Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-23 / 223. szám

964; szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szerkesztőség postájából Olvasóink írják SZORGALMASAK A JÁSZBERÉNYI ÜTTÖRÖK Az iskolaévvel párhuza­mosan az úttörőélet is meg­kezdődött. A hulladékgyűj­tésben a2t tűztük ki célul, hogy minden pajtás 3 fo­rint értékű rongyot gyűjt­sön. Azután őrsi búvóhelyet rendeztünk be. Tervünk hogy a szovjet katonai te­mető sírjait rendszeresen A BALATONON JÁRTÁK A pórteleid Március 15. Tsz önsegélyző és biztosí­tási csoportja szeptember 11—12-én a Balatonon járt. Az ötven főnyi csoport meglátogatta a hartai Le­nin Tsz borjúnevelőjét és süldőfiaztatóját, a tyúk- és gyöngytyúkállományt, mely­ből több ezret Angliába exportálnak. Vendégül lát­tak bennünket a tsz-ben, majd elindultunk Dunaúj­városba. Itt megtekintettük a Du­gondoznl fogjuk, s ehhez hamarosan hozzá is kez­dünk. Még egy hír: az őrs tagjai a nyári szünetben sem tétlenkedtek: mezőgaz­dasági munkán vettünk részt, s ezzel 5320 forintot kerestünk. Jászberény, Rákóczi úti isk. Tyereskova-őrs nai Vasművet, s este a turistavendéglőben vacso­ráztunk, s o hétemeletes szállóban aludtunk, majd autóbusszal mentünk Bala- tonfüredre. Innen délben komppal leéltünk át Sió­fokra, ahonnan fürdés és városnézés után este 6 óra­kor vettük az irányt Agárd- ra, s hajnalban érkeztünk vissza Pórtelekre. Gazdag, sok élményt adó kirándu­lás volit. Sándor Mária Pórtelek 145; NYARALTAK AZ ÖVODASOK A szegvár—korógyszent­györgyi óvodások a nyár fo­lyamán egy feledhetetlen hetet töltöttek Cserkeszöl- lön. A huszónhét kis gyerek az idegen környezetben igen Jól érezte magát, sokat für- dött mindegyik, s örömtől ragyogó arccal mesélték anyukának, apukának élmé­nyeiket. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a járási tanács művelődési osztályá­nak, és mindazoknak, akik elősegítették ezt a jólsike- rfllt üdülést. FEHÉR MARGIT vezető óvónő Szegvár VISSZAFIZETTÉK A SZEMÉTDÍJ AT Fizetésemből letiltották a szemétdíjat, — ügyemben önök mellett a tanács is intézkedett. A szerkesztőség EXPEDÍCIÓS KIÁLLÍTÁS közbenjárására problémám megoldódott, a pénzt vis­szakaptam. Szabó András Jászberény, Kossuth L. u. 42. Nyári expedíciói munkánk anyagából kiállítást rendezünk, melyen a város összes úttörőcsapata részt vesz. Mi nyáron a táborozás folyamán meglátogattuk a fűzfői papírgyárat és erről számolunk be a kiállí­táson. Az expedíciót szeptember 27-én este 6 órakor tábortűzzel és műsorral kezdjük. A parancsot a dél­előtt folyamán járőrversenyen részt vevő pajtások veszik át, ezután néhányan tábori jeleneteket adnak elő. Bábosik László volt nyolcadikos pajtás beszámol a szovjet nemzetközi úttörőtáborban hat hét alatt szer­zett élményeiről. Nagy Katalin, Szécsi Zsuzsanna, Baráth Katalin, a jászberényi 1133. számú Bercsényi Miklós úttörő- csapat tagjai Cikkünk nyomán MEGVIZSGÁLTÁK a TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GÉP­ÁLLOMÁS MUNKÁJÁT — A Néplap szeptember 5-i számában meg­jelent „A köt­bértől még nem terem többet a föld” című cikk kapcsán lefoly­tatott vizsgálat az alábbiakat állapította meg: A Törökszent­miklósi Gépjaví­tó Állomás a kétpói Dózsa Tsz-el a nyári idényben száz óra szervestrá- gya-markolás és háromszáz óra szórás elvégzé­sére kötött szer­ződést. A gép­állomás keve­sebb gépjármű­vel rendelkezik, mint szükséges lenne a fenti feladatokhoz. A munkát meg is kezdték, és idő­közben más tsz-ekben is te­vékenykedtek. A gépállomás a Szabadság Tsz- ben vállalt szer­ződési kötele­zettségeinek ele­get tett, így az ott szolgálatot teljesítő marko­lót és szóróko­csikat is a Dó­zsa Tsz-be irá­nyítottuk, ahol ha szeptember 30-ig a vállalt órákat teljesítik — a szövetke­zetnek további igénye nincs az állomással szem­ben. Holtósi Gyula a Szolnok me­gyei gépállomá­sok igazgatója TÁJÉKOZTATTAK A VÁSÁRLÓT Pataki Ferencné jászbe­rényi lakos panaszolta, hogy a TÜZÉP-telepen utal­vány nélkül nem kapott szenet. Erre a következő választ kaptuk: , — Telepeinknek a SZOT- utalványok beváltásának meggyorsítása érdekében korábban adtunk ki olyan rendelkezést, hogy a meg­lévő árualapot az akció befejezésére fordítsák. Mi­után a kedvezményes rész­letvásárlási akciót jófor­mán teljesen befejeztük, ezt a korábbi korlátozást fel­adtuk, és telepeink most már készpénzes vásárlóikat elégítik ki. Hasonló értelemben tájé­koztattuk erről a panaszt tevő Pataki Ferencnét is. Lafferton Vilmos Szolnoki TÜZÉP Vállalat AZ AKÖV MINDENT ELKÖVETETT A Néplap szóvátette szep­tember 4-én „Növekszik a tervlemaradás a MÁV-kór- házi beruházásnál” címé cikkében, hogy a 7. sz. AKÖV a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat részére 45 ezer köbméter föld elfuvarozását szep­tember hóra nem igazolta vissza. — Július hó 1-től a T. sz. AKÖV meglévő teher­gépkocsi-állományával a je­lentkezettek fuvarigenyeit nem volt képes kielégíteni. Ez a jelenség országosan tapasztalható volt, az or­szággyűlés is foglalkozott vele. A Központi Szállítá­si Tanács úgy határozott, hogy gépjármű-többletet csak zöldárubegyűjtéshez és terménybetakarításhoz lehet igénybevenni.' Min­dent elkövettünk, hogy az igényeket ki tudjuk elégí­teni, a honvédségtől, az 1 és a 3. sz. AKÖV-től össze­sen 79 gépjárművet kér­tünk, hogy segítsenek fu­varfeladataink elvégzésé­ben. Megpróbáltunk a fel­adattal megbirkózni olyan­képpen, hogy munkaszüne­ti napokon is végeztünk fu­varozást, s a billenős teher­gépkocsival naponta 23 órán keresztül foglalkoz­tattuk. Ekkor jelentkezett a fenti 45 ezer köbméter földszállítás többlr-tfeladat- ként. Az Építésügyi Mi­nisztériummal közöltük, hogy a munkát nem tud­juk elvállalni, s ekkor kap­tunk 10 tehergépkocsit a kórház földmunkáinak el­végzésére. Még azt kíván­juk megjegyezni, hogy üzemképes gépkocsiállomá­nyunk felett a Központi Szállítási Tanács, és az Autóközlekedési Vezérigaz­gatóság rendelkezik. Kerekes Ferenc, a 7. sz. AKÖV igazgatója FELELŐSSÉGRE VONTAK AZ IDEGENVEZETŐT A Néplap szeptember 12-i számában megjelent: „Tamás, a tolmács” című cikkben tett észrevételekkel teljes mértékben egyetér­tünk. A szóban forgó 14/ST. , Inturiszt szovjet csoport j magyar idegenvezetőjét, Kő­hegyi Tamás külső munka­társunkat (aki csak a nyá­ri főidényben dolgozik a vállalatnál), a cikkben fel­vetett kérdések miatt fe­lelősségre vontuk, s elle­ne fegyelmi eljárást indí­tottunk. Hozzáfűzzük, hogy a fő­szezon folyamán csak nagy nehézségek árán tudtuk biztosítani a hazánkba ér­kező turiste csoportok részé­re a megfelelő idegenveze­tőt. A jövőben arra törek­szünk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Észre­vételeiket szívesen vettük Tóth György oszt. vez. h. Tóth László csoportvezető Levelekből sorokban A cserkeszöllői Magyar- Román Barátság Tsz-ben megkezdődött a háztáji ku­korica törése, s a kadar- szőlő szüretelése is. A ta­gok szorgalmasan dolgoznak, a brigádok készségesen se­gítik egymást — írja Pinczés Pál olvasónk. * Ezen a nyáron legkedve­sebb élményünk a táborozás volt, a Balaton mellett, Káp- talanfüreden. A sátrak előtti teret szépen feldíszítettük. Több kirándulást tettünk a tó környékére. A táborban vetélkedőket, sportversenye­ket, éjjeli túrákat rendez­tünk, csak azt sajnáltuk, hogy nagyon gyorsan múltak a napok, — újságolta levelé­ben Veszély Anna és Bartos Zsuzsa, a jászberényi Kos­suth Lajos úttörőcsapat Gyöngyvirág-őrsének két tagja. A jegyeladásnál sokkal több... A szakszervezeti kultu­rális raevelőmunkának min­dig fontos része volt a közönségszervező tevékeny­sége. A különböző művé­szeti ágak megismertetése és megszerettetése érdeké­ben végzett munka ma \ nagy jelentőségű, a dolgo- j zók anyagi helyzete ugyanis lehetővé teszi a színházi és egyéb rendezvények jegyei- : nek megvásárlását, j A szakszervezeti bizott- j ságok egy része a közön- ! ségszervezésben pusztán : jegyeladást lát és ném is­meri fel, hogy az ennél sokkal többet jeleni A művészetek propagandáját, a dolgozóik művészeti ízlé­sének nevelését is szolgálni kell a közönségszervezés­nek. Általában a színházi előadásokra való szervezést értik alatta, bár már több helyen találkozunk hang­versenyekre, kiállításokra és egyéb művészeti rendez­vényekre való mozgósítás­sal is. A Szigligeti Színház elő­adásaira váltott bérletek zömét hivatalos pénzből, a szakszervezeti bizottság, vagy a vállalat vásárolta, és kevés volt az egyéni bérlettulajdonos. Az idén sem változott lényegesen a helyzet, pedig éppen az Hajlít a La Manche csatorna alatt Körülbelül egy év múlva indulnak meg a munkála­tok vasúti alagút megépí­tésére a La Manche csa­torna alatt. Egyelőre az il­letékesek nem döntötték még el, hogy „sülyeszitett” vagy „fúrt” alagutat épít­senek-e. Nemrég kezdődtek meg a geológiai és geofi­zikai felmérések a Pas-de- Calais térségben. A program első felében húsz kísérleti fúrást végez­nek 70 méterrel a tenger­fenék alatt, Dover és Ca­lais között, egymástól két kilométeres távolságban. A kapott információk alap­ján fogják majd eldönteni, hogy a két lehetőség közül melyiket választják. Az első lehetőség alag­utat fúrni abba a talajré­tegbe, mely legalkalma­sabbnak tűnik erre a célra. A fúrásokat forgófejes fú­rógépekkel végeznék. A másik lehetőség előre­gyártott alagútszaka szokat lesüllyeszteni a tengerbe, olyan mozgó platformok se­gítségével, amilyeneket a tengeralatti olajfúrásokhoz szoktak használni. Panaszok intézkedések öt csalAd köszöneté Köszönetünket szeretnénk kifejezni a szerkesztőség­nek azért, hogy a Balogh Istvánné által elküldött pa­naszt a Szolnoki Állami Gazdaság az önök közben- iórására gyorsan orvosolta. A kért heliriséget elkészí­tették. és átadták rendel­tetésének. Gulyás János, özv. Veres Józsefné. Balogh Istvánné. Gregor István, Liszka István lenne a cél. hogy az üzemi közönségszervezők minél több bérletet adjanak el. Helyes a kezdeményezése az Állami Gazdaságok Igaz­gatóságának. Az igazgatói alap kulturális célokra for­dítható részéből egy bizo­nyos összeget arra használ­taik fel, hogy a jó munkát végző dolgozóknak juta­lomképpen a bérlet árának felét kifizették, a másik felét a dolgozók fizették meg. Így ezen a helyen 50 bérlebtulajdonos van már eddig. A közönségszervezők ke­vés helyen folytattak köz- véleménykutatást, így az emberek igényét, vélemé­nyét nem ismerik a kul­turális rendezvényekkel, a darabokkal kapcsolatban. A közeljövőben az SZMT több intézkedést tervez a helyzet megjavítása érde­kében. Ezek közé tartozik az. hogy minden 100 főn felüli alapszervezetben kü­lön közönségszervezőt biz­tosítani kell, hogy egészségi állapotának megfelelő mun­kakörben és munkafeltéte­lek mellett dolgozzék. A munkáltatóknak arra kell törekedniük elsősorban, hogy a munkakörülmények módosításával eredeti mun­kahelyén és szakmájának megfelelően foglakoztassa a dolgozót Ha ez nem oldha­tó meg, akkor más mun­kakört, munkahelyet kell a dolgozó számára kijelölni, vagy a vállalat költségén más szakmára betanítani, átképezni olyan foglalkozá­si ágba, amelyben a mun­kaerejét a legmegfelelőb­ben tudja hasznosítani. A csökkent munkaképes­ségű dolgozók * ügyének in­tézésére bizottságot kell a vállalatoknál létrehozni. Ennek a bizottságnak a fel­adata megvizsgálni a meg- rokant dolgozó körülmé­nyeit és javaslatot tenni a foglalkoztatására. A döntés joga az igazgatót illeti, ki­nek a határozatát 15 napon belül kell meghozni. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaképesség­csökkenésének mértéke a 36 százalékot eléri, vagy meghahadja és baleseti já­radékban, vagy rokkantsá­gi nyugdíjban részesül, a keresetét ki kell egészíteni az üzemi baleset előtti át­lagkeresetének 80 százalé­kára, legfeljebb azonban 2200 forintra. A keresetki­egészítés összege nem ha­ladhatja meg az üzemi bal­eset előtti átlagkereset 25 százalékát. Nincs lehetőség keresetkiegészítésre ha a dolgozó új munkakörében elért átlagkeresete, balese­ti járadéka, illetve a rok­kantsági nyugdíj folyósí­tásra kerülő része, vala­mint az üzemi baleset ojco- zója által fizetett kártérí­tés összege eléri a korábbi átlagkereset 80 százalékát. Feltétlenül meg kell em­líteni, e kormányrendelet e Munkatörvénykönyve vég­rehajtási rendeletének 37 §-át egészíti ki. Eszerint az üzemi balesetet szenve­dett, vagy foglalkozási be­tegség miatt keresőképte­len dolgozónak az egyéb­ként előírt egy év eltelté­vel nem lehet felmondani. nak meg, olyant, ató meg­felelő általános műveltség­gel és kellő szervezőkész­séggel rendelkezik. Nagyobb üzemekben a közönségszer­vező esetleg tiszteletdíjat fog kapni. Az SZMT Kulturális Bi­zottsága a .HT-el közösen közön ségszer- - '■'ői tanfolya­mot indít. A' óvad végéig versenyt hiiv ek a szak­szervezeti k' iségszerve- zők részére. T?'-.5 díj egy ingyenes két‘-•e: es belföldi üdülőjegy lesz házaspár részére, második díj ugyan­ez lesz szólóban, további díjként könywásárlási utalványokat biztosítanak. A Szig'< éti Színház igaz­gatósága és művészei a ki­emelkedő produkciókról a TIT-el közösen ankétokat szerveznek, a Ságvári End­re Művelődési Házban mű­ködő szocialista brigádve­zetők klubja is hasonlóan szervez vitát a színház va­lamelyik darabjáról. kell számítani, két éven túl vagy más okból történő felmondáshoz a szakszerve­zeti bizottság előzetes hoz­zájárulása szükséges. Áthe­lyezni is csak akkor lehet, ha az új munkakör egész­ségi állapotának megfelelő. A rokkantsági nyugdíj megállapításáról Azok a dolgozók, akik táppénzre már nem jogo­sultak, s betegségükből elő­reláthatólag még hosszabb ideig nem épülnek fel, rokkantsági nyugdíjat igé­nyelhetnek. A szükséges szolgálati idő a megrokkant dolgozó életkorának megfe­lelően van megállapítva. Kiemelendő, hogy 22 éves korig két év, 25 éves korig négy év, 30 éves korig hat év, 35 éves korig nyolc év* 35 éves életkoron felül tíz év szolgálati időt kell iga­zolni az igénylőnek. A szolgálati idő számításánál az 1929. januári 1-ét (a me­zőgazdasági biztosítottak­nál 1939. január 1-ét) köve­tően fennállott, olyan biz­tosításra kötelezett munka- viszonyban töltött időt ve­szik figyelembe, amelyben öt évnél hosszabb megsza­kítások nincsenek. Az 1929 és 1951 közötti öt évnél hosszabb megszakítást meg­előző szolgálati időt is fi­gyelembe veszik, ha a dol­gozó e megszakítást közvet­lenül megelőző szolgálati idő utolsó napjától számí­tott tíz. éven belül — legké­sőbb 1951. december 31-ig — legalább 350 napi szol­gálati időt szerzett. A rokkantságot a Munka­képesség-csökkenést Véle­ményező Orvosi Bizottsá­gok állapítják meg. Ezek az orvosi bizottságok a Társa­dalombiztosítási Igazgató­ság székhelyén lévő orvosi rendelőintézetek mellett működnek, s a betegeket az igazgatóság intézkedése alapján vizsgálják felül. Az igénybejelentéshez csatolni kell születési anyakönyvi kivonatot, valamint a mun­kaviszonyra vonatkozó iga­zolásait (munkakönyv, szol. gálatá bizonyítvány). — sp — munkaügyi kérdésekről A csökkent munkaképességű dolgozók védelméről A csökkent munkaképes­ségű dolgozók védelméről szóló 33/1963. Korm. számú rendelet azokra a dolgozók­ra vonatkozik, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében bal­eseti járadékban, vagy rok­kantsági nyugdíjban része­sülnek, és azokra a tbc-? betegekre, akiket foglalko­zásuktól jogszabály eltilt. E rendelet szerint az em­lített dolgozók részére biz­Védettséget élvez a táp­pénzre jogosultság teljes idejére is. Felmondási tilalmon túl­menően a rendelkezések ki­mondják azt is, hogy a: ilyen dolgozó munkaviszo­nyát átszervezés, vagy a be­tegségből folyó alkalmat­lanság címén két éven á1 nem szabad megszüntetni A két évet a baleset bekö­vetkezésétől, illetve a fel­gyógyulás első naniátó'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom