Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-04 / 181. szám
*0, Világ proletárjai egyesüljelek ! SZOLNOK MEGYEI { A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs IflPlfl XV. évfolyam, isi. szám. Ára 50 fillér 1964. augusztus A, kedd. Kinek a számlájára? Az első félévben tervszerint épült az alföldi földgázvezeték Hajdúszoboszló— Szolnok közötti szakasza és kielégítően haladt a budapesti földgázvezeték fektetése is A pazarlás ellen mostanában sűrűn emelik fel szavukat közéletünk minden fórumán jószándékú bírálók. Sokan, de nem elegen. A jelek legalább is ezt mutatják Vagy pedig azt, hogy nem elég hatásos a szó — és gyakran a tett sem, amely arra lenne hivatva, hogy elhárítsa a pazarlást. Méghozzá a legtöbbször jóhiszemű, gyakran legális és jogilag megtámad- hatatlan pazarlást. Mert ilyen is van. Nagyon téved ugyanis, aki valamiféle szabotázs-üldözés kiindulópontjáról „az ellenség keze” emlegetésének régi formulájával keres megoldást a tékozlás esetére. (Nem zárhatjuk ki persze a lehetséges okok közül néhol a szándékos kártevést sem — de ez, minden eddigi tapasztalat szerint, elenyésző töredék.) Nálunk az ország, a népgazdaság, mindany- nyiunk anyagi erejét az esetek szinte 99 százalékos . többségében rendes, Jóezándékú emberek pazarolják. Egyszerű kérdés" A legbooyolultabbak közé tartozik. Kérdezzék meg azt a tervezőt, aki egy külvárosi mozit méregdrága importanyagokkal ás csakis azokkal tervez meg — mit akar. Méltó, szép, ragyogó építményt oda, ahol korábban vacak bódék álltak. Igaza van? Igaza. Szándéka, a „város peremének” fellendítése, művészileg és társadalmilag egyaránt igaz és szép. A bej: a túl- méretezettség; mégin- kább, hogy nincs fékje ennek a sokat-markolni vágyásnak. Igaz, hogy sok városunk szorul szépítésre? Kétségtelenül; mint ahogyan az is, hogy vendéglátóiparunknak, szállodahálózatunknak hatalmas beruházásokra, boltjainknak modernebb berendezésekre van szükségük. Mégis, az embert bosszantja, amikor harmadszor látja átalakítani — ugyanazt az üzlethelyiséget, mindig a modernizálásra, mindig a közérdekre, mindig a kor igényeire hivatkozással. Énnek a pazarlás! jelenségnek indítőokai közt van az a beteges torzulás, amelyet a kereA Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályán kidolgozták az idei abraktakar- mány-akciók „menetrendjét” és az elosztás új módszereit. Megszüntették az abraktakarmány-juttatás régebbi rendszerét, amely szerint a mutatkozó hiányokat eseten kint központi készletekből fedezték: li A rászoruló termelőszövetkezetek az egész évre szóló abraktakarmány- juttatás terhére előleget kaphatnak. Ennek 70 százalékát készpénzfizetés ellenében, 30 százalékát pedig kölcsönként adják ki; 2. Azoknak az elemi kárt szenvedett gazdaságoknak, tek elköltésének sürgőssége vált ki a gazdasági vezetőkben: — („Jövőre nem lehet átvinni, keltsük el, építsünk belőle most — elvégre a mi keretünk.”) És itt kerül ellentmondásba a birtokosjelző — önmagával: :,A miénk” — a „magunkét költjük” — jó gondolat. De mennyivel jobb ez: a magunkéval takarékoskodunk! Csak éppen ritkábban merül fel. Pedig igaz. Valóban valamennyiünkét költik: Akkor is, amikor az új lakónegyedek sihederei és a még fülön nem csípett huligánjai ezreket érő villanyégőket és bórákat zúznak össze: — Akkor is, amikor — ezek kis tételek, de sok kiesd sokra megy, — egy- egy város lakói hanyag elegénciával gázolnak bele drága költségen parkosított szép terek virágaiba, pázsitjába: S gyakran mindennek az oka „csupán” a tudatlanság és ítélőképesség hiánya, az önfegyelem hiánya és sok-sok más hiány, a tudásban és a tudatban... És a nagyvonalú pazarlók? Náluk mi a diagnózis? El akarnak költeni egy összeget s nem gondolják meg: a szélesebb közösség hasznát vehetné-e — hát ez mi? Ha nagyon őszintén akarnánk felelni, csak azt mondhatjuk: ezekben az esetekben a vállalati; üzemi, városi érdek — (vagy a feltűnés és a siker egyéni érdeke) teszi közömbössé a közérdeket. Egy kisebb közösségé a nagyobbá! De költeni mindenkép valamennyiünkét költik. Más elől veszik el, mert a társadalomnak csak egy kasszája van, végül is minden számla itt kerül beváltásra... És máshonnan hiányzik. Egy új iskolaterem felépítésénél; Egy orvoslakásnál; Egy munkásöltözőnél. Nehéz mindig erre gondolni? Hát ez igaz. Az ember végülis mindig egy szűkebb kört lát először: De távolabbra látni: talán mégis különb dolog: (B. FJ amelyek az idei takarmánygabona termésükből nem tudják visszatéríteni a tavasszal kapott „zöldhitelt” a tartozásukat az idei termésű kukoricára ütemezik át: 3. Az aszályos vidékek termelőszövetkezetei — ha zöldhitelük nem is volt, de most segítségre szorulnak, kukoricatermésükre zöldhitelként nagyobb mennyiségű takarmánygabonát kaphatnak központi készletekből; Az előleg- és segélyakciókat, valamint az átütemezéseket a termény-forgalmi vállalatok útján bo- ■ nyolítják le, — (MTI) Csak minimális a fejlődés a kunhegyes! gyenge tsz-ekben A bádszalóki régiségek Vasárnapi sporteredmények Napjaink problémája gyümölcs-zöldségvásárlás, mikor a pultokon, piaci standokon felkínált portéka minősége vagy ára nem mindig megfelelő. Előfordul. hogy a keresett cikket egyáltalán nem lehet kapni. Felkerestük az illetékes szervet a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központját, kérdéseinkre Csengeti Bálint igazgató válaszolt. — A múlt év hasonló időszakához képest mennyi gyümölcsöt, zöldséget vásároltak fel eddig? — Időarányosan ez év július 28-i dátumot említem. A múlt év hasonló időszakában 1617 vagon, az idén csak 1209 vagon szerződött árut vásároltunk feL A mintegy 400 vagonos lemaradásunk oka az igen változékony időjárás. Az első cikknél, a zöldborsónál ez nagy terméskiesést okozott Itt öt hétre terveztük a futamidőt s mindössze két hétig tartott. Hasonló volt a zöldbab idénye is, a szárán perzselő- dött meg. E két zöldség■ féléből ötven-ötven vagonos kiesésünk volt A most kapható paradicsom, paprika, uborka érésében időbeni eltolódás történt. Rap- szódikussá vált a kereskedelem ellátása. Egyes napokon sók, más napokon pedig elenyészően kis mennyiség jelent meg ezekből a cikkekből. Az időjárás egyetlen növényféleségnek. a dinnyének kedvezett örvendetes, hogy ebből 63 vagonnal többét vásároltunk fel. — Ki tudják-e elégíteni az export- és belföldi igényeket? — A tavalyihoz képest kisebb mennyiségben. Egyedül a görögdinnye az, amiből 76 vagonnal többet szállítottunk külföldre. — Összességében 1963-ban 340, most pedig 325 vagonnal exportáltunk. Reméljük, hogy pótolhatjuk a lemaradást, a most kezdődő szilvaidénnyel és az almaféleségekkel. A belföldi ellátásban javulás várható. Felméréseink szerint jó közepes termés lesz az ezután érő árucikkekből. Mindenekelőtt a kereskedelem folyamatos ellátását igyekszünk biztosítani. — A tavalyihoz képest akadozik a megye lakosságának ellátása. Egyes gyümölcs- zöldségféleségekből kevesebbet és drágábban lehet kapni. Mivel magyarázzák ezt? — A megállapítások joMint ismeretes, az alföldi _,erincvezeték, amely a haj- dúszeboszlói gázt szállítja majd a fővárosba, Szolnok és Budapest között már korábban elkészült és ve- csési végpontjánál készen a gosak, sajnos, a kisebb áru mennyiség az árak alakulásában közrejátszott. Igyé- kezfcünk javítani a helyzeten, a keresett gyümölcsA megyei operatív bizottság tegnap ülést tartott; Legsürgősebb mun Ka most a cséplés. Ennek ütemét gyorsítani lehet, ha a gazdaságokban intézkedéseket tesznek, hogy a kombájnok is csépeljenek. — Ügyelni kell, hogy minél kevesebb szemveszteséggel kerüljön a gabona magtárakba. A bizottság megállapította, hogy megyénk gazdaságai kenyérgabona felvásárlási kötelezettségüket 86.3 százalékra teljesítették. A bizottság értékelte az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetét. Megállapította, hogy csökkent a talajmunkában részt nem vevő gépek száma, azonban még mindig kevés a kétmü- szakban üzemelő traktor. Az öntözésben is van némi előrehaladás, de ez nem kielégítő. Különösen elmaradtak az öntözési terv teljesítésében Túrkeve, Kisújszállás, a jászberényi járás várja, hogy az év végén összekössék a budapesti körvezetékkel, s megkezdhesse a földgázszállítást egyelőre a Szolnok melletti szandaszöllősi földgázmezc- rSL A most épülő Hajdúféleségekből: körtéből, almából, többet vásároltunk fel a tervezettnél. Az igények kielégítésére még ez sem volt elég. és város termelőszövetkezetei. A bizottság elhatározta, hogy legközelebbi üléséi Túrkeve város vezetőit beszámoltatja: miért maradtak él az öntözéssel? Ugyanezt teszi a Bálázásban legjobban elmaradt járás esetében is. Az operatív bizottság felhívja a járási, városi operatív bizottságok figyelmét, hogy fokozzák helyszíni ellenőrző tevékenységüket a gazdaságokban és tegyenek intézkedéseket a munkák meggyorsításéra. A talajmunkáknál elsősorban a vetőszántásokat, s e talajok lezárását szorgalmazzák. Érjék el, hogy e héten valamennyi gazdaságban megkezdjék és meggyorsítsák a silózást. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy néhány kérdésben a központi operatív bizottsághoz forduljon segítségért. A megyében ugyanis rendkívül kevés az alkatrész. A múlt héten például mintegy 55 traktor szoboszlő—Szolnok szakaszon eddig 50 kilométer hgsszú nyomvonalra hordták ki a csöveket s 40 kilométer hosszan össze is hegesztették. Huszonöt kilométernyi távolságon már az árkot is kiásták. A keresztezések, műtárgyak alatti csőáthúzás a második félévben kezdődik. A terv szerint az év végére a haj- dűszoboszló—szolnoki szakaszt teljesen befejezik, üzembehelyeaésére azonban csak jövőre kerül sor. A budapesti körvezeték két szakaszban épül. A Ve- csés—Újpest közötti északkeleti ágat az első félévben teljes hosszban összehegesztették, nagyrészt árokba fektették és a keresztezések alatt is áthúzták A vezeték szerelvényezése a második félévben kezdődik. Évvégére teljesen elkészül az egész vecsés—újpesti szakasz, s ha az üzemi belső vezetékek is készen állnak, erre az időpontra, sem mi akadálya sem lesz, hogy az Egyesült Izzóba, meg az, Országos Bányagépgyártó Vállalat budapesti gyáregységébe megérkezzék az alföldi földgáz. A körvezeték Vecsés— Kereszthegy közötti déli ágából eddig W kilométernyi készült el. Ez a szakasz lassabban épül mint az északkeleti, mert nehezebb terepen kell lefektetni. A legnehezebb a Duna két ágán való áthúzása. Erre az ősz folyamán kerül sor. Az idén azonban ennek az ágnak az építését is befejezik, s ezzel bezárul a földgázkörvezeték gyűrűje Budapest körül. A jövő év elején a Csepel Vas- és Fémművekbe csatlakozó leágazást is megépítik, ekkor tehát Csepelre is eljut az alföldi földgáz. (MTI) állt hiányzó alkatrészek miatt. Közeledik az őszi vetések ideje, s előtte az alapműtrágyát be kell dolgozni a talajba. A tervezett meny- nyiség leszállítása azonban vontatottan halad. Kevés a nitrogén műtrágya és a szuperfoszfát is. Ugyanakkor a Tiszamenti Vegyiművekben jelentős mennyiségű szuperfoszfátot tárolnak. S helyes lenne, ha ennek egy részét a megye termelőszövetkezetei rendelkezésére bocsátanák É kérdésekben a megyei operatív bizottság az országos szerv mielőbbi segítségét kérte, A mezei pocok elszaporodása már eddig is súlyos kárt okozott a növényzetben. A bizottság ezért felhívta a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a figyelmét, hogy tegyenek hathatós intézkedéseket kártevők pusztítására. Segítség az elemi kárt szenvedett termelőszövetkezeteknek NAPIRENDEN: Zöldség—gyümölcsellátás A nyári munkálatok térképe A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA ÉS A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI GAZDASAGOK IGAZGATÓSÁGA JELENTÉSEI alapjAn Járás, város Gabona- Tarló- Szalmale- öntő- Kettős g- cséplés munkák húzás zés műszak tsz neve tervének teljesítése százalékban Jászberényi 87.2 54.7 53.2 50.8 29.6 Kunhegyes 80.5 57.1 42.7 67.3 12.3 Kunsztmárton 82.8 62.1 39.7 121.0 79.1 Szolnoki j. 94.5 63.6 47.2 60.5 26.8 Tiszafüredi j. 88.8 61.3 30.8 91.2 20.8 Tsztmiklósi j. 89.2 78.1 43.9 77.8 18.1 Jászberény ▼: 89.6 36.0 36.2 59.2 11.1 Karcag 92.4 64.6 61.7 77.2 33.9 Kisújszállás 82.3 51.2 33.9 55.6 33.3 Mezőtúr 86.5 66.1 42.0 74.2 21.8 Tszt-miklós v. 88.2 89.0 32.7 89.5 17.9 Túrkeve 80.8 Szolnok m. term. 45.8 57.6 50.2 30,8 szövetkezetei Szolnok m. áll. 87:7 61.4 89.9 74.0 28.1 gazdaságai 100.0 86.5 100.0 76.7 X x=az állami műszakban. gazdaságokban 236 gép dolgozik kettős Ülést tartott a megyei operatív bizottság
