Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

10M. augusztus 12. SZOLNOK MEGTL. NÉPLAP 3 Az öntözők egészségére... Tikkasztó hőség a na­pon. A kánikula sárgítja, perzseli a kapások leveleit. Sóik helyen lehet kiégett kukoricatáblákat látni. — Ezeken sem az eső, sem az öntözővíz nem segíthet már. Az öcsödi határban kevés az ilyen terület. Ahol csak lehet, öntöznek a szövetkezetek. A Szabad­ságban 1523. a Kossuthban 1215 holdat öntöztek meg. Az utóbbi tsz 130 száza­lékra teljesítette öntözéses tervét. Most is működnek esőz- tető gépeik. Az egyik siló- kukorica táblában 2x11 szórófej permetezi a hár­mas Körös vizét. Másod- növény ez, cukorborsó után vetették. A másodszori ön­tözés hatására 40 centire nőtt. A tábla végén, a szivaty- tyú mögött van az öntöző brigád kunyhója. Innen kerül elő Zsadony Antal, a gép kezelője. — Hányon vannak a brigádban? — Rajtam kívül Vérten Antal, ifjú Nádudvari Sán­dor és Molnár Imre. — Éjszaka is öntöznek? — Természetesen. Este hatkor újból telepítünk és két állásban reggelig megy a gép, s működik a 40 szórófej. Akkor újból tele­pítünk. — Majd nem kis büszkeséggel hozzáteszi: — Eddig 370 holdat megön­töztünk. Ezt a táblát ma kezdtük meg, a háztáji ku­koricáról jöttünk ide. — Kapnak-e prémiumát? — A töbhlettermés . 10 százaléka a mienk. Tavaly például 3150 forintot kap­tam a cukorrépa után. Kissé távolabb, a 80 hol­das táblában asszonyok és gyerekek szorgoskodnak. — Üdezöld uborkát szednek. A dülőúton vár a szövet­kezet fogata, rakják és szállítják a frissen szedett árut. A növény a hőségben is friss, mert többször ka­pott mesterséges csapadé­kot elnökhelyettes és segíti munkájukat. — Hány gépiik üzemel Szabó elvtárs? — Két MA 200-as, egy ASP 2500-as és egy víz­ágyú. Ezenkívül egy kisebb szivattyúnk is működik, azt a kormos hajtja. — Milyen növény kultú­rákat öntöznek? — 260 hold kukoricát, 235 hold lucernát. Ezen­kívül uborkát, zöldbabot, silókukoricát permetezünk. Csupán a 170 holdas ré­tünket tudjuk árasztani. Az elnökhelyettessel együtt keressük fel az Ambrus Imre brigádját. A tarlóba vetett édes cirok­kal kevert silókukoricát öntözik. A 40 szórófej itt is két állásban üzemel. — öt órán át működik a 20 szórófej, aztán átkap­csolunk a másik 20-ra — magyarázza a gépkezelő Éjszakánként felváltva tar­tunk ügyeletet. Az elnökhelyettes észre­veszi. hogy kevés a víz a csatornában. Azonnal in­tézkedik. Csikász Imre ön­töző szakmunkást a tiltóhoz. Ambrus Imre gépkezelőt a vízfciemelőhöz küldi. — Sa ját vízki emelővel dolgozunk — fűzi hozzá magyarázatiként. Nincs semmi baj. Pár perc múlva emelkedik a csatorna szintje, folyik az öntözővíz. A Kossuth Tsz-ben 27 szövetkezeti gazda öntöz a brigádokban. Mindössze két fiatal nem szakmunkás kö­zülük. A télen ők is ta­nulni akarnak. A szövetke­zetben megbecsülik az ön­tözőket, az aratás idején sem szedték szét a brigá­dokat. Míg beszélgetünk, megjelenik a tsz fogata, az fmsz árusítóját hordja a határban. Az elnökhe­lyettes sört' rendel, s koc­cint az öntözők egészségére — m. 1. — Akik vallóiéra a csillagokai A Hold felszíne 600-szoros nagyításban Minden csillagos este ki­nyílik a szolnoki Uránia csillagda teteje és mint egy hatalmas, békés ágyú, fe­szül a célpontra az ötméte­res távcső Serényen dol­goznak a szolnoki amatőr csillagászok, hiszen megfi­gyeléseikre a tudományos világ is számot tart. De gyakori vendégek itt a „lai­kus” csillag-barátok is, akik nem kis izgalommal szorít­ják szemüket a kereső len­cséjére, hogy feltáruljanak előttük az ég titkai. Ma már Magyarországon is kiterjedt hálózata műkö­dik az amatőr csillagászat­nak. A többszáz magyar amatőr csillagászt egységes szövetségbe szervezni; ez a most 13-án Miskolcon meg­nyíló amatőr csillagászok második országos kongresz- szusának a legfontosabb feladata. Erről a kongresz- szusról beszélgettünk a mi­nap Tokodi Lajossal, a TIT Szolnok megyei szervezete csillagászati szakosztályá­nak vezetőjéveL — Megtudhatnánk vala­mit a kongresszus program­járól? — A kétnapos tanácsko­zás elsődleges célja: az amatőr csillagászok köré­nek létrehozása, ezenkívül neves külföldi tudósok tar­tanak majd előadásokat. Oluukabau a szuiuoki csillag vi^oo xutulavcsove Az öntöző brigádok pat- rónusával az egyik tábla végén találkoztunk. -A Kossuth Tsz igazgatósága Szabó István elnökhelyet­test bízta meg az öntözés irányításával. A brigádok tagjai mondták el, hogy sűrűn megfordul náluk az Új nagyhozamú lengyel húzatajta A strzelcei (Lengyel Nép- köztársaság) mezőgazdasági kísérleti állomás kutatói új, kiváló termékenységű búza­fajtát tenyésztették ki. amelynek a Kutnowianka nevet adták. A magashozamú búza­fajta nagyobb trágyázás mellett hektáronként 49-2 mázsa (holdanként 28,9 má­zsa), közepes trágyázással 32,8 mázsa (holdanként 18,9 mázsa) átlagtermést ad. Az új búzafajta fagyálló és erős szalmája van. Nem dől meg. ■ > * • 1 ’ A vezetésről — mindenkinek Az utasítások szerepe a vezetésben A vezetői döntések több­sége valamilyen célt és a cél elérésének főbb mó­dozatait határozza meg. — . Vagyis a munkatársak ki­sebb vagy nagyobb cso­portját bizonyos cselekvés­re kötelezi vagy készteti. Hogy ez megtörténhessen — és lehetőleg a vezető eredeti elképzelésének meg­felelően — ahhoz az érin­tett dolgozóknak ismerni kell a rájuk vonatkozó vezetői döntéseket. Az uta­sítások legfontosabb szere­pe, hogy ezekből ismerik meg az adott termelő egy­ségek, osztályok vagy dol­gozók a vezetők döntéseit és a részükre előírt végre­hajtandó feladatokat. Az utasítás jelenti tehát az összekötő kapcsot a -’öntés és a végrehajtás között; — Ezért a jó utasítás nélkü­lözhetetlen feltétele annak, hogy a legteljesebb egy­ség legyen a döntés és a végrehajtás között. Milyen a jó utasítás? A kérdésre természetesen csak egy-egy konkrét utasítás sokoldalú vizsgálatával le­hetne teljes részletességgel válaszolni. Ez pedig az egyes vállalatok és intéz­mények eltérő sajátossága, valamint az utasítások gyakorisága miatt nem so­kat mondana. Van azonban néhány olyan főbb követel­mény, amelynek minden utasítás meg kell, hogy feleljen, bárhol és bármi­kor is adták azt ki. így az, hogy csak olyan ügyek­ben szabad dönteni, illetve utasítást adni, amelyek megértek a végrehajtásra, és amelyekben egy meg­határozott cél elérése csak utasítással lehetséges. Van­nak, akik az utasításokat fetisizálják, és úgy gon­dolkodnak, hogy azok min­dent megoldanak. Ezért gyakran az utasítások tö­megét adják ki, tekintet nélkül arra, hogy azokra valóban szükség van-e, — azokkal lehet-e valamit előbbre vinni és azok szá­mára kell-e az utasítás, akik éppen azt megkapták. Ha valahol, úgy itt ugyan­csak érvényes az az elv, hogy kevesebbet, de jobbat Kevés utasítást, de azok az adott kollektíva tevé­kenységének legfontosabb mozzanatait szabályozzák. Az előbbiekben elmon­dott követelmény másik oldala az, hogy amikor a helyzet szükségessé és le­hetővé teszi a végrehaj­tat, nem szabad késleked­ni az utasítás kiadásával. A nyugodt, kiegyensúlyo­zott és megbízható munka nem tűri az esetlegessége­ket, az elkésett vagy az utolsó pillanatban kiadott intézkedéseket. Ennek elke­rülése feltételezi a vezető nagyfokú előrelátását, és munkájának tervszerűségét. Ahogy ezt mondani szok­ták: a vezetőnek — dolgoz­zon bármilyen szinten is — minidig tudnia kell, hogy mit akar. Ha ez így van, akkor jőelőre el tudja ké­szíteni 111. - készíttetni az utasítások egész rendsze­rét, amellyel hosszabb idő­szakra meghatározhatja a vezetés alatt álló gazdasági egység tevékenységét. E célból a színvonalasan vezetett vállalatoknál úgy­nevezett komplex intézke­dési tervek készülnek, — melyek általában az aláb­bi fejezetekre terjednek ki: a vezetés továbbfejleszté­sét ús színvonalát emelő intézkedések; a műszaki és műszaki-szervezési intézke­dések; az anyagtakarékos­ságot elősegítő intézkedé­sek; munkaügyi és mun- kaversenv-szervezési intéz­kedések: munka- és egész­ségvédelmi Intézkedések; szakmai oktatási és tovább­képzési terv; újítási fel­adatterv, mozgalmi intéz­kedések. Rengeteg baj és tévedés származik abból, ha a vezető utasításai nem egy­értelműek, nem elég vilá­gosak. Soha semmilyen in­tézkedés megtétele nem le­het annyira sürgős, hogy ne maradjon idő az uta­sítás egyszerű, érthető megfogalmazására. Az idő és fáradság itt bőven meg­térül. Egy elhibázott vég­rehajtás ellenkező ered­ménnyel járhat, mint ami az eredeti cél volt. Ezért, amikor a vezető utasítását fogalmazza — akár írás­ban, akár csak gondolat­ban, — bele kell, hogy él­je magát azok helyébe és gondolkodásába, akik uta­sításét végrehajtják. Az ő szemükkel és agyukkal kell egyideig vizsgálni saját el­gondolásait, hogy ellenőriz­ze: érthető-e minden. Szólni kell az utasítás kiadásának módjairól is; Ez történhet szóban vagy írásban, attól függően, — hogy milyen horderejű ügyről van szó. hány sze­mély vesz részt a végre­hajtásban, stb. Olyan uta­sítást. amelynek akár a vállalatra nézve, akár a dolgozókra nézve közvet­len anyagi következménye van. írásban célszerű ki­adni. De csupán azért nem A szolnoki csillagászok nem kis eredményekkel di­csekedhetnek- Talán váro­sunkban is kevesen tudják, hogy milyen fontos kutató­munkát végeznék. Tokodi Lajos elmondotta, hogy két nemzetközi kuta­tási programban vesznek részt Felvették a kapcsola­tot a Berlin mellett levő sonnebergi obszervatórium­mal, amely a Jupiter-hol- dak változását tanulmányo­zó nemzetközi kutatási program központja. A szolnoki csillagászok a TIT csillagászati szakosztá­lyának hivatalos közlönyé­ben tavaly felhívással for­dultak a magyar amatőr csillagászokhoz: kapcsolód­janak be a Jupiter-holdak változásának vizsgálatába- A magyarországi megfigye­lések központja Szolnok, a beérkező adatokat itt dol­gozzák fel, és innen továb­bítják majd Sonnebergbe. A másik nemzetközi kuta­tási program, amelybe a szolnokiak is bekapcsolód­tak, a csillag (akarások meg­figyelése. A szolnoki csillagda má­sik elsőrendűen fontos fel­adata természetesen az is­meretterjesztés. Szép. csil­lagos estéken nagyon sok látogatója akad, a TIT cso­portos látogatásokat is szer­vez. A nagyközönség sza­mára 100-szoros nagyítás­ban mutatják be a csillago­kat. A tudományos kutatá­sokat 520, sőt kedvező lég­köri viszonyok esetén 600- szoros nagyítással végzik. A csillagvizsgáló műsze­rezettségének fejlesztéséről is kedvezően számolhat majd be a szolnoki csilla­gászok kongresszusi kül­döttsége. Már kész a nagy távcsőre szerelt fototávcso és még ebben az évben el­készül egy protuberencia távcső- amellyel a napkitö­réseket vizsgálják majd, egy sztereo komperátor, amely térhatású csillagászati fo­tók készítését teszi lehetővé és egy, az ezred másodper­ceket is mutató csillagá­szati kvarc óra A csillagászati ismeret- terjesztés fejlesztése érde­kében a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának tá­mogatásával még 1964-ber tíz bemutató távcsövet ké szítenek, amelyeket majd megyénk városaiban állíta­nak fel. A szolnoki csillagászo,: tehát eredményekkel tel’ „tarsollyal” utazhatnak h miskolci kongresszusra. Rideg Gábor helyes írásban utasítani, hogy. a vezető „lefedezze’ magát; ez bizalmatlanságoT fejez ki és se nem buzdít se nem bátorít. Arra vi­szont mindenképpen szükség van — akár szóban, akár írásban történik az utasí­tás —, hogy a végrehajtást végző dolgozókkal megér­tessük az utasítás célját és jelentőségét; Erre ugyan formailag semmi sem kö­telezi a vezetőket, de ha azt akarják, hogy elképze­léseik helyesen valósulja­nak meg, akkor ne sajnál­ják azt a néhány kereset­len szót, mellyel meggyő­zik munkatársaikat utasí­tásaik hasznos és célszerű voltáról. Az a legkedve­zőbb állapot, amikor a munkatársak úgy kezdenek munkához, mintha saját elképzelésüket valósítanák meg. Gyakori hiba, hogy a vezetők nem ismerik elég­gé utasításaik végrehajtá­sához szükséges munka volumenét, és a munkatár­saknak szinte éjjel-nappal dolgozniok kell, hogy az előírt határidőre kész le­gyenek. A jó vezetői utasítás az eredményes végrehajtás kezdete, melynek folytatá­sa már a végrehajtás el­lenőrzésének szférájába tar­tozik: fFolytatjuk) Frank Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom