Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

1964. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Régi titkok nyomában A Nottingham-i egyetem két professzora olyan jelek­re bukkant, amelyek hét­évszázados rejtély megol­dására vezethetnek. 1216-ban, tehát egy évvel miután az angol főneme­sek kivívták a Magna Kur­tát, az angol szabadságjo­gok első okmányát. Föld­nélküli János király hábo­rút indított hűbéresei ellen. Miközben hadserege az or­szág keleti részén előnyo­mult a Wash-öbölben, a da­gály elsodorta összes pogy- gyászát. A történet szerint a víz egyéb kincsek között a királyi koronát is el­nyelte.. Mi ez: mítosz, le­genda, vagy egyszerű ko­holmány. Annyi bizonyos, hogy a kincseknek egyelő­re semmi nyoma. J. Holt történész vélemé­nye szerint a Wash-öböl a XIII. században nagyobb volt, mint ma és csak apály idején lehetett áthaladni rajta egy magas ösvényen. Evans professzor, geológus, tanulmányozta a terület sziklás talaját és a homok­ban ősrégi út nyomát fedez­te fel, amelyet valaha ten­ger borított. Ugyanezen a helyen vas és érc maradvá­nyait. valamint apró arany­törmelékeket fedeztek fel. Az ásatásokat folytatják és remélik, hogy jó úton ha­ladnak a legendás kincsek megtalálása felé. (MTI) Tiszaderzsi motívumok öreg bácsi jelenik meg az ember képzeletében, ha valamelyik falusi fafaragó mesterről beszélnek. Péntek Lajos azonban nem öreg ember s nem is főfoglalko­zásként űzi ezt a mester­séget. A kunmadarasi Ve­gyesipari KTSZ sírkőfara­gó részlegének dolgozója, s szabad idejében, szórako­zásból foglalkozik művészi fafaragással. Fából, csontból, számiból készült szép hajcsatokat mutat, meg a saját fara- gású csillárt a mennyeze­ten és beszél a kis faszob­rocskákról. Mert azokról csak beszélni lehet, nem­igen találni „raktáron” be­lőlük, hamar új gazdára találnak. De nem is kell itt külön bemutatni azokat, hiszen mindenki láthatja a szolno­ki múzeumban a Kubikos, Disznóölés, Vándor, Orv­vadász, Éjjeli őr, Földosz­tás 1945, "zalonnasütő cimű szobrait. Ám az nincs rájuk írva, hogyan készülnek. Péntek Lajos babusgató szeretettel beszél ezekről a műveiről s nagy átéléssel, maga is olyan pózt vesz fel, mint a Vándor, a Szalonnasütő, az Orvvadász (akinek melles­leg szólva, „lejár a kalap­ja”). Honnan veszi témáit? Az életből. Amit lát. Hogyan készülnek művei, milyen az „alkotó folyamat”? — Ügy ránézek és mint egy fénykép, megmarad itt belül (mellére csap). Aztán amikor odajutok, hogy meg­csinálom, lehunyom a sze­memet és újra látom. Hova tegyük Péntek La­jost? Mert mindenkit va­lahova el kell helyezni, aki művészettel foglalkozik, ha már elkezdték a görög filo­zófusok s mindmáig divat maradt, nem térhetünk ki a „skatulyázás” elől. Csak­hogy ez nála éppen nem könnyű Életútja is külö­nös. Ösztönös művész, még­is, józan felismeréssel meg­fogadja a tanácsot, amit a megyei tanács művelődés- ügyi osztályán kap, amikor a könnyű megoldásokat ke­resi s a giccs útjára tér. Hálával emlékezik meg Ka­posvári Gyuláról is, a szol­noki múzeum igazgatójáról, aki „segített megtalálni az utat”. Persze ez nem olyan egy­szerű dolog. Kaposvári se vállalná, hogy például a a „népművészet” helyes út­ját segített megtalálni. A szolnoki múzeumban séma népművészeti, hanem a helytörténeti kiállításon • szerepelnek Péntek szobrai. Nehéz ma már élő nép­művészetről beszélni, hisz az egy életforma tükrözé­sét jelenti, ami már nagy­részt kihalt maradványai­nak rögzítése pedig éppen az elhalót, a nem tipikusát mutatná, tehát merőben művészetellenes lenne. Pén­tek Lajos szobrait azonban lehetetlen meg nem szeret­ni. Nagyszerű megfigyelő­készség derűs életszemlélet­tel párosul ebben az em­berben. El kell fogadni úgy, ahogy van. Helyes felismeréssel ma­ga is elutasítja azt a törek­vést. hogy ő a népművészet utánérzője, kései folytatója legyen. Mutatja az asztalán lévő tiszafüredi bütyköst s meséli, hogy ajánlották, annak a motívumait hasz­nálja fel, hogy „valódi” tájjellegű művészet legyen, amit csinál. — Ezt a tiszafüredi faze­kas mester csinálta, az tör­te a fejét rajta — mondja —, amit meg én csinálok, az tiszaderzsi motívum lesz. Legjobb lesz talán, ha ennél a meghatározásnál maradunk. Tiszaderzsi mo­— Ä háztáji gazdaságról — tívumok. „Sajátos” művé­szet — van ilyen osztályo­zás, hát ide «oroljuk. Most már nyugodtan né­zegethetjük a szobrocská­kat, gyönyörködhetünk ben­nük és várhatjuk az úja­kat, a friss, eredeti meg­figyelés és derűs szemlé­let szülötteit — ami a „nagy” szobrászatban, saj­nos, olyan ritka manapság. L. L. Emberek beszélnek 4 MILLIOMOS FALUSAIM Olyan hétköznap volt, mint az 1964-es esztendő bármely más munkanap­ján J ászboldogházán. Szadai Zoltán né a községi tanács vb-tit- kára nagy munkában volt. Már a jövő évi községfej­lesztési terv előkészítésén dolgozott, ö mondta: — Mi volt? A felszaba­dulás előtt egy rövid kis utca, tizenkét lakóházzal. Egy belterületi iskola, egy templom, egy kocsma, egy szatócsüzlet. Volt hatszáz tanya szétszórtan a határ­ban. Nem volt se járda, se villany, se vízvezeték, se orvos. Igaz, a vonat napjában többször is erre döcögött. — Mi van? Négyszáz családiházból áll a falu, kétezerkétszáz embernek nyújt otthont. Van járda és villany. Jövőre már lesz vízvezeték is. Űj kéttanter­mes iskola épült, a régi szintén két tanteremmel bővült. Kaptunk egy mo­dem művelődési házat és most építjük, részben köz­ségfej lesztésből, az új mo­zit. Van már orvosunk is. Rajta kívül védőnő és házi betegápoló segíti a gyó­gyító munkát. Az emberek az önkiszolgáló élelmiszer, meg vagy három vegyesáru boltba járnak vásárolni. Cukrászda és büfé is van a falunkban. A vonat mel­lett most már autóbusz is hordja a népet a járási székhelyre. Persze kisebb lett a tanyavilág. Három­százötven van még a ha­tárban. de számuk egyre csökken. Csak tavaly nyolc­van család költözött a fa­luba.' Varga István A községi pártbizottság és a termelőszövetkezet pártalapszervezetének tit­kára. Mondtam neki, milliomo­soknak emlegetik őket a megyében, — mármint az Aranykalász Termelőszövet­kezetet. — Nem is sokat téved­nék, akik ezt mondják: Gazdaságunk vagyona je­lenleg 34 385 000 forint. Eb- Mi » tMg vagyon több mint huszonkét és félmillió. Ezerkilencszázhetvenöt em­ber él a faluban a termelő- szövetkezetünktől kapott jö­vedelemből, vagyis a falu­nak majdnem az egész la­kossága. Egy munkaegy­ségre 45,20 forintot terve­zünk osztani az idei zár­számadáskor. S hogy ez meglegyen, dolgoznak a tagjaink becsülettel. Eddig idejében végeztünk el min­den munkát. Csoda-e, ha eredményes gazdálkodásuk gyümölcsét, a munkájukért kapott fo­rintokból egyre-másra szebbnél-szebb családi há­zak épülnek a faluban? Menyhárt János Iskolaigazgató és felesége szintén egy szép kis ház tulajdonosa. Hat éve ké­szült el az otthon. — Ügy jöttünk ide, hogy itt is maradunk. — mond­ták szinte egyszerre. Az asszony Jászberény­ből, a férj Jánoshidáról került a községbe. Régi fényképeket mutattak a pályakezdésről. Megnéztük a szép barackfát, s meg­kóstoltuk fzletes gyümöl­csét. ök ültették, s a fával együtt ők is gyökeret eresz­tettek. Beszéltek az iskolá­ról, melyet bővítettek, me­lyet évről évre csinosítanak és beszéltek a gyerekekről, akiket oly szeretettel ta­nítanak. — Most Városlődön van­nak tábórozni. Előzőleg, júniusban Salgótarjánban voltunk. Több mint száz- húszán. Megnéztük az üveg­gyárat, a tűzhelygyárat. De a gyerekek azt mondták, ők inkább itthon maradnak a fez-ben dolgozni. Itt töb­bet kereshetnek és nincs is olyan nagy meleg... Rigó Mária Az önkiszolgáló élelmi­szer boltiján dolgozik. Pa­naszkodott: kevés a sör, több kellene. De még ennél is nagyobb baj, hogy nincs zöldség-gyümölcs bolt a községben. — Mi nem tarthatunk zöld árut, mert nincs hol. így azután az asszonyoknak nem kis gond a főzés. Hisz háznál mindenfajta zöldsé­get, gyümölcsöt. És ha mar a gondnál tartunk, azt is elmondom, hogy hozzánk mindig délben érkezik meg a kenyér. A mi községünk kapja meg utoljára, így azután már legtöbbször szikkadt. Májkonzervet, húskonzervet hetek óta nem látunk. E tekintetben is jobb ellátást kellene biz­tosítani a falunak. Varga Viktória Információk a bolygókról új radar teleszkóppal A puertoricoi Arecibo ionoszféra kus obszervató­riumban kilenc hónappal ezelőtt fejezték be egy ha­talmas új radar teleszkóp építését. A teleszkóp mére­tei és újszerű konstrukciója következtében már most rendkívüli látványosság ha­talmas A tudósok viszont azt várják tőle, hogy első ízben biztos információkat szolgáltat arról, van-e élet és mozgás a bolygókon. A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok személyi fogyasztási jelle­gű, kisegítő mellékgazda­sága, Keletkezésének sze­mélyi és tárgyi feltételei vannak. Létrejöhet, ami­kor az egyénileg gazdálko­dó paraszt belép a terme­lőszövetkezetbe, továbbá, amikor valamely termelő­szövetkezeti tag új, önálló háztartást alapít. Ezek a Sizemélyi feltételek. Tárgyi feltétele egyrészt a föld és egyéb eszközöknek alapsza­bályszerű visszatartása a belépéskor, másrészt az új háztartást alapító tsz-tag, vagy a tsz-be lépő földnél­küli parasztnak háztáji föld juttatása. A termelőszövetkezetbe földdel belépők, ha a közös tábla kialakítását nem aka­dályozza — a közgyűlés hozzájárulásával saját föld­jükből tartják vissza a fél- egy hold parcellát. Föld nélkül belépő tagoknak pe­dig a tsz juttat haszná­latra megfelelő földterü­letet. A háztáji föld nagyságát az említett határérték kö­zött, a közgyűlés határozza meg. Megállapításánál fi­gyelembe kell venni a gaz­dálkodás helyi viszonyait, a közös házitartásban élő családtagok számát, a ta­goknak és a családtagok­nak a közös munkában való részvételét, az általuk szerzett munkaegység szá­mát. A háztáji területen a szőlő, a 400—600 négyszög­öl területet nem haladhat­ja meg. E területbe be kell számítani a ház kerül lévő szőlőt és gyümölcsöst is. Szőlőterülettel csak olyan tsz-tag rendelkezhet. aki szőlőterülettel lépett be a tsz-be, illetve a tsz-be lé­pés előtt legalább három éven keresztül haszonbérelt szőlőt. Ató a háztáji föld tulaj­donosa, jogos a területet rendeltetésszerűen használ­ni, a hozamot illetőleg a termést betakarítani, az egyes alapvető munkálato­kat elvégezni. Például a szántást a tsz végezze, vagy a tag úgy. hogy részére a közös megfelelő igát bocsát rendelkezésre, ez utóbbit nem ingyenesen. Köteles a MIT MOND A TUDÓS Holdról Az űrkutatás minden újabb sikere, a Holdra in­duló első ember startjának közeledése mind nagyobb mértékben kelti fel az ér­deklődést. a Hold iránt. — Sokan keresik a választ arra a kérdésre is, mi okozza, hogy hűségés kí­sérőnk mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk, másszóval pontosan ugyan­annyi Idő alatt kerüli meg földünket, amennyi alatt salát tengelye körül fordul meg. A kérdésre — mondotta dr. Kulin György, az Urá­nia Csillagvizsgáló igazga­tója — a tudomány több elméletet dolgozott már ki Közülük a legelterjedtebb a jelenség okát a Föld ár­apálykeltő hatásában véli felfedezni. Eszerint a Föld vonzása annakidején a még nem teljesen megdermedt Holdon — mégpedig mivel ott víz már akkor sem volt. a kéregben — létrehozott egy dagály-hullámot, amely­nek mozgása annyira lefé­kezte az eredeti tengelyfor­gást. hogy a keletkezett si- dudorodás állandóan egy helyen maradt és ott is szi­lárdult meg. A Föld von­zása természetesen itt ér­vényesül a legerőteljeseb­ben, • így a Hold, mint va­lami gigantikus keljféljan- esi — egészen elenyészően kis ingadozásoktól eltekint­ve — kénytelen mindig ezt a kidudorodó oldalát fordí­tani a Föld felé. Ez a jelenlegi helyzet azonban nem örök, inkább csak pillanatnyi állapot — a pillanatot természetesen csillagászati mértékkel mérve. Sok jel mutat arra, hogy a Hold valamikor jó­val gyorsabban, egyesek szerint öt óra alatt kerülte meg a Földet, azóta azon­ban mindinkább távolodik tőlünk. Ezért keringési ide­je is fokozatosan nő és — amint kiszámították — el­éri majd az 55 napot is. Eközben a Föld vonzóereje természetesen továbbra is igyekszik fenntartani a keljfeljanesi állapotot, kér­dés azonban, hogy akár ez, akár valami más, ma még ismeretlen tényező tudja-e majd ugyanolyan mérték­ben lassítani a tengelyfor­gást, ahogyan a keringési idő megnyúlik. Amint pe­dig a két mozgás időtarta­ma eltér egymástól, a Hold­nak óhatatlanul fel kell fednie a föld lakói előtt azt az oldalát is, amelyről az első képeket az emberiség a Lunyik 3 útján szerezte. Hogy ez az időpont mi­kor következik el, azt ki­számítani nemigen lehet. Annyi mindenesetre biztos, hogy a következő nemzedé­kek megszámlálhatatlan so­ra továbbra is ugyanazt látja majd a Holdon, mint mi, s a leendő Hold-utasox is hosszú-hosszú időn át ennek a jólismert ábrázat- nak a barázdái között száll­hatnak le és onnan nézhet­nek majd fel régi ottho­nukra a Földre. háztáji földhasználó a földjét időben és megfe­lelő gondossággal megmű­velni és az általános szak- igazgatási kötelezettségek­nek eleget tenni. A nö­vényvédelmi előírásokat betartani, a háztáji földdel járó terheket viselni — pél­dául adót fizetni és köte­les magát alávetni azoknak a korlátozásoknak, amelye­ket a népgazdaság érdeké­ben állapítanak meg. Pél­dául köteles beleegyezni abba, hogy a használatában lévő földön vezetéktartó oszlopokat állítsanak feL A háztáji gazdaságban a főid mellett lehetnek egyéb vagyontárgyak, melyek la­kóházból, bizonyos számú haszonállatból, a föld meg­műveléséhez szükséges ki­sebb munkaeszközökből ál­lanak. Ezek a beépített telek, az udvar, a háztáji állat­állomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji föl­dön, illetőleg lakótelken lévő épületek, egyszerűbb mezőgazdasági munkaesz­közök és kéziszerszámok, egy tehén, egy-két növen­dékmarha, egy-két anya­koca malacaival, évente három-négy hízósertés, öt juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házdnyúl, méhcsalád. Időlegesen a megenge­dettnél több állat is lehet a háztáji gazdaságban. Ha például a tsz úgy határo­zott, hogy férőhely hiányá­ban később szedi össze az állatokat, vagy ha szerző­déses állat van a háztáji gazdaságban. A háztáji állatállomány legeltetéséről a tulajdonos köteles gondoskodni, nem pedig a tsz. Azokban a községekben, ahol van köz­ségi legelő, ott a tulajdo­nosnak a legeltetési bizott­sággal kell megállapodási kötni. Ahol viszont a le­gelőket a tsz vette át, ott a közös gazdaság köteles egy legelő területet kiala­kítani. biztosítani a ház­táji állatok legeltetését. Azonban az ezzel kapcso­latos terheket a háztáji állatállománnyal rendelke­zők kötelesek viselni. Megszűnik a háztáji gaz­daság a fez-bői való kilé­péssel, kizárással, valamint a családi életközösség fel­bomlásával: A kiválás egyik esete, amikor a tsz-tag a tagsá­gának megtartása mellett önálló háztartást alapít. A másik eset. amikor a ki­váló személy megszűnik tsz-tag lenni. Az alapelv: minden olyan személy, aki a háztáji gaz­daságból kiválik, jogot for­málhat arra a vagyontárgy­ra, vagy annak pénzbeli ér­tékére, amelyet a’ háztáji gazdaságba vitt vagy amit saját keresetéből szerzett, végül, amelyhez a háztáji gazdaságban! élése alatt bármilyen jogcímen jutott. Vidám nyaralás Roller — Tricikli ­98.- Ft 120.— Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom