Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

1964. augusztus 8) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ■ Fuvarozóm, a ti- szaföldvári Szabad Nép Tsz bérelszámo­lója már jóelőrfe fi­gyelmeztetett: — Ha nincs senki a kunyhónál, ne száll­jon le a motorról, mert hamis a kutya. Nem kellett élnem a tanácsával, mert a hevenyészve össze­ácsolt kunyhó árnyé­kában egy ember ült — a dinnyés brigád ügyeletes csősze, idős Kürtös János. Mellet­te a jól bevált négy­lábú őrszem — aki ezúttal beérte egy barátságos morgással, megmutatva összes nadrágtépő fogait. Érkezésünkre elő­került az illetékes is. Katona János bri­gádvezetővel a hús pajta alatt egy „x”- lábú asztalkánál be­szélgettünk. Előrebo­Interjú a kunyhóban csájtja, hogy: — csá- nyi vagyok, de régóta itt lakom a faluban. 1956-ig maszekoskocí- tam, a szövetkezetben már 6 éve vezetem a dinnyés brigádot. Az idén 25 holdas a területünk. Ezenkí­vül 5 hold uborka, erről eddig leszed­tünk 80 ezer forint értéket. Jól fizetett a sárgadinnye Július 20-án kezdtük szállí­tani. 200 mázsára szerződtünk a MÉK- kel. 260-at már át­adtunk. — Nincs értékesíté­si problémájuk? Ravasz szemhunyo- rítással válaszolt. — Szó ami szó, ügyesnek kell lenni. De ami a legfonto­sabb: becsületes üz­letfél hírében állni. Ezt és a kifogástalan minőségű árut már megszokta tőlünk a MÉK. A most kezdő­dő görögdinnye sze­zontól egy kissé tar­tok, mert alacsony az átvételi ár: 1 Ft 20 fillér. Ebből 700 má­zsa a szerződött, jó­val több a várható, mintegy 1500 mázsa. A területre beter­vezett összeg 250 ezer forint. A brigádtagok bizakodnak. Hiszen 10 holdról már eddig ki­árultak 130 ezret. — Egyen dinnyét, ha szereti — kínál a brigádvezető. A hű- - vösből előkerül egy = jókora sárga­Eszünk. Én és a | bérelszámoló. Katona ■ filozofál: — De jó volna egy j üvegházi kertészet.: Nem kellene egész = télen böllérkednem. ■ Mert nehéz dolog ám \ az — teszi hozzá. I — Legalább a fő-' nők is dolgozik egy! kicsit — toldja megi a normás kajánul, az! evészet befejező -ak- \ tusaként a száját tő-) rölgetve. Katona hallgat, nem j szól semmit, csak a! szeme mosolyog: „A! dinnye jólesett, aztán [ mondhatsz, amit! akarsz. Téged azért { fizetnek, komám, \ hogy pontosan szá- j molj, ha megkapjuk,! a prémiumot, úgyse j lesz egv szavad se.” i — W. — UKIIIIIlil |IIRItllllllll||HllllMIII«li|llflllllltll4IBH|!ll!lBllll!llilnillllll!!IWl!tllllltlll4liailtllBl!llllliaillllllll)llll|lllilll1BillMII1IUtJiaillHlllllllllllllllll!llll * Kevés férőhely — elmaradt tartási körülmények A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben évelt óta elhang­zik e panasz kevés az ál­lat férőhelyük és a meg- lévőek is korszerűtlenek. Most szintén ezzel fogadott Horváth Sándor, a közös gazdaság elnöke. — Hiába kérünk beruhá­zási kölcsönt, nem kapunk. Sok a takarmányunk, s eh­hez elenyészően kevés az állatunk. Tavalyról 1500 köbméter silónk maradt meg. Ezer hold pillangó­sunk, 320 holdas rétünk bőséges szálastakarmányt ad. Háromszáz holdas le­gelőnk kihasználatlan. — 1966-ra azt szeretnénk, ha a jövedelem 60:40 szá­zalék arányban az állattenyésztés javára tolódna el. Káló Lajos főállatte­nyésztővel járjuk végig a központi telepet. Jogos az elnök méltatlankodása, mindenütt zsúfoltságot, s elmaradott tartási körül­ményeket láttunk. A 180 anyakocát egy rozzant, szalmatetős épületben he­lyezték el. Valamennyi fe­hér hússertés. Az apák közül három svéd fehér hússertés, tíz pedig man­galica. — A szűk férőhely is arra ösztönöz bennünket — mondja a főállattenyésztő —, hogy keresztezett ser­téseket hizlaljunk. Ezek kevésbé igényesek. A kocaszállással szemben van a 60 férőhelyes fiaz- tató. A tágas kifutóban nyolchetes tarka malacok szaladgálnak. Varga Mihály gondozó zöld lucernát szór a mohó jószágoknak. — Tegnap választottuk le ezeket — jegyzi meg Magasugrő juhok Köteleken történt. A ta­nács a lakosság kérésére körülkerítette a temetőt, hogy az állatok ne legel­hessék le a virágokat, s ne túrják szét a sírhantokat. És mi történt? A bekerí­tett temetőbe nap mint nap továbbra is megjelentek az állatok, és nyugodtan le­geltek. Az eset kivizsgálásakor észrevették, -hogy a kerítés ajtajáról lefeszítették a la­katot. Bizonyára itt haj­totok be az állatokat. Más­kor sértetlen volt a lakat, a kerítésen belül viszont állatokat találtak. Ügylát­szik egyesek, hogy bűnbe ne essenek, egyszerűen át­emelték az állatokat a ke­rítésen. a kísérőm. — A 254 malac átlagsúlya 16.8 kilogramm. Évenként kétszer fiazta- tunk. A malacok a fiaztatóban éjszakáznak. — Nem tudom hova te­gyük őket. Három hét múlva újabb csapat kocá­nak kell elleni, s azok­nak kell a hely. Kissé távolabb, egy desz­ka tákolmányban 450 ser­tés hízik. — Csak háromszázhuszas a férőhely, de nincs más. Az épület nyáron még megfelel, ám el kell fo­gadni a főálattenyésztő ér­velését: — Télen rendkívül hu­zatos és hideg. Jóval több takarmányt fogyasztanak benne az állatok, mert fáznak. — Hány sertést hizlalnak évente. — Tervünk 1100, de 1300- at adunk át Kiesésünk lett a növénytermelésben és fél millió forintot az állattenyésztés pótol. Azután a gondozókat di­cséri: — Jene! István 245 vá­lasztási malacot nevelt fel hat hónapos korig, egyet­len elhullás nélkül. Pré­miumként négy 40 kilós malacot kapott. A szövetkezet 70 ezer csirkét nevel fel az idén. A baromfitartás körülmé­nyei semmivel sem jobbak az egyéb állatokénál. El­hagyott istállókban, do­hánypajtákban nevelik a napos baromfiakat. A na­A vezetési alapfogalmak tisztázatlansága miatt a gyakorlati életben igen gyakran összetévesztik az irányítás és a vezetés fo­galmát; emiatt sok zavar keletkezik a vállalati szer­vezet működésében. Sokan túllépik a hatásköröket és olyanok is vezetni akar­nak, akiknek feladata az irányítás. így egyrészt pár­huzamosságok keletkeznek, másrészt az irányítással foglalkozók elaprózzák a munkaidejüket. Az ilyen helyzet kedvező talaja a felelőtlenségnek és az anarchiának. A működés szabályozása különösen most időszerű, amikor az ipar átszervezése folytán létrejött nagyvállalatokban úgy kel! a hatásköröket el­határolni, hogy az irányí­tással foglalkozók ne avat­kozzanak Mí a vezetés '•életkérdéseibe hanem pókban újabb 15 ezer pelyhes jószágot hoztak a kisújszállási keltető állo­másról Az elhullás mini­mális, 3.5 százalékos. Az egyik 100 férőhelyes növendék istálló felét a hízóbikák, a másikat a csirkék vették birtokukba. A főállattenyésztő a do­hánypajtához vezet. Itt is csirkék szaladgálnak a dróttal kihúzott kifutóban. A 11 ezer csirkét egy asz- szony és kissé szokatlanul Szatmári Sándor, a nagy­bajuszé idős bácsi gon­dozza. — Sürget a dohány, vissza kell adni a pajtát, de a csirkéket csak két- három hét múlva tudjuk elszállítani — mondja el­keseredve a főállatte­nyésztő. A szarvasmarha állományt már nem is sorolom. Fé­rőhely hiányában azt sem tudják növelni. Jól tud­juk. hogy nem bővelke­dünk beruházási eszközök­ben, s kívánságlistát sem lehet benyújtani. A tiszarof- fiak igénye mégis jogos és megoldásra vár. Anyagi le­hetőségeink is megengedik, hogy egy tízezer férőhelyes baromfinevelő és egy hatszáz férőhelyes ser­téshizlalda építésére be­ruházási hitelt kapjanak. Erre állattartás eredmé­nyeikkel is rászolgáltak. — m. L — inkább a vállalat távlati fej­lesztési ügyeivel foglalkoz­zanak. Az irányítás és a vezetés fogalmát úgy lehetne ma­gyarázni, hogy az egyik külső, míg a másik belső tevékenység. Az irányítás ugyanis kívülről határozza meg valamely vállalat, — gazdasági szerv vagy egy­ség tevékenységét, műkö­désének területét és irá­nyát, míg a vezetés a vál­lalaton vagy egy megha­tározott szervezeten belül állapítja meg a feladato­kat. a kitűzött célok mű­szakilag és gazdaságilag legeredményesebb megol­dása érdekében. Az irányí­tás összehangolja, koordi­nálja a különböző szintű vezetői tevékenységeket, — míg a vezetés a konkrét feladatok kiadását és meg­szervezését iel entl. A fogalmak pontosa bh A vezetésről — mindenkinek Kinek kell irányítania, kinek kel! vezetnie? Közős dolgunk a KISZ vezetőségek újjá választása A Szolnok városi párt végrehajtó bizottság kü­lönös figyelemmel kíséri és segíti a KISZ vezetőségek újjá választásának előkészítését. Sárkány Géza, a városi pártbizottság titkára adott erről tájékoztatást lapunk munkatársának. A LEGUTÓBBI vb ülé­sen a kőolajfúrási, a gőz­fűrész üzem, a kőolajter­melő, a vasipari, az építő­ipari, a mezőgazdasági gép­javító, az építő és szerelő- ipari vállalat, a fűtőház, a 7. sz. AKÓV, . valamint a MÁV forgalom pártszer­vezetei számoltak be arról, hogyan segítik a kiszesek munkáját. Ezt megelőzően pedig minden párt- és KISZ titkárral tanácskoz­tunk a legfőbb tennivalók­ról. A legfőbb tennivalókat pedig három fő gondolat köré csoportosíthatnám. — Először is a politikai és szervezeti előkészítést, a káderek kiválasztását, majd az ifjúsági szervezetek tö­meg befolyásának erősíté­sét említhetném, mint kulcsfeladatokat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben a fiatalok a terme­lő munkában helytállja­nak. A pártvégrehajtó bizott­ságnak az az elve, hogy a KISZ vezetőségválasztás az adott terület párt- és tö­megszervezeteinek, vala­mint gazdasági szervei­nek közös ügye. Az ered­ményekért, a fiatalok jó munkájáért mindenki fele­lősséggel tartozik. Ezt nem kevesebb, mint a KISZ szervezetek jelenlegi hely­zete indokolja, és követeli meg. A város jelenlegi 180 KISZ alapszervezetéből ugyanis mindössze hét he­lyen van olyan KISZ tit­kár, akit a legutóbbi veze­tőségválasztás alkalmával választottak meg. Még sú­lyosabb az a tény, hogy a vezetőségi tagok nagy többsége is lecserélődött, egyes helyeken több alka­lommal is. S bár a KISZ- ben az egyéb szervezetek­hez mérten a magasabb fluktuációval mindig szá­molni kell, ezek a cserélő­dések az indokoltnál jó­val magasabbak.­Már maga ez a tény magyarázata annak, hogy az ifjúsági szervezetek munkája sok helyen és sok tekintetben nem volt megfelelő, Az azonban, hogy a város tízezernyi fiataljából közel nyolcezer tagja a KISZ-nek. csak sürgeti, kötelezi a komoly munkát az ifjúsági szerve­zetekben. S azt sem hagy­hatjuk ki a számvetésből, hogy kétezer fiatal a leg­utóbbi vezetőségválasztások óta kérte felvételét az alapszervezetek tagjai kö­zé, akikkel különös figye­lemmel kellett volna tö­rődni. VISSZATÉREK arra a gondolatra, hogy az ifjúsá­gi vezetők megválasztását nem tekinthetjük csak a KISZ feladatának. Az ed­digi gyakorlat pedig eléggé erre enged következtetni. A közelmúltban felmérést ké­szítettünk a városi pártbi­zottság két évvel ezelőtti határozatának végrehajtá­sáról. Ez a határozat meg­jelölte, hogy a vállalatok, üzemek, stb. gazdasági ve­zetői legalább egyszer egy évben hallgassák meg a fiatalokat és vitassák meg helyzetüket. Húsz vállalat­nál e határozat végrehajtá­sának semmi nyomát nem találtuk. Nem egy esetben tapasztaltuk viszont, hogy ha egy fiatallal valamilyen tisztázni, megbeszélni va­ló probléma akadt, a gaz­dasági feletteseik is így beszéltek: Ott a KISZ tit­kár, rendezze el vele az, nevelje az. Most tehát úgy kell min­den munkát megszervezni, hogy elejét vegyük a ko­molyabb gondoknak. A legfontosabb: olyan fiata­lok kerüljenek a szerveze­tek élére, akik el tudják látni feladataikat. És ilyen fiatal sok van minden alapszervezetben, csak úgy kell őket majd segíteni, hogy el is tudják végezni, azt, ami rájuk vár. Hadd említsem meg a járműjaví­tó példáját. Ott az üzem Augusztus végén megkez­dik egy új országúti alagút fúrási munkálatait az Al- pesékben, Olaszország és Franciaország úthálózatá­nak összekapcsolására. A 12 kilométeres Frejus-i alagutat a tervek szerint a jövő évben adják át a for­galomnak. A Mont Blanc- hegy alatt 9 méter széles országút épül, s az alagút- ban még két oldalt 80—80 minden pártcsoport bizal­miját összehívták, hogy be­széljenek velük a fiatalok segítéséről. Máshol taggyű­léseken tan ácskozták meg, mit tegyenek a fiatalok érdekében. Ezekben a na­pokban a párt- és KISZ vezetők legtöbb helyen együtt dolgoznak a legjobb fiatalok vezetőségbe kerü­léséért, később pedig közös munkával, közös gondosko­dással állítják össze • a ve­zetőségek beszámolóit is; EKÖZBEN természetesen a termelő munkában is ki akarnak tenni maguk­ért a kongresszus előtt a fiatalok. A mezőgazdasági gépjavító vállalatnál lehe­tővé tették nekik azt, hogy a Diesel üzem hengerfej felújító műhelyrészt ifjúsá­gi műhelyrésszé szervez­zék át, s ott dolgozzanak, versenyezzenek; A gazdasági vezetőktől a párt- és tömegszervezetek­től elvái’juk, hogy segít­sék a kiszeseket. De azt is reméljük, hogy a Íriszen kívüliek is ezt teszik majd. S erre a kiszesek — főleg az üzemekben — alkalmat, lehetőséget is adnak. Ebben azért is bízom, mert üzemünkben nem olyan jó a szervezett fiatalok ará­nya, mint a hivatalokban, az Iskolákban, intézmé­nyekben. A nyolcezer KISZ tag közül csak kétezerhá­romszáz dolgozik üzem­ben. Talán főleg az árnyolda­lakat sikerült elmondanom a KISZ szervezetek hely­zetéről. A hibák, mulasz­tások felismerése, feltárása azonban egyik sürgetője lehet a komoly, gondos munkának. S a KISZ szer­vezetekben most nagy szükség van erre. centiméter széles gyalogjá­rók is lesznek. Az Alpok olaszországi oldalán az alag­út kapuja 1291 méter, a francia oldalon 1541 méter tengerszint feletti magas­ságban épül. Az új alagút óránként 900 jármű forgal­mát tudja majd lebonyolí­tani, a járművek sebességét 40—50 km/órára korlátoz­zák. Új alagút fúrását kezdik meg az Atpesekben meghatározása nem. jelent merev tartalmi elkülönü­lést. így például az igaz­gató egyszemélyben vezet és irányít is. Vezeti a közvetlen beosztottjait — (titkárság, személyzeti-, munkaügyi vezető, főmér­nök, főkönyvelő, stb.) — vagyis közvetlen operatív utasítások, irányelvek alap­ján a közvetlen vezetők adják ki a további utasí­tásokat saját munkatár­saiknak. Egy vállalat mun­kájában, a vállalati szer­vezeti séma legalsó fokán elhelyezkedők tipikus ve­zetői feladatokat látnak el (csoportvezetők. műveze­tők). de minél jobban el­távolodnak a szervezeti séma lerakó fokától, annál több irányító tevékenység tartozik a vezető hatáskö­rébe. Eredményesen vezetni természetesen csak akkor lehet, ha a vezetők ele­gendő hatáskörrel rendel­keznek és megkapják a kellő önállóságot a dönté­sekhez. Ha hiányzik az intézkedési jog és túlságo­san megoszlik a felelősség, akkor a vezetés eredmény­telen lesz. A vállalati vezetés — tartalmát illetően — ket­tős feladatot lát el: irá­nyítja és kiszolgálja a fo­lyó termést; fejleszti a vállalatot műszaki és gaz­dasági szempontból és e közben előkészíti az új termékek termelését. A funkciókat azért kell így csoportosítani és szétvá­lasztani, mert ha a válla­lat egész termeléséért a folyó termelés szükségle­teinek rendeljük alá, ak­kor a napi „rohammun­ka” nem engedi meg a „jövő” építését, a korszerű termékek kifejlesztését. Vitatott kérdés nálunk — egyébként külföldön is, — hogy a termelés napi problémáival ki foglalkoz­zék közvetlenül. Egyes he­lyeken az alapüzemeket az igazgatóhoz, máshol a fő­mérnökhöz kapcsolták. Vé­leményünk szerint ezt a megoldást csupán kis vál­lalatoknál lehet elfogadni. Ha a termel őű^emekkel közvetlenül a főmérnök foglalva akkor munka­idejénél: '-vnmó részét operatív irányítással tölti- Természetszerűen a mű­szaki fejlesztés a munka termelékenységének emelé­se, a termelőmunka jobb megszervezése, a termé­kek önköltségének csök­kentése ilyen körülmények között háttérbe szorul. Az irányítás és a veze­tés fogalmának tisztázásá­hoz tartozik annak felso­rolása, hogy milyen funk­ciókat lát el a vezető. — Ezek a következők: észle­lés, tájékozódás, tervezés, szervezés, döntés, utasítás összehangolás, ellenőrzés áttekintés, minősítés. A társadalmi munka megosztása szempontjából a vállalat vezetés ugyan­csak kettős feladatot Iá4 el: részt vesz a vállala' tevékenységnek az össztár sadalmi tevékenységbe v? ló beillesztésében; megha­tározza a vállalaton belii1 munkamegosztás tártaimé és formáit. E növekvő feladatokon5 csak olyan vállalati veze­tő tehet eleget, aki a szo­cialista kollektíva vezető sének társadalmi tudatos­ságát és őszinte, emberi pátoszát össze tudja kap­csolni a gazdasági mérle­gelés és vezetés korszerű tudományos módszereinek alkalmazásával ■> — FolvfahmV _ Frank Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom