Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

1964. augusztus 6; SEOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÉPÍTÉS félkész tervek utón Az 1963. augusztusában megkezdett karcagi kórház építéséről nem lehet mon­dani, hogy tervszerűen ha­lad a befejezés felé. Az első félév termelési eredményei azt mutatják, hogy a beruhá­zónak, — Szolnok megyei tanács tervosztálya — a tervezőnek. — ÉM Köz- épülettervező Vállalat — és a kivitelezőnek, a me­gyei építőipari vállalatnak minden oka megvan a „fej­fájásra”. A fémmunkás vállalat hajthatatlan Nem az építőipari mun­kák üteme aggasztó, hiszen a betonacél és a kavics hiányának megszűntével elég jól haladnak a kő­művesek. Inkább a fém­keretes nyílászáró szerke­zetek válnak a második félévben a kivitelezés gát­lójává. A Központi Döntő Bi­zottság 1964. január 28-i jegyzőkönyve, — amely a KÓZTI-t 44 000 forint köt­bér fizetésére kötelezte a hiányos tervdokumentáció miatt, — a tervező intéze­tet felszólította, hogy a lakatosmunkák részletter­veit 1964. február 8-ig ad­Építési szerződéskötés mindenáron Szekeres Lászlótól, az ÉM. Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalat főmérnö­kétől érdeklődtünk, miért kötötték meg a szerződést, amikor tudták, hogy felü­letesen elkészített és hiá­nyos tervek után kell majd dolgozniuk és ez nagyon sok nehézséget, felesleges energiapazarlást és a jogi viták sorozatát jelenti, A kórház további sorsa egyre aggasztóbb. Ha a tél beállta előtt nem küldi a Fémmunkás Vállalat a nyí­Hévízhasznosítő minta- közösségeket alakítanak ki Próbafúrásokkal keresnek gőzt az Äiföidön Ebben az esztendőben a tervek szerint 30 millió forintot kell a kórházba beinvesztálni. Az első hat hónapban 9,5 millió, az év második felében pedig 20,5 millió forint az építőipari vállalat teljes termelési előirányzata. Ha az első féléves tervteljesítést néz­zük, ami 77 százalékos (9,5 helyett 7,3 millió forintos beépítés) nem lehetünk de­rűlátók a kórház határidő­re . való befejezése tekinte­tében. jáik át. A lakatosmunkák tervei a mai napig sem befejezettek és kifogásta­lanok. A Fémmunkás Vállalat ezért a 12 millió forintot kitevő lakatosmunkából 1964. június 30-ig mind­össze 1 650 000 forintot iga­zolt vissza. A kooperációs megbeszélés sem hozott jobb eredményt, mert az említett vállalatnak már 1965. második negyedévére is száz százalékig kitöltött rendelésállománya van, sőt a kiemelt beruházásokhoz szükséges lakatosmunkák­ból eddig 44 millió forintot kitevő előresorolás történt. A főmérnök elmondotta, hogy felsőbb szervek uta­sítására kezdtek a mun­kához. Arról is beszélt, hogy a beruházó egyálta­lán nem ellenőrzi a ter­vezőtől kapott tervrajzo­kat, hanem azt készpénz­nek véve átadja az építő­ipari vállalatnak. lászáró szerkezeteket, füst­be megy a főépület téliesí- tésének terve. Útmutatás a II. félévre As ÄKÖV taggyűléséről Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság a hazai hévíz­kincs feltárásával és gaz­daságos elosztásával segíti a fürdők fejlesztését- Éven­te 10—15 új kúttal bővítik a feltárt vízkincset, s nagy segítséget jelent az is, hogy a meddő olaj bányá­szati kutak nagy részét is felhasználhatják a meleg­víz feltárására. Az országban jelenleg 312 gyógy-, tisztasági- és strandfürdő működik, de 60kkal többre lenne szük­ség. Különösen jelentős feladat a községek fürdő- ellátásának fejlesztése, — mert a falvaknak csak mindössze 5 százaléka ren­delkezik tisztasági fürdő­vel. Mintegy kétmilliárd forintba kerülne az ország nagy fürdőfejlesztési prog­ramjának megvalósítása. Ezért az országos műszaki fejlesztési bizottság közre­működésével rendkívül gon­dosan készítik elő ezeket a távlati terveket. Többek köpött három hévízhasznosító mintaköz. ség kialakítását tervezik. Ezekben a falvakban már nemcsak fürdésre, hanem melegházak, középületek fűtésére és közkutak fel­állításával esetleg mosásra is hasznosítják majd a hévizet. Ezenkívül országos pályázat segítségével ha­marosan elkészítik a tíz káddal * ellátott tisztasági fürdő típustervét, amely­nek alapján jövőre már felépítik az első két minta­fürdőt. Igv a következő évpkben már sor kerülhet a tisztasági fürdők soroza­tos építésére is. Érdekes munka kezdő­dött most Tiszakécske kör­nyékén. Ezen a helven már a melegvíz legforróbb vál tozatát jelentő gőz után kutatnak. Biztató jelnek látszik ugyanis, hogy a ti- szakécskei talaj felszín alatti hőmérséklete 10 mé­terenként egy fokkal emel­kedik, pedig Európa többi részén csak általában har­minc és Magyarország más vidékein 20 méterenként éri el az egy fokos mele­gedést. Lehetséges tehát, hogy a megfelelő mélység elérése után gőz, vagy leg­alább is a szokottnál for­róbb víz tör fel a földből. Világszerte emelkedik a vakok száma John. F. Wilson, a Nem­zetközösségi Vakok Szövet ségének igazgatója London­ban beszámolót tartott a vakok helyzetéről egy nem­zetközi értekezleten, ame­lyen 42 országból 250 de­legátus képviselte a vako­kat. Wilson szerint a mai mintegy 14 millióról, a vakok száma 1973-ig 16 millióra fog emelkedni, a század végéig pedig körül­belül húsz millió vak em­ber fog élni a földön. A vakok számának emelke­déséhez Wilson szerint nagy mértékben hozzájá­rul az ember átlagos élet­korának jelentékeny emel­kedése. Az idős korban bekövetkező megvakulás hályog és glaukoma kö­vetkeztében szintén sűrűb­ben fordul elő. minthogy egyre többen érik meg a kritikus kort Ennél is nagyobb gondot okoz az építőknek, hogy a vasvázas ajtók hiányában — amelyeket a válaszfalak­ba kell behelyezni, — a belső vakolást sem tudják csinálni.- fcf ­Detektív-televízió a francia képtárak­ban A Louvre-ban és a többi franciaországi múzeumban és képtárban rövidesen te­levízió hálózatot szerelnek fel biztosítékul a képlopá­sok ellen. A képeket köz­ponti készüléken állandóan figyelik, úgy hogy az ellen­őr azonnal észreveszi, ha valaki egy képhez hozzá akar nyúlni' Ide bizony nem tört be a kánikula. Nagy István szőröspusztai erdész szol­gálati lakását 800 holdas akácos, tölgyes, nyáras, fenyves, szilfás, kőrise® te­lepítés védi a melegtől. Rengeteg féle fa, de ma­gyarázó okkal. Ahogy az erdész mondja: — Az egyik senyved, a másik haldoklik. Tizenegy éves telepítés. Akkor alakult itt Űjszász alatt az erdészet, s bizony hozzáértés, talajvizsgálat, földminta nélkül kezdődött az erdősítés. Noha tipikus mezőgazdasági terület, 80 centiméteres termőréteggel. Ezen' a földön a szántó­földi kultúra még vígan él, de a mélybe is terjesz­kedő fa gyökérzete meg­torpan néhány év után. Még leginkább a tölgy és a fekete fenyő állja. Na de a tölgy vágási fordulója legkevesebb hat­van esztendő. A nyáré csak húsz. Az a hullámtéri ré­szen nem is nő, hanem szalad az égnek. Ott. ahol a termelés már bizonyta­lan, az évenként ismétlődő árvíz miatt. — Ilyenért, ilyen földért szívesen elcserélnénk ezt a szőröspusztát akárkivel. Marton Tibor megyei igazgató mondja ezt. Hozzá­téve, mennyi meddő küz­delmet folytat az. erdészet a hullámtéri földekért. — Pedig — ígéri, később megmutatja még a nap folyamán — mi hasznot hoz a nyár. De most még Szőröspusz­tán vagyunk, az erdész kies lakásában. Nemcsak kies. kieső is. Nyolc kilo­méterre van a falutól, Űj- szásztól. És nincs még vil­lany se. Negyvenöt Szol­nok megyei erdész lakás­ból negyvenháromban pet­róleummal világítanak. Vil­lamosítási programjuk el­kezdődött. Nehéz, lassú és a távolságok miatt igen drága, de csinálni kell, mert maholnap nem akad erdész, aki enélkül lakja Pedig a tadányi erdész is. Szarvas Géza főnyere­ményszámba megy ezen a szikes vidéken. Kétszázöt­ven holdas erdője minta­szerűen művelt. Ötödszöri kapálás után el kellett venni a gépeket tőle, ne­hogy még tovább is kapál- tasson. Életének értelme a fa. Valahol üres árokpar­tot talál oda már cseme­tét dug. ősszel, a beseny- szögi út mentét fásítja majd géppel. Tavaly a ta­lajjavítók által hátrahagyott dieógödröket népesítette be nyárral. Nézegetjük — gyönyör­ködünk benne — a Jász­Hat hónappal ezelőtt ta­nácskozott legutóbb a 7-es AKÖV üzemi pártszerveze­tének összevont taggyűlése. Akkor az idei tervfeladatok közül a legfontosabbak vég­rehajtásának módjait vitat­ták meg. Valamennyien fogadták akkor, hogy szembenéznek a ne­hézségekkel, mert féléves tervüket mindenképpen tel­jesíteniük kelL A napokban újra összeült az üzemi párt- szervezet kommunista kol­lektívája, mérlegelte, ele­get tettek-e adott szavuk­nak. — Január elején már tudtuk — hangzott a veze­tőség beszámolójában —, hogv az idén 3 millió ton­nánál is több súlyt kell szál­lítanunk, átlag 442 teher­fuvarozó kocsival. Az autó­buszokkal pedig 21 millió utazót kell szállítani. A munkához úgy fogtunk, ladányi Aranykalász Szö­vetkezet egy holdnyi nagy­ságú digógödrét. A föld­bánya alján harsány nyár­fasorok. Ezeket az erdőket a szövetkezeteknek telepí­tik, az ő tulajdonuk lesz. Még se becsülik sajátjuk­ként a közös gazdaságok, ezen kesereg Szarvas Géza. A ladányi határban har­minc, a besenyszögi Dózsa Népe Szövetkezetben tíz gödröt ültetett be. De a ladányi Aranykalász juh- nyájaival lelegeltette. a Táncsicsban a traktorosok forogtak rá gépeikkel a kis fákra. Megdöbbentő, hogy a fá­ban szegény Alföld népe mennyire nem tud vigyáz­ni a fára. Jóllehet nem is kell emberi kéz kártétele, Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság megkezdte a mezőgazdasági kiállítás víz­gazdálkodási pavilonjának berendezését. A vízgazdálkodás sokrétű feladatait szemlélteti a Mátra vidékéről készített 80 négyzetméteres terep­modell, amely bemutatja az árvízvédelem, az öntö­zés, a patakrendezés, a rét- lecsapolás és a talajvédel­mi erősítés távlati elgon­dolásait összefüggéseit. Ha­sonló terepmodellt készí­tenek az ország első auto­matikus vezérlésű esőztető öntözőtelepéről, amelynek eredetije — Balatonaligán épült fel és a jövő évben már 3500 hold gyümölcsöst és kertészetet öntöz. A víz­gazdálkodási pavilonban mutatják be először az or­szágban a nyilvánosság előtt a Felső-Duna vízierejét hasznosító nagymarosi erő­mű 8x10 méteres tereo- modelljét. Nemcsak a ha­talmas vízlépcső hanem a duzzasztással összefüggő folyószakasz arányos ki­csinyített mását is elkészí­tették a modell építői. A kiállítás egyik érdekes látványossága az ország legnagyobb ekéje, amely 1—12 méter mély és majd­nem 5 méter széles baráz­dát húz a földben. A 14 tonnás eke azonban nem hogy tudtuk, sem gumiból, sem alkatrészből nincs megfelelő tartalékunk. A párttagok akkor vál­lalták, hogy beszélgetnek a pártonkívüliekkel is arról, hogy i síkéi ▼agy a kudarc attól függ: munkások, mű­szakiak. vezetőle hogyan fogják kialakítani, vagy al­kalmazni a legjobb mód­szereket, akarják-e egyön­tetűen a sikert. Jó volt már az első hónapokban, a nagy ’télidőben is megállapítani, hogy alig van fuvarhiányos gépkocsi, márciusban pedig teljes kapacitással dolgoz­hattak. Ennek jeled hama­rosan több százezres ered­ményjavulásban, önköltség­csökkenésben fejeződtek ki. S az else negyedévi után most második negyed­éves tervük eredményes tel­jesítését is elkönyvelhetik. A vezetőség beszámolója van annyi más ellensége az Alföld fásításának. A szajoli kisréti erdőben Vigh Jenő erdész letarolt, nyár­táblákat mutat. A pigéra nevű kártevő legelte le az idén már másodszorra. — Először újrafakadt Most ki tudja. Erre már sok az új er­dő. Ide már sok munkás kell. Azoknak épül most erdei szálló, étkező a Tisza- parton. Besenyszögről. Kő­telekről, Szolnokról járnak ide az emberek. Nem in­gyen — ötven fillérért! — szállhatnak majd itt meg éjszakánként ősztől kezdve. Szép hely, ott lesz majd a pihenő is, ahol egész életük munkája történik: a lombos fák alatt. Borzák Lajos a talajművelésnek, hanem az öntözőcsatomák építésé­nek legkorszerűbb hazai eszköze. A Középdunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság újí­tó brigádja készítette az új eke-óriást. Ezzel majdnem hatszorosára gyorsították a munkát, mert agyagos ta­lajban óránként 1 kilomé­ter, lazább földben pedig 1.5—2 kilométer hosszú ön- tözőcsatomát készítettek. A vízügyi pavilon gépei kö­zött állítják ki a vízgépé­szeti vállalat legújabb ön­töző- és belvízszivattyúit, valamint a gépkocsira sze­relt, „guruló” víztisztító művet amely naponta több mint ötezer fogyasztó ré­szére „gyárt” tiszta ivó­vizet Kazánfűtő vizsgával és vasipari szakmával rendelkező KAZANGÉPÉSZT azonnali belépéssel keresünk. BIOGÁL Gyógyszergyár Debrecen, Pallagi út 3-5. részletesen Is ismertette az eredmények összetevőit. Nem hagyta azonban szó nélkül az eredmények érezhető kihatását sem. Azt, hogy a sikerek sokakat a megnyugvásra, az elkényel­mesedésre és nem a to­vábbi erőteljes helytállásra késztettek. így magyarázha­tó az, hogy sok hiba fölött szemethunytak Olyanok fölött is, amiket szinte azonnal lehetett vol­na korrigálni. Sok autóbusz áll például a nagy nyári melegben a gumik_ meghi­básodása miatt Pedig ezek jórészét meg tudnák men­teni, ha állás közben gumi­slaggal locsolnák, hűtenék. Nem ritka eset a kalauzok késése a járatokról. A mű­szaki szakszolgálat vezetői tétlenül nézik, hogy a te­hergépkocsik 80 százaléká­nak rossz a kilométer órá­ja. Sok esetben tapasztalják az ellenőrök a súlyadatok megmásítását. Az alkalma­zotti személyzet közül töb­ben megfeledkeznek a pon­tos munkakezdésről stb., stb. A hibák feletti szemhu- nyás egyik bizonyítékaként hozta fél a pártvezetőség azt a 6zinte félelmetes számot, mély szerint ez év első félében balesetek miatt ezer munkanap esett ki. Ugyanakkor növekedett az egy balesetre jutó kieső munkanapok mennyisége, a tavalyihoz viszonyítva több mint öttel. A vezetőség beszámolója a kiinduló pont volt A tag­gyűlés résztvevői közül so­kan mondták még el azo­kat az apróbb dolgokat, amelyek sok esetben kerékkötői a gyors munká­nak Fábián Lajos azt, hogy a vasárnapi műszakban nincs szervizszolgálat, sem cso­portvezetőt nem találni bent ilyenkor. Ez úgy üt vissza, hogy a vasárnap el­mulasztott szerviz miatt hétközben kell várakozni. Bosszantó apróság az is. hogy a raktárakban négy-öt éves reszelők is vannak, amivel nem haladhat meg­felelően a munka. Á. Nagy Mihály, a 3-as telep elhanyagoltságát tett; szóvá, a tisztálkodási lehe­tőség megteremtését sür­gette, mert nemrég megbe tegedés is történt az egész ségtelen környezet miatt. Kerekes Ferenc azt hang súlyozta, hogy a vállal a i dolgozóinak nem csak ; tervteljesítés gondolatába kell kiindulniuk, hanem szállítási fel­adatokkal való megbirkózásra kell törekedniük. Ez töb!. és nagyobb felelősséget je­lent, mint bizonyos szám­szerű eredmények elérése Magyar István a gumikká való takarékosságra java­solta, hogy külön kezeljék a szelephibás belsőket. A rossz gumikban is lehet jc szelep és azokat szüksé: szerint átrakhatják a jó bel­sőgumikba. Debreczeni elvtárs a szó­ródó anyagok rakodásának gépesítését az emberi mun­kaerő kímélése, sőt helyen ként hiánya miatt sürgette. Kása Endre pedig a rako­dó munkások védőszem­üveggel, védőkenőccsel vak ellátását kérte. Rövid vázlata mindez an nak amit a 7-es AKÖ\ pártszervezetének tagjai a. idei második összevont ta­nácskozás alkalmával ősz szesítettek Azzal a szán­dékkal, hogy munkájuk út jából sok feleslegesen za varó dolgot kiiktassanak. A mindennapi erőfeszítése), során kialakulhasson a nagy egész, a második fél ■ évi feladatok végrehajtása, í B. & ERDEI EMBEREK A mezőgazdasági kiállítás vízgazdálkodási pavilonjában bemutatják az ország legnagyobb ekéjét és a guruló vízmüvet AZ ALFÖLDI NYÁRBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom