a termést. Grósz Ferenc, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz el­nöke is azt újságolta, hogy egész esztendőben mintegy száz családtag munkaköny­vesként vett részt a közös feladatokban. Nem egy olyan gazda van, mint Se­res Gergely és Szarvak Im­re, aki negyedmagával dol­gozik. Olyan meg nagyon sok van, akinek a felesége, vagy lánya segít. Most a cukorrépa szedésénél egy kicsit fékezni kellett a nagy nekilendülést, mert nem győzték volna a szállí­tást. A jóminőségű munká­ban, az időben történő be­takarításban érdekeltek a Petőfi gazdái. A terven fe­lüli termés 50 százaléka ugyanis prémiumként őket illeti. Tavaly általában nyolc—tíz mázsa kukoricát kaptak ilyen címen. Tóth Miklós családjának a cu­korrépa többletterméséért 10 ezer forint prémium járt. A közös munkában be­csülettel helytálló szövetke­zeti gazdák, s az őket segí­tő családtagok megbecsülé­sét tükrözi többek között az is, hogy lehetőséget te­remtenek számukra új is­meretek, élmények szerzé­sére. Az idei mezőgazdasá­gi kiállításra különvonatok és autóbuszok vitték a szö­vetkezetieket. A kőtelki Ady Tsz-ből a közelmúlt­ban ötven asszony mátrai kiránduláson vett részt. A tiszaörsi Búzakalász Tsz ugyanennyi tagja Csehszlo­vákiába utazott. A szolnoki járásból tizenhét asszony töltött két hetet a Szov­jetunióban. Ilyen DOLGOKAT említ­hetünk. amikor arra keres­sük a választ, mi eredmé­nyezte a családtagok töme­ges résztvételét a közös munkában. Dolgos kezükre az idei őszön is szükség van. Most js számítanak az asszonyokra, fiatalokra és munkabíró idősebb embe­rekre a közös gazdaságok­ban, hogy megsokszorozva erőiket idejében és jó mi­nőségben betakaríthassák a termést és elvethessék a kenyérgabonát. W. t£ Jövőre lesz villany Pálóczi-pusztán A korábbi években már többször felvetődött, hogy vezessék be a villanyt a Szelevény melletti Pálóczi- pusztára, ahol 18 család él. Az üggyel a Néplap is fog­lalkozott ez évben, két al­kalommal is. A községfejlesztési alap azonban kevés volt erre, ezért a családok 1300—1300 forinttal járultak hozzá a költségekhez. Az 1964. évi községfejlesztési tervbe bele is vették a Pálóczi-puszta villamosítását, de abban az időpontban nem állt ren­delkezésre megfelelő terv és pénzügyi fedezet, a me­gyei tanácsnak pedig nem volt erre beütemezve ka­pacitása. Maguk próbálták elintézni a kérdést, azonban a felkért vállalatok anyag­hiány miatt nem tudták a munkát elvégezni. így 1964- ben a villanyhálózat felépí­tése már nem lehetséges. Beiktatták azonban az 1965. évi községfejlesztési tervbe, - feltételek biztosítva van­nak — így jövőre a 18 pá- lóczi-pusztai család lakásá­ban a petróleumlámpák helyére villany világi tás lép. Megtisztult a légkör Jászáén y szar un Egy évvel ezelőtt rész­letesen elemeztük a jász- fényszarui Lehelkürt Tsz- ben uralkodó állapotokat. Megírtuk hogy Kiss Jenő elnök semmibe vette a szö­vetkezeti demokráciát, ba- sáskodott és kiskirályosko- dott a gazdákkal. Ilyen „irányítás” mellett pattaná­sig feszült a légkör a szö­vetkezetben. Év végén le­váltották az elnököt és a főagronómust. Koczka Pál a szerény, a közösségért dolgozni kész űj elnök mellé Jászdózsáról hívták meg Éliás Istvánt főagro- nómusnak. Anyagi és erkölcsi rehabilitáció Mindannyiuknak igen ne­héz dolguk volt. Az embe­rek elvesztették hitüket és bizalmukat Jónéhányan ott hagyták a közöst és má­sutt próbáltak szerencsét. Akik maradtak, nem akar­ták elvállálni a részes mű­velésre szánt területeket Azelőtt munkaegységre dol­goztak, így ismeretlen volt előttük a százalékos része­sedés. A meglazult munka- fegyelem miatt kényszerült erre a szövetkezet. A zűr­zavart közgyűléseken és éj­szakába nyúló beszélgeté­seken osztották el az új vezetőség tagjai. Anyagilag is sok ren­dezni való akadt Tavaly nem számoltak el megdol­gozott munkaegységeket. — Törölni kellett a jogtalanul kiszabott büntetéseket. A rendezetlen munkaegysé­gekre 150 000 forintot fizet­tek ki. Háztájinak az idén a legjobb földeket adták ki. Végül a tagok javas­latai alapján döntöttek a termelési tervről. Most nem piacoznak, minden kerté­szeti terméket szerződéses alapon értékesítenek. A kukoricáig a takar­mány- és cukorrépát _ 33 százalékos arányban műve­lik. Negyven holdon pap­rikát és hatvan holdon pa­radicsomot termeltek. Az utóbbi két növényből a bruttó bevétel 40 százaléka a tagoké. Ha a bevételi tervet túlteljesítik — pap­rikából 23 ezer forint — az árbevétel fele őket il­leti. A lucerna betakarí­tását 20 százalékos arány­ban vállalták. Így megol­dották a háztáji állatok takarmányellátását is. Aktív a pénzügyi egyenleg A Lehelkürtnek nincse­nek pénzügyi zavarai. Egy­számlájukon 576 ezer fo­rint a tartalék. Rövidlejá­ratú hitelükből 900 ezer forintot visszafizettek, s októberben rendezik a 2.5 milliót. Tavaly még az év végén is nehezen tudták a kölcsönt visszaadni. Az idén több zöldség­féle rosszul fizetett az idő­járás miatt. Kiesés volt zöldborsóból, uborkából és zöldpaprikából. A dinnye; a tök, a paradicsom pluszt hozott. A kiesést bőven pó­tolja a terven felül tarlóba vetett zöldbab. Jó termésre számítanak cukorrépából és kukoricából is. A szövetkezét építkezik. Oj borjúnevelő épül. A Il-es üzemegység központ­jáig elvitték a 2,5 kilo­méternyi villanyvezetéket. Kár. hogy a megyei vil­lanyszerelő vállalat csak jövőre akarja bekötni' az épületeket. Szaporodik a sertés és a tehénállomány. A baromfinevelést jól ér­zékelteti : 838 000 forint ár­bevételt hoz. A határt járva könnyű volt megállapítani. hogy jól készülnek a jövő esz­tendőre. Szépen zöldellnek és bokrosodnak az őszi árpa és a rozs vetések. A földben van 530 hold rozá és a 350 hold őszi árpa zöme. Hovi háromezer forintos jövedelem Dávid Sándor brigádve­zetőtől hallottam. hogy szorgalmasak az emberek. Tavaly kilenc óra felé jöt­tek ki a paprikaszedéshez, most fél hatkor már a földön vannak és vasár­naponként is dolgoznak. A nyáron jóval korábban kezdtek. A tagok anyagilag érdekeltek, megtalálják számításukat, így nem kell noszogatni őket. Ha pana­szuk jogos, rövid úton el­intézik azt. Zsámboki Sándor az ellen­őrző bizottság elnöke volt tavaly is. Sokat kellett ha­dakoznia a szervezetlenség, meg a pocsékolás ellen. A tavasszal egyike volt azok­nak, akik beszélgettek a tagokkal: „gyerünk dol­gozni, nem élünk -meg a vitatkozásból.” Családjával együtt egy hold paradicsom és 1200 négyszögöl paprika művelését vállalta. Száz mázsa helyett 350 mázsa paradicsomot és száz má­zsa paprikát termelt. Ed­dig több mint 23 ezer fo­rintos jövedelme volt. Sándor Pali bácsi két hold paprikát vállalt, 100 ezer forint árbevételre szá­mítanak az ő területéről. Vajon mit kap ezért? 42 600 forintot. Ha kifizeti a szomszédokat a segítségért, 35 ezer forintja megmarad. Rekord eredmény ez. Ta­valy másutt dolgozott, meg sem kérdezték, hogy kell a paprikát termelni. Kér­désünkre, hogy milyen vál­tozást lát, mégis azt vála­szolta: „embernek tartanak. Kiss Jenő szóba se állt velem.” A kertészkedők nagy többsége már a nyári hó­napokban túlteljesítette az éves bevételi tervet. Szép összeget kaptak a heten­kénti elszámolásokkor. — Bagi István és Palócz Pé- terné munkacsapatait a legjobbak között emlege­tik. De három-négy gazos táblát is láttunk. Dobák János, Tóth Nándor és Bó- dis János jövedelmén is meglátszik ez. Alig néhány száz forintot kaptak. Ha­nyag emberek, egyik mun­kacsapat se vette be őket. Lehet, hogy év végén vi­szont ők lesznek a leghan- gosabbak? De nem ez a jellemző a szövetkezetre. Az embe­rek tervezgetnek. A ked­vező jövedelem láttán jö­vőre több paprikát és pa­radicsomot akarnak művel­ni. Tanácsokat adnak a vezetőségnek, hogy melyik öntözhető táblákon kertész­kedjenek. Az elnök meg­hallgatta a gazdák javas­latait és készül az előterv. Fényszarun régi hagyo­mányai vannak a kertész­kedésnek. Most, hogy meg­tisztult a légkör a szövet­kezetben, jobban tudnak élni a lehetőségekkel. Máthé László A cukorgyártás fejődése Csehszlovákia első he­lyen áll a világon a cu­korrépa vetésterületéhez viszonyított cukorgyártás tekintetében. Az egy lakosra eső évi cukormennyiség Cseh szí > válóéban 70 kilogramm s az egy lokosra eső évi cukorfogyasztás 38.5 kilo­gramm. Csehország utoljára 99 évvel ezelőtt impor­tált cukrot. 1866-tól kezd­ve exportálja. A cukorrépa az ország f területén termesztett leg- ! eredményesebb mezőgaz- dasági növény. Az egy j hektárról betakarított cu­korrépa közepes kalória tartalma kb. 23 millió. — ■ A cukorrépa után vetett I mezőgazdasági növényátlag­ban 10 százalékkal ma­gasabb term őst hoz, mint j bármely más növény után, CSALÖDTAK BENNE...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom